Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-22 / 43. szám
XV. ÉVF. 43. SZÁM. KuetiUjs&g 7 Mg—». Csendet kérünk az étherben! Több mint hárommillió lejt szált a rádiótársaság 1931-ben Kolozsváron A postaigazgatóság a koncessziónált bukaresti társaságot teszi felelőssé — Erdélyben rövid időn belül két leadóállomást akarnak felállítani Nagyszebenben tudnak védekezni a rádiózavarok ellen, de Kolozsváron nem (Kolozsvár, február 20.) Részletesen beszámoltunk arról, hog-" Kolozsváron egy idő óta a rádiózás kevés élvezetet és sok bosszúságot jelent. Semmiféle intézkedés nincs arra, hogy a postai Bodó-gépeket és a város különböző területein működő orvosi gépeket, női fodrász villanymasinákat és különböző szikratávírókat ellenőrizzék. A város különböző pontjain lépnek fel ezek a zavaró momentumok és még a legkitűnőbb ann-ikai gépek sem élvezhetők. Ma a legveszedelmesebb idegjáték a rádió használata. Ha mégis elindítjuk a rádiót, süvítő hangok, zörejek, idegtépő robbanások hallatszanak, mintha távol Keleten adnák le az európai műsorokat. A súlyos rádióadó A bukaresti rádiótársaság állami koncesz- szió alapján minden újonnan felszerelt gép után ötszáz lej egyszersmindenkori dijat és évenként hatszáz lej rádióadót szed. A mai rossz gazdasági viszonyok között a kolozsvári közönség is joggal elvárhatná, hogy a befize tott taxák ellenében, illetve ellenszolgáltatása fejében akár a rádiótársaság, akár a póstaigaz- gatóság, vagy esetleg Kolozsvár városi tanú csa gondoskodjék arról, hogy a városban mű ködő villanygépek blokkolva legyenek, vagy pedig úgynevezett abszorbeáló készülékkel legyenek felszerelve és ne folytassanak háború' az étherben a kolozsvári rádiózók idegei ellen Már múltkori cikkünkben megírtuk, hogy az 1925. évben készült romániai rádiótörvény mindenről gondoskodik, csak a közönség védelméről nem. Hogy megismerjük a^legujabb intézkedéseket és megállapítsuk, hogy a rádiózásban beállott zavarokért kik a felelősek, fel kerestük a kolozsvári postaigazgatóságot, ahova a rádiótulajdonosok a hatszáz lejes taxákat befizetik. Legelőször Bogdán osztályvezetőhöz utasítottak, aki meghallgatta a panaszo kát, de kijelentette, hogy nincs semmiféle in gerendája arra, hogy a mai helyzeten segítsen. A technikai osztály vezetőjéhez, Pascn mérnökhöz utasított, akit nem találtunk a hivatalában, tehát nem volt más választásunk, minhogy felkeressük a bukaresti rádiótársaság hivatalnokát, aki a földszinten működik és a rádiótaxák behajtásáról gondoskodik. Szívesen állott rendelkezésünkre és az aláb bi felvilágosításokkal szolgált: — Tény az, hogy a koncesszionált bukaresti rádiótársaság minden uj rádió után egy- szersmindenkorra ötszáz lejt és évi taxa fejé áen pedig további 600 lejt ró ki. Ez az összeg azonban teljes egészében nem a rádiótársaságé, hanem abban részesül a postaigazgatóság és Kolozsvár városa is. A postaigazgatóság iro dahelyiséget és nyomtatványokat ad és ezért e befolyó jövedelemből 20 százalékot és Kolozs vár városa tiz százalékot kap. — Tudomásunk van arról, hogy a kolozs vári rádiók a különböző villanyerőre berende zett gépek miatt nem nyújtanak zavartalan él vezetet. Azonban nem a társaság a hibás, ha nem az a szomorú körülmény, hogy az ország rak még ma sincs modern rádiótörvénye amely megbünteti mindazokat, akik nem biok kőit és nem szeparált villanygépekkel dolgoz nak. Csak egy esetet mondunk el. Bukarestbei történt, hogy az egyik rádiótulajdonos a zava ró gépek miatt a bírósághoz fordult. Bepe reite az egyik bukaresti orvost, aki nem kellő leg blokkolt diathermiával dolgozott. Szabály szerűen megtörténni a tárgyalás és épen a: 1925. évi teljesen rossz rádiótörvény alapján i biróság az orvost felmentette és elvileg csak sunyit mondhatott ki, hogy a rádiótársaság kérheti a gép szelektálását, de arra nincs joga, hogy követelő magatartást tanúsíthasson. — Hány bejelentett rádió működik Kolozs váron? — kérdeztük a tisztviselőtől. — Kolozsváron körülbelül négyezer bejelentett gép működik, de tudomásunk van arról, hogy nagyon sok rádiót még ma sem jelentettek be. Ha négyezer rádiót veszünk alapul, akkor egy évre csak a hatszáz lejekből kétmillió 400 ezer lej folyik be a rádiótársaság kasszájába, amelyhez ha hozzávesszük az ötszáz lejes bejelentési dijakat is, akkor megállapíthatjuk, hogy csak a mult év folyamán több mint hárommillió lej folyt be a társaság kasszájába. Hatalmas összeg, amiből a rádiótársaság gondoskodhatna arról, hogy a rádiók zavartalanul működjenek. Midőn ezt a tisztviselő tudomására hozzuk, kissé zavarba jön és 'védekezésül az alábbiakat jelenti ki: Leadóállomások Erdélyben. — A Bukarestben működő rádiótársaság mindent elkövet, hogy külföldi mintára Ro mániában is uj rádiótörvényt szavaztassanak meg. Értesüléseink szerint a rádiótörvény már el is készült és rövid időn belül a törvényhozás elé kerül. Hogy a rádiótársaság a közönség szórakoztatásáról gondoskodjék, elhatározta, hogy a Balázsfalva szomszédságában, Karácsonyfalván az erdélyi rádiózók részére egy négy kilovattos leadóállomást állít fel. — Ugyancsak programba van véve, hogy Temesvár város környékén egy az egész országra szóló hatalmas rádióleadó állomást létesítenek. Ezt az állomást 150 kilovatt erőre rendezik be és olyan műsort terveznek, amely nemzetközi viszonyban is meg fogja állni a helyét. A tisztviselőtől még megtudjuk, hogy a bukaresti rádiótársaság a kolozsvári főpóstán mindössze két hivatalnokot tart, akik kizárólag a rádiódijakat szedik be és ellenőrzik. Hárommillió lejes bevétel és két gyengén fizetett tisztviselő, nem is szólva arról, a nem mindig kifogástalan műsorról, amit a rádiótársaság Bukarestben lead, világos képet ad a bukaresti rádiótársaságnak a működéséről. Minél magasabb dijakat szedni, s ellenszolgáltatás fejében jóformán semmit sem nyújtani a rádiózó közönségnek. Érdekes, hogy Nagyszebenben a városi tanács gondoskodott arról, hogy a rádiózást zavaró gépeket egy úgynevezett abszorbeáló készülékkel szereljék fel. amely az éther tisztaságát, illetve a különböző villanygépek szeparálását biztositja. A közönség ankét.ja. Szükség van tehát uj rádiótörvényre, amely mindazokat szigorú büntetéssel sújtsa, akik az egész ország területén a rádiózást indokolatlanul zavarják. Lapunk hasábjain a legnagyobb készséggel ankétet nyitunk^ ahol mindenki elmondhatja a panaszát. A kérdést állandóan felszínen tartjuk, s addig is csak azt ajánlhatjuk, hogy a kolozsvári rádiótulajdonosok alakítsanak egy társaságot, amely időnként összejöveteleket, gyűléseket tart, memorandumokat terjeszt a kormányhoz és mindaddig nem nyugszik meg, amig az uj rá- diótörvényt nem léptetik életbe és nem gondoskodnak arról, hogy a rádió, mint a mpdern kultúrának legszélesebb rétegeire kiterjedő eszköze minden zavaró momentum nélkül teljesíthesse nemes feladatát. (—jós.) Az igazságügyminiszterhez fordult a Juhos-ügy 13 uj vádlottja A tábla elutasította felfolyamodásukat (Kolozsvár, február 20.) Megírtuk, hogy a Juhos-pör kolozsvári főtárgyalásának január 27-iki napján Colfescu ügyész az ügy újabb 13 szereplőjére terjesztetette ki a vádat. Köztük van özvegy Juhosraí is, aki az ügyészség vádhatározatában már egy alkalommal vádlottként szerepelt, azonban a vizsgálóbiró nem látta helyénvalónak vele szemben a vádat fenntartani. Ezenkívül három közismert temesvári ügyvéd szerepel az uj vádlottak csoportjában. Ezek: dr. Obädeanu Pavel volt szenátor, dr. Schimmorling Ármin és dr. Naschitz István, akikre nézve azért van különösen súlyos az ügyész vádhatározata, mert a vád automatikusan mindhármukat felfüggesztik állásukból s mindaddig nem folytathatják prakszisukat, amig felmentő ítéletet nem .hoz a biróság. A törvényszék az emlékezetes tárgyalási napon kimondta, hogy Colfescu ügyészi indítványának jegyzőkönyvi kivonatával közli az újdonsült vádlottakkal a vádakat s február 25-én tovább folytatja a tárgyalást. Az uj vádlottak nem nyugodtak meg a törvényszék határozatában, amely habár vélemény különbséggel is, de elfogadta az ügyész álláspontját, hanem utat kerestek arra, hogy a törvényszéki döntést orvosolják. Mind a tizenhárom vádlott fel folyamodást jelentett be a kolozsvári ítélőtáblához Nagyon érdekes az az álláspont, amelyet az uj vádlottak foglalnak el a vád alá helyezésük kérdésében. Az egyik vádlott ügyvédje, aki tevékenyen dolgozik azon, hogy a törvényszéki vádhatározat megsemmisittessék. a következőkben adta elő véleményét az ügyről: — Mind a tizenhárom vádlott ügyében nagy jogsérelem történt. — Azok a cselekmények, amelyeket terhűkre rónak, vagy elévültek, vagy amnesztia alá esr nek s igy elítélésükről szó sem lehet. Remélem, hogy az igazságügyminiszter, akinek feladata a hasonló, joggyakorlatra vonatkozó kérdésekben elvi álláspontot elfoglalni, akit errevonat- kozólag megkerestünk, el fogja ismerni, hogy nekünk van igazunk s megteszi majd a lépéseket, hogy az igazság meg is találja a maga érvényesülési formáját. A kolozsvári tábla pénteken már döntött is az ügyben és elutasította az uj vádlottak fel- folyamodását, azzal az indokolással, hogy közbeeső végzések ellen, mint a törvényszéki tárgyaláson történt vádemelés, nem lehet felfolya- modábsal élni. Kalla őriás B&cklmgjei darabonként 200—250 gr. súlyban mától kezdve csak Lel 14-be kerülnek. Mindenütt kaphatók. Utasítson vissza silány utánzatokat, minden ládika „Kalla“ felírással van ellátva.
