Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-09 / 128. szám
\ Harminc kisipari nagygyűlés és harminc memorandum döngeti a kormány kapuit Mit tartalmaz a kolozsvári nagygyűlés határozati javaslata (Kolozsvár, junius 7.) Mult vasárnap nagy napja volt a romániai kézmüiparosságngk. Az ország minden nagyobb városában tiltakozó nagygyűlések voltak, amelyeken a kézmüiparosság vezető férf iái felsorakoztatták a kisipar sérelmeit. Harminc nagygyűlésből liarmino memorandum ment föl a kormányhoz kérve, hogy a tönk szólére jutott kisiparosságot mentsék meg a végső katasztrófától. A kolozsvári nagygyűlésen nagy számban jelentek meg az iparosok és négy órán keresztül felsorakoztatták mindazokat a sérelmeket, amelyek a kisiparosságot fogt ogat jak. Ezen a gyűlésen a bukaresti szövetség részéről jelen voltak Joan Dreghiei és Nicu Petrescu kiküldöttek, a Sfatul Neg".' - ürese részéről pedig Gr. Romanovici és a kamara részéről Tatai Sándor. A gyűlésen az alábbi határozati javaslatot fogadták el: A kisiparosok, kézműipari munkaadók, építészek, mérnökök, kereskedők Kolozsvár város és környékéből a kisiparos szövetség meghívására folyó év junius 1-én, vasárnap az ipartestület termeiben gyűlést tartottak és Románia gazdasági életének normalizálása érdekében az alábbiakat követelik: Az építkezések előmozdítását, úgy azonban, hogy a magánvállalkozók előnyben részesüljenek. Az építkezések előmozdítására bosszú lejáratú és olcsó kölcsönök nyújtását és harminc évre szóló adómentesítést. Tiszteletben tartandók a szerzett jogök azokra vonatkozólag, akik az 1921—1925. évi törvény értelmében építettek. Erre annál is inkább szükség van, hogy az ország törvényeiben a megrendült bizalom helyreálljon. Egyöntetűen követelik, hogy az állam, megye és községek a közhivatalok részére szükséges épületeket haladéktalanul építsék föl és szüntethessék meg az a hibás módszer, hogy meg nem felelő és drága épületeket vegyenek bérbe. Készíttessék elő „az elkészített munka után járó fizetés“ törvénytervezete, amelyet a kisiparos szövetség terjesztett be. Haladéktalanul állíttassák fel a kisipari hitelintézet, amelynek a vezetését Mszák a kistermelőkre azzal a kizárólagos céllal, hogy csak a belföldi kistermelőkön segítsen a felállítandó hitelintézet. Engedélyeztessék vámkedvezmény azokra a nyersanyagokra, amelyekre a kis. és kézmüiparos munkaadóknak szükségük van. Tiltsák meg az állatni műhelyeknek, ipariskoláknak, börtönöknek és katonai műhelyeknek, hogy ma gánmunkákat vállalhassanak és árlejtéseken neszt vehessenek. A memorandum, illetve a határozati javaslat kimondja, hogy minden kézmüiparos részére ötven százalékos utazási kedvezmény nyujtas- sék az állami vasutakon, est a kedvezményt adják meg a biztosított munkásoknak és az iparos nyersanyagok szállításánál is. Az állami, megyei, községi s az állammal kapcsolatos intézmények nagyobb szállításait minél kisebb részekre osszák szét, bogy igy a munkanélküli iparosok részére munkát és kereseti lehetőséget nyújtsanak, Kéri a határozati javaslat továbbá, hogy minél szélesebb körben tétessenek közhírré azok a közmunkák, amelyekre aa államnak, megyének és községnek van szüksége. De ezen a közlésen kívül az érdekelt iparosok az árlejtésekre meghivassanak és arról előzőleg értesittessenek. Azok a tisztviselők pedig, akikről bebizonyosodik, hogy ezeket a határozatokat rosszhi- szemüleg kijátszottak, súlyosan mogbüntetendők. A határozati javaslat kéri továbbá, hogy a hadikárok téríttessenek meg s addig is különleges hitel nyujtas- sék a kisiparosoknak, hogy műhelyeiket a szükséges gépekkel elláthassák. Mindenekelőtt törvény által kell szentesíteni a betegsegélyző pénztárak autonómiáját a ugyanakkor az intézményt messzemenően de. centralizálni kell. Állíttassanak fel kézmüiparos kamarák, amelyeknek munkakörébe osszák mindazokat a munkálatokat, amelyeket most az ipartestületek és a céhek végeznek. Fel kell függeszteni a betegsegélyző pénztári törvény- tervezeteit, melynek rendőri intézkedései helytelenek. Végül a határozati javaslat tiltakozik a magas adók ellen, melyek a kisiparosság csisztenciáját veszélyezteti r s az iparostáisadaiom meggyöngitésével magának az országnak is sokat, ártanak. El kell törülni az alkotmányellenes forgalmi adót, el kell rendelni az adók utján járó késedelmi kamatok törlését. Meg kell védelmezni az iparosságot az uzsora kamat ellen és a tőkeforgalomnak biztosítani kell a szabadságot és biztonságot. A nagygyűlés résztvevői a határozati javaslat elfogadása után felhatalmazást adnak a központi szövetség képviselőinek arra, hogy a kisiparosság »érelméit kormány és a magas régen stan ács előtt tolmácsolják.^ Harminc nagygyűlés volt az országban, ahol mind határozati javaslatok és memorandumok készültek. Ezek a nagygyűlések impozáns módon fejezik ki a romániai kisiparosság elkeseredett hangulatát s remélhető, hogy a nagygyűléseken elhangzott panaszok ezúttal nemi fognak hatástalanul maradni. Kalotaszeg kézmülparosaí memorandumban kérik sérelmeik orvoslását Hatvan évig nem fizettek adót és most Kőrösíö legfőbb kézmiiinarosai és faragói kénytelenek kivándorolni (Bánffyhunyad, junius 7.) Megírtuk annakidején, hogy Kalotaszeg kézmüiparosai között milyen nagy az elkeseredettség, aminek újabb bizonyítéka az a memorandum, amelyet Kőrösfő kézmüiparosai az egész Kalotaszeg nevében Madgearu pénzügyminiszterhez küldöttek. A memorandum elmondja, hogy Kőrösfő és a szomszédságában lévő húsz község csaknem egy félszázad óta az úgynevezett kalotaszegi kézműiparból, illetve háziiparból tartja fenn magát. Ez a világhírű kézműipar azonban egy idő óta rohamos hanyatlásnak indult. Csaknem húszezer ember élt belőle, de a Mad- gearu-féle adótörvények alapján az egész liáziipar a tönk szélére jutott. A memorandum tehát arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a kalotaszegi kézműipart mentesítse az adózástól. Azok a házalók, ,akik a kézműipar termékeit elhelyezik, ugyancsak adómentességet élvezzenek, kivéve azt a negyven lejes taxát, amit a magyar világban is fizettek. A memorandum itt fölemlíti, hogy 1868 óta foglalkozik Kalotaszeg vidéke & kézmü, illetve háziiparral, amely ma már az egész világon hires. Példa rá, hogy a mult esztendőben a leipzigi nemzetközi miutavásáron a Franciaországba kivándorolt kalotaszegiek is kiállították es ott aranyérmet nyertek. _ A memorandum elmondja, hogy a kalotaszegiek a kézműipart csak nov. 1-től. ápr. 1-ig űzik. Az év többi reszabeu földműveléssel foglalkoznak. Tekintettől arcúvá.1'™’ hogy a vidék földje terméketlen, a múltban a iojóvedelmi forrás a kézműipar veit. A memorandum szerint a magyar kormány részéről mindig támogatásban részesültek. „Ez a kézmü- ipar — mondja a memorandum — amely hatvanéves múltra tekint vissza, 1923-ig adómentességet élvezett. Adóztatás helyett az állam nyújtott támogatást. A magyar rezsim idején hosszúlejáratú, háromszázalékos kölcsönöket folyósítottak a kalotaszegiek részére.“ Tovább a memorandum azt mondja: „áruig az adók nem yoítak olyan magasak, évente Jiusz-harmincczer lejt fizetett csak a vasútnak egy kőrösfői fara-ó. Most pedig még a leghíresebb faragó is két esztendő óta nem dolgozik, mert munkájára csak ráfizetne.“ „ yf példát többen is követik és ma már szer- zodest^ kötöttek egy franciaországi vállalattal, ho°r oda vándoroljanak ki. * Íme, a kalotaszegi kézmüiparosok is panaszkodnak. Olyan magasak az adók, hogy az egész világon hires kalotaszegi kézműipart teljesen meg kellett szüntetni és ma már nincs más hátra, minthogy a kalotaszegi kázmüiparosok is Franciaországba, vagy Ame- rikába vándoroljanak. Köszönet Gyárfás szenátornak és Szabó képviselőnek ... A szászrégeni kisiparosak állásfoglalása a forgalmi adó ellen (Szászrégen, junius 7.) Legutóbb a szászrégeni kisiparosok az Olvasókör helyiségében értekezletet tar-' tottak, amelyen nyolcvankét iparos vett részt. Az értekezletet Bálint Endre elnök nyitja meg. Üdvözli a megjelenteket s megállapítja a határozatképességet. Felkéri Walter Simon diszelnök urat a forgalmi adó mérséklése ügyében tett intézkedések ismertetésére. Walter diszelnök nagy beszéd keretében ismerteti azokat a sérelmeket, amelyek a forgalmi adó kivetése körül fölmerültek. Elmondja., hogy a sérelmek orvoslása érdekében a kereskedelmi és iparkamarához, valamint a magyarpárti szenátorokhoz, képviselőkhöz és a magyar lapokhoz fordult. Walter diszelnök azután rámutat arra, hogy a mostani forgalmi adók ötszörösét teszik ki a múlt évinek, ami a szászrégeni iparosságot valósággal a csőd szélére kergette. Azután a diszelnök a gyűléssel közli dr. Gyárfás Elemér szenátornak a felszólalását, amelyben a szenátor a szászrégeni iparosság forgalmiadó kivetésénél mutatkozó anomáliákat a pénzügyminiszternek a tudomására hozta. Ezért a gyűlés Gyárfás szenátornak köszönetét mond. Walter azután ismerteti, hogy a tömeges felebbezések hatása alatt felső utasítás érkezett a felebbezést tárgyaló bizottság részére, hogy a szegényebb iparosság részére kedvezményeket tegyenek, ez azonban ölven percentnél magasabb nem lehet. Ezután Bálint Endre elnök köszönetét mond Walter Simon diszelnöknek fáradságos munkájáért és az iparosok ügye iránt tanúsított érdeklődésért, amely máris egy országos akció megindítását eredményezte. Minthogy több hozzászóló nem akadt, Walter Simon a következő határozati javaslatot terjesztette be: „Szászrégen egvbegyült iparossága aggodalommal kiséri a gazdasági válságot és az ipar visszafejlődésének a tényét, a pénztelenség és munkanélküliség fokozódását, a kézműipar leromlását, az egyre súlyosabb mértékben jelentkező nehéz helyzet kialakulását, amely elviselhetetlenné teszi az iparosoknak a reájuk nehezedő adóterheket. Tudomásul veszi, hogy az ipartestületek szövetsége számos emlékiratban feltárta a mindenkori kormányok előtt a kézműipar válságos helyzetét s az általa kibocsátott 104—474/1930. számú felhívás szerint pedig a haldokló kisipar megmentése, az adó súlyossága s a kivetés enyhítése érdekében óhajt enyhítéseket tenni. Szászrégen iparossága mindenben csatlakozik és lelkesedéssel támogatja ezt a mozgalmat és kivánja, hogy a megindítandó akció minél sikeresebb legyen.“ Szászirégen iparossága hálaitelt szívvel mond köszönetét dr. Gyárfás Elemér magyarpárti szenátornak és Szabó Béni országgyűlési képviselőnek, akik az iparosságot a forgalmi adók kivetése által ért sérelmek ügyében védelmükbe vették. Köszönetét mond továbbá Méra Viktor iparkamarai elnöknek és a magyar sajtónak az iparügyek támogatásáért. A határozati javaslatot aláírták Walter Simon, Bálint Endre, Reglata László, Péter József, Antal István és Szeredai Ferenc. A kiskorúak és a nők védelme. A munkaügyi minisztérium a kiskorúak és a nők védelméről szóló törvény végrehajtási utasítását akarja módosítani, még pedig úgy, hogy az egészségtelen és veszedelmes iparok névsorát kiegésziti, a folytonos munkát igénylő iparokat megállítja és a szezoniparokat is rendezi. A munkaügyi inspektoraim azért értekezletre hívta ösz- sze úgy a munkaadóknak, mint a munkásoknak a képviselőit. Ezen az értekezleten elhatározták, hogy minden egyes ipari alakulat a saját szempontja szerint a kiskorúak és a nők védelméről szóló észrevételeit meg fogja tenni és azt a munkaügyi inspektorátushoz be fogja terjeszteni. FORGALMI ADÓKÖNNYÍTÉS. Legújabban a pénzügyminisztérium rendeletet adott ki a forgalmi adók könnyítéséről. H rendelet szerint olyan műhelyek, ahol a javításokon kivül uj munkát is készítenek, de csak a megrendelő anyagából, a forgalmi adó összege nem ötven, hanem hetvenötszázalékkal redukálható. gyártmányú Ä“SS; választékban olcsó árakbanmár kaphatók fürdőruhák kötött-szövött és rövidáru üzletében, CLUJ, Piaja Unirii No. 9. —
