Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-30 / 23. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. S3, SZÁM, Knmüjsm % Magyar beszámolók a katasztrófák esztentle j éról Wilier .lóxieí dr. és Abrndbnnyni Ede dr. magyar képviselők az udvarhelyi választók előtt — Élő lelkilsme- rette! kell minden pna^rarnak a ine$n»rői»áltatások között állania (Székely udvarhely, jan. 28,)' Rendkivüi nagy érdeklődés mellett tartották meg képviselői beszámoló beszédeiket Székelvudvar- héíyen- Wilier József dr. és Abrud bányai Ede dr., a megye két magyar képviselője január 26-án, szombaton a pártkor nagytermében, melyet zsúfolásig megtöltött a város magyarsága és meg-megujuló tetszésnyilvánításokkal adott kifejezést beesülésének és sae- retetének, vette tudomásul azt az áldozatos nehéz murikát, amelyet a Magyar Párt parlamenti csoportja végez. A gyűlést Jodál Gábor dr. a megyei tagozat elnöke nyitotta meg komoly és értékes beszéddel üdvözölve a képviselőket és közönséget. Bejelentette, hogy Balogh Arthur dr., a megye szenátora betegsége miatt nem jöhetett el és tarthatja meg beszámolóját. A politikát védők arc Elsőnek Abrud bányai Ede tartott beszámolót. Beszédét számtalanszor szakították ineg a fel-felzugó tapsok, máskor pedig a megdöbbenés némaságával hallgatták a választók azokat a súlyos eseményeket, amelyeket a kisebbségeknek el kell szenvedniük. Mindenre kiterjedő szemlét tartott a politikai események fölött. Rámutatott hogy ez gz utóbbi év a katasztrófák esztendeje volt a kisebbségekre nézve, amely uj feladatok elé állította.' a romániai magyarságot és a kisebbségi egzisztenciák tömegének megingatása, erőszakos hittéritések, a kisebbségi kufturn nyotnorgaiása, a gazdasági és politikai csapások által az elviselhetetlen bajok és veszenagyar- ?zek között a kultuszminiszter megértő intézkedése, kinek megértő magatartása tette, hogy a Magyar Pártnak .sikerüli a lelkészek államsegélyének felemeléséi keresztül vinni és az utolsó negyedévi rendkívüli költségvetésbe felvétetnie. Most azon dolgoznak, hogy a rendes költségvetésbe is belekerüljön a lefkészi fel emelt államsegély. liüveleljilk a ii,v«IvvizH«ák revízióját Minden csapások között a legsúlyosabb az, amely a szigorú és újabb nyelvvizsgákkal érte a magyarságot. Ismertette Abrudhá- nyai a vizsgák történetét. Rámutatott, hogyan tették hatálytalanná a magánoktatási törvény 109. paragrafusát, amely, úgy intézkedik, hogy akik már egyszer sikeresen letették, ujabb nyelvvizsgára nem utasíthatók. Azok számára, akik még sem Túrnák tökéletesen az állam nyelvét, nyelvkurzusok tartását rendeli. Ezt az intézkedést egy uj törvénnyel hatálytalanították. amely jogot adott a kormányzatnak, hogy tanárok, iámtól; delmek tömegét zúdította az erdélyi mai ságra. Egyetlen kedvező momentum eze Gyors- és gépírót (nőt) tökéletes német-román nyelvtudással kee*e$ erdélyi nasy iparvállalat. Magyarul tudók előnyben Részletes ajánlatok az eddigi működés és fizetési igények megjelölésével ,, P E R- FECT“ jelige alatt a kiadóba kéretnek. vasutasok, postások ezreit rendelje nyelvvizsgára és esek révén távolítsák el állásukból, bár ezek teljes törvénytisztelettel, kifogástalanul teljesítették kötelességüket lő esztendőn keresztül. A Magyar Párt parlamenti csoportja soha sem szűnt meg és ezután is teljes súlyával követeli a nyelvvizsgák revízióját: — Ha igazuk volna az inspektoroknak, — mondotta Abrudbányai — öl millió ember Romániában ekkor sem veszíthetné el élet jogát cs itt az idő, hogy a magyarság nyelvi autonómiájáról gondolkozzunk, Ezek a nyelvvizsgák nem csak az egyes egzisztenciákat tették lehetetlenné, hanem su- hojs pénzügyi akadályok elé állították az egyházakat is. A Magyar Párt az egyházakkal karöltve mindent megtett, hogy a vizsga-katasztrófákat elhárítsa és csapásokat kivédje nemcsak az ujabb és ujabb intervenciókkal a kormánynál, illetékes szakminisztereknél, hanem közigazgatási per megindításával is. Kormányzati eszköz, lett a kisebbségek elleni vádaskodás Egyik legsúlyosabb sérelme kisebbségi életünknek, hogy a politikai atmoszféra problémáink tárgyilagos le tárgyalását lehetet1935 február 10-én a TálUoarai (olasztelki) kérhiz- sorsjeayek húzása feltétlen megtörténik. Elszámolások és pénzek beküldése febr. S*ía haladék nélkül eszköz, lendő, mert a húzás napjáig be nem érkezet és eladottnak be nem jelentett sorsjegyek el a* (lattanoknak tekintetnek ős a kórház javára* játszanak. Csak egy húzás lesz. 1113 drt» sorsjegy nyer. Főnyeremény 100,009 lej. Egy sorsjegy ára 25 lej. Húzás idejéig még bárki vehet és rendelhet a sorsjegv ára és 7’— lej poitö előzetes beküldésével Unitárius NSssöweísesnéb Oderheiu, hová. minden leszámolás és pénz kiíldondő. lenné teszi. Ma nemcsak a román sajtó audit valóságos pergőtüzet a magyarságra, hanem sajnos le kell szögeznünk, hogy a kisebbségek elleni vádaskodás kormányzati eszköz Fett és nemcsak a sajtóban találkozunk vele nap-nap után, hanem felelős állásban levő tényezőknél is. A büntető törvénykönyv 177. paragrafusa két évi elzárást és 20.000 lejig terjedhető büntetést ir elő azok ellen, kik sajtó, vagy más utón izgatnak egy másik nép ellen, de még egyetlen ügyész se állott elő, hogy vádat emeljen az ellenünk izgatok és azot ellen, kik meg akarnak semmisíteni bennünket. Azzal fejezte be beszédét Abrudbanyai dr., hogy ezek ellenére is, mégis el kell jönnie a béke és megértés idejének, de a békét nem csak hangoztatni kell, hanem ast meg is keli csinálni. Népünkben meg_ van a testvéri együttműködésre a hajlandóság, de addig is, amíg el fog’ érkezni a belátás és megértés ideje, addig is minden egyéni érvényesülés nélkül ki kell tartanunk egy egységes, megingathatatlan magyar közösségben. Wilier «Ionét dr. besiámoléja A nagy tetszéssel és szűnni nean akaró tapssal fogadott beszámoló után Wilier József dr.^a Magyar Párt parlamenti főtitkára emelkedett szólásra rendkívüli ováció mellett. — Mióta a parlamentben szerepünk van, állapította meg Wilier dr. •— soha ilyen uehéz helyseiben nem voltunk és soha a magyar kisebbség ilyen katasztrofális helyiéiben nem volt. Éppen emiatt helyzetünket nemcsak politikai, de társadalmi problémának kell felfognunk. Olyan állapotot kell teremteni, arneiy végre meghozza a népek békességét, hogy egyik nép se érezze magát legyözöttnek, megalázó ttnak. Nem lehet egy népet állandóan megalázni. amiben elől jár a liberális párt, amely mióta két nagy egyéniségét Bratianu .Ionéit és T. G. Ducat elveszhetlek, bizalmunkra nem tarthat számat. Ezek ha megígértek valamit, ha meggyőződtek valaminek a, helyességéről. azt keresztül is vitték, ígéretükben le betett bízni. A liberálisok mai vezéregyénisége szintén nem fukarkodik ígéretekben, de nein tart he semmit. Ma nincs meg a jásza tulék. Sorra, veszi ezekután Wilier dr. súlyos és veszedelmes bajainkat, sérelmeinket, kezdve a cenzúrán, amelyről kimutatja hogy jelenlegi alkalmazásával egyenesen az állam érdekei ellen van. Rámutat az erőszakos roma- mzálásra, a székelyföldi vérvizsgálatokra, hit térítésekre, amelyeknek érdekében minden eszközt felhasználnak és törlénelemferdité- sektőí sem riadnak vissza az erőszakolt jog. címkeresésben. Ismerteti a szatmárvidékí svábkérdést, amelynek az az abszurd eredménye. hogy a gyermekek anyanyelve magyar, román állami iskolába járnak és né tül tanulnak. bosításj akciónak, jórészben nem is' német bositási akiiónak. jórészben nem is német eredetűek. •lös» a íöuiesfiiiiMiksi Atighelescu miniszter ma már nem elégszik meg a név vég velem zés sei, most már a tömegmunka következik. Azt a módszert választotta, bogy a székely és magyar községek román eredetét igyekszik kimutatni és ezzel egy csapásra megoldani a romamzátás kérdését, A parlamenti csoport munkáját rendkívül mi gneheziti, hogy a mai rendszer mellett még a fel- világositúsig se lehet eljutni. Másik nagy baj a folytonos rendszerváltozás. ami lehetetlenné teszi a problémák uiegoldá sut. Felemlít egy példát, mikor egy ügyet hét év alatt hétféleképen intéztek el, ami eléggé abszurdum. Különös érdeklődéssel és figyelemmel kísérte a hallgatóság a beszámolónak azt n részét. amely a Magyar Pártnak nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy feltűnést keltett és ismert indítványairól, a parlamenti bizottság kiküldéséről számolt be. Ismertette lamandi. miniszter szomor ú szereplését a kérdéssel kapcsolatban, Angltelescu miniszter súlyos fenyegetése Nagy megdöbbenést keltett Wilier dr. beszédének az a része, amelyben Anghelescu miniszternek a székelység és magyarság gyors beolvasztására vonatkozó tervét ismertette, „ , Anghelescu miniszter ugyanis nagy nail galóság elölt kijelentette, hogy ezrével tud felmutatni aláír ásókat és iratokat, amelyek- bm magyarok az állana- iskolák felállítását kérik. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a nép inasa tökéletesen meg van elégedve helyzetevei. ~t~ 'Azt a 20—Hi) nyugtalan embert cl togr
