Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-12 / 132. szám

î 9 4 1. J V S I l) S 12 Négy fontos törvényjavaslat a képviselőház előtt Budapest, junius 31. (MTI) A KépviselŐ­liaz szerdán délben formális ülést tartott. Az ülésen a kormány tagjai több. fontos törvényjavaslatot és jelentést terjesztet­tek be. Tasnádi Nagy András elnök 12 óra utam néhány perccel nyitotta meg az ülést. Beje­lentette. hogv a bolgár képviselőház elnöke üdvözletét küldte a magyar honvédségnek a balkáni háborúval kapcsolatos tevékeny­sége alkalmából és a Ház -nevében ő meg­köszönte. Bemutatta a Gömbös Gyula Tár­saság meghívását, Gömbös sir emlékének avatási ünnepségére. Több más elnöki bejelentés után Bárdossy László miniszterelnök beterjesztette a gaz. dasági és hitelélet rendjének biztosítása ér­dekében a minisztériumnak 1931-ben adott felhatalmazás további meghosszabbításáról, valamint a 36 tagú országos bizottság tag. jaá számának újabb felemeléséről szóló tör­vényjavaslatot. Azután Radocsay László igazságügymi- nisBter a következő négy törvényjavaslatot nyújtott be: 1. A házassági törvény kiegé­szítéséről és módosításáról szóló törvényja­vaslatot. 2. A felségsértésről, lázadás, vala­mint a súlyos büntettek előkészítésének büntetéséről szóló törvényjavaslatot. 3. Az ügyvédekre, ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslatot és 4. A nemzet nagyjaira. úgyszintén a szen­tekre ős az egyházak nagyjaira utaló meg­jelöléseknek ipari és kereskedelmi tevékeny­ség körében való használatáról szóló tör­vényjavaslatot­Ezután Varga József kereskedelem és közlekedési, valamint iparügyi miniszter két törvényjavaslatot terjesztett be: Az egyik az 1907. és 1936. évi mértékügyi tör­vények büntető rendelkezéseinek módosítá­sáról és kiegészítéséről szól, a másik az üz­leti záróráról. Végül Bánffy Dániel báró földművelés­ügyi miniszter az 1939. évre engedélyezett, rendkívüli fahasználatok mértékéről -szóló Jelentését terjesztette be. Tasnádi Nagy András elnök napirendi in- ditványárai a Ház elhatározta, hogy a leg­közelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartja, amelynek napirendjén szerepel a ki­vételes hatalom 1941. szeptember 2-től kez­dődően további négy hónappal való meg­hosszabbításáról szóló miniszterelnöki be­jelentés (ez a felhatalmazás a honvédelmi törvényen alapszik) és a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények büntetéséről szó. ló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Az ülés fél egy árakor ért véget, A négy nagyíontosságu törvényjavaslat A házassági törvény kiegészítése A házassági törvény kiegészítéséről és mó­dosításáról szóló törvényjavaslat a nemzet népi erőállományának, a népesség mennyiségi és minőségi javításának érdekében széles társadalmi körök által régen sürgetett nagy­jelentőségű reformokat kivan megvalósítani. Kötelezővé teszi a házasságkötés előtt a há­zasulok orvosi vizsgálatát, hogy nem szen­vednek-e fertőző gümőkórban, vagy fertőző nemibajban. A vizsgálatot rendszerint a tisztiorvos végzi, de a nők kíméletet élvez­nek, mert háziorvosi bizonyítvánnyal igazol­hatják egészségi állapotukat. A tisztiorvos bármely házasnlónak elengedheti a vizsgála főt, ha orvosi szakintézmény bizonyítványá­val igazolja, hogy az említett bajokban nem szenved, A házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselő is elengedheti a tisztior­vosi bizonyítvány bemutatását, ha valamely házasuló közeli halállal fenyegető betegség­ben szenved, vagy ha a házasulok betegek agy an, de legalább egyikük nemzésre, fo­gamzásra képtelen. A bizonyítvány kiadása- nak megtagadása miatt a törvényszékhez pa­nasszal lehet fordulni A „házasodási kölcsön“ rendszeresítését is tervbe veszi a javaslat. Ilyen kölcsönt csak olyan házasulok kaphatnak, akik igazolják, hogy házasságkötésük sem egymás, sem szü­letendő gyermekeik szempontjából nem esik kifogás alá. A kölcsön visszafizetésénél a házasságból születő gyermekek számához ké­pest. kedvezmény jár. Gyógyíthatatlan elme­beteggel tévedésből kötött házasság megtá­madható A javaslat a továbbiakban megtiltja, hogy nem zsidók és zsidók egymással házaságot kössenek. A javaslat ezzel kapcsolatban a házassági tilalom szempontjából a zsidó fo­galmát is megállapítja. A házassági tilalom célja ugyanis kifejezetten a magyar nemzet fajtisztaságának megóvása. Ezért a zsidó fo- galmának a második zsidó törvényben foglalt és minden egyéb vonatkozásban ezúton is hatályban maradó meghatározása, amely a faji elvtől egyes eltéréseket is tartalmaz, itt nem volna kielégítő. A zsidó fogalmának a házassági tilalom szempontjából irányadó meghatározásában az alaptétel az, hogy zsidó az. akinek legalább két, nagyszülője az izrae­lita hitfeletkezet tagja. Az alapvető szabály, nak merevségét, amely szerint az úgyneve­zett félvérek is zsidónak minősülnek, eny­híti az a különleges szabály, hogy nem mi­nősül zsidónak az, akinek csak 2 nagyszü­lője született az izraelita hitfeletkezet tag­19 éves külföldet járt buda­pesti egyetemi vegyÓSZ- hallgaló unso! és francia nyelv tanításai vállalná, nyaralással egryfc®Síí»5 w erdélyi családnál. Szerény fizetéssel. „Nem városban“ jel­igére BLOCKNER hirdetőbe Bu­dapest, Vilmos császár-ut 33 sz. jaként (félvér), ha ő maga, úgyszintén mind­két szülője keresztény hitfeletkezet tagja­ként született és az is maradt. Amennyiben azonban ilyen személy a jövőben tilalom el­lenére mégis zsidóval kötne házasságot, en­nek következtében ő is zsidónak fog minő­sülni. A tilalom megszegői, mind a vétkes házasfelek, mind a polgári tisztviselők, sú­lyos, 5 évig terjedhető börtönbüntetéssel hűn- tettetnek és az említett tilalom ellenére kö­tött. házasságból származó gyermekek nagy. szülőik vallására tekintet nélkül zsidónak minősülnek. A javaslat az úgynevezett erdélyi szom­batosok és ivadékaik tekintetében különleges szabályt állapit meg, amennyiben őket nagy- szüléik vallására tekintet nélkül a nemzsidók közzé sorolja, ha származásuknál fogva nem zsidók és nem tagjai az izraelita hitfeletke- zetnek. Az ügyvédkérdés uj szabályozása Az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló javaslat to­vábbfejleszti a zsidók közéleti és gazdasági korlátozásáról szóló 1939. évi IV. törvény­cikkben már kifejezésre juttatott alapgon­dolatot, amely az ügyvédi kamarai önkor­mányzat keresztény és nemzeti szellemű mü. ködésének biztosítására irányul. Az 1939. évi TV. törvénycikk elrendelte azt, hogy az ügyvédi kamara tisztikarában, választmányál­ban és egyéb önkormányzati szervében zsidó csak 6 %-nak megfelelő arányban vehet részt. Minthogy azonban kétségtelen, hogy az önkormányzat működésének irányításá­ban és szellemének meghatározásában nem csupán a kamara szerveinek van jelentősé­gük, hanem azoknak is, akik ezeket a szer­veket. választják, a javaslat elrendeli, hogy hatálybalépésétől kezdve, hogy kamarai vá­lasztási joga csak a választásra jogosult ta­gok 6 %-ának megfelelő zsidó kamarai tag­nak van abban az esetben is, ha a kamara zsidó tagjainak száma az összes tagok szá- mának 6%-át meghaladja. Hyen esetben a zsidó tagok maguk közül választják meg a szavazásra jogosult zsidó ügyvédeket. A ja­vaslat elrendeli az Ügyvédi Gyám. és Nyug. dijintézet szervezete tekintetében is a ha­sonló intézkedést, úgyszintén a 6 százalékos arány alkalmazását, a bíróság és közigazga­tási hatóság előtt folyó eljárás során köz- megbizatásokban való részesítés tekinteté­ben is. Az ügyvédjelöltek munkaidejének, díjazásának legkisebb mértéke, fizetéses szabadságának felemeléséről is gondoskodik a javaslat A felségsértés és lázadás büntetése Radocsay László igazságügy-miniszter a képviselőház szerdai ülésén benyújtotta a felségsértésről, lázadás, valamint a súlyos bűntetteik előkészítéséinek büntetéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat első fejezete, amely a felség- sértésre vonatkozó büntetőjogi szabályokat tartalmazza, mindenekelőtt a király és kor­mányzó személyévek és alkotmányos hatol- j ■mának megtámadására irányuló cseléknté- \ nyékét sorolja fel. A tervezett rendelkezések | az áBwnfe tide, testi épsége, személyes m­baAÄga, vagy alkotmányos Hatalma eSon S irányuló minden közvetlen támadásra egyön­tetűen halálbüntetést, rónák, tekintet nélkül arra, Hogy a merénylet eredménnyel járt, vagy sem. A felségsértési előkészítő cselek­ményeket a javaslat öt évtől 15 évig ter­jedhető fegyházzal, sőt ha az előkészítő cse­lekmény a király, vagy kormányzó élete ellen irányul, életfogytig tartó fegyházzal sújtja és felségsértés előkészítésének nyitva' nitja az állam s a társadalom rendjnék erő­szakos felforgatására, vagy megsemmisítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést, vala­mint az ilyen mozgalom, vagy szervezkedés előkészítését, vagy előmozdítását is. Jelleg­zetes újítása a javaslatnak a további rendel­kezése, hogy nemcsak fenntartja a felség­sértés esetében a féljelentési kötelezettséget, hanem a tervezett felségsértésről értesülő személyre azt a kötelezettséget is rója, hogy ha a hatóságok közbelépésére nincs idő, a felségsértés elkövetésének megakadályozására minden lehetséges módon törekedjék. A lázadásról szóló második fejezetben a ja­vaslatnak a törvényhozás vagy a kormányzat és társadalom békéje ellen intézett támadást helyezi büntetés alá. A lázadást előkészítő cselekmény büntetése öt évig terjedhető börtön, ha pedig a tevékenység az államot irányító főszervek ellen irányuló, vagy fosz­togatással ás hasonló közönséges cselekmény­nyel összekötött lázadás előkészítését célozza. öt évig terjedhető fegyház. Fontos újítása a javaslatnak a halállal, vagy fogházzal bünte­tendő büntettek előkészítésének általános sza­bállyal való büntetés alá vonást, amit a ja­vaslat harmadik fejezete valósit meg. Az előkészület büntetése általában öt évig ter­jedhető fogház, gyilkosság, vagy gyújtoga­tás esetében pedig öt évig terjedhető börtön. A Javaslat negyedik fejezete a vegyes és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A nem7,01 és? az egyház nagyjaira utaló elnevezések szabályozása A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzet, valamint az egyházak nagyjaira utaló megjelöléseknek a,z ipari és kereske­delmi tevékenység körében való használatá­ról szóié törvényjavaslat meg akarja szün­tetni azt a nemzeti etikát sértő s évtizedek óta elharapózott szokást, amely a nemzet nagyjainak, úgyszintén a szenteknek és egy­házak nagyjainak nevét vagy rájuk utáló egyéb megjelölést ' alkalmazzák az ipari és kereskedelmi tevékenység körében, igy külö­nösen cégszövegben, cégtáblán, üzleti jelző­ben, védjegyen, szabadalom eimében, áru- hélyegen, árumintán és ámjelzésben, iparjo- gositvány szövegében. A javaslat szerint « jövőben ezek használata csak az ügyköre sze­rint illetékes miniszternek a vallás- és köz- oktatásügyi ' miniszterrel egyetértőén meg­adott engedélye alapján lesz lehetséges, A MÉP értekezlete is megvitatta a* uj javaslatokat A MÉP-nek igazságügyi és közjogi bi­zottsága szerdán reggel 9 órakor a képviselő- házban Péchy László elnökletével ülést tar­tott és letárgyalta az igazságügyminiszter ál­tál a Ráz szerdai ülésén benyújtott törvény- javaslatokat, Az együttes bizottság igái be­ható vita után, amelyben a bizottság tagjai csaknem kivétel nélkül resztvettek, mind « három törvényjavaslatot általánosságban el­fogadta és a részletes tárgyalást előrehala­dott időre való tekintettel, legközelebbi ülé­sére halasztotta. A diákkapf ár-mozgalo segítségére siet Gyergt/ócsomafalva leszegém/edett sz/ népének Budapest, jtmius 11. A magyar áldozat­készség meghatóan és felemedően nagy példa - adása bontakozik ki abban a módban, ahogy az anyaország középiskolás ifjúsága Gyergyó- csomdfalva székely népének segítségére szán­dékozik sietni. Tudtuk maridig, hegy milyen nemes értékek, milyen hasznos energiák for­rása a serdülő magyar ifjúság s azt is tud­juk, a magyar- ifjúságnak nagy komolysága az élet nagy és kis kérdéseiben, a céltudatos nemzetnevelő munka gyümölcse. De hadd mondjuk el, miről van szó. Né­hány nappal ezelőtt Gyergyócsotn afalva ró­mai katolikus plébánosa mégrázó hangú le. vélben panaszolta el faluja népének nagy nyomorúságát az egyik budapesti napilap főszerkesztőjének. Gyeugyóesomafalva keserű jarjkiáltásából drámai erejű vezércikk szüle­tett. A cikknek igen mély hatása, volt. A ma­gyar társadalom minden rétegéből levelek ér­keztek a budapesti napilap szerkesztőségéhez s valamennyi tervekkel, elgondolásokkal, fel­ajánlásokkal igyekezett segítséget- adni az ar­ra rászoruló gyergyói székely községnek. Gyergyócsomafálva megsegítésének gondo­lata az am/aország serdülő ifjúságához is el­jutott. És a magyar ifjúság egyik rendkívül komoly & rendkívül értékes munkát végző szervezete, a „diákkaptár-mozgálom“ meg­mozdult, hogy felajánlja lelkesedését, együtt érzését és ami a legfontosabb: segítő erejét. A gyergyói község jajkiáltásána vitéz nagy­bányai Horthy István, a MÁV elnöke s egy­ben a Diákfcaptár Szövetség országos elnöke levelet küldött a középiskolákban működő kaptárok vezetőihez s abban Gyergyócsoma- falva. «Megsegítésére hívta fel a lelkes és élet­revaló szervezetet. Vitéz nagybányai Horthy István leveléből idézzük a következő részletet: Tervem az volna, hogy az évzáró ünnevé- lyen kérdezzük meg a tanú lóifjmagot, ki hajlandó nyári jövedelméből egy esztendő- re Hz pengőt kölcsön' adni Gyergyócsoma- fatva községnekf Szeptember végén külde­nénk el az összegyűlt pénzt a csikvárme./ gyei közjóléti szövetkezetnek, tőle kapjuk vissza egy év múlva kamatmentesen. A nyár folyaméin szövetségünk a belügymi­nisztérium illetékes szociális felügyelőivel learöltve a helyszínen állapítaná meg. me­lyik családon mivel lehet segíteni. Erdei fuvarozásra lovat, sertésnevelésre süldőt és abraktakarmányt, téli háziipari munkához guapjut, kendert, esetleg szövőszéket vásá­rolunk, megindítjuk a gyorsütemii termelő munkát Mi, erdélyi magyarok a múltban is csodá­lattal, és büszkeséggel figyeltünk fal az anya­ország középiskolás ifjúságának hatalmas len dületü szociális és gazdasági erőkifejtéseire s annak megindítóm szép erkölcsi és gyakor­iul > eredményeire. Az évről évre megfeajétió­diő árvízkatasztrófák károsultjainak megsegí­tésére mindig az ifjúság mozdult meg legel­sőnek és szerény kis filléreiből hatalmas ősz- szeget teremtett elő a nemes célra. Az élet más területein is mindig bizonyságát adják az elesettekkel, a bajhajutotfcakfeal való test­véri együttérzésünknek. Pedig csak kispénzű, szerény és szegény középiskolás fiuk! Hogyan, csinálják, hogy mégis van pénzük adakozásra, segítségre, el­esettek támogatására? A titikia ennek épp a Diákfeaptár Szövetség célkitűzéseiben rejlik. Ez a szervezet ötven város középiskolájában. gimnáziumokban, tanítóképzőkben, leányli- ceumokbcm, tanonciskolákban álUtotí fel már szövetkezetei s azok valóban a semmiből te­remtenek elő komoly pénzösszegeket. Gyógy­növényeket gyűjtenek, zsákkölesömző rész­vénytársaságot alapítanak, sertéshizlalót tar­tanak fenn r&za-énytáxsasági alapon, iskola­szereket, tízórást ámsáibanak szövetkezeti bolt­jaikban Summs-srammáirumi: ezernégyszáz- féle módját találták meg a komoly és tiszte- séges pénzszerzésnek! * Biztosra vesszük, liogy Gyergyéesomafalva súlyos helyzetben kínlódó népének segélyki- áttását Kormányzó Urunk fiának tolmácso­lásában a Diákkaptár-mozgalom tagjai mind meghallják és a kért tiz-táz pengős kölcsönök összegét szeptemberre mind elő is teremtik. A diákkaptár-mozgaloto ifjúságénak pánzt- toremtő munkája pedig egy nagyon nagy ta­nulsággal szolgál a hazatért erdélyi ifjúság­nak is: csak a munka az a tényező, amely egyént és közösségeket felemel és erőssé tesz. Olyan erőssé, hogy másokon is segíteni tud­junk. XV. századbeli freskóra bukkanlak a marosvásárhelyi variempíom déli főkapujának feltárásánál MAROSVÁSÁRHELY, jurám 11. Érde­kes és értékes leletre bukkanták a marosvá­sárhelyi Vártemplombcm. A Műemlék Or szágos Bizottságának kiküldöttei feltárták a XIV. századbeli Vártemplom déli főka­puját. A feltárás során oszlopok hármas sora tűnt elő, amelyre csucsw borul. A csucsiv egy XV. századbeli eredeti freskót keretez be. A freskó, amelynek •megtiszti- tá-sát napokon keresetül végezték, most tel. jes épségében és tisztaságában tűnt élő. A falfestmény egy megkötözött embert ábrá­zol, akit kelten két oldalról korbáccsal ver­nek. A földön Magyarország porbaM/port címere látható. Az értékes leletről jelen­tést tettek a Műemlékek Országos Bízott" ságának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom