Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-23 / 45. szám
1941. FEnnvan 23 Mii vételi a Magyar költő As egyik neves erdélyi költőtől kaptuk az alábbi sorokat: A magyar szellemi élet fájdalmasan jellemző tüneteként a nyilvánosság itélöszéke elé terjesztünk egy rövid, mindössze hat gép. írásos sorból álló' levelet. Feladó: az egyik nagy budapesti könyvkiadóvállalat. Címzett: e sorok Írója. íme a levél: Igen tiszteit Uram! Szives volt.., verseit hozzánk juttatni kiadás végett. őszinte sajnálatunkra, verses kötetét kiadói programunkba ez idő szerint beilleszteni nem tudjuk, mivel verses kötetek kiadása tervezetünkben nem szerepel. Kéziratát ezért, kívánságának megfelelően Visszaküldjük, Budapest, 1941 január 30. Pecsét, aláírás. Mindennapos, szabványos üzleti levél. Megdiktálták, lekopogták, postára tették. Rövid, :fWeg_ Fellebbezésnek helye nincs , , Ez a levél nem csak a címzett magánügye. Mert. megfellebbezhetetlen tartalmában nem csupán az foglaltatik, hogy a levelet küldő könyvki adó vállal at a címzett verseire nem reflektál, hanem inkább az ran benne, hogy a nagy magyar könyvkiadóvállalat egy. általában nem foglalkozik a magyar lélek és a magyar szellem megnyilatkozásainak egészéhez szervesen hozzátartozó és attól a ma- gyár tudatban semmiféleképpen el nem választó magyar verssel. A szóbanforgő vállalat kiadói terveiben ,,verskötetek kiadása nem szerepel“, ami magyarán mondva azt jelenti, hogy a magyar vers nem „cikk“ a vállalat üzleti kalkulációjában ; Talán nem is illenék szóvá tenni az ügyet, ba csak egy könyvkiadóvállalat üzleti terve. ségi sors, tarsolyába» ott szerénykedik e két évtizedes nagy üt hamíibasiilt pogácsája: egy marék vers, megannyi vallomástétel ennek a keserű útnak, ennek a történelmi kálváriának egyes állomásairól. Az embertelenségbe juttatott ember szava sikoltott fel az erdélyi magyar versben huszonkét hosszú esztendőn keresztül s ha a versen keresztül szolgálni lehetett, ha a verssel jót lehetett tenni a törzséről letört magyar ágnak, sze. rényen, de tudatosan meg kell jegyezni, hogy a kiadói tervezetekbe be nem illeszthető fenti verskötet anyaga is csak szolgálat, szerény és alázatos szolgálat volt a sorsközösség és szellemi egység oltárán. Könnyű volna hivatkozni arra a rengeteg értékelésre, áradozó dicséretre, amelyet az erdélyi irodalom s benne az erdélyi lira is kapott az elmúlt fél emberöltő alatt. Könnyű volna hivatkozni arra, hogy az anyaország, tél leszakított Erdély magyarságának niit jelentettek az eszmélkedés első időiben éppen a — versek. A nü verseink. Es arra is hivatkozni lehetne hogy a nemzet életének sorsdöntő korszakaihoz a nyitányt mindig a költők szolgáltatták s a vers nemcsak múzsa, fiák játszadozása volt, hanem a mélységből a magasabb szintre emelkedni akaró nemzet legelső lépése a szebb jövendő felé. Mindezen azonban végzettben túl vagyunk. „Temetni jöttünk Cézárt és nem dicsérni“. A magyar költő ma kényelmetlen jelenséggé változott, nem kell senkinek s elsősorban azoknak nehi kell, akik a szellem javaival sáfárkodnak. A magyar költő a kiadók tudatos és megszervezett ellenállásában bibliai Lázár lett s meg kell elégednie a gazdagok terített asztaláról lehulló morzsákkal. S ha életjogára mer hivatkozni, a jól párnázott kiadói szentélyek küszöbéről leprásként za. varjak el: ,,A tervezetben nem szerepel“ .. . Miért irtani és miért Írunk, inl magyar 1< öltök T Miért is mertem jó húsz esztendővel ezelőtt a vers virágnyelvén ieirni és ki is nyomtattatni: ,,Poklo3 börtönöm Héttorony, Lelkem almában szetomolsz!“ .Miért is próbáltam szavakba rögzíteni olyan érzéseket, olyan fájdalmakat, pana. szokat, amelyek kívül estek egyéni sorsom határain, miért is adtam hangot annak a sok gyötrelemnek, ami nem engem ért személy szerint és miért kerestem a szépnek örök s talán soha el nem érhető formáit, amelyek — ha csak másodpercekre is — elmuzsikálták a gondok redőit néhány ember homlo káról? Miért? Cseppet sem a magam gyönyörűségére. így rendelte el azt egy Íratlan parancs. Annak engedelmeskedtem én és velem együtt annak engedelmeskedik minden magyar költő. Es e parancs szolgálattevő katonáit, napszámosait közösiti ki most a magyar szellem életfolyamatából a kiadói érdekszövetség. Ennek a nagy életfolyamatnak épsége, tisz. tusága érdekében kell az elmondottakat egyetlen újabb kérdésbe összosüritefii: * Vájjon helyes.e, okos-© a magyar szellem szabad áradásának útját a legrtdegebb üzleti érdékek gátjai közé szorítani? Vájjon a nemzet szellemi javaival sáfárkodó publikánu. soknak csak á hasznot szabad válialniok, ami kor a kockázat és az esetleges áldozat meghozatala nemzeti kötelességük volna? A magam verskötetének ügye magánügy. A magyar verssel való ellenséges bánásmód azonban, föléje nő az egyén kis érdekeinek. S ezt végre szóvá kellet* már tenni .. . Amíg 'Oh alszik a Űarmol dolgozik. Nem zavar1* az álmot és mégis estétől reggeli biztosan hat Fájdalom nélkül ha könnyű és teljes ürülést idéz el KftlIamAC flm/ha W ■ ■ Kellemes, enyhe \ Y« I is jó hashajtó, a Olcsó, megbízható MAG viszonteladóknak, fogyasztóknak KAZÁR IRAQ, Budapest, Üáci-utca 84_ A G^OSz kolozsvári csoportja összefoglaló jelentést terjeszt a kormánytényezők elé zete és egyetlen verskötet sorsa forogna itt szőnyegen. De itt nem csak errői van szó. Az egész magyar lira kérdése kerül ezzel a levéllel napirendre és rá kell mutatnunk arra a tudatos, igen alaposan megszervezett, ellenállásra, amelyet a magyar- könyvkiadás legújabban tanúsít a magyar verssel szem. ben A budapesti könyvkiadóvállalatok arra az elhatározásra jutottak, hogy verskötetet egyáltalán nem vagy nagyon kivételes esetben adnak ki. Az indok ismeretlen. Valószínű, hogy tisztán üzleti elgondolások vezetik a kiadókat. Lehet, hogy üzle+1 szem. pontból igazuk is van s mindazok a vierskö. tetek amelyeknek kiadását eddig vállalták, valóban nem jelentettek busás nyereséget. Itthon, Erdélyben sem rózsásabb a helyzet. Az egyetlen könyvkiadói vállalkozás, a szó- han forgó verskötetet már éppen egy éve he- yerteti s ez az esztendő a jelek szerint rövid vojt arra, hogy akár szóban, akár Írásban közölték volna a szerzővel, mi is lesz a kiadói verdikt. Ebben az ellenséges légkörben a magyar vers és különösképpen az erdélyi magyar vers sorsa ebek harmincadjára jutott. Eljutottunk oda, hogy a magyar Urát csak egy.két kiválasztott név képviselheti a könyv piacon s eljutottunk oda, hogy a magyar költő, ha minden szellemi megnyilatkozások éltető levegőjéhez: a nyilvánossághoz akar jutni, kénytelen maga kiadni verskötetét és vállalni a kinyomtatással és terjesztéssel járó házalás, kilincselés vesszőfutását. Piruló orcával és keserűségtől reszkető to- ' rokka) kérdezem a magam és minden magyar 5 elsősorban az erdélyi kő]tő nevében: — Mit vétettünk? Micsoda jusson rekeszt ki bennünket a magyar szellem oszthatatlan közösségéből a kiadók rideg magatartása? Hát bűn lei* már a magyar vers, a magyar szellem legtündöldőbb megnyilatkozása? A szégyenkezés és a keserves megadázott- ság érzete annál nagyobb mert éppen érdé. lyi költőnek kell kérdeznie És éppen ő az, aki joggal várja is rá a feleletet. Léikében ott ég a két évtized nagy élménye: a kisebb. Kolozsvár, február 22. Az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének kolozsvári helyi csoportja pénteken délután Andor Endre , ia^ náesos, az Iris ideiglenes gondnokának elnöklete alatt népes ülés tartoht. Az ülés dr. Böszörményi Sándornak, a Szövetség ügyvezető igazgatójának előterjesztése alapján örömmel vette tudomásul Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszternek a képviselőháziban tett ama bejelentését, mely szerint az erdélyi ipar továbbfejlesztésére részleges tervezetéket dolgoznak ki. Kifejezte az* a reményét, bogy ezek a tervezetek végleges formába öntése előtf az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének, mint az erdélyi gyáriparosság egyetlen törvényes érdekképviseleti szervéinek a vezetői ismételten meg fogják hallgatni. Az erdélyi rög nagy szerelmesének, a kalotaszegi népművészet apostolának emlékét idézte fel Kolozsváron, a tűnő farsang legkedvesebb báli éjszakája. Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka életének és munkásságának áldozott Kolozsvár asszonytársadalma a Mária Valéria Leánynevelő Otthon tegnap esti táncmulatságán, amikor arra kérte fel a meghívott hölgyeket, hogy az elfelejtett és a mai nemzedéktől már nem is Ismert Gyarmathy Zsigáné pompázatos szépségű kalotaszegi ruhájának mintájára készült viseletben táncolják és mulassák át a báli éjszakát. Ezalkalomal idézzük fel mi is Kalotaszeg nagyasszonyának emlékét, életét és munkáját. Annál is inkább, mert élete minden vonatkozásban a legszorosabban összeforrott az ősi származás emlékét máig is a leghívebben őriző KalotaAz ülés a szövetség központi íigyvezetőségének a jelentései alapján magáévá tette még a szövetség áltál az illetékes kormány- hatóságokhoz beadandó ipaxügyi, munkaügyi, adóügyi előterjesztéseket és felkérte az ügy vezetőséget, hogy ezeknek a részletes előterjesztéseknek összefoglalásával és a kormánylia'tóságok minden jóakarata ellenére niég minidig megoldatlanul maradt átmeneti nehézségeknek ismertetésével készítsen összefoglaló jelentéseket egyrészt Teleki Pál gróf miniszterelnök, másrészt a pénzügyminiszter és az iparügyi miniszter részére is. A helyi bizottságok által elintézhető ipar- ügyi kérdések előterjesztése céljából küldöttséget delegált Inczédy-Joksman Ödön főispánhoz. szeg földjével és népével. Két területen is szolgálta ezt a gyönyörű földet és Kalotaszeg gyönyörű népét. Könyveiben Kalotaszeg természeti szépségeit, úri osztályának és drága magyar népének életét irta meg. Tizenöt év alatt tizennyolc kötete jelent meg. Munkásságának az lett a koronája, hogy a Petőfi Társaság tagjai közé választotta. Élete főműve azonban mégis más volt. Feltámasztotta halottaiból a rég elfelejtett kalotaszegi varrottast. Falu- ról-falura, házról-házra járt, kutatott és boldog volt, ha egy tenyérnyi avult rongyon régi mustrát talált, Öreg néniktől, akik még emlékeztek rá, megtanulta ősi nevüket. Feljegyezte azokat és lerajzolta. Egész légió szövőszéket állított fel és újra szövetni kezdte a hires fodorvásznat. Vén asszonyok recipéje szerint gyűjtötte az erdő, mező füveit, hogy abból főzzenek szinálló festékeket, amelyek titka már tatár örökség. Egy uj, színes, bűvös világ éledt fel újra. Nagy segítségére volt ebben egy másik erdélyi nagyasszony: Cserey Jánosáé, Zathureczky Emilia, aki már hosszú esztendők óta gyűjtötte a népművészet remekeit és megteremtette a Marosvásárhelyi Múzeumot. Ami a fő, munkássága révén az asszonynép annyi líönp cl, foluOiralof pontosan szállít az erdélyi Studium Könyvesbolt Felvll4sosltósokkal Budapest, IV., Kecskeméti-u. 8. készséggel szolgál Kalotaszeg nagyasszonya és a kolozsvári farsang Ziegler HÁG eredeti Erfurti kapható nagyban és kicsinkben Bpest, IÜ., Fővám-tér3 és\7I., Rdkócsi-ut h pénzt keresett, amennyiről soha álmodni sem mert. A varrottasok piacrabo- csájtását maga vette kezébe. Hihetetlen, hogy a költönö, az ő népe érdekében milyen nagyszerű üzletemberré vált. Bámulatos energiával kalmárkodott. Néhány esztendő alatt megcsinosodtak a kalotaszegi házak, sokasodott az udvarok baromfiállománya és újra meg újra néhány hold föld gyarapította a tagot. Nagy eredményt ért el azzal a babra- munkával, amit a férfinép addig lenézett. Itthon, Magyarországon valóságos konzulátusai nyíltak Gyarmathyné háziipari birodalmának, külföldön pedig nagykövetségei. Parisban Munkácsyék, Justh Zsigmond, Tűrt Istvánék és a magyarbarát Madame Adam szalonjaiban rendeztek kiállításokat. Minden darab elkelt és szakadatlanul jöttek az újabb és újabb megrendelések. Párís grófjának felesége, Polignac hercegné, Bonaparte Matild vásárolt többek között kalotaszegi varrottast. Sarah Bernhardt egész stafirungra valót szerzett. Párisban járt magyarok, akiket szerencsés sorsuk a világhírű tragika közvetlen közelébe sodort, megcsodálhatták a kék himes, makkos mintával ékes fodorvászon terítéket. Londonban Korbay Ferencnek, a hírneves zongoraművésznek termeiben folyt a .,Kalotaszegi Vásár". Hihetetlen árakkal licitáltak egymásra az angol arisztokrácia hölgyei. Amerikában Ravasz Ilonka. Liszt Ferenc kiváló tanítványa csinált propagandát a kalotaszegi varrottasnak. A magyar fővárosban Klotild föher. cegasszony hozta divatba. Egyik al- csuthi fogadószbájában a bútorokat a hires kakasos hímzéssel huzattá be s s aból készültek a függönyök is. Amikor leányai férjhez mentek, kelengyéjük jelentékeny része kalotaszegi tündéruj- jak remeke volt. Dorottya, Albert or_ leansi herceg felesége egy kékkel hímzett szalont kapott, Margit főhercegnő, Thurn-Taxis hercegné, rózsaszínt. Stefánia trónörökösné és a Cumberlandi hercegné egész vagyont jelentő megrendelést tettek. Telepy Károly né. Egressy% Etelka a fővárosi művészkörökben terjesztette. így támadt fel halottaiból ősi származásunk legpompásabb öröksége: a kalotaszegi népviselet és népművészet. És most, a Mária Valéria második farsangi táncmulatságának alkalmából idézzük fel Gyarmathy Zsigáné nagy munkáját: a magyar uriasszonynak a népéért vállalt gyönyörű kötelességtelje- sitését. A meghívóit hölgyek az ő gyönyörűséges ruhája után készített viseletben táncoltak, mulattak. A kegyeletadásnak ebből a gyöngéd és finom, csak asszony lelkében megfogant formájából utalást érzünk a farsangot követő szürke hétköznapokra isi Úgy kell szolgálnia népét minden úrasszonynak, mint Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg elfelejtett s mégis elfelejthe- tetlen nagyasszonya. MOZmOlOROK CAPITOL.mozgó: Udvari Bál, Deanna Durbin és Szőke Szakáll. Előtte Magyar és Ufa híradók. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 óra 20 perckor. Vasárnap d. e, 11 órakor Is vetítve lesz. EDISON-mozgó: Repülő ördögök. A két leg. nagyobb komikus, Stan é3 Pan a levegő, ben. Kiegészítésképpen Falu végén kurta kocsma. EGYETEM.mozgö: Egy életen át... Fősz.: Paula Wessely. Műsoron Kívül hangos híradók, Előadások kezdete: 3, 5, 7, 9 órakor, RIO-mozgó: A sárga csikó. Fősz,: Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Komár Julia, Makláxy és Cselényi József. Műsor előtt: Legújabb híradók. Előadások kezdete: 3, 5, 7 ée 9 órakor. ROYAL.mozgó: Schubert Szerenád, (Dalol a szív.) Fősz.: Lilian Harvey. Luis Jou- vet. Kezdete: 3, 5, 7, 9 órakor. URANIA.mozgó: Te vagy a dal. Fősz.: Sár- dy János, Vaszary Piri, Sennyei Vera. Műsoron kivüí híradó. Előadások kezdete: 3, 5. 7 és 9 órakor