Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-28 / 48. szám
8 Keletíüjsxg XV. EVP. 47. SZÁM. KÖZGAZDASÁG Gondolatok a világgazdaság mai helyzetéről A kereskedelempolitikának mai helyzete az egész Világon egy par szóval van teljesen jellemezve, a világgazdaságnak teljes, ámbár kényszerű csődje. A forgalomnak szörnyű összezsugorodása. A világ kiviteli forgalma az 1931. év harmadik negyedében * csak 43%-a volt az 1929. év harmadik negyede kiviteli forgalmának. Németország 1928-ban 26 milliárd márkányi kivitele 1931-ben 17 milüárdra zsugorodott. Ugyanezen időben a világ széntermelése 1321.4 millió- fői 1047 millióra csökkent, a világ nyersvas termelése 1929-től 1931-ig 40.2%-al, acéltermelése pedig 47%-al csökkent. Az az általános gazdasági krízis, mely 1929. év végén kezdődött, 1931-ben soha el sem képzelt magasságba szökött. Ez a helyzete abban ábrázolódott, hogy a pénzértékek estek, a külföldi pénznemeket kényszerkezelésbe vették, vámemeléseket és behozatali korlátozásokat és határtalan protekcionizmust léptettek életbe. Ma 31 országban esik a pénz értéke, 32 országban nem szabad a devizák forgalma, 36 országban emelték a vámokat — ez az eredménye az évek óta folyó nemzetközi «megértést célzó tárgyalásoknak. Es dacára a világgazdaság eme szerteszakadottsá- ganak, Íme előtérbe törekszik mégis a nagy területű gazdasági egységek megalapításának gondolata. Keleten is. Nyugaton is egy forradalmi ténykedés rázta meg a gazdasági helyzetet, — és lopott életet belé. 1931 szeptember 19-ike gazdasági kihatásában 1914 óta a legfontosabb dátum. — Forradalmi nap a világ- gazdaságban: az aranyfont feladásának a napja. O, igen, nagyon hamar kezdte megszenvedni Anglia is a békeszerződések iszonyú hibáit. Világosan és messziről is meglátható ennek a szenvedésnek még a léte és a krízis mértéke is, — abból a vámpolitikából, amely n Anglia 1918 óta folytatni kényszerítve volt. Kezdve a Mac—Kenua vámokon, folytatva a kulcs ipar vámjain, vezet a kereskedelmi politika Anglia és az összbirodalml piac védelmében az általános vámvédelemhez. Hogy ezen védelmi politika jó volt, azt bizonyítja az a tény, hogy már 1931-ben a november hó folyamán készanyagok bevitele Angliába 600 millió lejve! csökkent. Hogy azonban ez a jó eredmény létrejöjjön, az csak úgy volt lehetséges, hogy Anglia vámvédelmi politikáját összekapcsolta a font értékcsökkenésével, ami által saját termelésének külföldön való elhelyezhetőségét, sőt versenyképességét is fokozni tudta. Egy kis tabellát mutatok be, mely ábrázolja az angol ipar beözönlését az iparilag fejlettebb német piacra. Tonnákban 1931-1 havi átlag Jan.— kőszén vas és vasés koksz ötvözet textil •aug. 325675 1705 255G 1931 szeptember 308702 1256 2208 1931 október 394312 2020 3035 1931 november 401509 5016 2976 1931 december 363761 4076 3571 Nemcsak Németor szagban, hanem az egész vilá gon nagyon érezhető lett ezen rövid idő alatt az angol verseny, hiszen Galaţi, Conştanţa, sőt Bucureşti is telr van angol szénnel és mindenféle angol áruval. Anglia kormányzatának gazdasági politikája azonban nem me rül ki abban, hogy a hazai piacot megvédje és a világ piacot magának megnyissa. Anglia az uralma alatt álló országokat mentesít: a behozatali vámtól, ami nem más, mint az első lápé a magábazárt angol és az uralma alatt álló területek zárt gazdasági egységéhez. Szilárd és hatalmas gazdasági egységgé való eggy^hegesztése a politikailag lazuló birodalomnak. Ez az angol gazdasági politika nagy tetszésre talált a domíniumokban és ezek C3ak egy feltételt ltö tettek ki maguknak, engedjen Anglia szabad behoza talt a domíniumok gazdasági termékeinek. Az angol kormánynak mindig az volt a sarkalato- politikája, hogy a létfenntartás Angliában olcsó le gyen. — Természetes, hogy a domíniumok kikötésé szó és akadály nélkül teljesítette. Ha pedig a legköze lebbl Empire-koníerencia elfogadja Kanadának azt az indítványát, hogy minden dominium biztosítson a másiknak 25%-os vámkedvezményt minden más államnak biztosított vámkedvezményen túl, akkor minden külső verseny ki lesz zárva a nagy angol gazdasági egyse gén belül. Ez a hatalmas gazdasági alakulaton kívül már látja a jól figyelő szem. hogy Európán beiül is fektetik le egyes országok gazdasági egységesítésük alapjait és ezen halvány körvonalai már látszanak is. Egy egységes gazdasági blokkot látszanak alkotni azok az országok, amelyek Oslóban 1930-ban megegyeztek, hogy közös érdekű ügyeiket, közös megbeszéléseik szerint, közösen viszik, ezek: Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Hollandia és Belgium. Igen: Hollandia és Belgium. — Akik között a háború után egy majdnem ellenséges, de legalábbis erő sen barátságtalan viszony fejlődött. — A gazdaság; nyomor idején azonban ez apoütikai hangulat nagyon a századik sorba kel-ült és Így szoros gazdasági együttműködés fejlődött ki, annyira, hogy ma már közŐ3 vámterület létesítése iránt folyik a propaganda, melynek megvalósítása már csak Franciaország beleegyezésétől függ. Nem megegyezések alapján, de közö megszokásból egy szoros vásárlási-eladási blokkot látszik képezni Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália. Ezekén az alakulatokon kivül mir,' egységes gazdasági terület van megszervezve Oroszor szág és a messze Kelet. Tehát, nem kevesebb, mint há romhegyed része a föld egész területének, gazdaságilag meg van szervezve, vagy legalább is gazdaság' megszervezettségének már nyomai látszanak és érezhetők. Ezek után elképzelhetjük, hogy ezekkel a hatal - más gazdasági egységekkel szemben, Középeurópába: 25 kicsi ország áll egymással külön-külön harcban, a gazdasági élet minden vonalán. — Kitéve a balkánizá lódásnak és a biztos és teljes gazdasági összeomlásnak. Az 1930. és 1931. években borzalmas a gazdasági krízis, a munkanélküliek milliói éheznek benne, lassan összeomlik már minden institúció, mely Európát jelent és letörik minden igény, mely a kulturéletet biztositje, mert a politikai érdekek, politikai jelszavak útját állották a gazdasági megegyezésnek, mely ezen idő alatt háromféle irányban is felütötte a fejét. 1. Magyarország és Ausztria vagy Csehszlovákia és Ausztria, esetleg Magyarország, Ausztria éa Csehszlovákia. 2. Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Bul gária. 3. Magyarország, Románia, Ausztria, Jugoszlávia. Csehszlovákia, tehát az utódállamok, esetleg Bulgări: bevonásával. Mindezen alakulások politikai kombinációk, me gazdasági ellensúlyt nem látunk benne, megzavarja ezt az agrártermelés túlsúlya, hiszen az agrár állama mezőgazdasági termésfeleslege háromszor akkora, min1 a cseh- Ó3 osztrák iparállamok szükséglete. — Azon ban Franciaországnak érdeke és terve az látszik lenn hogy három vagy négy agrárállam összefogjon és kü lön fogjon össze Ausztria és Csehszlovákia, az utóbbi hegemonIzálván az előbbit és ha ez a két alakulat megvan. akkor egy harmadik etapp folyamán egy köze.: vámterületté alakulnának, izolálva Németországot. — Ebből a szemszögből keTl nézni azt a szomorú tényt hogy úgy Romániának, mint Magyarországnak Német országgal preferenciális gabonavám alapján kötött ke reskedelmi szerződései nem nyerték el Csehszlovák: tetszését és miért kellett ezeket a szerződéseket francia nyomásra a preferenciás vám nélkül életbeléptéin:. De Németország Európa közepén fekszik, nagy kereskedelmi, ipari és kulturális hatalom és sehogyan sem akar meghalni. Sőt a gazdasági életének feleslegeit kivitel utján akarja értékesíteni. — Sőt kivitelét folyton növelni akarja, élni akar. Am Franciaország és Németország kibékülése sehogyansem tud Locarnon túl jutni. — A helyzet itt megfeneklett. Pedig csakis ennek a két államnak a teljes kibékülése hozhatná meg Középeurópának a békét, vagy pedig a kicsi államok öntudatra ébredése. A politikai függotlenitése más államoktól és a vámhatárok lebontása és a gazdasági adottságok teljes kihasználása tenné lehetővé, hogy Középeurópa és Délkelet-Európa lakosai is emberi és kulturális igényeiknek méltó életet élhessenek. A tény fölismerése is sok idő, hosszú érés kérdése volt, de most már rövidesen meglesz, mert ha nem lesz meg, meg fogják csinálni. Hexner Béla. ^ FAlSKOlilCESSZOLlŐOlJVÍHYTElfPEKfír ¥// AMBROSI, FISCHER&CO. J/ , AIUD, jJUD.ALBA y ARJE0YZ£A OUTALAN. Március elsejéig folyósítják a 150 millió frankos francia kölcsönt (Bukarest, február 26.) Az Adeverul szerint a Párizsban kötött 150 millió frankos kölcsön kiutalása még nem történt meg és párizsi információnk szerint március 1-e előtt nem is fog megtörténni. A pénzügyminiszter ennek következtében elrendelte, hogy a fizetések és nyugdijak hátralékainak kiutalási tilalmára vonatkozó határidő március 9-ig meghosszabbittas- sék. Parlament elé került az egyenesadó és a globálisadó módosításáról szóló nehány szakaszos javaslat. Bukarestből jelentik: A Keleti Újság beszámolt arról, hogy a kormány elhatározta az egyenes- és globálisadó törvényének részbeni kiegészítését. A módosító javaslat már a kamara bizottsága elé került. Fonto» Budapestre niazék résziére! Szálljon meg a „IERAM“ szállodában Berlini tér 7. (Nyagatinál), Budapest legjobb helyén fekvő modern szállója. Lift. Központi fűtés. Hideg és meleg folyóvíz. Telefonos szobák, kávéház-étterem. Szobák 4.50. Pensio 8 pengőtől. Egyágyasnál 10 százalék, kétágyasnál 20 százalék engedmény e lap felmutatóinak. A szállóban a Keleti illság és az összes bel- és külföldi lapek olvashatók VIDÉK! Küldjünk Qavonta 20 könyvet 40 leiért HALLÓ Iratkozzék be akkor a Dante kölcsönkönyvtá- rába, Str. N. Jorga (v. Jókai u.) 5, hol 5 nyelvű 20.000 kötetes könyvtárból válogathat s minden uj könyvet azonnal elolvashat. Kérjen ismertetést
