Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-27 / 95. szám
MCsusmHrsita Sok a gondja az anyagbeszerzéssel ?? Forduljon bizalommal Dr. oec. KÓS ÁRPÁD Központi Anyagbeszerző Irodájához Budapest, IX. Üllői-ut 89/b Legelsőrangubb referenciák — ÉRTEKEZLETET TART A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG „KIS- GYÜLÉSE“. Dr. Inczédy Joksinan Ödön, Kolozsvár város és Kolozsvárin egye főispánja, április 30-án délután 6 órára a városháza kis tanácstermébe értekezletre hívta össze a törvényhatósági bizottság úgynevezett kisgyülését. A tárgysorozaton a polgármesteri előterjesztésben a következő kérdések szerepelnek: Kolozsvár utcáinak és tereinek elnevezésére, a szemétkotrási jog hasznosítására, a gázgyári özem szabályzatának megállapitasára, 230 ezer pengős hizlalási kölcsön felvételére és a kolozsvári autóbuszok viteldijának megállapítására vonatkozó javaslatok. A kolozsvári utcák és terek elnevezésével kapcsolatosan az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata felkéri mindazokat, akiknek a város közönsége köréből valamilyen errevonat- kozó észrevételük, megjegyzésük vagy javaslatuk van, azt a párt irodába mielőbb juttassák el. — Kratochvil tábornok résztvesz a Székely Hadosztály kézdivásárhelyi disztáboro. zásán. Tudósítónk jelenti: A Székely Hadosztály volt tagjai Kézdivásáriielyen május első hetében; disztábonozást rendeznek. A Székely Hadosztály volt tábornokai közül ebből aiz alkalomból Kratoehvil és Görgey tábornokok érkeznek Kezd ivásárhelyre. — PUSZTÍTÓ VIHAR SZATMÁRME- GYÉBEN. Nagybányai tudósítónk jelenti : HobaJlmas vihar vonult végig kedden délután az egész Szatmánmegyén. A vihar Nagybányán kereszfcülhuzódva Szatmároa érte el a tetőfokot s ott gyümölcsfákat tördelt M s a gyümölcsfák virágait letarolta. A vihart nyomon követő heves zápor következtében három melyen fekvő utcát annyira elöntött az ár, hogy Bt gyalogközlokodés órákra megszűnt. A Gsokooay-utca együk házát villámcsapás érte. s felgyújtotta a saobahesremdezést. A tüzet a tűzoltók oltották el, — Fejér Sándor hegedühangversenye. Fejér Sándor hegedűművész a budapesti Zeneművészeti Főiskola állami oklevéllel kitüntetett Hubay.tanítványa április 29-én, kedden este félnyolc órai kezdettel tartja hangversenyét a Vasmunkás Otthon Fejedelem- utca 7. szám alatti dísztermében, A zongora. kíséretet Rosier E. látja el, — FELVÉTELEK A VAKOK KOLOZSVÁRI ÁLLAMI INTÉZETTBEN. A Vakok Kolozsvári M. Kir. Állami Intézetében 20 uj hely létesült Erdély vak-gyermekeinek befogadására. Az intézet felvesz mindkét nembeli, 6—14 éves korú világtalan gyermekeket. Szegény szülők gyermekei ingyenességben vagy díjfizetési kedvezményben részesülnek. A növendékeiket ajánlatos a jövő tanévre már most bejelenteni és felvétetni, amíg az internate: férőhelyek meg nem telnek. Felvilágosítással az intézet igazgatósága .szolgál, Kolozsvár Honvéd-utoa. 23—25. szám. — Meghívó. A Kolozsvári Kolping Legény- egylet 1941 május 4.én. vasárnap d. e. 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését és beszámolóját az egyesület Brassai-utca 3. szám alatti helyiségében, melyre minden rendes, pártoló és régi tagot, valamint minden ér. deklődőt szívesen vár és szeretettel hiv, Bálint József igazgató, országgyűlési képviselő. — LETARTÓZTATTAK EGY TOLVAJ CIGÁNYASSZONYT. A rendőrség őrizetbe vette Rézműves Viktória 38 éves cigányasz- szanyt, aki bácsi lakosnak vallja "magát. A cigányasszomy jóslás ürügye alatt felkereste Nagy Margit, kolozsvári Forduló-utca 13. sz. ak'ti lakost és egy őrizettem pillaraaifbam, miké. ■ egyedül maradit a szobában, egy női ruha- é. egy pizsamakabátot lopott. Nagy Miair- git jel »ütést tett a rendőrségen s igy fogták él a c 1 iiyaäszonyt. A lopott holmiinak az ívták'.’ 30 pengő. A rendőrség a cigányaszzonyt átkisérte a járásbárósághoz és ipegin- ditotta ellene az eljárást. ftlacjY lefLesHBclesissel ala [culi meg az Erdélyi Pár! Káromszék- megYel tagozata SepsiszentgySrgy, április 26. 'Az Erdélyi Párt háromszékmegyei tagozata pénteken tartotta meg alakuló gyűlését. Báró Szentke- reszthy Béla, a szervező bizottság elnöke bejelentette, hogy a háromszékmegyei tagozat megszervezése befejeződött, majd az Erdélyi Párt megszervezése előtti helyzetet ismertette. Kegyelettel emlékezett meg a nemzet két nagy halottjáról. A továbbiak során a bécsi döntés és a visszacsatolás ntáni helyzetet vázolta, egyben pedig az Erdélyi Párt megalakulásának előzményeire mutatott rá. Ezután bejelentette az egész tisztikar lemondását és elhagyta az elnöki széket. A résztvevők viharosan ünnepelték s követelték, hogy minden jelölés nélkül fogadja el újra az elnökséget. Amig a tizennyolctagu jelölő bizottság dolgozott, Mikó Imre dr. képviselő az Erdélyi Párt programját ismertette. Beszédében többek között ezeket mondotta: — Az Erdélyi Párt, a közelmúlt tapasztalataiból indul ki. Meg akarja őrizni a múltban szerzett politikai egységünket s Erdélyt meg akarja óvrti a politikai pártok harcaitól. Helyre akarja hozni a román uralom alatt minket őrt sérelmeket, és Erdélyt az anyaország színijére emelni. TJj belső honfoglalás vár ránk. Ezt a munkát pedig csak azok tudják elvégezni,, akik a 22 évet itt töltötték, m'ert Erdébfi mi ismerjük. Mi pedig dolgozni és nem politizálni akarunk. Ezt az elvet valljuk: hagyd a politikát, 'építkezz! Rámutatott arra, hogy az Erdélyi Párt álláspontjával két anyaországi párt lép fel. Kifejtette, hogy külföldi rendszerek meghonosítására éppen a Székelyföldön nincs semmi szükség. A székelység mindig szabad volt, ismeri hagyományait s azokhoz mindem idegem befolyással szembem ragaszkodik. — Mit akar tehát az Erdélyi Párt? — tette fel a kérdést s az alábbiakban vázolta a párt célkitűzéseit: Erős, független és keresztény Magyarországot akarunk. Nagy súlyt helyez a magyar, honvédség fejlesztésére. Célja, hogy a magyar társadalmi életet a szociális szellem hassa át. Jó közigazgatást kíván, a bürokratizmus kikapcsolásával. Hangsúlyozta a családvédelem fontosságát, a sokgyermekes családokat adókedvezményben és más előnyökben kell részesítem. Szükség vem belső telepítésre., a mezőgazdaságot hitellel kell ellátni. Rendezni kell a munka és a tőke viszonyát, a munkásnak részesedést kell biztosítani a vállalat jövedelméből. A tisztes ipart és kereskedelmet részesíteni kell a közszállitásolcból. Hangsúlyozta a felekexeíközi béke jelentőségét, amivel Erdély példát mutathat az anyaországnak. Állást foglalt a zsidókérdés megoldásának fontosságát illetőleg és a párt nemzetiségi kérdésben elfoglalt állás pontját szögezte le. Végül a cimkórsáa élharapózása étien emeM szót. Beszédében megemlékeaett a határom túl élő magyarok sorsáról s szükségesnek tartotta a Kárpátokon túl élő magyarok visszatelepítését. Ismertette a Székelyföld időszerű kérdéseit és sürgette a Sepsiszmtgyörgy—Székelyud- vrnhély közti vasútvonal sürgős megépUésőt, Hangsúlyozta ai fokozottabb határvédelem f on- tosságát. Befejező szavaiban ezeket mondta: —- A Kárpátok medencéje magyar élettér! Őrizzük meg az egységet és a fegyelmet, teremtsük meg ősi határaink visszaszerzésének lelki fettételeit. Páll György dr., az Erdélyi Párt főtitkára felszólalásában hangoztatta, hogy a magyarság egye« részeit még mindig fenyegeti az elrománosodás veszedelme s ezt csak agy lehet ellensúlyozni, ha az erdélyi magyarságot megerősítik. Ezután az alakuló gyűlés résztvevői a jelölőbizottság javaslata alap ján egyhangúlag és nagy lelkesedéssel a következő tisztikart választották meg: Elnök Szentkereszthy Béla báró, alelnö- kök Földi István, Séra István, Poronkoy Tivadar dr. és Sólyom Miidós dr., főtitkár Kovács Sándoi dr., pénztáros Demeter Ferenc, ellenőrök Kocka Árpád dr. és Bálint Gábor, ügyész dr. László Ferenc. A jelölő bizottság ezenkívül egy 100 tagú intézőbizottságot is összeállított. Ezután az intézőbizottság ült össze, hogy megválassza az elnöki tanácsot. Az elnöki tanács tagjai a következők: Szabó Sándor, László Fer«, dr. Újlaki János, Kelemen Zoltán, Köpe Béla, Kádár István, Nagy István József és Molnár Dénes dr. Megalakult a kézdivásárlielyi tagozat is ' Kézdivásárlielyi tudósítónk jelentése szerint az Erdélyi Párt ottani tagozata is megalakult. A gyűlést Vargha Béla dr. nyitotta meg s a párt célkitűzéseit ismertette. A Magyai- Hiszekegy elhangzása után Torok Andor dr. országgyűlési képviselő számolt be az Erdélyi Párt megalakulásának körülményeiről. A jelölő bizottság javaslata alapján a közgyűlés egyhangúlag a következő tisztikart választotta meg: Tiszteletbeli elnök: Vargha Béla dr , elnök Bálint Vince bankigazgató, alelnökök: Gyón- gyössy István, Kovács - Árpád, Sólyom, Miklós dr. és Vajda Albert asztalosmester, titkár: Laczkó László dr., pénztáros Miklós Balázs, ellenőrök: Szabó Kálmán és Ugray Lajos. Megválasztottak ezenkívül egy hnsz- tagu választmányt, valamint a vármegyei tagozatba küldendő ^»mélyeket is, A közgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. EDISON HOZGO Hosszú-utca 39 szám. Telefon: 31—60. JUD SÜSS világhírű történelmi film. Mindennap számozott helyek. — A JÖVEDELEM 10 SZÁZALÉKA VÁROSI SZEGÉNY ALAPRA MEGY Közel félmilliárd pengő kárt okozott erdetnkben a csehek és románok gazdálkodása Budapest, ápr. 26. A trianoni Magyarország nagyon szűkén rendelkezett erdőségek, kel, úgy, hogy évente mintegy 200 millió pengő értékben kellett az utódállamoktól megvásárolnunk azt a faanyagot, amelyet mások termeltek a magyar munkával és pénzzel felnevelt, elszakított erdőinkben, A cseh és román uralom alatt ezekben az er. dőkben óriási károk keletkeztek. Kíméletlenül irtották az erdőket és ennek következménye, hogy a visszatért Felvidék és kárpátaljai részeken a cseh uralom alatt 1,622.000 holdról 1,428.000 holdra fogyott az erdőterület. A cseh földreform során, különösen a Kárpátalján i gelöknek, szántóknak osztották ki az erdőterületeket, A földhöz jutottak néhány évi használat után otthagyták birtokaikat, amelyek ilyen célra nem voltak alkalmasak. -n-omán naey arc nyelvien megindult uz uaó«jru.otek cjiiopári. fi sitása, aminek további következménye volt, hogy az erdők vizvisszatartó-képessége történt és az árvizek veszélye megnövekedett. Hasonló helyzetet találtunk a visszacsatolt erdélyi részeken is. Itt az erdőterületek 2,730.000 holdról 2,400.000 holdra csökkentek. A román agrárreform során 600.000 hold erdőt sajátítottak ki, amiből 340,000 holdat legelők céljára vettek igénybe. Az újított erdőterületok nagyrészén az elkopárosodás máris bekövetkezett. Főleg a magyar megyékben pusztították kíméletlenül az erdőket, úgy, hogy az erdőterület Szilágymegyében 26, Csik és Udvarhely megyékben 2ő százalékkal csökkent. A románok sokkal többet termeltek ki az erdőkből, mint ami a faállomány természetes növekedésének megfelelt, A Szé. kelyföldön a tulhasználat 30—10 évi, a románoktól visszacsatolt egész erdőterületen 20— Si) «ti vágásnak- fejel meg Nencssifc ^ meg19 4 1. A P R 1 £ 1 S 27 BÚTORT HETES! ÉS TORSÉTÓL Budapest, ül™ Vilmos császár-uf 53. íliodern és kész stílbútorokban dús választék, saját, vagy adott tervek szerint is készülnek t levő erdőket pusztították, hanem uj erdősítéseket sem végeztek a kitermelt területen Hozzávetőleges becslés szerint a csehek 50 millió, a románok 410 millió kárt okoztál; a magyarságnak az erdőterületeken folytatott rablógazdálkodásuk során. A helyreállítás sok évi munkát és rengeteg áldozatot kíván részünkről. Csak lépésről lépésre haladva, céltudatos munkával lehet a rendes állapotokat helyreállítani. Elsősorban az elkopárosodás veszélyének kitett területeket erdősítjük újra, azután az elhanyagolt faültetéseket pótoljuk. Ehhez többszámillió facsemetére lesz szükségünk, Uj utakat és vasutakat is kell építenünk, hogy a termelés nagyobb arányokban megindulhasson az eddig nehezen hozzáférhető erdőkben is és igy másutt a vágásokat csökkenthessük. Mindenütt visszaállítjuk az erdők okszerű kezelését, A rendbehozott erdők kielégítik az ország fa- szükségletét, sőt évenként félmillió ürméter tűzifa, továbbá 1.25 millió köbméter haszonfa felesleggel is számíthatunk, amit külföldön tudunk érvényesíteni. Az erdélyi pénzintézetek utján a kormány 5 millió pengő keretben hiteleket bocsájt a fatenmelök rendel, kezesére, hogy az erdei munkákat tovább folytathassák. (Magy, Tud.) Jwdí Süss (Bemutató a Royal moziban) Az uj német filmgyártás terméke ez a film. Technikájában német, de kifejezőeszközeiben a legjobb francia filmekre emlékeztető eszközöket hasznát Témája időszerű: egy történetmi esemény adatain át rá világi, tani a zsidóság törekvéseire, általában arra az ösztönre, vagy szándékra, ameiy miatt Európa népei önvédelmi harcot indítottak » zsidóság ellen. Mindezt természetesen a propaganda átható, éles hangján hozza a film, amely azonban mégis kimagasló teljesitmé. nye a filmgyártásnak. Hiszen a film minden képkockája lenyűgöz és végig izgalomban tartja a nézőt. Károly Sándor würtenbergi herceg udvarában játszódik le a film meséje. Egy gazdag zsidó ad hitelben kincseket a hin hercegnek, hosszú lejáratra, jóformán minden biztosíték nélkül. Csak azt kéri, hogy a hercegség terű. létén levő országutakat megkaphassa öt évre bérbe. Közben rendbe hozza az utakat, de a vámot ő szedi. És szinte törvényszerű egymásutánban jelentkezik Süss Oppenheimer, Léwl és a többiek aknamunkájának eredménye: Stuttgart kapuit megnyitják a zsidók előtt, a kéiie|hct etlen kapzsiság és hatalomvágy pedig odáig segíti a Jud Süsst. hogy valóságban már az ő kezében van as uralkodóhercegi hatalom. Hatalmával él is: nem csak faját juttatja mindenütt zsíros falatI hoz, a német nép kisemmizésével, hanem egyéni becsvágyát és ösztöneit Is kielégíti. A herceget részegségének idején veszi rá mind újabb és újabb engedményekre, közben er. köJcsi fogyatékosságait kiszolgálva, ravasz fondorlattal a tanácsosok lányait veti oda prédául a kéjenenck. Elleni elének, Sturm ta náesosnak egész családját tönkre teszi. Az akasztófa is szorgalmasan dolgozik, A lázadás elkerülhetetlen. Károly Sándor részeg rohamában meghal s erre, miután . a fegyveres katonaság sem hajlandó tüzelni saját testvéreire, elfogják Oppenhelmert és törvényszék élé állítják. Ráolvassák a vádakat Akasztásra Ítélik Süss Oppenheimert é« ki is végzik, a város területéről pedig újból kitiltják a zsidókat. A filmszerűség minden eszközét igénybe vették a kép készítésénél, a rendezői munka pedig ugyancsak igyekezett kitenni magáért g ezek mellett Werner Kraussnak és társai, nak, a legjobb színészeknek magávalragadó erejű játéka járult hozzá, hogy a film neas csak időszerűsége, de művészi értéke miatt is kirobbanó sikert arasson * Felhívás! A -Stefag“ r. t. Kolozsvári, Kossuth Lajos utca. 34 sz- alatti eég 1941 január 22-ilcén tartott közgyűlésén kimondta a társaság felszámolását. A törvény ért-elmében felhívjuk ezúttal harmadszor a társaság hitelezőit arra, hogy követeléseiket hat hó alatt érvényesítsék. Felszámoló bizottság. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK