Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-23 / 68. szám
KeletiUjsâg XV. EVF. 68. SZÁM. öngyilkosok napja Désen és Dés környékén Pillanatnyi efmezavarában halántékon lőtte magát a naggyilondai közjegyző — Désen Is aratott a haléi (jNagyilonda, március 21.) Szombaton délután tragikus végű öngyilkosság történt Nagy- ilondán Cosma Octavian dr. királyi közjegyző revolverével halántékon lőtte magát. Az alig 40 éves közjegyző egyike volt a mezőváros köztiszteletben álló intellektuljei- nek. Édesapja nagyilondai román lelkész volt. Néhány évvel ezelőtt nősült, házasságából négy gyermeke származott. Köztudomás szerint meglehetős konszolidált anyagi körülmények között élt. A mult bét folyamán nagyon idegesen viselkedett. Felesége több alkalommal érdeklődött dúlt kedélj állapota iránt. — Ó, kérdek, semmi baj, — nyugtatta meg feleségét Cosma. Szombaton ebéd után, amikor Cosmáné a konyhában foglalatoskodott, a közjegyző becsukta a hálószoba ajtaját és elkövette az ön- gyilkosságot. A dörrenésre az egész család beszaladt. A szooa közepén vértócsában, eszméletlenül feküdt Cosma Octavian dr. Az orvosok már nem segíthettek rajta s pár órai agónia után kiszenvedett. Levelet nem hagyott hátra s így öngyilkosságának okát titok fedi. Egyesek véleménye szerint pillanatnyi elmezavarában követte el tettet. Két öngyilkosság Désen. (Dés, március 21.) Vasárnap két ember dobta el magától az életet Désen. Járay dános mozdonyvezető nem a legpél- dásabb családi körülmények között élt. Alko- holszeretete miatt gyakran tűzött össze feleségével, aki végül is otthagyta. Nemsokára Járay t az ókirályságba helyezték át. A napokban szabadságot kapott és vasárnap felkereste Désen lakó feleségét, kérve, hogy térjen vissza hozzá. Az elutasító válaszra az akkor is ittas férfiú az első szobában felakasztotta magát és azonnal meghalt. A másik öngyilkost Berinde Rozáliának hívják. Huszonnyolcéves cselédleány, aki szerelmi bánatában menekült a halálba. Szombaton reggel egy óvatlan pillanatban felmászott a Szamos-hid tetejére s a vizbe ugrott. A parti sziklák teljesen összeroncsolták fejét. Vasárnap délután találtak rá hullájára. Haverda Mária — örökölt A szabadkai törvényszék érvényesnek ismerte el Fi csór Jenő szóbeli végrendeletét, amely szerint vagyona egy részét Haverda Máriára hagyta — Ficsor Jenő özvegye Kolozsváron él s őt kizárta a végrendelet a hagyatékból (,Szabadka, március 21.) Annyi esztendő után egy örökösödési per kapcsán újból felbukkan a feledés homályából Haverda Mária neve, akinek felejthetetlen ügye annyi esztendőn át foglalkoztatta a közvéleményt. Haverda Mária, amikor kikerült a márianostrai fegyintézetből, Nagytétényben telepedett le, ahol tejcsarnokot nyitott. Néhány év előtt meghalt Szabadkán Ficsor Jenő, Haverda Mária egyik rokona, akitől most jelentős értékű ingatlant örökölt. Az örökség nagyobb része a zsidók’órházhoz vezető Singer ucca sarkán levő telkekből áll. Haverda Mária örökölt és ez újból felidézte az emlékét, amely elszakithatalanul Szabadkához fűzi. Még 1928-ban végrendelet nélkül meghalt Ficsor Jenő magánzó, aki jelentős vagyont hagyott hátra. Miután Ficsor feleségétől külön- váltan élt, gyermekei pedig nem voltak, a rokonai igényelték az örökségei. A hagyatéki tárgyaláson több rokon bejelentette, hogy tudomása szerint Ficsor Jenő 1928 november 22-ikén, egy nappal halála előtt szóbelileg végrendelkezett a vagyona felett és ezt négy tanúval igazolni tudják. A szóbeli végrendeletben Ficsor Jenő pontosan megnevezi örököseit, de miután azok a rokonok, akiket kirekesztett az örökségből, a szóbeli végrendelkezést nem ismerték el, az egész ügy a bíróság elé került. özvegy Maurer Edéné szabadkai, Tóth Bé- lánó született Haverda Margit kiskunhalasi, Nikolics Radomirné született Haverda Ella buVALUTAPIAC 1932 MARCIUS 21. | ZÜRICH Berlin Bnk« Bpest 1 nyitás zárlat rest Zürich Berlin Bukarest Budapest 12300 309 12315 309 8130 2520 5700 3253 3995 22V* 11110 13590 345 j lOO lej árfolyama: Zürichben 809 Londonban — Budapesten 845 * dapesti, Szerdahelyi Ede szabadkai és özvegy Winkler Dénesné született Haverda Katica szabadkai lakósok dr. Székely Zoltán ügyvéd utján pert indítottak özvegy Deli Elekné budapesti, dr. Jarmacki Sándorné Haverda Mária nagytétényi, Korponai Pál budapesti, Áugusztin István kaposvári lakósok, vaalmint az elhunyt özvegy Ficsor Jenövé kolozsvári lakos ellen, a szóbeli végrendelet érvényességének a kimondása céljából. A kereset előadta, hogy Ficsor Jenő egy nappal halála'előtt Rajics Fülöp, Jenei Zoltán. Kovácsé vies Fülöp és Jagica János jelenlétében végrendelkezett, « kérdéses időben teljes öntudatában volt és minden korlátozás nélkül végakaratát kinyilvánithfatta. Mindezekre való tekintettel a felperesek kérték a bíróságot, hogy őket mondják ki örökösöknek, amint azt Ficsor Jenő szóbeli végrendeletében elhatározta. Az örökség 9/10-ed részét adják ki nekik, az 1/10-ed részt pedig Haverda Mária, Áugusztin Lina és István részére állapítsa meg a bíróság. A bíróság elrendelte a legszélesebbkörü bizonyítást. Kihallgatta a felperesek által bejelentett tanukat, akik a végrendelkezésnél jelen voltak és ezek Jagica János kivételével, aki időközben meghalt, egyöntetűen előadták, hogy Ficsor Jenő nem volt korlátozva akaratában, ép ésszel, értelmesen végrendelkezett vagyona felett. Az alperesek ezzel szemben azt vitatták, hogy Ficsor Jenő köztudomásúlag beteg embpr volt, akinek szellemi idegélete nem volt normális. A bizonyítási eljárás befejeztével a bíróság helyt adott a keresetnek, kimondotta, hogy a szóbeli végrendelet érvényes és az örökhagyó vagyonát a kívánsága szerint kell felosztani. A bíróság Ítéletében kimondotta, hogy Ficsor Jenő azért rekesztette ki az örökségből a feleségét, aki jelenleg Kolozsvárott él, mert mindössze nyolc vagin élt vele együtt, azután különváltan éltek. Az elhunyt egy nővérét viszont azért nem részesítette az örökségből, mert köztudomásúlag dúsgazdag asszony és a szegényebb rokonain akart segíteni. Haverda Mária ilyenformán újra jómódba kerül és sorsa természetesen mindig érdekes marad. Dr. Borbély István 1886—1932 Erdélyszerte megdöbbenést keltett a hir, hogy vasárnap reggel félhat órakor váratlanul meghalt dr. Borbély István, a kolozsvári unitárius ideológia tanára, az ismert irodalomtörténeti iró. Öt is az influenza járvány vitte el, amely Kolozsváron is egymásután szedi áldozatait s az erős szervezetű ember három hétig birkózott az influenza után beállott tüdő- és mell- bár tyagyuiladással. Borbély István dr. 1886-ban született Toroc- kón s előbb a nagyenyedi Bethlen kollégium tanulója volt, majd a kolozsvári unitárius gimnáziumba kc-ralt. Az érettségi után az Ellenzék belső munkatársa lesz éveken keresztül, majd m;nt németszakos Németországba megy és itt végzi egyetemi tanulmányait. Aztán végigküzdötte a világháborút és visszatérve, tanár lesz az unitárius kollégiumban. Egyik megalapítója és éveken keresztül főtitkára az Unitárius Irodalmi Társaságnak s több egyházi lap szerkesztése mellett arra is jut ideje, hogy az Erdélyi Irodalmi Társaság főtitkárságát elvállalja. Csakhamar _ az unitárius főgimnázium igazgatójává választják, majd ş. theológia tanára lesz. Munkásságának oroszlánrésze a háború utáni évekre esik s az irodalomtörténeti és egyházi vonatkozású érté- kezések és könyvek egész sorát adja ki. Nem volt szépirpi de magvas irodalmi kritikái mindig komoly figyelmet keltettek. Dr. Kiss Elek theologiai ' tanár a következő hozzánk beküldött méltátásban jellemzi Borbély István jelentőségét Erdély legutóbbi másfél évtizedének szel lemi életében: „Erdély egyik legszorgalmasabb és legtehetségesebb szellemi kulturhőse volt. Ma még nem látjuk tisztán alakját és nagyságát, de az idő megadja majd a helyes mértéket. Meggyőződésünk, hogy néhai barátunk a mnló idővel nőni fog tovóbJVs egyike lesz azoknak, akik irodalmi «kotás&fMíál hozzájárultak a múló világ el- áíi'lhatatlan értékeinek állandósításához és kiterjesztéséhez. Benne az unitárizmus szemlélésének és kialakításának egyik legjellegzetesebb1 pillére dőlt ki s adja az ég, liogy valamikor Borbély István ki nem adott müvei az erdélyi magyarságnak közkincsei lehessenek.“ Borbély István temetése hétfőn délután folyt le nagy részvét mellett az Eötvös uccai gyászházból. Itt Csifó Salamon theologiai dékán mondott könnyekig megható imát, Kovács Dezső az Erdélyi irodalmi Társaság nevében magas- szárnyalásu beszédet s ezután a koporsót elindították Nagyajtára, ahol a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra a fiatalon, alkotó erejének teljességében meghalt irodalom- történészt. A Mezőgazdasági Bank és Takarék- pénztár r. t. igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztviselőkara mély megil- letödéssel és meghatódva jelenti, hogy igazgatóságának érdemes tagja, özv. báró Wesselényi MikSösné az. Pagei Ilona úrnő Öméltósága f. é. március 20.-án, d.e. csendesen elhunyt. A megboldogult több, mint egy évtizeden ál volt igazgatóságunk megértő, buzgó tagja, aki nemcsak az intézet felvirágoztatásában vett tevékenyen részt, hanem a jótékony intézmények hathatós elősegítésével, azok megszervezésével, is- tápolásával nagyon sok embernek igaz háláját és szeretetét érdemelte ki. J'emetése f. hó 22.-én, d. u. 3 órakor lesz Str. Petru Maior (v. Arany János u.) 6. sz. alatti lakásáról, honnan a köztemetőben Levő családi nyugvóhelyére kísérjük. áldás poraira I Legyen pihenése csendes! Cluj-Kolozsvár, 1932. március 21. Autóalkatrészeket: OPEL és DAIMLER kocsikhoz gyári raktárról szállít A. KALMAN Autó & Moforabfteilung, Arad.
