Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-18 / 238. szám

XIV, ÉVF. 237. SZÁM. Meujtrrmuto Szakáli István, akit a csíkszenttamásí tűzkárosultak egfymilliókétszázezer lejének elrablásával vádolnak, letartóztatása után hirtelen meg­halt gyanús körülmények között Hogyan imádkozta le a titokzatos kaluger a Szakáli család bűneit — Azt mesélik a faluban, hogy Szakáll csak bűnbakja az igazi tetteseknek (Csíkszereda, október 15.) A Keleti Újság..begz.átnolt arról, hogy a csíkszenttamásí leégettek részére kiosztani szándékolt egymillió kétszázezer lej összeget ezelőtt két évvel ismeretlen tettesek a községházában elhelye­zett. pénzszekrényböl ellopták és megírta azt is, hogy abban az időben a csenclörség és a Csíkszeredái rendőr­ség nyomozása holtpontra jutott egészen a mult hétig, amikor aztán a lopásban való részvétel alapos gyanú­jával a csikkarcfalvi csendörség letartóztatta Szakáli István csíkszenttamásí gazdálkodót és egész családját. A gyanúra az a körülmény adott alkalmat, hogy az ad­dig közepes gazdaszámba sem menő Szaká'i hirtelen a lopás elkövetése után, feltűnő jólétbe került, nagyobb összegű pénzeket adott kölcsön mintegy 1GO.OOO lei .él­tekben, építkezett, olyan mértékű bevásárlásokat, esz­közölt, amely a mai világban méltán hivta ki az élesen figyelő falusiak gyanúját, különösen akkor, amikor Szakáliné és 15 éves Verőn ka leánya, naponkint majdnem más és más selyem ruhában pompáz­tak és azoknak állandó dicsekedését hallgatták. A csendörség is figyelmes lett a Szakáliék hirtelen jólé­tére és az őrmester barátságos formában nyomozást in­dított Szakáliék ellen, amelynek során, amikor Szakáli a gyanúról értesült, hogy ót a milliós lopás tettesének tartják, az őrmesternek először hüsz, azután ismét húszezer lejt ajánlott fel, hogy a nyomozást hagyja ab­ba. Az őrmester az ajánlatot szinleg elfogadta, de a há­zaspár minden lépését figyelte és igy érte tetten aztán az asszonyt, hogy a pénzüket a falusi illemhelyről hord­ja elé. Az asszonyt és a férjét, valamint leányukat azonnal letartóztatták, az őrsre kísérték és a megtartott házku­tatás aztán annyi rengeteg értékű selyem, vásznak és szövetek, ékszerek, rengeteg sok élelmi cikkeket kerí­tett elé, amelyeknek elfogadható magyarázatát adni nem tudták, hpgy mind valószínűbbnek látszott, hogy tényleg Szakáknak valamelyes köze kell legyen a mil­liós lopáshoz. A vizsgálat természetesen nagy appará­tussal megindult, amelyet a kitűzött százezer lej is sürgetett, mert ennyi jutalmat tűzött ki a birtokosság vezetősége a tettesek nyomravezetőinek, A nyomozás szálai egy Székelyföldön babonából élő szerzeteshez, úgynevezett „kahiger“-hez vezetnek. Szakáliék szomszédjainak < vallomásából derült ki, hogy Szakálióknál gyakran megfordult egy magas, csak románul beszélő ortodox szerzetes, akit a köznép közön­ségesen „kaluger““'-nek nevez. A szerzetes hamar kézre- kerult, Kozmás községben élt egy kéteshirü növel és kiderült, hogy Colistru Genailnak hívják, akit a szerzete már rég kiközösített s azóta a Szé­kelyföld babonás népének „kiimádkozásunkért kapott összegeiből él. Beismerte, hogy Szakáliékkal gyakran érintkezett és hogy tőlük több részletben mintegy kétezer lejt kapott, hogy bűneik bocsánatáért imádkozzon s azt állitja, hogy Szakáliék egy alkalommal el is árulták nagy bűnüket, ami pom volt más, mint az, hogy a csíkszenttamásí millió ellopásában ok is részt vettek volna. Ámbár a val­lomás komolyságában kételkedni lehetett, mégis szem­besítették az expótért Szaltáiival, aki aztán, amiken KOMÁROMI JANÖS : ORDASOK nagy történelmi regény a gályara­bok szenvedéseiről, fhököli fölkelé­séről. Buda vívásáról, az eperjesi vérengzésről és Munkács bukásá­ról. Fűzve ISO, kve 190 leiért kap­ható -a- Minerva könyvkere-ke­désében, t.'ltij-KoIozsvár. A pénz előzetes beküldésé­re portómén- tesen. szemébe is elmondotta vallomását, megtört és .a vizsgá­lóbíró és ügyész előtt bevallotta, hogy ö is részt vett a lopásban, de társait nem hajlandó elárulni. Szakáli elmeséli a pénzszekrény feltörését. A vallomás szerint Szakáli a betörést olyan formán követte el, hogy először hekente a vaskasszát sárral vastagon, hogy a fejsze csapásat ne árulják el FAISKOLÁK ES SZÓ LLŐO LTVÁNYTE LE PE K R.T. AMBROSI,FISCHER&CO. AIUD. jUD. ALBA ÁRJEGYZÉK DÍJTALAN. és azután a fejsze élével olyan erővel és annyiszor súj­tott a vaskassza ajtajára, mig az ki nem nyilt és akkor vallomása szerint nem a milliót, hanem csak 290.000 leit talált meg. Érdekes, hogy vallomása őszinteségét alátá­masztani látszik az a körülmény is, mely szerint a ház­kutatás alkalmával tényleg újságpapírba csomagolva ta­láltak is hat darab sáros ezer lejest, azonban a talált összegre vonatkozólag olyan számadást is fedeztek fel a csendörök, amely 790.000 lejről szól, amelyből azt kö­vetkeztették a nyomozó hatóságok, hogy kétségtelenül társai voltak Szakáiinak a tett elkövetésében. A valló-! más után magára hagyták Szakálit az őrsön, elkülönít-! ve a feleségétől és leányától azzal, hogy a kihallgatásom, kát másnap folytatják és nem tudta akkor még senki; hogy a végzet fog beleavatkozni Szakáli további kihall-« gatásába. Gyanús körülmények között hajnalban halva találták Szakálit Szakálit aztán egyik csendőr őrizetére bízták, aki 13-án hajnali három órakor arra lett figyelmes, hog- Szakáli fájdalmasan nyögdécsel s kérdésére azt mondja, hogy gyomorgörcsei vannak, amelyek rettenetesen kí­nozzák és panaszkodott arról is, hogy nem tud enni s valószínűen éhségében vannak olyan kinos fájdalmai. Kis időre piegnyugodott. mire ,a csendőr eltávozott, azonban rövid idő múlva ismét meghallotta Szakáli most már hörgő hangját, besietett a helyiségbe, ahol Szakálit a kályhára borulva találta, amint képéből ki­kelve fogta a gyomrát. A csendőr hivta az őrmestert és a járásorvost, azopban mire azpk megjelentek, Szakálit a csendőrségi fogda padlóján elnyúlva, holtan találták. A járásorvos, valamint a Csíkszeredáról kiszállt vár­megyei tisztifőorvos, az ügyész és yizsgálóbiró előtt megvizsgálták az 52 éves férfi hulláját és megállapí­tották, hogy erőszak nyomai nem látszanak s igy a te­metési engedélyt kiadták. Szakáli eltemetése előtt azon ban szivét és a veséket, tüdőt, máját még kioperálták belőle és a gyomor részeivel együtt azonnal Bukarestbe küldötték, ami arra a feltevésre enged következtetni, hogy az orvosok előtt mégis mérgezés gyanúja forog fenn. ffilég az hozzá, hogy Szakáli holttestét még aznap haj­nalban gyanús sietséggel elföldelték a csendörségen, azt hozva fel a sietség okául, hogy a tsendörSég nem kerül­gethet egy halottat napokig.... A biztos vágányokon haladó nyomozás ellenére a faluban titokban arról folyt a szó, hogy Szakáli talán nem is volt tettese a lopásnak, hogy vallomását a csend­örség úgy kényszeritette ki belőle, mert Szakáli elfogad­ható magyarázatát adta annak, hogy honnan van pén­ze és olyan értékes sok holmija. Állítólag Szakáiinak van agy elvált asszony leá­nya Bukarestben, aki egy gazdag öreg urnái szolgált, akitől kapta volna a sok értékes hol­mit, aranyórát és pénzt... Szárnyára vette a falu azt a hirt is, hogy Szakáli tu­lajdonképen nem is a tettes, csak az ő csűrébe dugták el a tolvajok azt az összeget, amelyet otthon maguknál tartani nem tartottak ajánlatosnak és Szakáli megta­lálta volna a pénzt, amelyről egy szót sem szólva sen­kinek, kikölcsönzéseket és bevásárlásokat, valamint építkezéseket eszközölt... Azt is mondják, hogy épen azért gyújtották fel ez év tavaszán Szakáiinak a csűrét, bosszúból, hogy a pénzt megtalálta és annak felfedezé­sét eltagadta, amivel a tetteseket megkárosította... A Szakáli hirtelen halálával aztán valóságos kom­binációk Indultak meg a halál okáról, amely felelőtlen híresztelések rémes dolgokat állítanak olyan formában, hogy Szakálit, amiért a lopásról igen sokat tudott, a lo­pás tettesei mérgezték volna meg... Azt is mondják, hogy talán a csendörség nem vezette volna a kihall­gatásokat bizonyos embertelen vallatások nélkül, ami siettette volna a hirtelen bekövetkező halálesetet, amit alátámasztani.látnak azzal is, hogy a temetést olyan hir­telen rögtönözve rendezték meg. Mindenesetre vannak ezzel az üggyel kapcsolatosan olyan dolgok, amelyek magyarázatra szorulnak, épen azért komoly vizsgálatot kell indítani az eddig csak még suttogva beszélt, de holnap ordított vádak tisztázására és erélyes hangú értesítésben cáfolni meg a bűnös hí­reszteléseket, ami csak úgy lehet, ha az igazságra tel­jes fénnyel világit rá a soká nem késhető vizsgálat, amely arra is hivatva lesz, hogy ha az embertelen kín­zások bebizonyosodnak, a rettenetes kinvaliatók elve­gyék, méltó büntetésüket, amiért erőszakos fellépésük­kel egy emberéletet oltottak ki. Feitünésikeltő fordulat a Schiţu Magkureanu uccai rejtélyes gyilkosság: ügyében Jurcan Teodor tiszHszolga egyedül követte el a bűnét (Bukarest, október 16.) A Sehiţu Maglm- remui-uceában történt rejtélyes gyilkosság, az ott felfedezett férfilnilla szenzációs ügyére a csütörtöki nap folyamán teljes világosság de­rült. .Turca Tódor tisztiszolga, akit a rendőr­ség már kezdetben gyanúba vett, bevallotta, hogy ő fojtotta meg az áldozatot. Kezdetben azon ban azt állította, hogy tettét egy Tudor Ale­xandru nevű levólbordóval együtt követte el, akitől 1200 lejt kapott vérdijban. Először azt hitték, hogy az áldozat Nica Pandora, a háztu­lajdonos szőlőpásztorű, aki udvarolt a házban lakó Mandica nevii cseléd leánynak, és akit a levélhordó féltékenységből ölt volna meg. Az utóbbi órák nyomozási eredménye eze­ket a tévedéseket mind halomra döntötte. Mandica, akit a gyilkosság után nem ta­láltak, megkerült. Otthon, a falujában akadtak reá a csendőrök, akik azonnal Bukarestbe szállították. Itt a lány­nak megmutatták a holttestet és Mandica a leg­határozottabban kijelentette, hogy az illetőt nem ismeri, az azonban bizonyos, hogy a hulla nem Nica Pandora, mert a szőlőpásztorral ö otthon a falujában találkozott és táncolt egy táncmu­latságon. j Ezen az alapon indult meg újból a vizsgá­lat, amely rövid idő alatt megállapította a va« lódi tényállást. .Jurcan Teodor, Băduleseu tisztiszolgája, a gyilkosságot egyedül követte el és ab­ban sem a leánynak, sem u levélhordó­nak uem volt semmi része. A tisztiszolga qsak azért tette az első vallomást, mert azt gondolta, hogyha másokat belekever, akkor ő kevesebb büntetéssel szabadul meg. A meggyilkolt neve Alexandru Niehlfor Bárdi(ica, aki egy Mihail nevű őrnagy tisztiszolgája volt és három (főttől ezelőtt szerelt le, Jó barátja volt durrannak. Mindketten homosexuális hajlamú, beteg emberek voltak. A gyilkosság estéjén Jurcan magához csalta és miután alaposan berúgtak, lefeküdtek. Éjjel Jurcii felkelt és a kutyakötő szijjal fojtogatni kezdte az áldozatot. Ennek sikerült talpraug- rani és élet-halál harc indult meg a két ember között. J urea volt az erősebb és csakhamar vég zett áldozatával, akitől a nála levő 1SÜ0 lejt is elrabolta. A rendőrség a tény megállapítása után azonnal szabadlábra helyezte a ievéllioi- dót és a cselédleányt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom