Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-21 / 66. szám

194/. MARCIUS 21 Lőrincz Ferenc dr. a magyar közegészség­ügy utolsó húsz évi fejlődéséről Kolozsvár, măre 20 Csütörtökön március 20-án a Szabadegyetem előadássorozatában Lőrincz Ferenc dr, taratta meg előadását „Közegészségügyünk fejlődése az utolsó 20 évben“ elmen. Rámutatott, hogy az elmúlt 22 évben a csonkaországban közegészségügyi téren sok olyan fontos intézkedés történt, amiről Erdélyben alig tudnak A trianoni Magyarországnak a közegészségügyi viszo­nyai igen rosszak voltak. 100.000 emberre 300 kórházi ágy jutott, ami igen kevés. Je­lenleg 540-re emelkedett ez a szám. Romá­niában ezzel szemben csupán 170 kórházi ágy jut 100.000 emberre. Ugyanez volt a helyzet az orvosellátásnál is. 1920-ban 100.000 ember­re 58 orvos esett, nia pedig 117, Ezzel szem­ben például Örómánia egyes részein ugyan­ennyi lakosra csupán 4 orvos jut A magyar egészségügyi kormányzat 1934-ben 10 éves egészségügyi programot állított össze s en­nek keretében történik ma Is Magyarország egészségügyeinek újjászervezése. Fontos lé­pés volt a községi és körorvosok számának fölemelése 987-rój 1200-ra, ami 20%-os eme­lésnek felel meg. 1920-ban felállitatták az Országos Betegápolási Alapot, ami a szegé­nyebb néposztályok gyógyszerellátási nehéz­ségéin igyekezett segíteni. Sikerült egységesí­teni a munkásbiztositást az OTI keretében. Újjászervezték a gyermekmenhelyeket is, A szorosan vett egészségvédelem, . a tervszerű megelőzés munkája 1925-ben kezdődött. Fel- allitottäk az Országos Közegészségügyi Inté­zetet a Rockefeller alap támogatásával s en­nek az intézetnek élén álló Johann Béla dr. ▼ette kezébe az egészségvedelem irányítását. Megkezdődött a nép- és fertőzőbetegségek elleni harc. Tisztiorvosi tanfolyamokat, vé- dönöképzőtanfolya,mókát rendeztek Leg­utóbb Kassán és Kolozsváron állították fel az Ápolónő és Védőnőképzö Intézetet A fer­tőző betegségek elten a legmodernebb eszkö­zökkel folyik a harc. Egészségügyi szakfel­ÖSSZECSAPÁS A LEVEGŐSEN. Apokaliptikus látomáshoz hasonlít ez a döbbenetes, drámai erejű ra.iz, amely két német és több angol repülőgép közötti légiharcról készült. A rajz azt a pillanatot örökíti meg, amikor a német gépek megfutamítják az ellensé­ges légirajt A mezngRzdaságí munkák érdeleiben Márciusban és ápirilSsSian a polgármester felfüggesztheti a vasár­napi munhaszünelet KOLOZSVÁR, március 20. A polgármesteri hivatal az alábbiakat közli: Fontos közellátási érdekekre való tekintettel a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek hiánytalan é>s kellőképpen való megmunkál tatása céljá­ból a földniivelésngyi minisztérium a belügyminisztériummal és vallás- és közoktatásügyi minisztériuminál egyetértöleg megengedte, hogy a mező­gazdasági munkák végzésére a polgármester március és április hónapok­ban, amennyiben az indokoltnak látszik, a vasárnapi muukaszünetet felfüg­geszthesse. A munka szünet felfüggesztését azonban minden esetben az ér­dekelteknek kell kérniük­Fontos árpoHli^ai I ér «lésedet fórqyaíl ti harminchalos bírót ísáff Budapest, március 20. (MTI.) A 36 tagú országos bizottság csütörtököm délelőtt 11 órakar Juhász András és Ivádv Béla elnök­lésével ülést tartott. Koós Zoltán előadó is­mertette a tételes adó alá tartozó házak fize­tési kötelezettségek alapjául szolgáló legki­sebb értékének megállapítására vonatkozó rendeletet, valamint a eukarrendeletet. A pénzügyminiszter áz egyes hozzászólá­sokra válaszolva hangoztatta az organikus ár­politika szüksége- - égét és jelentőségét A pénzügyminiszter válasza után a bizottság a két rendeletet tudomásul vette. Ezután a fű- szerpaprika termelését szabályozó egyes ren­delkezések módosításáról szóló, a kereskedők és iparosok vásárokon, piacokon és búcsúkon való árusításának hatósági engedélyezéséhez kötött rendeletet, az egyes ipar jogosítványok korlátozásáról szóló rendeletet és végül r. rendkívüli fegyvergyakorlatra behívott ügy­védek és ügyvédjelöltek részére az Országos Ügyvédi Gyám- és az Ügyvédi Kamara járu­lékkötelezettségeiről szóló rendelet kiegészíté­se tárgyában kiadott rendeletét tárgyalta le •i 36 tagú hézottság. AZ ORSZÁGOS MAGYAR LÖVÉSZ SZÖVETSÉG ERDÉLYI KERÜLETÉNEK FELHÍVÁSA KOLOZSVÁR, niárc, 20. Az Országos Ma­gyar Lövész Szövetség Erdélyi Kerülete a Nemzetvédelmi Kereszt igénylése tárgyában az alábbi felhívást teszi közzé: — Azok az egyének, akik Atzél Ede, Illetve Andrási Gyula munkacsoportjába tartoznak, haladéktalanul nyújtsák be a Nemzetvédel­mi Kereszt igénylése iránti kérvényüket a* Országos Magyar Lövész Szövetség Erdélyi Kerületének, Kolozsvár, Unió-utca Í2, szám alatti irodájában. Mir.deh felvilágosítással ott szolgálnak. A szükséges kérveny-iirtiapo- kat ugyanott lehet megszerezni. Hivatalos érák minden munkanapon d, e. 11—13 és d. u. 16—18 óra között. Elindult diadalmas utján az EGVETEM M ww HAVI 200 PENGŐ FIX Szakbizottság tárgyalta a kolozsvári főtér ujjárendezését ügyelőket állítottak be s a nagyszabású meg­betegedések ennek következtében rohamosan csökkentek, 1920-ban például 100.000 laki« közül 21 halt meg tífuszban. Jelenleg 4. A diftériáná] húsz év alatt a halálozási szám 54—rój 3—ra esett. Ezeknek az örvendetes sza­moknak magyarázata nyilvánvalóan a köte­lező oltások bevezetése. Hatalmas küzdelem indult meg a tuberkulózis ellen is. Itt is biz­tatóak az eredmények, de még igen sok a tennivaló. Ezután faluszociális alap tevékenységéről az orvosi kamarák megszervezéséről, az Or­szágos Kozegeszsegügyi Tanács újjászerve­zéséről beszélt. Ismertette a Magyar Nemzet Népelelmezési Bizottság munkáját, mely a falusi nép táplálkozásának feljavításáért küzd. Kz a« intézmény 1939-ben 1,9 mi|Uo liter tejet és 148 Tagon cukrot osztott ki a kisgyermekes anyák között. Előadása befe­jező részében rámutatott, hogy nem elegendő a halálozások csökkentése, hanem a születé­sek arányszámát is emelni kelt 1940 volt uz első év Trianon óta, amikor Magyarországon « születések statisztikája valamelyes emelke­dést mutat. Ezen az utón kell tovább halad­ni, az egészségesebb Magyarország felé Ülést tartolt a képviselőház pénzügyi és külügyi bizottsága 'Budapest, március,20. (MTI) A képviselő- ház pénzügyi és külügyi bizottsága csütörtö­kön délelőtt fél 11 órakor Szabó Gusztáv elnöktésével együttes ülést tartott és részletes tárgyalás alá vette a Németbirodalommal 1038. december 10-én kötött adóügyi pót- egyezmények becikkelyezéséről szóló törvény- javaslatot. A kormány részéről Reményi- Schn'eller Lajos pénzügyminiszter, Szász Lajos és Gsizik Béla pénzügyi államtitkárok voltak jelen. A törvényjavaslatot Inándy Papp Elemér előadó ismertette. Az együttes bizottság a törvényjavaslatot változatlanul részleteiben is elfogadta. E javaslat letárgyalása után a pénzügyi bizottság tartott ülést Szabó Gusztáv elnök- lésével és a Winterschall A. G. berlini cég által alapítandó magyar részvénytársaság ré­szére biztosított adó és illetékkedvezmények­ről szóló törvényjavaslatot részleteiben tárgyal ta. A törvényjavaslatot Inándy-Papp Elemér előadó ismertette. A bizottság a törvényja­vaslatot változatlanul elfogadta. Kolozsvár, március 20. Az utóbbi napok­ban olyan hirek kerültek forgalomba, hogy Kolozsvár város főterét átrendezik, a régi gruppokat eltüntetik, s nagy tömegek felvo­nultatására alkalmassá teszik. Ezek a hirek nagy nyugtalanságot váltottak ki mindenfelé, utóbb azonban kiderüli, hogy a híresztelések ilyen formában nem felelnek meg a valóság­nak. A város vezetőségében azonban mégis csak felmerült a gondolat, hogy Kolozsvár főterét olyan formán alakítják át, hogy na­gyobb szabad terület jusson tömegek befoga­dására. A város főmérnöki hivatala ilyen irányban terveket is dolgozott ki, de mielőtt a döntést meghozta volna, egy építészekből és művészekből álló bizottságot hívott egybe, hogy annak a véleményét, kikérje. Ez a szak- hizottság csütörtökön délután 5 órakor a fő­mérnöki hivatalban tilt össze s azon részt vet­tek Rátz Mihály szenátor-építész, Botár Ist­ván képviselő-szobrász, Szopós Sándor, Tóth István, Papp Lajos festőművészek, Kitzkó László iparművész, Holt Elemér építész, Ola­jos Domokos lapszerkesztő, Gürtler Kornél mérnök - főkertész s a város részéről Fohjo- rich János főjegyző és Kovács Gyula főmér­nök. Az ülést Kovács Gyula főmérnök nyitotta meg. Előadta, hogy felmerült a gondolat Ko­lozsvár főtérének az átalakítására. A hate lomváltozással kapcsolatban ugyanis kiderült, hogy a főtéren nagyobb tömegeket felvonul­tatni nem lehet, tehát a főtéren lévő gruppi- rozást úgy kellene átalakítani, hogy a felvo­nulások részére nagyobb legyen a terület. Terveket mutatott be a bizottságnak s ugyan­akkor hangoztatta: meggondolandó, hogy a város mai anyagi helyzetében nagyobb költ­séget igénybe vevő áfalakitásokiait célszerü-e végezni s általában a meghívott szakemberek­nek és művészeknek mi a felfogása a főtér átalakítására vonatkozólag. Elsőnek Olajos Domokos szólalt fel s azt az elvet hangoztatta, hogy a mai főtér meg­építése még a magyar időkben történt, sok idegen fordult meg eddig Kolozsváron és senki sem kifogásolta a mai gruppirozást s ő úgy látja, hogy az a világhírű Mátyás­szoborral és a gyönyörű Szent Mihály temp­lommal egységes stílusban van. Utána lóik István festőművész ajánlott kisebb módosítá­sokat, de nagyjában hozzájárult az indítvány, hoz. Hosszas vita indult meg Kitzkó László iparművész terve körül. Ö ugyanis olyan megoldást ajánlott és olyan tervet dolgozott ki, hogy a mai főtér beosztását egészen meg kell változtatni, a főtéren áthaladó aszfalto­zott átlóutekat el kell tüntetni és ahelyett egy terméskővel kirakott nagy kört kell kiképezni s csak a főtér szélein szabad a gruppokat meghagyni. Ehhez a tervhez többen szólották hozzá. Botái- István képviselő kisebb módosí­tó-okkal elfogadta, hangoztatva, hogy a mai főtérnek az egységesebb ás stílusosabb megol­dását jelentené s azonkívül a főterei nagyobb tömegek felvonultat ásóra is alkalmassá tanná A tervhez hozzájárutl Moll építész, Papp La. I jós, Szopós Sándor és Folyovieh főjegyző is. Hosszas vita után szavazásra tették fel a kér­dést s az indítványhoz a nagy többség hozzá­járult. Midőn azonban felvetődött a gondolat ’mar? a főtér ilyen arányú átrendezése hagy költ­séget igényel s Olajos Domokos hangsúlyozta, hogy a. város mai anyagi helyzete, midőn a külvárosi utcák s egyes villanegyedek is ren­dezetlenek, nem alkalmas arra, hogy a főtér átrendezésére nagyobb költséget fordítsanak, Kovács Gyula főmérnök közbevetett indít­vánnyal fordult a szakbizottsághoz s azt aján­lotta, hogy a főtéren keresztben haladó átlós járdawtakat hagyják mey s a gruppokat a főtér szélein helyezzék el. így a. körös meg­oldást ki lehetne próbálni. Ez a városnak semmiféle költségébe nem kerül s kísérlet lenne a Kitárnék által ajánlott nagyobbsza- básu átalaJdtáshoz. Itt még az a gondolat merül fel,'hogy a főtér közepén lévő nagy kör egyik részét füvesitsék-e, vagy porondo- zással oldják meg az átmeneti tervet. Itt is .szavazásra került a kérdés és az a csoport, amely a fősor nagyobbszabá.su átalakítása mellett tört lándzsát, a porondos megoldást fogadta el. i szakbizottság végülis úgy ha­tározott, hogy a főtéren az átlós megoldás megmarad, tsak a gruppok elhelyezésében történnek változások. Ugyanitt merült fel a gondolata annak is, hogy az autóbusz megállók mellett a román impérium alatt épített illemhely a mai far- májában megmaradj on-e, vagy ne. Itt egyön­tetű volt a határozat, amelynek az értelmé­ben a szakbizottság azt a megoldást fogadta el, hogy az illemhely fölött lévő épületet le­bontsák és csak a földbeépitett illemhely fog Megmaradni. Magyar írói«, miivei •— arab nyelven A magyar Írók antológiája.1 jelenik meg'a közel jövőben arabul Kairóban. Bibó Lajos, Biró Lajos, Babay József, Földi Mihály, Nyirö József és Tamási Áron egy-egy elbe­szélését fordítják le arab nyelvre, továbbá a Keletet megjárt írók közül Márai Sándor, Bénám y Sándor és Nagyiványi Zoltán egy- egy keleti története szerepel majd az antoló­giában. Poétáink közül József Attilát, Sértő Kálmánt, Erdélyi Józsefet és Weórös Sán­dort fordítják arabra. Műkedvelő-előadásokat rendez az Erdélyi Pert a falvak kultur- szinvonalának emelésére Kolozsvár, március 20. Érdekes terv fog­lalkoztatja az Erdélyi Párt kolozsvári tago­zatának kulturális szakosztályát. A falusi lakosság kultnrszinvonalánaik emelése cél­jából azj. tervezi a Csekey István dr. egye. temi tanár szakosztályi elnök irányítása mellett működő bizottság, hogy időnként műkedvelő előadásokat rendez a kolozs- megyej falvakban. Ennek a nagyszabású tervnek a keresztülvitele céljából a szak­osztály Kolozsvár műkedvelő gárdáinak bevonásával versenyt rendezne Kolozsváron és a versenyen a legjobban szereplő együt­test, vagy a legjobban szereplőkből külön gárdát állítana össze és azt .utaztatná ki a környező falvakba, ahol vasárnaponként-, vagy ünnepnaponként rendeztetne előadá­sokat. A nagyarányú terv kidolgozását Ba­kos Aladár szakosztályi titkár már meg is kezdte. Az ötlet iránt különösen a műked­velő gárdák körében igen nagy az érdek­lődés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom