Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-21 / 115. szám

A Lakatos-féle módszer KOLOZSVÁR, májas 20. A pénz­szerzés vágya sokmindenre ráviszi az embert. A rendes körülményeken és mun kán kívül nem egyszer arra is. hogy lop­jon, csaljon, sikkasszon, vagy éppen ha­misítsa is azt a pénzt, amire szüksége van. Ilyen az ember — s Balzac szerint a pénz szemétdomb, amelyen az élet te­rem. Bs a pénzért már nem egy ember került maga is szemétdombra, börtönbe. Érték a pénz, különösen akkor, ha nincs... Lakatos János 24 esztendős füzes- szentpéteri üstfoltozó cigánylegény is a pénz miatt állt kedden délelőtt a ko­lozsvári törvényszék büntető tanáesbirát elé. — Igenis, tekintetes bíróság, beisme­rem, hogy pénzt hamisítottam. Mit csi­náltam volna egyebet? Nincs földem, házam, még hurubám sincs s már sze­rettem volna megházasodni. Telik az Idő. Apámnak ebben a korban mát négy gyermeke volt s nekem még fele­ségem sincs... Az elnök azonban félbeszakítja a hosszúnak ígérkező litániát s azt kér­dezi: — Mond meg Lakatos, hány 50 fil­lérest hamisítottál? — Huszonegy darabot, instállom. Mind a huszonegy darab ott van a te­kintetes bíróság asztalán. Azzal a ma­sinával', — bők az asztal felé — az is ott van... — Ez masina neked? Hiszen ez kö­zönséges gipszből van. Hogyan lehetett ezzel hamisítani? Te. nem volt neked valami igazi masinád is? * — Nem, nekem csak ez volt. A csend- őr urak is ezt találták meg nálam, ami­kor vártam éppen, hogy megkeményed jék benne az 50 filléres. Ez a prés, ez a forma. Ez minden. De még csak kí­sérleteztem vele Lehet, hogy jobban is sikerül, ha nem fognak rajta olyan ha­mar... A csengése — tessék csak meg­pengetni — már majdnem akkurátus. Még tán szebb is. mint a mintának. Ez is egyik baja. Az a baj, hogy úgy dol­goztam az előállításán, mint apám a csengő készítésén. Ő még a nagyapjától tanulta ezt s az meg a nagyapjától... — Te, te Lakatos. Te hazudsz. Azt mondtad, hogy nincs feleséged, hiszen itt van, hogt) „feleséged a hírhedt Ros- tás.dinasztiából való". A Rostások pedig megrögzött bűnö­zök, akik már nem egyszer ültek pénz­hamisításért. A „dinasztia" egyik férfi tagja jelenleg is börtönben üt hasonló vétségért..,. Lakatos pedig csakugyan töredelme­sen beismeri, hogy van felesége s a Ros­tások pénzgyártási módszerét is ismeri... — Még egyet tisztázni kell — mond­ja az elnök. — Miért csaltál te ki Jecan Vaszilikátél, ettől a szerencsétlen falusi legénytől száz pengőt? Az elnök a másik vádlottra mutat. — Nem csaltam én instállom, de­hogyis csaltam. — tiltakozik Lakatos — | ő adta jószántából. Azért adta. hogy | vegyek rajta anyagot s gyártsak neki is pénzt. Sok pénzt!... — Igaz, te legény? Jecan Vaszilíka elmondja, hogy ápri­lis 26-án Lakatos mutatott neki egy öt- venfillérest. Neki gyanús volt a pénz darab, mert egészen érdes volt s olyan elnyomoritott formája volt. nem mint a rendes ötven filléresnek. Mondta is La­katosnak. hogy ez nem jó, hamis. — Persze, hogy nem jó még, de le­hetne jó, ha te adnál nekem 100 pengőt anyagra! Akkor aztán egészen olyat csi­nálnék, mint a jó és felibe csinálnám. Egyik fele a tied volna. Másnap oda adtam a száz pengőt. Lakatos pedig né­hány napra eltűnt a faluból. Azt mond­ta. hogy anyagot megy vásárolni. Meg­tudtam, hogy Hidalmáson csakugyan vásárolt hatvan fillérre cinket és egy gram ezüstport. Ebből nem is lehetett jó pénzt csinálni, de a száz pengőmet sem akarta visszaadni. Ezért jelentettem fel a csendőrségen. — Igaz ez, Lakatos? — Igaz. — Szóval mind a ketten beismeritek bűnötöket. Amig a bíróság ítélethozatalra vonul vissza. Lakatos félszemmel állandóan héti efelé sandít a vádlottak padjáról. A hátsó padban ott ül az apja. Tekintetük tatáik zik. Az öreg cigány rosszalólag bólogat s feltartja három ujját. Fia a vádlottak padján feltartja előbb öt, az­tán még négy ujját. így beszélgetnek néma jelekkel, amig észre nem veszi az Î 9 4 1. M A J V S Z1 őt s akkor leinti őkét. rA Két Lakatos erre az orra alatt kezd piszkálni a fel­tartott ujjakkal s többet nem is néznek egymásra M* A bíróság pedig újból elfoglalja he­lyét az asztalnál s kihirdeti az ítéletet: — Lakatos Jánost pénzhamisításért és csalásért kilenc hónapi fogházbüntetésre Ítéljük. A pénzgyártáshoz használt ké­szüléket pedig elkobozzuk. Úgyszintén a tiz gram cinket is és az egygram eztistport is. Jecan Vaszilika másodren­dű vádlottat egy hónapi fogházra és öt­ven pengő pénzbüntetésre Ítéli a királyi törvényszék. A Lakatostól elkobzott ki­lencven pengőt, amelyről bebizonyoso­dott, hogy ő adta Lakatosnak a haszon- résresedés reményében, kiszabadulása­kor a bírásig szlmlra vissza adja. Az ítéletben mindkét vádlott belenyu­godott. Amikor Lakatos kezére felteszi a bilincset a fogházőr, az majdnem el­sírja magát. Odajön az apja s vigasztal­ni próbálja: — Talán nem sírsz, te! Én is ültem, amikor kiţsi voltát. Három Ízben is ül­tem összesen 12 esztendeig. — Jó, jó, — mondja a fiatal cigány — ne féljen, nem sírok, de azért mégis­csak nekem volt igazam... Nem mutat­tam az ujjamon, hogy 9 hónapot kapok? Megéreztem én előre, hiába adott maga nekem hármat!... Csakugyan „ördöge" volna a cigány­nak?... Ró. EDISON MOZGO Telefon: 3160. Nagy Szenzáció! — Minden idők legcsodásabb remekműve „Hófehérke és a hét törpe Aki még nem látta, azért nézi meg! aki látta, az pedig azért, mert nagyon tetszett! II Kialakultak az ©S«6 kolozsvári Magyar Nap ünnepsé­geinek keretei Május 25*én Budapest székesfőváros polgármestere és egy levente diszszázad érkezik Kolozsvárra Kolozsvár, május 20. A május 25-iM „Ma­gyar Nap“ műsora különlegesen nagyarányú­vá kend kifejlődni. Nagy jelentőseget és súlyt jelent au ünnepségnek, hogy enem a napon tartják meg a Hősök emlékünnepét, és ezen a napon látogat Kolozsvárra egy levente dísz- század s azzal együtt érkezik ide Szendy Ká­roly dr. Budapest székesfőváros polgármes­tere is. A rendező bizottság úgy terved, hogy a Ma­gyar Nap túlajdonképeni ünnepi műsorát va­sárnap délelőtt 10 órakor a Mátyás király­tér északi oldalán, az Iparosegylet székhaza előtt pergeti le az eredeti elgondolás alapján. Délelőtt 12 óraikor zajlik le azután a Hő. sok emlékünnepélye a Mátyás szobor előtt. A Hősök emlékünnepélyén csak küldöttségek vesznek részt., valamint a levente diszszázad. A Hősök emlékére szánt koszorúkat jelképe­sen a Mátyás király szobor talpazatára helye­zik el. Az ünnepi beszédet valamelyik tábori lelkész mondja. A Hősök emlékünnepe után kezdődnek a szabadtéri szórakozások a külön­böző egyesületek bevonásával. A Magyar Nap műsora tehát lényegesen bővült, uj keretet is jelentőséget kapott. Ezen a napon ünnepük a múltat: a Hősök emlé­két, a leventéket: a jövőt ás Erdélynek az anyaországgal történt unióját, amely az örök •mát jelenti— Bárdossy miniszterelnök messze­menő támogatásáról biztosította az Erdélyrészi Gazdasági Tanácsot Egész sereg időszerű kérdésben lépett közbe eredményesen a Tanács Kolozsvár, május 20. Az Erdélyrészi Gaz. dasági Tanács május 19-ikén tartott ülésén gróf Béldi Kálmán elnök megnyitójában be számolt a Tanácsnak arról, hogy vitéz Gyu- lay Tibor tanácstag kíséretében tisztelgő kihallgatáson jelent meg Bdrdossy László dr. miniszterelnök előtt, abból az alkalomból, hogy átvette a kormány vezetését. Bdrdossy László komiányelnök, aki köztudomás szerint az erdélyi ügyek régi, alapos ismerője, a ki­hallgatás alkalmából újólag kifejezésre jut­tatta, hogy mennyire nagy súlyt helyez az Erdélyrészi Gazdasági Tanács további, szé­leskörű tevékenységére. A miniszterelnök a Tanács munkája számára mind saját, mind kormányának legmesszebbmenő támogatását helyezte kilátásba a jövőre is. A Tanács ezután az erdélyi részek idő­szerű közlekedési és vendégforgalmi ügyei­vel foglalkozott, amelyek a személyi forga. lom vonalán egymással szorosan összefügge­nek. Az Államvasutak igazgatósága a Ta­nácsi közbenjárására a székely vasútvonala­kon megnövelte a személyszállító vasúti ko­csik számát. Az anyaországgal való személy- forgalom az; uj gyors, és személyvonatpárok beállítása folytán ugyancsak jelentős módon meggyorsult. Az erdélyi MATEOSZ-tagok- nah a teheráru tengelyforgalmára vonatkozó kívánságait a Tanács ugyancsak magáévá tette s a tovább fejlesztendő forgalom szük­ségleteinek érdekében az illetékesekkel érint­kezésbe lép. Az erdélyrészi fürdőélet évadjának közeli beköszöntésével kapcsolatosan a Tanács örömmel vette tudomásul a kormány illetékes tényezőinek mindazon hathatós intézkedéseit, amelyeket, a fürdők és üdülőhelyek korszerű kiépítése és üzembehelyezése érdekében tett. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy legismertebb fürdő és üdülőhelyeink már ezév nyarán kielégíthessék a nagyközönség irán­tuk megnyilatkozott érdeklődését. A keTeske. delem és ki? \ ■ ’»ügyi miniszter leiratban Want «te a Tanácsot, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a Tanács kebelében az erdélyi és keletma gyarországi országrészek, idegenforgalmi ügyeiben. véleményezési hatáskörrel idegen­forgalmi bizottság alakuljon az OMIH ko­lozsvári kirendeltsége mellett. A bizottságnak Angira István, dr. Bíró István országgyűlési képviselők, dr. Fogarasi Géza, a Tanács fő­titkára, vitéz Hefty Gyula tanár, Pakots Károly országgyűlési képviselő és Szolnoky Gyula, az EKE ügyvezető alelnöke a tagjai s munkáját rövidesen megkezdi. Az Erdély­részi Gazdasági Tanács egyébként a hazatért erdélyi részek vendégforgalmi fejlődésének hatékony kiépítésére vonatkozólag részletes és a vendégforgalom minden vonatkozására kiterjedő tervezetet juttatott az illetékesek elé, amelynek részletes ismertetésére, — je. lentőségének megfelelőiig — a közeljövőben visszatérünk. Az erdélyi részek háziipari önellátásának nemes hagyományú szempontjaiból tárgyalta a Tanács a székelyföldi gyapjuellátás kér­déseit. A szükségelt intézkedések célszerű al­kalmazására vonatkozólag & Tanács felter­jesztéseket tett az illetékes kormányzati szer­vekhez. A népegészségügy gazdasági vonatkozásai­val kapcsolatosan a Tanács szükségesnek látja, hogy az erdélyi részek, különösen Pe~ dig a székely vidékek lakosságának orvos-el­látása, továbbá az állatállomány egészségügyi biztosítása érdekében kellöszámu állatorvos működésének biztosítására további intézkedés se/.- történjenek. Errenézve jó eredményeket igér a fiatal orvosnemzedék e vidékeken szükségelt letelepülésének gazdasági elősegí­tése. A Tanács a kérdés megoldása érdeké­ben a Nemzeti Önáilősitási Tanácshoz fordul, hogy ezen az utón a vidéken letelepülő orvo­sok és állatorvosok részére megfelelő segé­lyeket biztosítson és üymódon támassza gaz­daságilag alá a székely vidékeken megtele. pülő fiatod orvosok nagyjelentőségű nép­eget f;jgl misszióját. A T»nó<"Tnk ez az újabb -egélyukciója tehát mind a/, oryoi mind az állatorvosokra egyformán kiterjed b életrehjvása érdekében az előkészítő lépte­ket máris megtették. A székely fahitel folyósnál ával kapcsola­tosan a Tanács megelégedéssel ve,tte tudo­másul, hogy a hitelakcióban a teremlők most már minden nehézség nélkül igényeik kielégí­téséhez juthatnak. A kölcsönök folyósításé, nak feltételeit úgy módosították, hogy a pénzintézetek ugyancsak jóval könnyebben kielégíthetik a kölcsön igénybevételére jogo­sultakat. A Tanács ugyancsak jóváhagyólag vette tudomásul azt a bejelentést, amely szerint eredménnyel biztató tárgyalások folynak a kormánynál S000 vagon székelyföldi faszén németországi számlásának lebonyolítására. A jelentős mennyiségű áru-export különleges figyelmet érdemel, mert a székelyföldi áru- szállihmányok utjának állandó jellegű javulá­sára mutat. A ezékelyföldi tengely fuvarosoknak a bős. vizek értékesítésébe előkészített bekapcsolása most már gyakorlatilag is kialakult. A szé­kely borviz-szállitmányok ily módon történő gyors és olcsó lebonyolítása a legjobban meg­közelíti a jelen pillanatban az ásványvíz­ért ékesítő« nemzetgazdasági feladatait. A fenti ügyeken kivül a Tanács még számos, időszerű erdélyrészi vonatkozású termelési, adóügyi, kereskedelmi és kézműipari kívánsá­got tárgyalt meg behatóan, amelyekkel kap. CBolatosan megteszi a szükséges lépéseket. Az erdélyrészi gyáripar munkája és további fej­lődése érdekében a Tanács örömmel vette tu­domásul, hogy a kormány illetékes tényezői helyeslik és támogatják mindazokat az élő- terjesztéseket, amelyeket a Tanács az erdé­lyi gyáripar megfelelő foglalkoztatására vo­natkozólag tett. Ennek lényege az, hogy az ország gyáripari termelésének egész meny. nyiségéből megfejelő aránya részt biztosit, sanak az erdélyrészi gyáriparnak. A Tanács tudomásul vette, hogy az elvi szempontok összeegyeztetését követőleg a kérdés gyakor­lati megoldására is rövidesen sor kerüL Nem ünneprontás! A Magyar Könyvkiadók é* Könyvkem- kedők Országos Egyesületének felkérésére Benedek Marcell dr. iró szerdán délután Kolozsvárra érkezik s előadást tart az első Erdélyi Magyar Könyvnap jelentőségéről. örvendünk annak, hogy végTe a hazatért erdélyi városok is megérhették a magyar szellemnek a könyv-napokon megtestesített ünnepét- öröm ez, nemcsak abban a vonat­kozásban, hogy a magyar könyv lelkes er­délyi hívei most először utazhatnak a fővá­rosba, hanem nagy, történelmi igazságszol­gáltatást érzünk abban, hogy Kolozsvár és a nagyobb erdélyi városok a maguk kapuin belül is megülhetik a könyvek ünnepét­S ezen a ponton nyomatékosan ki kel] hangsúlyoznunk az erdélyi irodalom legfáj» dalmasabb tünetét. Rá kell mutatnunk az erdélyi irodalompolitikának arra a sajnála­tos bűnére, hogy az erdélyi irodalom nevé­ben a múltban is, most is csak néhány ki- választott és kedvezményezett irót juttatott szóhoz, névhez és érvényesüléshez, viszont rejtelmes személyi okokból, vagy bizonyos klikk-érdekek szemmeltartásával tudatosan mellőzött, visszaszorított és elnémított igán értékes tehetségeket. Ez a fájdalmas sebe az erdélyi irodalom­nak a hazatéréssel sem gyógyult be, $' temi •> ■* 'V ' • ' ,M ’’ •’« «, *u. i . —' - a , A* ,j|[ ,'i i. i.i*.. Az erdélyi kiadói politika rideg klikk — és üzleti szellemének örökét válto­zatlanul vette át a fővárosi könyvkiadás. Akik eddig mellőzöttek voltak, ma sem kapnak más bánásmódot. Vannak erdélyi irók, költők, akik megjárták a román bör­tönöket, csak épp azt nem érhetik el, hogy erdélyi, vagy fővárosi kiadók azzal a meg­értéssel és jóindulattal fogadják őket, ami­nőt — üzleti alapon — hirdetnek és han­goztatnak az erdélyi szellem megnyilatkozá­saival kapcsolatban. Tárt szívvel, örömmel és boldogan kő­szöntjük az első erdélyi Magyar Könyvna­pok ünnepét! S azt, amit elmondottunk, nem ünnep­rontás szándékával tettük szóvá De nem hallgathattuk el, mert azt szeretnék, ha az erdélyi Magyar Könyvnapok ünnepe az er­délyi szellem olyan képviselői számára la valóban ünnepet jelentene, akiket eddig érdemtelenül rekesztettek ki a boldogulás ösvényéről.-J I //REGGEL: , 3 (^KELETI UJS AG I F7\ FflF DELtíEN: MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom