Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-06 / 196. szám
Kill. ÉVF. 196. SZÁM. %ergvécsomafaha nép© a ÉaFÍoniánfi igazgatótól kéri vissza erőszakkal feiduií békéjét Visszakérik az erőszakkal állami iskolába hurcolt gyermekeket, a nemzetiséget, vallást, a jogtalanul elkobozott párnákat és bírságpénzeket (Kolozsvár, szeptember 4.) Gyergyócsomafalva 4-GOO tiszta római katolikus magyar lelket számláló község. Egészséges gondolkozásu, ugyanazon vallása, egy nyelvet beszélő népének a régi példás egyetértését, békességét igyekszik évek óta összetörni a csikszei’edai tanfelügyelőség az állami elemi iskola és óvoda beerőszakolásával. Úgy a községi tanács, mint a róm. kát. egyháztanács és iskolaszék szellemi és anyagi erejének teljes megfeszítésével fáradozott azon, hogy az egységes, több mint kétszáz éves felekezeti iskolát a hívek áldozatkészségéből fejlessze, fenntartsa és ápolja. Ennek dacára a revizorátus nem szűnt meg évről- évro állami tanerőket küldeni a község nyakára, akik közül azonban a jobbérzelmüek, belátva fáradozásuknak eélszerütlenségét és meddőségét, rövidesen tovább állottak, mig végre egy Bocskor-Bre- diceanu Iosif nevű hírhedt tanító és felesége az 1928—29. tanév végén 7 nyomorult gyermeket betudott törni, akik azonban még csak a kimutatásban szerepeltek. E tanító menesztése után 1929-30. tanév második felében Nicolae Diaconescu ig.-ta- nitó és felesége a statisztika szerint a létszámot a papiroson már 43-ra emelte, akik közül azonban tényleg alig fele járt föl. Hogy miképpen hozták össze ezt a számot, arról a közoktatásügyi minisztériumba felterjesztett aktacsomók s a záloglási és végrehajtási jegyzőkönyvek tanúskodnak. Ezek a panasziratok azt bizonyítják, hogy N. Diaconescu ig.-tanitó először szépenhangzó Ígéretekkel akart tanulókat szerezni, ingyen tankönyveket, tanszereket, ruhát, a távollakóknak élelmezést Ígért. Kilátásba helyezte, hogy az egycsaládban levő 2 _3 tanköteles közül, ha a legkisebbet az állami iskolába Íratják, a többit felmenti a tankötelezettség alól. Mikor az Ígéret nem használt, akkor jött a fenyegetés, a- do vadak kifogásolása, visszadobása, a szülők járatása, küldözgetése az állami iskolától távollevő felekezeti iskola igazgatóságához, némely szülőt 2 _3, másokat 5._6, sőt 8 napig is járatott és lapáttá velük a drága napot a legnagyobb munkaidőben. Közben terrorizált, amerikázott, körülbelül ötszáz szülővel 1500 munkanapot vesztegettetek el, ami abban az időben legalább is kétszázezer, lej veszteséget jelent, a bélyegköltség a dovadákra is hatezer lejen felül ment. Mikor a szülök erélyes fellépése miatt ez és más trükkök alkalmazásával sem ért el eredményt, akkor a névelemzés erüszakolásával a magukat emberemlékezet óta magyarnak tudó családokra erőszakolta rá a román nevet és nemzetiséget s jóllehet ezek közül csak egy lakott az állami iskola közelében, a többi pedig attól 2 és 3 kilométeren túl, ezeket, számszerűit 13-at lefoglalt a maga számára. Hogy azonban az ő és felesége ittlétét igazolja és tanítványai számát legalább 60-ra kiegészítse, a'más községekben és városokban szolgáló 12 éven felül levő gyermekekre vetette ki hálóját s bár a szülők cselédkönyveikkel igazolták, hogy gyermekeik a megélhetés miatt kénytelenek idegenben tartózkodni, a mindennapi kenyér és ruháért szolgálatba állami, ezeket a község legszegényebb s legtöbb gyermekkel megáldott családjait kegyetlenül végig büntette, pénzt, ágyneműt varrógépet, ruhaneműt szedett össze. E zálogtárgyakból, árverezők hiányában, a legszebb párnákat gz ujfalvi csendőr őrmester magának megtartotta, n többi összeszedett holmi pedig most is ott van a községházában az egerek és férgek prédájának dobva. Mindezeket a büntetéseket teljesen önfejüleg, az iskolatanács meghallgatása nélkül rótta ki. A sok keserves és még ezideig alaposan ki sem vizsgált és nem orvosolt sérelmek után Csomafalva népe idegesen, sőt borzalommal várta a szeptemberi beiratkozásokat, a község apraja és nagyjának újabb kálváriajárását. Ez a félelem és rettegés hozta össze a esoma- falvi összes családfőket, hogy egyöntetüleg egy memorandummal forduljanak a kolozsvári tartományi igazgatóhoz, akit arra kérnek, adja vissza a falunak a békéjét. A tiz tantermes felekezeti iskola mellett, semmi szükség sincs az állami iskolára, ahová erőszakkal lehet bekényszeriteni néhány gyermeket s ez az erőszakolás évente százezrekbe kerül az államnak s legalább százezer lejt vesznek ki évente a községi pénztárból. Kérik a jelenleg egy tanerős óvoda megszüntetését is, mert a község több mint 5 kilométer hosz- szuságban fekszik s lehetetlen a kis gyermekeket arra kényszeríteni, hogy téli hidegben ilyen nagy utakat tegyenek meg, ehelyett csak nagy munkaidőben volna szükség valami menedékhelyekre. A beszedett és még meglévő zálogtárgyak adassanak vissza a tulajdonosoknak, azok is, amiket a csendőrőrmester megszerzett magának. Kérik a jogtalan pénzbüntetések visszaadását. Hatályos intézkedéseket kérünk arra nézve, hogy azok a szülők, akik katolikusoknak és magyaroknak vallják magukat, minden nehézség s az eddig alkalmazott vagy ezután alkalmazandó mesterkedések mellőzésével és kikapcsolásával, a szülői jogok teljes tiszteletben tartása mellett szabadon irathassák gyermekeiket abba az iskolába, amelyikbe akarják. Engedjék meg, hogy az a néhány erőszakkal románnak minősített, de különben magát róm. kát. vallásunak és magyar származásúnak és nyelvűnek valló tanköteles is a felekezeti iskolába járhassan. Ezeket kérik a derék csomafalviak, de egyelőre még nem kaptak választ, amit már nagyon várnak. A memorandumot hatszázötvenkét szülő, illetőleg családfő irta alá. Braunschweigban véres összetűzések voltak a nemzeti szociálisták és kommunisták között (Berlin, szeptember 4.) Braunschweigban tegnap a nemzeti szocialisták és a kommunisták között véres összeütközésre került a sor. A nemzeti szocialisták választási gyűlésének színhelyére a kommunisták is gyűlést hirdettek, de ezt a hatóságok betiltották. A kommunisták ennek ellenére megkísérelték a gyűlés megtartását s ennek során összetűztek a gyűlésüket tartó nemzeti szocialistákkal. A kommunisták kövekkel és vasdarabokkal küzdöttek s a nemzeti szocialisták revolvereket sütöttek el. A rendőrség erélyes közbelépése vetett véget a harcnak. Számos komolyabb sebesülés is történt. Az összeütközéssel kapcsolatban letartóztatottak száma ötven. /VWWWWV\AA^V- rfW-VWWWWWVWWWVWWWVWWV^^VWVWWWVWVW Hétezerkétszázkflenc csőd kél esztendő alatt------------— mm ------------Megjelent az első hivatalos statisztika 1927. és I92S. évről, amelyből kiderül, hogy egy év alatt 48 százalékkal emelkedtek a csődök (Kolozsvár, szeptember 4.) Csőd, csőd, csőd mindenfelé. A gazdasági élet gerendái recsegnek, ropognak. Soha annyi vállalat tönkre nem ment, mint napjainkban. A gazdasági válság elérte kul- mináoiós pontját. Az újságok minden nap tele vannak uj csődnyitásokkal, eddig azonban Romániában hivatalos statisztika nem jelent meg arról, hogy országrészek szerint az utóbbi években hány sődbejelentés történt. Annál nagyobb figyelmet érdemel Decusara, az igazságügyminiszterimn statisztikai osztályának igazgatója állal kiadatott ez a hivatalos statisztika, amely rendszeresen dolgozta fel az 1927. és 1928. évi csődök adatait. A munka érdekességét még az sem csökkenti, hogy az adatok két, illetve három évre nyúlnak vissza, mert a most megjelent statisztika első rendszeres feldolgozása a csődöknek s rendkívül érdekes képet nyújt arról, hogy az ország különböző részeiben mennyi csődnyitás történt és egyik évről a másikra milyen mértékben emelkedett a csődök száma. A statisztika adatai szerint 1927-ben 2966 cég ellen rendeltek cl csődöt, 1928-ban pedig 4243 ellen, az emelkedés tehát nem kevesebb, mint 42.91 százalék. Figyelőmbe véve, hogy 1929-ben és 30-ban a csődök folytonosan szaporodtak, az utóbbi hónapokban pedig valósággal rekordot értek el, milyen érdekes lesz az a statisztika, ha Decusara ur a két utolsó esztendő statisztikáját fogja közölni. A fenti adatok, illetve számolt az egyes országrészek között a következőképpen oszlanak meg: Ókirályság liesszarábia 1927. 2.276 7(1% 87 2% 1928. 3.328 78% 167 4% JSrdély és Bánát 576 19% 722 27%. Bukovina 27 0.91% 26 0.61% Tehát a csődök emelkedésének aránylag a legnagyobb volt a száma a Regátban: 48 százalék, azután Besszarábiában: 47 százalék, lényegesen kisebb volt Erdélyben és Bánátban 25 százalék, mig Bukovinában 1928-ban még eggyel kevesbb csődeset volt, mint 1927-ben. Érdekes, hogy a külföldi hitelezők a csodese- teknél mindössze hét százalékkal, tehát behozatalukhoz képest aránylag kiesi összegekkel voltak képviselve. Ennek az oka egyrészt az, hogy leginkább a kisebb cégek mentek esődbe, másrészt pedig az, hogy a külföldi hitelezők fegyelmezettebbek, mint a belföldiek és inkább kötnek egy sovány egyezséget, mint hogy az adóst csődbe kergessék és igy elveszítsék a teljes követelésüket. Az igazságügymjnisztériumban, amint értesültünk, a jövőben rendszeresen fel fogják dolgozni úgy a csődök, valamint a birói kényszeregyezségek adatait, arról statisztikát készítenek, amelyek sokban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az eminens gazdasági válság okai felderíthetők legyenek. Fült oirt gége sebészeti szanatórium CLIU-KOLOZSVAR P. OKA VODA 8. (V. BOCSKAI TÉR.) Igazgató főorvos DR. KOLESZÄR LÁSZLÓ
