Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-24 / 296. szám

6 KELETtUjSXG XV- trvP- 296. SZÁM. TTIindenki egy csomag levélpapírt kap! Bernatnal VÁSÁROL ClaJ, Piata Unirii (Főtér) 29. Ha gyermekjátékot és papírárut Valódi arany töltőtoll lejtől! Felrobbantotta magát egy határőr, aki előbb lelőtte feljebbvalóját Megrendítő tragédia az osztrák határon Tegnap súlyosan sebesült határőrt szállítottak vo­nattal Ljubljanába, de a szerencsétlen ember kórházba- szállitás közben a mentőautóban kiszenvedett. Az első órákban maguk a katonai hatóságok sem tudták megállapítani az elhunyt személyazonosságát, mivel a kisérő katona anélkül, hogy jelentést tett volna, visz- szatért állomáshelyére. Csak később derült ki, hogy a holttest Gvorovics Mirkő határörkáplár holtteste. A ljubljanai határörparancsnokság közlése szerint Cvorovics bűntény áldozata lett. Cvorovics a 66-ik ha­tárőrszázadnál az osztrák határon teljesített szolgála­tot. Hozzá volt beosztva egy Draskovics nevű huszon- négyéves határőr-közlegény, akit Cvorovics már több­ször tetten ért, amint szolgálat közben elaludt. Csütör­tök este Cvorovics ellenőrző utján ismét meglepte Draskovicsot és megfenyegette, hogy feljelenti. Cvoro­vics ezután mit sem sejtve visszatért az őrházba es le­feküdt. Draskovicsot éjfélkor leváltották, de nem ment be az örházba aludni, hanem hajnalban észrevétlenül belopózott a káplár szobájába és alvó feljebbvalójára rálőtt. Az őrség azonnal felébredt, de Draskovicsnak a zűrzavarban sikerült elmenekülnie. A merénylő go­lyója mellén találta Cvorovics káplárt, akit haladékta­lanul beszállítottak Jeszenicére, majd vonattal Ljubl­janába vitték, de a nagy vérveszteség következtében a szerencsétlen ember meghalt. A határőrök azonnal a merénylő üldözésére indul­tak, akit a határ egyik pontján darabokra tépve, hol­tan találtak. Megállapították, hogy a merénylő egy ké­zigránáttal felrobbantotta magát. Hiába kapott Bánffyhunyadon abszolút többséget a Magyar Párt, a tanács megalakulását elgáncsolták, az interimárbizottság két magyar tagját törölték A kolozsmegyei prefektus még a látszatát sem őrzi meg az alkotmányosságnak az (Bánffyhunyad, december 23.) A bánffyhu- nyadi városi tanács, illetve interimárbizottság körül állandó botrány-krónika szövődik. Évek­kel ezelőtt várossá minősítették az addig nagy­községet, habár az ellen Hunyad mindem egyes polgára a legélénkebben tiltakozott. Bánffyhu- nyadon 99 százalékban kisebbségiek laknak, te­hát az volt a magasabb „államrezon“-nak az ér­deke, hogy a községből várost csináljon, mert csak igy lehet a 10 százaléékos románság ural­mát biztosítani a városnál. Ezért nagyobb a kiadás, magasabbak az adók és a taxák és drá­gább a közigazgatás. A legutóbb megtartott községi választás előtt az interi már bizottsági elnök Pasca László főorvos vezetése mellett működő bánffybunyadi román blokk ajánlatot tett az ottani Magyar Párt vezetőségének, hogy kössenek választási kartellt. A Magyar Párt vezető emberei ez elől nem zárkóztak el. csak egyetlen kikötésük volt: álliUák vissza Bánffyhunyad, közséai ielleaét. Pasca főorvos, aki a múltban a kisebbségek előtt meglehetősen népszerű volt. éppen a maga­sabb „államrezonra“ való tekintettel, nem fogad­ta el az ajánlatot. Erre az történt, hogy Ügyvédi határidőnapló 1933, Lepage “nál, Kolozsvár, nvomban a uj ■ i j sí*s a a Vacy előrefizetve frankó Njr . '$+++++++++++++++**+ Banffybusyadon néffy párt indult a községi választásokra, de győztesnek a Magyar Pál t került ki, mivel meg­kapta az abszoSut többséget. A választás eredménye szerint a községi törvényhatósági bizottságba, amely 16 tagból állott. 11 magyarpárti és 5 dr. Nosa László ügy­véd vezetése alatt álló kisiparospárti jelölt ke­rült be. A román blokk és a külön listával in­duló zsidó-párt a választáson megbukott és egyetlen egy tag sem került be közülük a tör­vényhatósági bizottságba­A román blokk tagjai azonban a választást megfellebbezték és Kolozsmegye prefektusa nem csak a fellebbezést vette tudomásul, hanem a már másfél év óta működő interimárbizottság két magyar tagját, dr. Nagy Miklós bankigaz­gatót és Bethlendi Márton földmivest szokatlan indokolással az interimar bizottság tagjai sorából törölte és helyettük két román embert nevezett ki. Megtörténhetett Bánffyhunyadon az a fel­háborító dolog, hogy a magyarpárti lista ab­szolút többséget kapott s ahelyett, hogy a törvé­nyesen megejtett választás értelmében megala­kult volna az uj tanács, még az interimárbizott- ságból is kidobták a magyar tagokat. Értesülé­sünk szerint a prefektus a magyar tagok tör­lését azzal indokolta, hogy egy, értsd egy bánffy- hunyadi polgár azt kívánta. Mindenesetre cso­dálkozunk ezen az indokoláson s különösen cso­dálkozunk azon. hogy a megértést hangoztató Maniu-kormány kolozsmegyei prefektusa egy 90 százalékban kisebbségiekből álló városka élére tiszta román vezetőséget Aliit, brüszkirozza a magyarságot, cinikus gúnyt üz a választások­ból s az alkotmányosságnak még csak a látsza­tát sem őrzi meg. A Károli Gáspár társa­ság képkiállitása * A Károlyi Gáspár-Társaság képkiállitása. amely a református theologian nyílott meg. minden figyelmet megérdemel. Az erdélyi festő­művészet örök-ifjú mestere Thorma János, hat vászonnal szerepel. Csodálattal kell megállani e képek előtt. Mennyi friss szin, mennyi újszerű­ség az impresszionista látásban, a mesterségbeli tudásnak micsoda tökélye: amit lát. abban ami- nutuniban épp olyan tökéletesen, autonómikus magátólértetődéssel fejezi ki. ahogyan látna. Kü­lönösen megragadó Tavaszi táj című képe. az élni akarás minden mohóságával. Portré-tanul­mányai sejtetni engedik, hogy Thorma János nem elégszik meg az arckifejezésnek precíz, sót jelképes kifejezésének a nála eddig még mindig biztosan jövő kész módszereivel, uj szemléltetes felé törekszik és két iegujabb portré-tanulmá­nyán kifejezési eszközeinek ezt az ui gazdagodá­sát pompásan észlelhetjük A nagybányai festők közül e kiállításon je­lentkezett még Rácz Péter, a témáknak azzal a sokoldalúságával, amely ennek a munkás, ko­moly igyekvésii festőnek a sajátja. Ivét egymás fölé akasztott képe. az egyik, amely egy viharos égtájat ábrázol, a másik, amelyen egy jumusi ég dominál. Rácz Péter eddigi hasonló törekvé­sű képei között is a legizmosabb. E két képnél és az Augusztusi alkonyat cimü kepénél érződik igazán, hogy Rácz Péter mennyire őszinte lírikus természet. D. Berde Amált nem kell külön bemutat­nunk az erdélyi magyar közönségnek- Aldas cimü képe meleg, zengő színeivel fölépítésének fordulatosságával egyik legszebb képe a tárlat­nak. Minden képén van valami, amely az im­presszió töretlen megmarkolásán kívül külön meggondolkoztató és sejtetni engedi, hogy Dóczi Amált nem elégíti ki az impresszionizmus ösz­tönökben élő látási formája, problémái vannak és a földhöz, hegyláncolathoz, amelynek külön naturáját érzékelteti, úgyszólván tudományos ismeretekkel féi'kőzik hozzá. Képei között a Hajnal a havason, távlat-fogásátal. dinamikus erejével már-már férfiasán érett művészet jelen­létét mutatja. , Gruzda János, a téli tajak kék-fehér hangu­latainak költője, most ismét olyan tónusu ké­pekkel látogatott el hozzánk, mint amilyenekkel egy nagy kiállítás keretében először hívta fel a figyelmet- Gruzda kiharcolt magának egy ma­gaslatot az erdélyi magyar festőművészeiben és ezt a magaslati pontot biztosan tartja. Művé­szété, téma-választása, forma-nyelve azonban kissé egyhangú, pedig egy szürke-tónusban tar­tott tájrészlete elárulja nekünk, hogy könnyen tudna más magaslati pontokat is birtokban tar­tani, más festői viszonylatokban is figyelmet ébreszteni, ha akarna. Végül számoljunk be a Károlyi Gáspár ki­állítás két neofitájáról. Az egyik. Szabó Béla tudtunkkal még nem állított ki sehol. Erős gra­fikus egyéniség, kiváló kopmoziciós készséggel, a művészi pálya kezdetén ugyan, de orrigmális egyéniséggel. Favágók cimü szénrajza minden­kit meg fog lepni a maga rajzolási biztosságá­val, beállításának eredetiségével. Nekünk na­gyon tetszett a vasúti kocsiban alvó parasztokat ábrázoló képe. amely már teljesen befejezett, kész kompozíció. Figyeljünk Szabó Bélára, ez az ember tartogat még meglepetéseket a szá­munkra. Hadnagy Árpád brassói fiatalember, mint plakát-müvész jelentkezett. Ebben a mű­fajban mi erdélyiek igazán nem vagyunk elké­nyeztetve. Hadnagy Árpád biztató jelenség, hogy a plakátmüvészetben is van az erdélyi képzőművészetnek mondanivalója. Mértéktartás. Ízlés, ötlet, rajztudás, feladatának pontos isme- zetei jellemzik Hadnagy Árpádot, aki bizonyára a tiszta és nem alkalmazott művészet terén is jól érti a mesterségét. (—»•) Karácsonyra könyvet Lepage-nál vegyen. — Kérjen jegyzéket. — Siessen tetszőt Nem cserélhet visszaküldhet Karácsonyi kölnivizek, parfümök, ajándéktárgyak választékban. Rózsa Royal Drogéria

Next

/
Oldalképek
Tartalom