Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-07 / 5. szám
-XVIII, tVWOLY'JM. i. SZÍM KmnUţsăs 5 Az elbocsátások lavináját zúdították a csikmegyei tanítóságra (Marosvásárhely, január 5.) A műit év nyarán rendezett román nyelvvizsgák következményei csak most kezdenek kibontakozni a maga elszomorító valóságában. Igaz ugyan, hogy a kisebbségi magyar tanítók Erdélyszerte mindenütt fájdalmasan tapasztalják döbbenetes voltát annak a módszernek, mely állásuktól és mindennapi, kenyerüktől azon a eimen szándékszik megfosztani őket, hogy nem sikerült a vizsgájuk, de túlzás nélkül állíthatjuk még is, hogy olyan kíméletlenül és könyörtelenül egyetlen megyében sem suhintott a tanítók sorai közé az Aughelescu-ostor, mint éppen Csikmegyében. Számszerű pontossággal nem is tudnók hir- telenében megmondani, hány tanító-egzisztencia tört derékba a mult évi vizsgák következtében, csupán az a két számadat ragadja meg a figyelmünket, mely a csikmegyei közoktatásügygyei kapcsolatosan 2i községnek s bennük 58 darab elbocsátott tanítónak elkeseredett tiltakozását tárja szemeink elé. Az az 58 darab fellebbézés, mely egyszerre került a tábla iktató- asztalára, azt az elszomorító tényt dokumentálja, hogy a csikmegyei tanítóság nya- kába az elbocsátások lavináját zúdította a köz- oktatásügyi minisztérium, A miniszteri rendelettel, de törvényellenesen történt elbocsátásokba — természetesen - nem nyugodhatnak bele a tanítók s ezért kö- ztilök 58 már meg is tette a szükséges lépéseket, hogy a közigazgatási bíróság elfogulatlan ítélete a törvény erejével tegye jóvá a rendkívül súlyos sérelmeket és jogtalanságokat Az alább felsorolt nevek azoknak u községeknek a nevei, melyekből a fellebbezéseket már benyujtották a táblához A községek neve mellett feltüntetett szám pedig az elbocsátott, de az elbocsátás ellen fellebbező tanerők számát jelzi. Eszerint: Ditró 3, Szárbegy 7, Csomafalva 6, Gyérgyószentmi klós 8, Gyorgyóalfalu 8, Új falu 3, Kilyénfalva 1 Tekerőpatak 1, Csik- szentdomokos 3, Karczfalva 1, Csikmadaras 2, Madéfalva 1, Csikcsicsó 2, Csiksomlyó 1, Csik- mindszent 1, Bánkfalva 1, Csikszentkirály 3, Csikszentimre 1, Szentsimon 1, Csatószeg 1, Csikszentmárton 3, Kozmás !, Nagy-Kászon 3 és Kászonjakabfalva 1. Egyelőre tehát az itt fölemlített 58 elbocsátott tanerő fellebbezte meg a miniszteri intézkedést, de zi fellebbezéseit száma napról- napra szaporodik, mert nemcsak az elbocsátó rendeletek nélkülözik a törvényes alapot, hanem a rendeletek kiinduló pontjai: a nyelvvizsgák is illegálisak voltak abban a formában, ahogyan azokat megtartották. Az 1934. jul. 5-i törvény 242. paragrafusa elrendelte ugyan a nyelvvizsgákét, de intézkedett arról is, hogy kiknek kell vizsgára államok. A törvény a tanügyi inspektorokra bizta annak a megállapítását, kiknek hiányos a román nyelv tudásuk, következésképpen kiknek kell vizsgára államok. Már pedig az inspektorok részéről ilyen megállapítások nem történtek, hanem ehelyett valamennyinket vizsgára állították. Sőt, ami még furcsábbá teszi az egész eljárást, az a körülmény, hogy a most elbuktatott egy pár kivétellel 1929-ben, vagy 1930- ban sikerrel tették le már egyszer a vizsgát és erről bizonyítvány is van a birtokukbanA 180087. sz. miniszteri rendelet azokat a tanerőket, akik elbuktak vizsgán, 1935. szept. 1-től kezdve megfosztja az állásuktól és 1935. jan, 1-től csak az I. és II. osztályokban való tanítást engedélyezi nekik. Talán mondanunk sem kell, milyen lehetetlen helyzet elé állítja ez a miniszteri intézkedés az iskolát fenntartó egyházi hatóságot, olyan kelj n, ahol csak egytanerős iskola van és a vizsgán ez az egy tanerő is elbukott. Ä most említett miniszteri rendelettel merő ellentétben áll a közoktatásügyi törvény, melynek egyetlen olyan szakasza sincs, mely jogot adna a miniszternek arra, hogy valakit elbocsáthasson a nyelv nemtudása miatt. A 143. paragrafus 9. pontja említést, tesz a ki- szabbható büntetésekről s köztük az elbocsátásról is, de ez szorosan a „Comisia Regionala“ hatásköre alá. tartozik és ennek határozata ellen a Comisia Centrale de Judeeată-hoz lebet fellebbezni. A miniszternek tehát nincs jogában úgy egyszerű kézlegyintéssel kidobni állásukból és megfosztani kenyerüktől a tanítókat; még akkor sincs, ha azok a kulturzónázott Csikmegyében tanítanak és magyaroknak vallják magukat. A tanítót kizárni az iskolából és eltiltani a katedrától, a legsúlyosabb büntetés, ami őt, mint egy tantestület tagját érheti. Már pedig egy nyelvvizsga sikertelensége semmiképpen nem lehet olyan bűncselekmény, hogy a legsúlyosabb büntetéssel, kelljen sújtani, pláne akkor, mikor a törvény a legegyszerűbb büntetésre sem ad jogot a miniszternek. Tódor József, A magyar kormául# befeiazt® a marsaidéi ügy vizsgálatát (Budapest, január 5.) A budapesti büntető törvényszék ügyésze megállapította a vádpontokat a bankrablás gonosztevőivel szemben. Tarit és Radoviesot gyilkosság és rablás bűntettéért, Szepesit pedig a büntettek bűn részességéért helyezik vád alá. A Tébe pénzintézeti egyesület értekezletre hívta össze a budapesti pénzintézeteket, hogy megbeszéljék a bankrablók elleni védekezésnek a módjait. A Tébe ugyanis rengeteg ajánlatot kapott és sok javaslatot arravonatkozó!a g, hogyan lehet biztosítani rablótámadás ellen a pénzintézetek pénztárait és pénztári személyzetét. Legkomolyabban foglalkoznak azokkal a tervekkel, amelyek gotyóbiztos fedezékeket ajánlanak a pénztárfülkék számára. Legbiztosabb felszerelése és berendezkedése a Nemzeti Bank budapesti főintézetének van, ahol az állandó fegyveres őrsége® kivül önműködő acélfüggönyök állanak a pénztárhelyiség fölött s ezek egyetlen, gombnak a nyomására elzárják a pénztár környékét. A pénzintézeti épületnek az összes kapui és kijárói becsukódnak ugyanennek a gombnak a nyomására és önműködő gépezet mutatja azt is, hogy a bankhelyiségek melyik pontján van a veszély. TÉLEN IS tavaszi illatok töltik be lakásunk, ha ELIDA ROND virág szappant használunk. m ..... ^liiiiiiiiiigisiiiiiffiiinsiiiimiiiiiiisiuiimiiiiaiiiiiiiiíiiiBimiiiniiiiisiíítmiisjmis Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV«, Egyetem ucca 5. 100 modern, kényelmes szoba. Liftek A* ryn«-őHon Központi fűtés. Hideg-meleg folyó- p ncA|. rf,nH5;,ot. viz. Az étterem- és kavéház• ......—......................... tmn minden este szalonzene. D^Menii; í*öU s*t
