Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-28 / 120. szám

19 41. MAJUS 23 TORPEDÓROMBOLÓK BIZTOSÍTJÁK a németek zavartalan közlekedését a Földközi í Tengeren Gróf Teleki Bélát ajánlotta crszágfos elnöknek az Erdélyi Párt vezetőinek keddi értekezlete A It e ti cl Jéfuláni bizalmas érfeLeileíen megvitaHált és elfogadlak a pár! programját és munftarendjél KOLOZSVÁR, május 27- Az Erdélyi Párt intézőbizottságának a szervezeti szabályzat alapján és hivatalból már kijelölt és megválasztott tagjai ked­den délután dr. Ember Gézának, a párt parlamenti esoportelnökének veze­tésével a kolozsvári tagozat nagytermében a szerdai nagygyűlés előkészíté­sére bizalmas ülést tartottak. Az ülésen Ember Géza dr. üdvözölte a megjelenteket és részletesen ismer­tette az Erdélyi Párt szerdai országos nagygyűlésének programját, majd fel­kérte Mikó Imre dr. országgyűlési képviselőt, ismertesse az Erdélyi Párt programját, amelyet a parlamenti csoport állított össze. A pártprogrammal kapcsolatban Mikó dr. képviselő ismertette a párt munkarendjét is. A pártprogramhoz Gelcy József dr. egyetemi tanár, Czeglédy dr. nagyvá­radi ügyvéd, Botos János, a kolozsvári tagozat főtitkára, Sy.akáts Zoltán, Polonkay Tivadar református lelkész és Paál Árpád dr. országgyűlési kép­viselő szólották hozza. A pártprogram vitája az estéli órákig hazódott el. Ma délelőtt 9 órakor az Unió-utcai Redut nagytermében tartja meg ala­kuló nagygyűlését az Erdélyi Párt. A nagygyűlésen megválasztják a párt országos tisztikarát és részletesén letárgyalják a pártprogramját, azokat az irányelveket, amelynek szeinmeltartása mellett a párt végzi működését a Milyen körülmények határozzák meg a háború tartamát? Ha visszagondolunk az elmúlt, világhábo­rúval kapcsolatosan felmerült számtalan jós­latra, vagy a ma folyó háború ideje alatt hallott jövendölésekre a háború tartamát, illetve befejezésének időpontját illetően, ak­kor joggal kérdezhetjük, hogy mily körűimé- f nyék okozzák a háborúk elhúzódását, miért tartanak azok ''-ékig, hiszen az államok már s a kezdetben is csaknem minden erejüket belevetik a r.gy harcba és igyekeznek mie­lőbb döntő eredményt elérni. Ha a régi idők nagyobb európai háborúit J nézzük, megállapíthatjuk, hogy voltak há- boruk, amelyek száz évig, harminc évig, hét évig tartottak. Napoleon csaknem húsz évig harcolt a világ ellen, mig megadásra tudták kényszeríteni. Szabadságharcunk is hét évig tartott. Id. Moltke a franciákat két év alatt mig a Monarchiát egyetlen nagy csatában tudta legyőzni. Mégis mikor a világháború kitört 1914. nyarán, annak befejezését mindenki a „leve­lek lehullásával“ jósolta. Mi vezette, vagy téveszthette meg az általános közvéleményt, hogy ennyire hitt a háború korai befejezésé­nek? Nehéz az okot világosan megjelölni. Nem tévedhetünk ha azt állítjuk, hogy a nemzeti fellángolás és lelkesedés oly vakon hitt a saját erők túlsúlyában és a haderők biztos és gyors győzelmében, hogy lebecsül- te az ellenfelet, annak ellenállóképességét és eolmi lehetőségét. Azóta a fegyverek ereje megnövekedett, óriási légihaderők fejlődtek. A földi hadse­reg gyorsasága, átütőereje, technikai felsze. relése hatalmasat ugrott., A katonai iroda­lom sokat foglalkozott Douhet olasz tábor­nok tanaival, aki a légierők beavatkozásától döntő eredményeket, ebből kifolyóan rövid háborúkat várt. Később ezt a tant, mint ke- resztülvihetetlent. elvet ették, de megmaradt az a leszűrt vélemény, hogy a légi haderő ereje a földi erők harcában döntő támogafó tényező lesz. A másik tan Seckt, volt német vezérkari főnök által felállított tan volt, amely kis, korszerűen felszerelt, állandóan ütőkész, a technika minden eszközével ellátott, állandó hadsereg felállításában és alkalmazásában látta — a háború kitörésekor — az ellenfél kezdeti gyengeségét kihasználva, a döntő sikert elérni. Mindezek mutatják, hogy a világháború után minden törekvés arra irányult, hogy megoldást találjanak a háborúk idejének lehető lecsökkentésére. A felmerült tanokat és elméleteket a német haderő értékelte ki teljes mérvben és alkalmazta a lehetőségeket az elérhető maximális fokban. És most nézzük meg, hogy mi történt a háború kitörése után. A lengyel hadsereg 18 nap alatt elpusztult, a holland hadsereg 5 nap alatt megadta magát, a belga hadse reg 18 nap múlva letette a fegyvert és a francia hadsereg 49 nap alatt semmisült meg. Maradt még egyetlen ellenség, — az angol. És a döntő harc miért várat magára? Mi lehet az oka, hogy eddig nem kezdődött meg, vagy eddig nem fejeződött be? És itt van az egész kérdésnek a lényege. Amig a német hadsereg elvitat.hatatlanul hatalmasabb túlsúlyával közvetlenül tudott hatást kifejteni ellenfelei szárazföldi had. erejére, addig meg volt a teljes reménye az ellenfeleinek gyors megsemmisítésére. Mert, ha az ellenség az ország területén a haderőt megsemmisíti, az országot megszállja, meg­szűnik az ellenfél minden háborúra alkal­mas erőtényezője. Amig az ország lakossága és hadereje rendelkezésre áll, amig az ország területe mentes az ellenfél teljes megszállásától, amig az ország gazdasági ereje igénybe vehető, addig a háborús akarat megszűnéséről nehéz beszélni, A háború vége tehát akkor következik he, ha az ellenfél haderejét elveszti, a szembe­állítható hatalmi tényezőinek zöme oly mér­tékben pusztul el, hogy tovább ellenállni képtelen. Hogy a háború mikor jut idáig, az függ a haderők felkészültségétől, győzelmeinek ki­hatásaitól, az ellenfél haderejének vesztesé, geitől és az ellenséges ország területi vesz­teségének fokától. Ha ezek az egyik fél részére — az utolsó ellenféllel szemben is — döntően tolódnak el, következik he a háború vége. Mivel pe­dig ezek a hadműveletek alatt mindig ki­számíthatatlanok,- ezért a háború folyamán a vég sohasem jósolható meg előre. . JO ÁRU £3 JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK jövőben. Az Erdélyi Párt országos intézőbi­zottságnak hivatalbóli tagjai- tehát az erdélyi országgyűlési képviselők, a vármegyei és törvényhatósági városi szervezetek elnökei- alelnökei és főtit­kára i, a járási és megyei városi tago­zatok elnökei kedden délután tartották meg az Erdélyi Párt kolozsvári tago­zatának nagytermében zárt ülésüket, amelyen számos hozzászólás után egy­hangúan elfogadták a párt kidolgozott programját és szervezeti szabályzatát. Az ülésen Ember Géza országgyűlési képviselő, a párt parlamenti csoportjá­nak elnöke elnökölt. Az ülés legfontosabb pontja a dél­előtt folyamán tanácskozó elnöki ülés javaslata volt az országos pártvezető­ség tagjainak személyére nézve, melyet egyhangúan elfogadtak. Ezek szerint Kolozsvár, május 27. Az idén busz fiatal orvos kapta meg a herceg Esterházy-féle or­vosi ösztöndíjat. A kitüntetett orvosok közül Szegeden működik dr. Fazekas I. Gyula, aki már negyedszer kapta meg az Esterházy- dijat. Fazekas I. Gyula a szegedi egyetem magán­tanára és évekkel ezelőtt a mellékvese műkö­dését. vizsgálta. Kutatásai közben érdekes felfedezésre jött rá: a gyorsított átlathizlálás- ra. Kísérleted szerint a .jószágoknál a hizla­lást időt jelentékenyen meg lehet rövidíteni és ezenfelül még súlytöbblet is elérhető. Érdekes körülmények vezették Fazekas ta­nárt kísérleteinek megkezdésére. Nyolc eszten­dővel ezelőtt történt, hogy két szegedi asz- szony ammóniákkal m.cgrnér'grAe magát. A törvényszéki orvostani intézetben felboncolták az öngyilkos asszonyok holttestét. Fazekas ta­nár itt a szöveti vizsgálatokból kiindulva in­dította meg a mellékvese működésével kap­csolatos vizsgálatait. Kutatásai később aem­a holnapi nagygyűlésen a következő is­mert erdélyi vezetőket ajánlják megvá lasztani a párt élére: Országos elnök gróf Teleki Béla zsi- l>ói földbirtokos, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet alelnöke, ügyvezető alelnök Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, alelnökök Ember Géza kép­viselő és dr. Kolumbán József Csíksze­redái ügyvéd, országos politikai főtit­kár dr. Mikó Imre országgyűlési képvi­selő, pénztáros Vita Sándor országgyű­lési képviselő- ellenőrök Rács Mihály építőmester, felsőházi tag és Szilágyi András kisgazda. Az Erdélyi Párt országos nagygyű­lése szerdán reggel 9 órakor veszi kez­detét a kolozsvári Redout gyönyörűen feldiszitett nagytermében­csak a szorosan vett orvosi területeken mo­zogtak, hanem átterjedtek a gazdasági, állat- MzUdási területekre is és igy aztán feltárta a gyors állathizlalás rendkívüli előnyöket je­lentő problémáját is. Fazekas I. Gyula magántanár évek óta tel­jesen a megkezdett és nagy fontosságú kutató­munkájának él. Érdeklődtünk kutatásainak legújabb eredményei felől és a következőket, tudtuk meg. —- Abból a tényből Hinduivá — mondta. — hogy R mellékvese működésének gyógyke­zelés utján való fokozása hizlalást eredmé­nyez, azt a gyakorlati eredményt sikerült le­szűrni, hagy az állatok hizlalása ezen a mó­lon sokkal eredményesebben történhetik. A gyorsított hizlalásra vonatkozó kisérleteámet először libákkal próbáltam ki. Húsz libával kísérleteztem' és rövid idő alatt 80 dekagram­mos súlytöbbletet értem el a kezelés nélkül hizlalt libákkal szemben. — Most a Szeged melletti Szőreg községben Gyorsított állathizlalással kísérletezik egy szegedi egyetemi tanár Húsz libávai Itezdle, ölszáz sertéssel folytatja a tudományos hízói*urát öOO sertésnél vezettem be a bizlatási kiséríe- tet, Á félezer sertést pontosan előlit tudomá­nyos módszer szerint hizlalják. Már most, rö­vid idő laitt is jelentékeny eredmény mutatko­zik. Kornéléin, hogy szeptemberre föltűnő solv - többletet tudok elérni, ami által több hónap­pal sikerül megrövidítenem a hizlalást idő,. HagyarorSzágón mintegy nyolcmillió sertést hizlalnak s azt hiszem', hogy a gyorshizlalás t'iönyeit nem kell bővebben fejtegetnem.... Úgy szakkörökben, mint a gazdasági élet­ben. nagy érdeklődést, váltott ki Fazekas I. Gyula szegedi tanár Usérleti rendszere. 3unius első napjaiban érkezik Kómán kultuszminiszter Marosvásárhe'vre MAROó 1 .inÁRHELY. május 27. Hóman Bólint vallás, és közoktatásügyi miniszter lá­togatását május 29-ikére várták Marosvásár­helyen. Illetékes köröknek most tudomására jutott, hogy a miniszter néhány nappal el­halasztotta odautazását és csak junius 4-én, vagy 5-én utazik a székely fővárosba.- ----wrsOV«»”. • ♦ Unnepte készül a Szent József" intézet Szerényen húzódik meg a Gábor Áron diákotthon tövében a Szent Józsefről elne­vezett Iiáthory-Apor Szeminárium. Ez az el­lentét jelképes volt az elmúlt két évtized alatt. Ékes bizonysága volt a szűkre szabott életkeretek között is a diadalmast adó ma­gyar életnek. Most, amikor szabaddá vált a szó, ünne­pélyt rendez a Szent József intézet és kilép csendes visszavonultsáqából Ezzel is hirdetni akarja, hogy a megválto­zott körülmények között is ugyanazzal a lét- jogosultsággal tölti be hivatását, mint ezelőtt. Hisz' Erdélyben továbbra is megmarad a „hősi korszak“ elve: a régi éberséggel kell őrködni ősi egyházi intézményeink felett. Ezek voltak végvárai nemzeti létünknek az elnyomatás alatt. Ilyen hires végvár volt a „Jósika“ is, ahogy a Szent József intézetet röviden emlegették. Végvár volt a nyomor, elöl; végvára volt a főiskolás magyar szónak és megőrzője a régi hagyományoknak. Innen indulták ki a kisebbségi magyar ifjúsági mozgalmak szellemi tényezői. Az elkövetke­zendő időkben, ha majd megírják a magyar szellemiség történetét Erdély huszonkétéves román uralma álatt, a Majláth-kört és cl ké­sőbb ebből kifejlődő főiskolás mozgalmakat nem hagyhatják: szó nélkül. Azt, hogy ezt a feladatot az intézet vál­lalhatta, „történelmi levegője“ magyarázza, hiszen az ódon falak között él a Báthoryak, A porok, Pázmányok szelleme. Tőlük tanulták azok, akik itt végeztek Ko- lozsvárott a román uralom alatt, hogy enge­delmeskedni kell a helybenállás parancsának, Ez a régi szellem volt az, amely küzdelemre serkentette az intézet lakóit, mert túlzás nél­kül meg lehet állapitani, hogy küzdelem volt az, amit a magyar főiskolás ifjúság a szel­lemi utánpótlásunkat megakadályozó hata­lom iskolapolitikája ellen folytatott. Ezek az ifjak voltok a „romon a virág“, ebben a küzdelemben vált meleg otthon a Szent József intézet. A megértésnek és az emberi hangnak volt kedves hajléka. Megérdemli, hogy most ünnepeljen, abban a szellemben, amelyet a műsora programjául tűzött ki, — kifejezni a szábaddáválás kor­szakában az együvétartozás hangulatát. Az ősi intézet hü akar lenni önmagához. Az öröm napjaiban össze akar}' gyűjteni régi és mostani fiait, hogy felelevenítsék a szép napokat, hogy a közös emlékek tiizébe.n meg­erősítsék a lelki összetartás tudatát és hogy növeljék a régi pártfogók számát, Ezek az elgondolások a zálogai annak, hogy május 31-ikén a Mátyás király Hiak- házban a régi intézetet uj siker koszoruzza. A Nemzeti Filmbizotí- s rí ff 'tzíif tehetsegekért Az Országos Nemzeti Filmbizottság leg­utóbbi ülésén rendkívül érdekes határozatot hozott, hogy megkönnyítse friss és uj tehet­ségeknek érvényesülését, akik mindezideig nem tudtak filmszerephez jutni és alkalmuk sem volt arra hogy- a felvevögép elé kerül, jenek. A bizottság ugyanis ezentúl filmgyár­tási engedélyt csak azoknak a producereknek ad. akik kötelezik magukat hogy a Filmka­mara által a közeljövőben összeállítandó névjegyzékből választott két, eddig filmben még nem szerepelt színészről, vagy színész, nőről díjmentesen próbafelvételt készit. A próbafelvételt a filmgyártók kötelesek a Film kamara rendelkezésére bocsátani A pró­bafelvételek gyűjteményébe minden filmgyár­tó betekintést nyerhet. Színészi körökben a film bizottság intézkedését nagy örömmel vet­ték tudomásul és remélhetőleg rövidesen üd­vös eredménye Is lesz az intézkedésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom