Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-30 / 248. szám
XIV. ÉVF. 248. SZÁM. Si Beregszászy Lászlót, az Emke főszám- vevőjét, a Lőrinczy Mózes-féle betétkönyv- hamisítások miatt tragikus körülmények között az ideggyógyászatra szállították Az Emke direktórium hivatalos kommünikében számol be az egyesületet ért károsodásról KÉjűtfnUíszte (Kolozsvár, október 27.) A Lőrinczy-ügynek újabb megdöbbentő áldozata van. Beregszászy Lászlót, az Emke főpénztárosát október 20-án súlyos betegen a kolozsvári ideggyógyintézetbe szállították. A Lőrinczy-ügy kipattanásakor megírtuk, hogy Beregszászy László a Kereskedelmi Hitel- intézetbe különböző címeken nyolcszázezer lej betétet helyezett el. Az öreg, tekintélyes kolozsvári polgárt, úgy is, mint az Emke főpénztárosát a bankban a legnagyobb udvariassággal fogadták és Lőrinczy Mózes, aki akkor még a bank teljes bizalmát birta, minden esetben feltűnő udvariassággal bánt Beregszászy Lászlóval, elvette tőle a pénzt és szabályszerűen kiállított betétkönyvet adott. Ezeket a betétkönyveket a bank három főtisztviselője irta alá, az ellenőr, pénztáros és a könyvelő. Beregszászy Lászlónak semmi oka sem volt arra, hogy a bankban átvett pénz után a szabályszerűen kiállított betéti könyvek megbízhatóságát, vagy valódiságát kétségbe vonja. Az Emke részére a bankban hatvanháromezer lejt, a saját üsszeku- porgatott pénzéből 180.000 lejt és özv. Biró Jánosné részére pedig 500.000 lejt helyezett el. Értesülésünk szerint Beregszászy a legnagyobb jóhiszeműséggel járt el, később, midőn Lőrinczy Mózes sorozatos csalásai és betét- könyvhamisitásai kiderültek, — Beregszászy László és az Emke ügyésze, dr. Nagy Elek, megjelentek a bankban és arra kérték a vezetőséget, hogy a birtokukban levő, szabályszerűen kiállított betétkönyvek hitelességét és valódiságát ismerjék el. A bank megtagadja a kifizetéseket. A bank vezetősége azonban utalt a Lőrinczy- féle csalásokra, betétkönyvhamisitásokra s a főkönyvek átvizsgálása után megállapította, hogy a Beregszászy László által elhelyezett összes betéteket Lőrinczy Mózes felvette és a bank mindaddig nem fizeti ki az összegeket, amig bíróság nem állapítja meg, illetve nem hoz Ítéletet, hogy köteles-e fizetni? Dr. Nagy Elek tiltakozott a bank eljárása ellen és a betétkönyv érvényességéről igyekezett a bank vezetőségét meggyőzni. Búskomorság, utána ideggyógyintézet. A kifizetés azonban nem történt meg, megindult a bírósági eljárás, de Beregszászy László, ez a puritán jellemű, talpig becsületes ember, aki öhibáján kivül jutott ilyen kinos és felelős helyzetbe, búskomorságba esett, súlyos idegbeteg lett és a családja e hó 20-án kénytelen volt a kolozsvári ideggyógyintézetbe beszállítani, ahol a gondos orvosi kezelés dacára is súlyos betegen fekszik. HA BÚTOR, legyen 9 f=! fl SZEKEIY&MTCLi MAROSVÁSÁRHELY BUKAREST BRASSÓ NAGYSZEBEN Motto: elsőkézből — a legjobbat — legolcsóbban, kedvező fizetési feltételekkel. Az esettel kapcsolatban különben az Emke vezetősége az alábbi hivatalos kommüniké közlésére kért fel bennünket: Az Emke kommünikéje. — Az Emke direktóriuma tegnap délután gróf Béldi Kálmán elnöklete alatt ülést tartott. Ezen a gyűlésen jelentették be többek között az egyesület 63.000 lej betétjének az ügyét, amelyet a kolozsvári Kereskedelmi Hitelintézet nem akar kifizetni s amelyért az Emke tisztességes és becsületes főszámvevője, Beregszászy László, az ő betétjei miatt is olyan súlyos idegbeteg lett, hogy terhes búskomorságban az állami idegbeteggyógyintézetbe kellett szállítani. Ezen a gyűlésen jelentették be azt is, hogy az Emkének a Kereskedelmi Hitelintézetnél tízezer aranykoronája veszett el már a háború alatt, mert ekkora összeggel az egyesület hadi- kölcsön papírokat jegyzett a banknál. Az Emke pénztárosa a banknál a pénzt leolvasta, az erről kapott igazolványt azonban elveszítette és az Emke soha sem a pénz, sem a papírok birtokába nem jutott. Az Emke direktóriuma dr. Nagy Elek jogtanácsost kérte fel az ügy képviseletére, akinek az az álláspontja, liogy'a bankba vitt és ott átvett s a bank személyzetén (pénztáros, könyvvezető, ellenőr) átment pénzért a bank s nem egy harmadik személy a felelős, aki a banknak szinte teljes hatalmú és korlátlan bizulmu belső embere volt. Ki a felelős? íme az Emke hivatalos kommünikéje. A magunk részéről nem akarunk a kérdésben állást foglalni. Csak a legmélyebb megdöbbenéssel állunk Beregszászy László tragédiája előtt, akinek a becsületességében senki sem kételkedhetik. Beregszászy László régi kolozsvári polgár, kereskedelmi akadémiát végzett, negyven éve a legmegbízhatóbb és korrektebb hivatalnoka, előbb főkönyvelője, később főszámvevője az Elnkének, aki most a Lőrinczy Mózes-féle csalásoknak tragikus áldozatául esett. Beregszászy László mindig a legszolidabb életet élte s a leg;, nagyobb nélkülözések között összekuporgatott magának 180.000 lejt és azt is a bankba helyezte, aminek a kifizetését az Emke pénzével együtt a bank megtagadta. Ugyancsak az áldozatok sorába tartozik özvegy Biró Jánosné, egy régi kolozsvári gyógyszerésznek a felesége, aki ötszázezer lejes betétjét szintén nem tudja felvenni. (Bukarest, október 28.) Ismeretes, hogy Iorga közoktatásügyi miniszter a gyakorlati foglalkoztatást is be akarja vezetni az iskolába, olyan módon, hogy a növendékek a délutáni órákban a tapitók vezetésével az iskolaépületben berendezett különböző műhelyekben foglalatoskodjanak. A minisztériumnak az a terve, hogy az igy készített áruk eladásából a tanító kárpótolja magát azért, hogy fizetését esetleg késedelmesen kapja. A fővárosi sajtó egyhangúan tiltakozik ez ellen a terv ellen, amelyet erkölcstelennek és antiszociálisnak tekint. Milyen tekintélye lesz a tanítónak, ha köztudomású lesz, hogy apró gyermekek munkájából tartja fenn magát. Az iparosok érdekeit is sérti az elgondolás, mivel igy az iskolákban konkurren- seket kapnak. Az Adeverul értesülése szerint az igazságügyminiszteriumban is született egy hasonló különös, tervezet, amely szerint a bírák fizetésénél is igépybe vennék a rabmunkákért kapott összeget. Az Adeverul azt írja, hogy köny- nyen felmerülhet az a vád, hogy a binák csak azért Ítélnek el minél több embert, hogy azután a rabmunkából jobban megélhessenek. Reméli, hogy a bizarr terv nem kerül megvalósitásra. Topi, a Tanítók Szövetségének elnöke nagy küldöttség élén emlékiratot adott át a tanitó- kongresszus határozatairól Munteanu Râmnic államtitkárnak. Az államtitkár megígérte, hogy az iratot átadja Iorga miniszterelnöknek, aki holnap már meg is adja a választ. A tanítók küldöttsége nem volt megelégedve az elintézéssel és elhatározta, hogy mindaddig Bukarestben maradnak, amig végleges választ nem kapnak kérésükre. Közzétették a Népszövetség szakértő bizottsági jelentését Magyarország helyzetéről Károlyi miniszter bejelentette a bizottságnak a boletta megszüntetését, további költségvetési csökkentést és egyes állami üzemeknek a bérbeadását (Budapest, október 28.) A Népszövetség pénzügyi bizottsága tegnap közzétette szakértő jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. Megállapította, hogy nem kielégitőek az eddigi állami megtakarítások és a költségvetés csak nyolcszázmillió körül mozoghat. A költségvetésnek arányban kell állani az ország teherbíró képességével. A jelentés megállapítja, hogy négyezerki- lencvennégymillió pengő az államközületek és magánosok összes külföldi adóssága. A bizottság nem javasol moratóriumot, az állam külföldi kölcsön szolgáltatásaira, ellenben kívánja a devizarendelet megszigorítását és konstatálja, hogy Magyarországnak nem áll módjában minden rövidlej áratu adósságát esedékességekor megfizetni. Megállapítja továbbá, hogy Magyarország pénzügyi problémája nem olyan súlyos, mint 1923-ban volt, a világ helyzete azonban sokkal nehezebbé teszi a kezelését. A jelentés szerint az állam összes adóssága 1 milliárd 853 millió pengő. A jelentés nyolcadik pontjában az állami kiadások csökkentésére tett intézkedések kielégitetlensége volta miatt, arányba kell hozni a teljes kiadások összegét a teher- biróképességgel. Károlyi miniszterelnök bejelentette a jelentéssel kapcsolatosan a bizottságnak a boletta megszüntetését, további költségvetési redukciót és egyes állami üzemeknek magánkézbe adását. Magánkézbe fognak kerülni ezek szerint az állami vasgyárak, szénbányák stb. A bizottság jelentése szerint, ha meg van .Magyarországban a szükséges elhatározás, úgy hitele feltétlenül fenntartható. Ennek az elhatározásnak keresztülvitelétől függ Magyarország teljes talpra- állásának sorsa. KOMÁROMI JÁNOS: ORDASOK nagy történelmi regény a gályarabok szenvedéseiről. Thököli fölkeléséről. Buda vívásáról, az eperjesi vérengzésről cs Munkács bukásáról. Fűzve 130, kve 190 leiért kapható a Minerva könyvkereskedésében, Cluj-Kolozsvár. A pénz előzetes beküldésére portómén* tesen. A tanító a növendékek munkáiéból, a bírák a rabmunkákból kapjanak fizetést
