Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-09 / 56. szám
V Zirvi s»2 tház Budapest Tue* pccUIá pi&tiíA in No. 1927. . #»> mm • <rs}; fzoífi&flt, ?93$, mucins 9, — 4ra 5 Mo fizetési árak belföldön; Egész évre 800, félévre 100. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS F ' —ARPÁPr"T LAP. XVm. ÉVFOLYAM. - 56. SZÁM. Felelős szerkesztő; SZÁSZ ENühá Szerkeszt őség, luaUoMvatal és nyomda; GloJ Baron E. Pop-ueca 5. szám. Telefon: 508. — Levél dm: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek fen» küld vissza és nem Is őriz meg a azerkeaztóség. Nándor József ellen fegyelmit indítottak Törülik szenátusi beszédének részleteit a paria» menti naplóból — Vaitoianu tábornok nincsen megelégedve a határozattal — IC ét püspök felszólalása büntetőjogi íiiát indított a szenátusban — A parlament ülései A költs a szerkesztőségben öt perce nincs annak, hogy a szerkesztőség használhatatlan kéziratoktól, tegnapi újságoktól szemetes padlóján megállott Mécs László, a felvidéki magyarság nagynevű költőpapja, aki időnként eljön az erdélyi magyarokhoz is vigasztaló szeretetet sugározni, elszórni költészetének gyöngyeit az emberi szivekbe, hadd oszoljon el legalább egyidőre a szomorúság felhője, hadd ragyogjon és éltessen, adjon erőt további küzdelmekre a jóság és a léleknemesség visszfénye. Leteszi az asztalra fekete Garibaldi kalapját, a kabátját már nem ér rá felakasztani a fogasra, mert minden percét számon tartják s mindenki részt kér magának abból az elragadó derűből, a zsenialitás villanyszikráiból, ami csak úgy árad belőle. Ott állunk szemben egymással: erdélyi kisebbségi újságírók ós a szlovenszkói kisebbségi lelkész. Fülünkben még visszhangzik az az elsodró tapsorkán, amit nem- tudtak magukba zárni a római katholikus gimnázium falai és a harmadik uccában is megfordultak hallatára az emberek. És mégsem az az érzésünk, hogy a magyarság egyik legnagyobb élő költője leereszkedett hozzánk, valahogy barátnak, kisebbségi sorstestvérnek látjuk már az első pillanatban. A kérdés, amit hozzá intézünk, már régen foglalkoztat. Megkérdjük tőle, hogyan tudott megmaradni a kis szlovenszkói magyar községben, Királyhelmecen, hiszen hirét-nevét négy ország határai közé röpítették el az igazi tehetség láthatatlan drótszálai. Arra gondolunk, hogy nálunk és talán a többi utódállamokban is veszedelmes divat kezd lábra kapni. Egyre több azoknak az embereknek a száma, akik feladva a harcot, néha nyíltan, de legtöbbször titokban átmentik magukat Magyarországba, elhagyják a posztot, nem törődve azzal, hogy éppen a vezérekhez illik ez legkevésbé. Mécs László, ha Magyarországra megy, csak vendégségbe megy, útlevéllel, de a király- helmeei parochiáról sem vágyik még szlovenszkói nagyvárosba sem. Pedig bizonyára őt is hívták nem egyszer s nem volna probléma számára úgynevezett „városi pap“-nak lenni a falusi feladatok könnyű szívvel való felhagyásával. Mosolyogva mondja Mécs László: — Valamikor, fiatalos fővel én is elszomorodtam kissé, amikor a királyhelmeci plébániára kerültem. Éreztem, hogy van bennem tehetség és arra gondoltam, hogyan fog az kifejlődni a falusi egyedüllétben, elzárva együttérző barátoktól, irótársaktól, szóval attól a társaságtól, amit intellektuális körnek szoktak nevezni. De csak most látom, hogy milyen nagyot tévedtem. Amit a szivem sugall, ami kikivánkozik belőlem, annak a papirravetésé- hez a falu a legjobb légkör. A parasztjain’ nem zavarnak irodalmi problémákkal, nem a költőt, hanem a lelkészt látják bennem és azt kérik számon tőlem, hogyan teljesítem papi kötelességemet? Bizony nagy kontraszt a fa lusi kistemplom és a budapesti zenekonzervatórium monumentális, emberekkel zsúfolt terme. De ez a kontraszt kedvemre való, ezt Sándor Józsefet, a Magyar Párt szenátorát meg akarják büntetni. A szenátus többsége megszavazta azt az indítványt, hogy tegnap elmondott beszédének egyes kijelentéseiért, illetőleg a közbeszólásokra adott válaszaiért fegyelmi bizottság elé utasítják. A fegyelmi bizottságnál meg kell keresnie azt a szót, vagy azt a kifejezést, amiért vádolni akarják. Még nem tudjuk, hogy melyik az a szó, milyen az a kifejezés, azt sem tudjuk, hogy milyen büntetést alkalmaznak. A tény és a lényeg a mostani időpontig az, hogy Sándor József olyan légkörben volt kénytelen elmondani egyik székely megye népének igen súlyos panaszait, amilyen légkör nem alkalmas felpanaszolt tényeknek a tisztázására. Sándor József égé szén bizonyosan állani fogja azokat a szar vait, amelyeket használt és ha a fegyelmi eljárásnál megadódik számára a mód, akkor meg is fogja azokat magyarázni, vagy indokolni. Fennállanak azonban teljes mértékben a székely népnek azok a sérelmei, amelyeknek ő csak a tolmácsolója kívánt lenni, hűséggel ahhoz a bizalomhoz, amit számára a mandátum jelent. Az ö szávaiban a népnek a jaj ja és kérése szólalt meg. Az ellene indított fegyelmi eljárással nincsenek elintézve ezek a panaszok. Ha azok a szenátorok, akik a fegyelmi elé utasitást indítványozták, érdemleges munka teljességét kívánnák, akkor javaslatot tehetnének olyan irány ban is, hogy vizsgálják meg a beszéd állításainak a^lényegét. Indíthatnának vizsgálatot olyan irányban, hogy a székely népnek ezeket a^ panaszait tegyék alapos, tárgyilagos vizsgálat tárgyává. A Sándor József fegyelmijét nagyon jól tudjuk, hogy el fogják* intézni s^ kiváncsiak vagyunk, milyen lesz az elintézési mód, de jó volna, ha e székely vármegye állapotai felé fordítanának figyelmet, mert ha súlyos törvénytelenségek fordulnak ott elő, akkor ezekkel szemben is védelmet igényel az állam és a törvény tekintélye. A fegyelmi elé. A szenátus csütörtök délelőtti ülésén napirend előtt Damian szenátor szólalt fel. aki élénk részt vett annak a viharnak a felidézésében, ami Sándor József körül szerdán lezajlott. E felszólalásában tiltakozását fejezte ki azellen.Tiogy Sándor József olyan kijelentéseket használt, amilyeneket megengedhetetleneknek tart. Állította, hogy a szenátusra nézve sértő szavakat használt. Indítványozta, hogy Sándor Józsefet utalják fegyelmi bizottság elé. Kitőnilik a naplóból, Á Damian szenátor indítványához egymásután csatlakoztak Vaitoianu, Popovici és Lorchita tábornokok. Leonte Moldoveanu elnök közli, hogy a maga részéről is elitéli Sándor Józsefnek a magatartását s egyúttal kiadja a tiltó rendelkezést, melynek értelmében n Sándor József kifogásolt kijelentései, beszédének egyes részei nem fognak megjelenni a híva- i ialos lap parlamenti naplójában. Elrendeli, hogy a gyorsirási feljegyzésekből töröljék ezeket a beszédrészeket. A határozat. A szenátus ezek után elfogadta azt az indítványt, mely szerint Sándor Józsefet a fegyelmi bizottság elé utalják és hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Párt szenátorának kijelentései no jelenhessenek meg a hivatalos lap parlamenti naplójában. Vaitoianu tábornok, volt miniszterelnök ismét felszólal s kijelenti, hogy nincsen megelégedve e határozatokkal. Sándor Józsefnek a beszédét telefonon továbbították külföldre is s kifogásolja, hogy ezt nem akadályozták meg. Román politikusoknak a telefonbeszélgetéseit az állambiztonsági hivatal közegei sűrűn megszakítják, de nem intézkedtek, hogy a Sándor József beszéde ne kerülhessen Budapestre. Válasz két püspök kifogásaira. A szenátus ennek az ügynek ilyen elintézése után áttért a büntetőtörvénykönyy napirenden lévő vitájára. A vitát Hossu görög katholikus püspök és Cisar római ka* thohkus érsek tegnapi felszólalásai idézték fel, akik valláserkölcsi szempontokra hivatkozva tiltakoztak az ellen, hogy az abortusszeretem, így jó ez. ahogy van. i mondott, abból mi is tanulhatunk. Milyen jó. Ezt mondta a királyhelmeci plébános és I hogy nem maradt el ez a szerkesztőségi láto- , az egyetemes magyarság nagy költője. Amit I gatás.
