Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-14 / 209. szám

xru. ÉVFOLYAM. 205. SZÁM. ____________ ■■nVIMBMHHÉHHBMBHi Ä bánsági Magyar Párt közgyűlése súlyosan elitélte a kormány kisebbségellenes politikáját Uagár Adolf és Páll György tartalmas beszámolókat tartottak — A magyarság vezérét, Bethlen György grófot lelkesen ünnepelték (Temesvár, szept. 12.) Va­sárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését az Or- czágos Magyar Párt bán­sági tagozata a Magyar Ház beli dísztermében, amelyen a városi és vidéki íntézőbi- zottsági tagok nagy számmal jelentek meg. Dr, Ungar Adolf alelnök elnöki megnyitójá- naii az elmúlt eseményekből megfelelő tanulságo­kat vont le. A bánsági tagozatnak _ mondotta, _ általános irányvonalakban alkalmazkodnia kell az Országos Magyar Párt központja által megszabott magyar kisebbségi politikához és ezen belül azon­ban ki kell fejlesztenie a helji erőket és egyesíteni gazdasági, kulturális és politikai téren. A bánsági tagozat kisebbségi sorsunk másfélévtizede alatt, nagy nehézség árán közepes eredményeket ért el, csak viszonylagosan nagyobbakat, mint a többi tagozatok. Számba kell vennünk magyar kisebb­ségünk tagozódását és azokat a kötelességeket, amely minden egyes tagozódásra hárul, hogy ma­gyarságát megtartsa, a visszafejlődést megakadá­lyozza és előre is haladjon. A magyarság kisebb­ségi állagában négy ilyen tagozódás van: az in­telligencia, az iparos és kc-reskedŐ osztály, az ipari munkások és végül íöidmives osztály. A legna­gyobb feladat a magyar kisebbségi élet fenntar­tása és fejlesztése terén az intelligenciára hárul, nem mintha a számuk volna a legnagyobb, hanem mert neki kell reátalálnia azokra az utakra, ame­lyekkel anyagilag, erkölcsileg és szellemileg ve­zetni és emelni tudják a másik három tagozódás magyarságát, Egy kisebbségi népnek a sorsa attól függ, hogy az intelligenciája mennyire teljesiti a kötelességeit. A kereskedő és iparos osztályt reá kell nevelni arra, hogy ne csak a román állammal szemben legyen kötelességtudó, hanem figyelem­mel legyen a magyarság és önmaga jövőjének biz­tosítására is, A régi Magyarország román kisebb­sége Maniu, Vaida, Marta Sándor és a többiek céltudatos munkájával a pare?ztcsaládokból nevelt intelligenciát, gazdasági erőt fejlettek ki bankjaik Utján, a bankok hóna alá nyúltak iparosaiknak és kereskedőiknek, alapítványokkal segítették a kö­zépiskolába járó román pansztuvadékokat, ami­kor pedig egy talpaiattnyi főid csúszni kezdett az adós iába alól, akkor megvásárolta a román pénz­intézet és alkalmilag odaadta annak a nemzettest­vérnek, aki élelmességénél fogva gyarapodni és tért hódítani tudott, A íoldmivesoszíálynak csak helyzeti ener­giája van, az intelligencia feladata kimozdítani Őt onnan, gazdasági helyzetének, szellemi nívójá­nak emelésével. Csak így tudjuk a magyarság r-.emzettest ének értékes erőivé tenni őket. Soha ilyen kedvező történelmi helyzet nem volt a munkásság megszervezésére, mint ma. A második és harmadik interuaeionálé romokban he­ver cs a munkásság rc-ra találja, a helyét, csak ki- robbanásszerüleg indul különböző szólamok után. Az értékes magyar rm.mkástezctőknek vissza kell térniük az ősforráshoz, melyet a nemzeti érzés és hovatartozás mutat meg nekik és ha keressük. meg fogjuk bennük találni a jó magyar szivet és lelket, fis hogy a munkásság látja, hogy a Ma­gyar Párt a szociálisan gondolkodó kisebbségi ma­gyarság egyesülése és sokkal közelebb áll hozzá az intevnácionálénái, annak cici bizonyítéka az a kilencszáz szavazat szaporodás, amelyet éppen a munkásszavazatok juttattak a temesvári Magyar Pártnak. A föídmivesosztállyal állandó és fokozott érintkezést tart fp,tin a tagozat, és ezt a jövőben még jobban ki fogja építeni. A íöldmüvesosztály u nemzettest erőforrása és tartalékalapja és min­dent el kell követni támogatására, emelésére és oktatására. Külön súlyt kell fektetni a falüsi gyer­mekek magyar irás-olvasására is. Ezután a város- politikára tért ki részletesen. „Soha ilyen politikai, kulturális és gazdasági nyomás nem nehezedett a magyarságra!“ 'Ä nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után di*. Páll György főtitkári bsezámolójában rá­mutatott arra, hogy az impériumváltozás óta soha ilyen politikai, kulturális, társadalmi és gaz­dasági nyomás nem nehezedett a romániai ma­gyarságra, mint napjainkban. ’f V' U v, fy ^ r"* v*' ~.ví',v vv’^v.. V’'l 1 ' !i% £11 K 4. i \V lu'; A/ íi’: Dúca miniszterelnök meg­gyilkolása nekünk is nagy veszteségünk, mert ez a nagykoncepcióju román államférfin a kisebbsé­gekkel szemben mindenkor európai szellemű meg­értést tanúsított és ez az utána következő garnitú­rából teljesen hiányzik. Statárium és cenzura van, a városok romanizálásának jelszavával had­járat folyik minden eilen, ami magyar. Szegény, kis magyar egzisztenciákat, vasutasokat, postásokat, tanárokat, tanítókat tesznek ki az uecára, Y',V. (■himov;. («•"> f ■ 1 mí \y t ■ K fc V 1 - t fc »■ Un* 31 ,, < j\jiskolaügy minden vonalán Anghelesca szelleme az ür, a névvegy- elemzés a magyar tanulók között , ül, jelen­téktelen személyek nacionalista jelszavakkal évti­zedes iparos intézményeket igyekeznek elpusztí­tani, mert azok Vezetőségében magyaroknak is van még valamelyes vezetőszercpük, a tulajdonjog és telekkönyvi intézmény ... ,, v ■ az érdekelt tulajdonosok megkérdezése nélkül elvették a 150 év óta itt gyönyörű munkát végző piaristák sok milliót érő ingatlanát, egy. egy csendőrőrmester megtorlás nélkül, követhet el súlyosabbnál, súlyo­sabb brutalitásokat, mindegyre nagyobb nehézsé­get gördítenek ÖSszejü vei eleink tartása, mulat sá­gaink rendezése elé. így azután önként tolul aj­kainkra: mi jöhet még ezután l Kitartani a poszton. Annak tudatában, hogy a Magyar Párt tag­jai lojális állampolgárok, kötelességeiket becsüle­tesen teljesitik, rendületlenül dolgozni fogunk to­vábbra is azokon a posztokon, ahová bennünket kisebbségi sorsunk dilit ott és iparkodni fogunk népünk irányában fennálló kötelezettségeinket is olyan módon teljesíteni, ahogyan azt eddig is vé­geztük. A részletes beszámolóból kiemelésre kívánkozik a politikai téren elért az a siker, hogy íp ,, \’f -.I-.- ft '*•>**; V a megyei választások erkölcsi sikert hoztak, roig a temesvári eredmény 4129 szavazattal az 1932-es S2S2 szavazatot, közel kilencszáz szavazat emelkedéssel múlta felül. A többlet a Magyar Párt által megnyert munkássza­vazatokból került ki és ezzel a Magyar Párt Te­mesvár legerősebb politikai pártjává lépett elő. Mindezek ellenére az ideiglenes bizottság ki­szorította a város vezetéséből is a számarányához 7 sSXsrpnranra er-kereszt és aszpirin összetartoznak. Mindkettő 35 esztendeje élvezi a leg­teljesebb bizalmat, mint minden fájdalom és min­den hüléses megbetege­dés megbízható ellenszere képest képviselt magyarságot és igy a Magyar Párt a Keleti Újság hasábjairól ismert és a város vezetését jellemző gazdálkodás ellen csak kívülről és teljesen egyedülállóan folytatja megnem al­kuvó harcát. A temesvári pártélet. A bánsági tagozat e.ítagozatai, különösen a temesváriak, élénk pártéletet folytatnak, aminek a tagok állandó számerm lju-dése az örvendetes kö­vetkezménye. Különösen a tagozat ifjúsági szak­osztálya végez állandó és éltékes munkát, az ön­nevelés, a kulturális rendezvényei és falum’.: u- kúja utján. Végül rámutatott a főtitkári jelentés az or­szágos elnökséggel fenntartott jő viszonyra sé azokra az elismerésrr.méltó fáradozásokra, ame­lyekkel úgy az elnökség, mint a parlamenti cso- j.yrt ;t körződ üdült ügyeiden a tagozattal szem­ben tanúsított. A beszámolókhoz számosán szóltak hozzá, majd tudomásul vették az összes jelentéseket. Be­választották az elnöki tanácsba Martzy Mihály tanár egyházügyi előadót, Péter János textilgép­mestert az ifjúsági szakosztály elnökét, ezenkívül az intézőbizottságba 30 végi és 53 uj tagot vá­lasztottak be. Bethlen György üdvözlése. A végén Aczcl Oszkár dr. köszönetét mondott a pártvezetőségnek lelkiismeretes és példaadó munkásságáért, amelyre Ungár Adolf üv. alel­nök azzal válaszolt, hogy mindnyájan magyarok vagyunk, akik kötelességünket teljesítjük, amibe már évtizedes munkával nevelődtünk bele. De ha már érdemről van szó, fo.ytatta emelt szóval, nem volna teljes az ülésünk, ha megfeledkeznénk gr. Bethlen Györgyről, aki az erdélyi magyarság élén magyar kisebbségi gondjainkat viseli a vállán és aki azon az exponált helyen példásan és elis­mer ésremélt ón teljesíti kötelességét az országos pártvezetőséggel együtt. Ezért az egységnek kifelé való dokumentálása céljából indítványozom, hogy a mai ülés keretében legteljesebb bizalmunkról biztosítsuk és üdvözöljük az országos központot. Az indítványt nagy lelkesedéssel egyhangúan el­fogadták és ezzel a bánsági magyarság élmények­ben gazdag évi közgyűlése vegét ért. Délután nagy magyar népünnepély volt, az egyes sátrakban a magyar nőegylet és a leány­egylet tagjai szorgoskodtak s s kedvezőtlen időjá­rás ellenére is a magyar társadalom szine-java je­lent meg és maradt együtt kedélyes hangulatban a hajnali órákig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom