Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-02 / 99. szám
JRezmr SFg&jgta Háton* újabb letartóztatás a százezerleje s so'8 jegy nyeremény bűnügyi bonyodalmában A hat hónapra ítélt Benyovits Sándor nővérének feljelentése regénybeillő fordulatot adott a lezártnak hitt bűnügynek A zeniek! szobor hazatér A kowfoglaüfe korából származó régi település ea a csendes tiszaháti városka, mely. nett neve, régebbi alakjaiban: Zyntherév. Zenibe, Szente.Mágócs ősi honfoglaló nem. Kétségünk nevét őrizte meg, amely nemzet, ségnek egyik ősi birtoka lehetett, Európa! hírnévre a városka a® 1897 szeptember 11-én megvívott u n. zentai csata révén tett szert. Savoyai Eugen herceg osztrák hadvezér parancsnoksága alatt álló magyar és császári seregek éltkor Itt avulták egyik legszebb győzelmüket a Tiszán átkelő oszmán seregek fölött. Ettől kezdve nevezték Engen herceget a zentai hősnek. Emiik a győzelemnek eredménye lett az 1699. évi karlócai béke, amely a Teinesvidék (Bánát) kivételével véget vetett a török na. gyarországi uralmának. A császártól Savoyai Bugán herceg az Árpádok egykori családi birtokát kapta ekkor adományba a Csepel - szigetén, de ezenfelül is mind nagyobb mér. lékben halmozta e| a császári kegy_ Még a boldog békevilágban, a nagy világháború előtt, 1897-ben érte meg Zenta váró. sa ennek a nevezetes csatának 200-ik évfordulóját, amelyet méltó keretek között készült megünnepelni, annál te inkább, mert e csata révén tett a város európai hírnévre Ferenc Jómét a szokásos nagy hadgyakorlatokat ez alkalommal Zenta vidékén tartatta meg, A város közönsége Béna József kiváló szobrászművésszel elkészíttette Savoyai Kn. gén herceg lovasszobrát a város részére, me. jyet a főtéren terveztek elhelyezni. Róna József el is készült alkotásával, amely az or. sa&g egyik legszebb lovasszobra. A zentai szobor lóháton ülve, a török seregek felé fordulva ábrázolja a zentai hőst, amint kantárszáránál fogva visszatartja lo. vát és feszült figyelemmel kíséri a zentai csata menetét. Kinyújtott jobbjában hadvezért pálcát tart. A bronzszobor magas, gazdagon díszített mészkőtalapzaton áll, jobb és baloldalán egy-egy bronz dombormű a zen. tat sáncok bevételét és a híres lovasrohiunot ábrázolja; fölötte pedig egy fiatal és egy öreg török fogoly mészkő alakja áll. Ez a gyönyörű szobor a műcsarnok 1899. évi kiállításán a« oszlopcsarnok előtt volt ta. lapzat nélkül kiállítva és a kiállítás nagy aranyérmét nyerte el Sajnos. Zenta főterére nem kerülhetett cl, mert Zenta városa átfitóiag anyagi nehézségeit miatt nem tudta a szobrot átvenni és az gazdátlanul maradt a fővárosban. Az ezeréves országos jubileumi ünnepségek alkalmából a budai várpalota bővítése, kor merült fel az. a gondolat, hogy a várpalota valamely nagy magyar nemzeti hősnek a Krvasszobrát kelj íe| állítani Bánffy Dezső báró akkori miniszterelnök erre legelsősor- han Hunyadi Mátyás nagy nemzeti királyunk és hadvezérünk szobrát hozta javaslatba, akinek szobrára Buda akkori vezetősége sző. tetősének 400. évfordulója alkalmából 1843- ban úgyis nagyobb összeget szavazott már meg és amely Hunyadi Mátyás szobor akkor egyéb okok miatt nem valósulhatott meg. Így most nagyszerű alkalom kínálkozott ennek a régi tervüek megvalósítására és bántó hiánynak a pótlására, A nagyszerű terv azonban Bánffy Dezső legnagyobb fájdalmára csak terv maradt, mert ugyanokkor felhívták az uralkodó fi. gyeimét a fővárosban gazdátlanul heverő zen. tai szoborra és az uralkodó a szobrot meg. vásároltatta és annak a budai várpalota előtt való elhelyezését rendelte el, amit ott 1900- ban fel is avattak. Savoyai Eugen herceg a Habsburg-hóz ha. topnának mcgazHárditásávall kétségtelenül hatalmas szolgálatokat tett a szent császároknak és Ferenc Józsefet elhatározásában nyílván eme tradíciók vezették Es igy a szép zentai szobor valóban remek helyen, az ország fővárosának legszebb pontján nyert ideiglenes elhelyezést, ahová annak idején Hunyadi Mátyás szobrát tervezték felállítani, A budai Hollós Mátyás Társaság Hunyadi Mátyás születésének félévezredik jubileumára méltó módon való megünnepélésére nagy tervet dolgozott, ki. Ennek a programnak egyik legérdekesebb pontja az a miniszterelnökség elé terjesztett javaslat, hogy Hunyadi Mátyás monumentális lovas.szobra állíttassák fel születésének 500. évfordulóján: 1943. évi már. eins 27-én a magyar főváros legszebb pontján a budai várpalota előtti parkban, ahol ma a zentai szobor áll. Már Mátyás halálának 450. évében, 1940- be i felmerült az a terv, hogy a zentai szobrot. ha majd Zenta városa felszabadul az idegen uralom alól a Délvidékifel együtt, — eredek felállítás! helyén Zenta városában ál. litsuk irt Valóban gyönyörű gesztus lenne a magyar fővárostól, — ha most a Délvidék visszatérésének örömére Zent« városának ajándékozná ezt a szobrot és Így Zenta váKolozsvár, május 1. Az erdélyi magy.v sajtó többizben foglalkozott egy százezer Tejes román sorsjegy nyeremény ügyével. Eddig ennyit tudunk róla. 1940. augusztus 15-ibi húzásom 22 734 sz. sorsjegy százezer lejt nyert s ezt az üs.'«eeeit Benyovits Sándor kolozsvári kereskedő vette fel Bukarestiben s hozta át 1940. szeptember 15-én. Állítólagos megbízóiunk azonban nem akarta kiadni a százezer lejt. így ke: ültek a rendőrség olé s amaiak intézkedésére Benyo- vits a pénzt körülbelül 96.000 lejt ki is fizette, jóllehet Bukarestijén állítólag 20,000 lejt kclfett fizetnie a pénz felvételekor Ilyen előzmények után indult meg Benyo- vits Sándor ellen az eljárás. A kolozsvári törvényszék sikkasztásban találta bűnösnek és hat-hónapi fogházra ítélte. Benyovits Sándor jelenleg büntetését tölti ki a kolozsvári ügyészség fogházában. Április utolsó nanján aztán meglepő fof- dulnt történt a befejezettnek látszó ügyben Szerdán, április 30-án feljelentés érkezeti a kolozsvári rendőrséghez s ez a feljelentés bűnügyi regénybe illő előzményeket beszól »1. A feljelentést Benyovits Erzsébet, Behyovit- Sándor édes húga adta be, aki nem biiva elviselni a lelki ismeret f u r d a lús t. tárt fed min.- dönt „teljes igazságában“, A kihallgatások során ugyanis egy bonyolult és hosszas lmninsitási eljárás bontakozott ki a rendőrség előtt. Az 1940. augusztus 15-iki sorsjegy húzáson a 22.734 szánra román állami sorsjegy százezer fejt nyert. Ez a sorsjegy akkor ekulat- 1 múl Baumzweig Andor sorsjegyügynöknél volt, aki, mint a kolozsvári Kereskedelmi és Hitelbank sorsjegyeladója működött. Az ügv- nökneíi a birtokában egy másik úgynevezett „eladott- sorsjegy“ szám volt Siruhl V eromilfi» néven. Rosenfeld Violával, a bank egyik tisztviselőnőjével összejátszva, a nyei'ö számot a Strahl Veronika sorsjegy tőszelvényére vegytintával hamisították rá. Ezzel a niüVnebtel úgy tűnt fel, mintjfe: a nyertes 22.7Ş4 sz. sorsjegy a Strahl Veronika tulajdonában left votam « húzás piüfe«iatábem Ezután Rosenfeld Viola érintikezésbe lépett Strahl Veronika Gyergyószeutetiklóai lakoa- sal. Feltárták a hamisítás egész történetét fi arra kérték, adja beleegyezését ahhoz, hogy a sorsjegy álliM nyert százezer lejt Bukarestijén. felvehessék. Strahl Veronikának volt egy ügyvéd nagybátyja, s attól tanácsot kért. Az ügyvéd art mondta, hogy bűnügyi folytatása lesz a dolognak s ezért vissaamitasitotta a csábító ajánlatot. Az ügynök és Rose ufóid Viola azonban nem elégedett meg ennyivel. Felkeresték özv. Rubin Salamonnét Gyesrg,yószent- miklóffon. aki Strahl Veronikának nagynénje ás Rosenfeld Violáníafc is rokona volt. Özvegy Rubinná vállalta a közreműködést. Az- öz- vegyasszonyt Kolozsvárra hozták s itt úgy szerepeltették, mint sorsjegytulaj demost s mórt már csak vállalkozó szellem után kellett nézniök, aki a pénzt Bukarestből elhoz®. így kerültek — állítólag — összeköttetésbe Benyovits Sándor kolozsvári kereskedővel, akinek özv, Rubin Seüamonné szabálysí erii közjegyzői meghatalmazást adott arra, hogy a százezer lejt felvehesse s a felvétel után neki átadja. Benyovits Sándor meg is járta Bukarestiét s szeptember 15-én érkezett Kolozsvárra a Székely földön át hosszas kalandok és hányattatások után. Hazaérhette után Rosenfeld Viola azonrosa a török felett aratott nagy zentai csatárak 350. évfordulóját, 1947 szeptember ll.én már e szép szobor tövében ünnepelhetné az egész magyar nemzet és a müveit nyugat részvétele mellett. A zentai szobor hazatérését szorgalmazd mozgalomnak máris sok lelkes hive van a fővárosban és így remélhető, hogy ennek a szép tervnek a keresztülvitelét már semmi sem akadályozhatja meg. A történelmi igazságszolgáltatás Így ebben a tekintetben is érvényesülhet Hunyadi Mátyás szobra is és Savoyai Engen szobra Is eredeti helyére kerülhet. Savoyai Eugen rendkívül érdekes személyéről a történetírás a következő érdekesebb adatokat jegyezte fel: Mazarin francia bibor- nok-äjlamlerfl leányának, Mancini Olimpia, nak volt XIV. Fajos francia királytól szüle, tett kisebbik fia, Párisban született 1668 október 18.án E3őbb az Eugene Francois de Carignan, Soissons grófja nevet viselte, később megkapta a királytól a „Prince de Savoie et de V.v-.v'.-'. ‘ hangzatos ciutei is. A " királynak anyjától va|ó későbbi db ide giilótcí rnal jefrtitfeewitt Renyovitsniál ás kérte tőle a pénzt. Azt állította, hogy özv. Rubinná meghatalmazást adott a pénz felvételére. És amikor Benyovits írásbeli meghatalmazást kért tőle, azt felelte, hogy özv. Rubinná a meghatalmazást szóbelileg adt-a s erre édes anyját, özv. Rosenteldnét is tanúként szerepeltette. Benyovits erre sem volt hajlandó a pénzt, kifizetni, amire Rosenfeld Viola fenyegetőződni kezdett. Erre Benyovits Sándor azzal válaszolt, hogy a pénzt a vasgárdisták elvették tőle. Ilyen . válasz birtokában Roseufcld Viola Benyovits Erzsébettel, Benyovits Sándor húgával együttesen, aki Benyovits Sándorral rossz viszonyban volt, feljelentette a rendőrségen. A rendőrségi kihallgatás során Benyovits először azt vallotta, hogy a pénz kifizetése végett 20.000 lej sápot kellett adnia s így a pénz. csak részben van meg, azután azt állította, hogy a gárdisták vélték el, végeredményben azonban mégis kifizetett 90 ezer lejt. Rosenfeld Viola, amikor a pénzt megkapta. azonnal megkezdte a pénz elosztását. Maga. és Baumzweig Andor ügynök között osztotta meg tulajdonképen s hallgatási di.j fejében Bmszt Gizinek és Benyovits Erzsébetnek, akik az ügyről tudtak, 100--100 pengő hallgatási dijat adott. A rendőrség azonban nem elégedett meg azzal, hogy a pénz megkerült, hanem m ügyet hivatalból áttette az ügyészségre. Benyovits -Sándort rr amint- az már ismeretes — sikkasztás miatt el is ítélte a törvényszék. Benyovits Erzsébetben azonban felébredt a jobb lélek és jóvá akarta tenni bátyja ellen elkövetett tettét s igy adta be feljelentését április 30-án. Az uj fordulatra újabb fordulat következett a rendőrségi kihallgatások rendjén. Ennek folyományafcépen április 30-áh előzetes letartóztatásba helyezték Rosenfeld Violát. Benyovits Erzsébetet, és Bruszt Gizit. Rosenfeld Viola Budapesten keresztül Palesztinába akart utazni s a rendőrség éppen az utolsó pillanatban tartóztatta le. Az igy kialakult helyzet azt bizonyítja — amennyiben a vallomások megállják a helyüket» — hogy Benyovits Sándor ártatlansága esetleg kiderülhet. Benyovits Sándor a hathavi elzárás: Ítélet elfen fellebbezést jelentett be s a kolozsvári Ítélőtábla a fellebbezés tárgyalását május 10-ére ki is tűzte. Vájjon lesz-e még újabb fordulat ebben a. nem mindennapi bűnügyi regényben?... Háztulajdonosok fiaijetmébe ! KOLOZSVÁR, május 1. A 66—9S4. sz. pénzügyi rendelet alapján a városi adóhivatal felhívja a háztulajdonosok figyelmét, hogy ha februári házbér jelentésükkel szemben bérjövedelmükben változás állott he, május elseje és 20-ika között kötelesek bejelentést tenni. A bejelentés elmulasztása esetén a béresökkentég folytán törlendő adóktól elesnek, ha pedig pót-előírás állna elő, több bér esetében, akkor annyiszor 100 pengőre büntetik, ahány bérleménynél többlet mutatkozik. következtében az udvarnál általános mellőzésben részesült, majd katonai pályára való hajlamai dacára papnak adták. Ekkor az el. leitséges bécsi császári udvarhoz szökött és bosszút esküdött a francia udvar ellen Bécs- ben tárt károkká] fogadták, mivel nagyszerűen fe| tudták használni a fiatal grófot Franciaország elleni terveikben Már 1686. ban résztvett Buda visszafoglalásában, Nándorfehérvár ostrománál súlyos sebet kapott. Már 1696 végén a török elleni hadjárat fővezérévé nevezték Id. Több hadjáratban megverte a franciákat, A Habsburg.ház nagyhatalmi állásának fennmaradása, amely fellé, pásé előtt valóban komoly veszélyben forgott, neki köszönhető, A Habsburg-ház ösz- szes ellenségei felett diadalmaskodott. 170« körül Belgium kormányzójává nevezte ki a császár, majd 1705-ban a magyar felkelés elleni hadjárat vezére lett. Majd újra Bel. gtum kormányzói székében üt, de fő lakóhelye Bécs Becsben halt meg 1736 április SU én, egy évvel nagy ellenfelének Rákóczi Ferencnél: beírja után, K.'.ÉLL ttAJSÖOB 19 4 U MÁJUS 2 ! Meg kell szüntetni I a cigányasszonyok garáz« dálkodásét a kolozsvári piacokon (Panaszol ievél) Polgármester ür! Kérem, higyjc el, sokat töprengtem, mielőtt leültem megírni est a levelet. Kern kenyerem a levélírás s nem is tudom, mióta nem irtani már levelet. Egyáltalán nem is írtam semmit, amióta férjhez mentem — annak már idestova tíz éve — csupán a sarki fűszeres hitelező könyvébe szoktam beírni naponként, vagy másnaponként a vásárlásokat. Meg aztán néhány villany- és mz-számlát is aláirtani már az uram helyett, mivel ő hivatalba jár s igy az esedékes számlák csak engem találnak otthon. És még kis elemista, meg óvodás fiacskám leckéinek elkészítésében is segédkezem, dekáé ez mind nőm levél, ez mind hozzátartozik egy gazdasszony szürke, hétköznapi életéhez. S hogy miért irok most levelet s éppen Polgármester TJrhoz, hói azt is elárulom e bevezető után. Polgármester Ur! Jeleztem már, hogy az uram hivatalba jár, két fiacskám pedig iskolába. XJgy ahogy, de szerényen csak megélünk még a mai méreg-drága világban is. Az uram nem iszik, nem dohányzik, s én sem váltostatgalom ruháim, kalapjaim rt divat, csupán az évszakok járása szerint. Kis háztartásunkat magam vezetem s én járok bevásárolni a macra is. Miután az uram hivatalba s a gyerekek iskolába mennek, elindulok bevásárolni a nani ebédhez. Lakásaink a Beák Perene- utcában van. igy hát a ..kispiac“-ra megyek rendesen' fél 10 óra tájban. Es most következik mindaz, araiért ezt a levelet megírtam Polgármester Ur címére. Tudja-e Polgármester Ur, hogy ilyenkor már tjlig lehet valamelyes használható zöldséget, vagy majorságot találni a piacon? Kern, ilyenkor már nem lehet találni semmit. És miértf Azért, mert a cigányasszonyok mindent felvásároltak már 9 óra előtt és ott ülnek, mintha trónuson ülnének a drága zöldség és majorság bárukódjától körülvéve. És úgy adják a megszorult kolozsvári gazdasszony oknak, ahogyan éppen akarják. Van eset rá, hogy háromszoros árban is! Ezt onnan tudom, hogy például vasárnap, amikor nem kellett arra vámom, hogy az uram hivatalba s a gyerekek iskolába menjenek, kimentem már 8 órakor a macra. Jöttek a közeli falvak lakói $ tőlük igazán emberséges áron lehetett vásárolni, amíg meg mm jelentek az oláh-cigánynék is a piacon. De ahogyan Sic odajöttek, megrohanták a falusiakat, s egy tételben felvásároltak tőlük minden zöldséget, gombát, majorságot, tojást, virágot. Láttam, amikor ezek a cigány asszonyok, akik úgy ellepik a piacot, mint a legyek, megvásároltak egy kis kosár gombát 50 fillérért az egyik falusi asszonytól. És ebből az 50 filléres kosárka gombából azonmód, csináltak 5 csomót s csomóját 50—50 fillérért árulták a későbben érkező kolozsvári gazdasszony oknak, A tojásnak is megvették darabját 8 fillérért s ők maguk ÍZ—lő fillért kértek érette. A majorságot pedig egyszerűen eltüntették azzal, hogy ,,ma nincs eladó.'".... Polgármester ür! Tessék elhinni ez a helyzet nemcsak a kis-, honom a nagypwcon is, a Széchenyi-téren. Mindenütt a cigánynak vásárolják fel az elsőrendű közszükségleti cikkeket s csak tőlük lehet aztán másodkézből, megvenni a fenwtebb jelzett árakon. Tudom, hogy Polgármester Urnák nincs ideje ilyen kis dolgok után nézni, de nekünk, Kolozsvár 10.000 gazdasszonyának talán ez a ékgfontosabb dolgunk. Az, hogy amennyiben> lehet, még ma is jó ebédet főzhessünk férjeinknek, akik hivatalba, vagy egyéb munkahelyekre járnak és gyermekeinknek, akiket úgy féltünk és őrizünk, mint a szemünk világát. Azt akarjuk, hogy minél jobban táplálhassuk őket, hogy egykor, erős és bátor katonák légiiének mind az életben, mind a haromezőkon. Polgármester Ur! Felkérem, szíveskedjék Bárány vásárfeUigyelö urnák szigorúan meghagyni, hogy a cigányasszonyokat, — akik mondom úgy ellepték a kolozsvári, piacot, mint a legyek — űzze el onnan. Mi megle- szünk nélkülük is, ezt nyugodt lelkiismerettel állíthatom és hogy öle ott uzsoráskodhat- vak senki másnak nincs belőle haszna rajtuk kívül Ez pedig nem érdeke senkinek, főként, nem a város nagyérdemű vezetőségének. Kérem Polgármester Urad, ne vegye zöldségnek'1, amiket itt bátor voltam meginti és címére elküldeni, mivel ezek nagyon, de nagyon komoly dolgok. Különösen pedig azért, mert az életünkről, a mindennapi kenyerünkről van sző. Köszöni, hogy meghallgatta és még egyszer gyors intézkedését lóén sok ezer társa nemé- vében: Etm kobmski
