Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-26 / 117. szám

4 XIII. ÉVF. 117. SZÁM. lTacm?7fe/<î âz árokba fordult egy román úri társaság autója As utasok suiyosan megsebesültek (Szatmár, május 24.) Barbul Jenő Károly, volt Averescu-párti prefektus két hétig Tátra' fíireden üdült és felsége társasággal ment utána, saját autójukon. Barbul Jenóné magával vitte a Tátrába Dumitrescu Vasiinét, a Banca Naţionala szatmári igazgatójának feleségét és Crisan Titus, volt dési prefektusnak a feleségét. Csütörtökön indultak vissza Tátrafüredröl. Késmárk és Eperjes között hetven kilométeres sebességgel haladt az autó, amikor hirtelen defekt állította meg a két első kereket, úgy, hogy az autó az árokba fordult. A közelben Ghilányi bárónak van a birtoka. A (Máramarossziget, május 24.) Máramaros az ország leginségcsebb területeként van nyilván­tartva, amelynek felsegitése reményében nemrég nyitották meg a közvetlen vasúti összeköttetést Bukovinával, holott bizonyos, hogy az állam erre a vonatra milliókat fog évente ráfizetni. Amit azonban a kormány az egyik kezével adott, most elvette a másikkal. A legnagyobb szen­záció erejével hatott ugyanis a hir, hogy a kormány megszüntette a máramaros- szigeti erdőigazgatóságot, annak tiszt­viselőit a szélrózsa minden irányába át­helyezte s Szigeten nem hagyott meg csak egy egyszerű erdőgondnokságot. Aki ismeri a máramarosi erdő- viszonyokat, nagyon jól tudja, hogy alig van az országnak még egy olyan megyéje, ahol az erdő- kitermelés szempontjából akkora területek álla­nának rendelkezésre, mint éppen Máramarosban. Sok százezer hold erdő áll itt készen, várva a ki­termelést, amely csak azért nem indul meg. mert itt nem a termelés a fontos, nem az játssza a fő­szerepet. hogy a máramarosi. főleg erdőmunká­ból élő népnek munkaalkalmat kellene teremteni, hanem az, hogy melyik politikai irányzat termelje is ki az erdőrengetegeket. S mivel pedig megszok­tuk, hogy a kormányok igen gyakran változnak és a következő mindig keresztülhúzza az előbbinek erdőügyekben tett intézkedéseit, marad a renge­teg erdő kitermeletlenül. Pedig, hogy mennyire szükség volna itt az erdőkitermelésre s ezzel a lakosság részére munka- alkalom teremtésére. azt a legeklatánsabban mu­tatták éppen a legutóbbi borsai események. Mert Borsán az történt valójában, hogy két cuzista fel­használta az erdőrnüvelö népnek a munkanélküli­ség miatti elkeseredett hangulatát, ennek a mun­kanélküliségnek az egyedüli okozóiul a zsidókat tette meg s bizony ezzel annyira hatottak, hogy ha a hatóságok nem tanúsítják a legnagyobb erélyes- séget, Borsán talán vér is folyt volna. így válik szinte országosjelentőségii közgaz­dasági eseménnyé a szigeti erdöigazgatóság meg­báró meghallotta a defekt-pukkanás lövésszerü zaját és arrafelé sietett. Ö vette észre az árokba fordult autót és nyújtotta az első segítséget. Mun­kásokat és a közeli községből orvost hozatott. Barbul Károlynak egy üveg. vagy egyéb éles tárgy ' csontig hasította fel jobb karját. Barbulné a homlokán kapott mély sebeket. Crisannénak egyik bordája tört el és könnyebb agyrázkódást is szen­vedett. Dumitrescuné csak inrándulást kapott és a soffőrnek az első percek aléiíságán kivül semmi baja nem történt. A bekötözött sebekkel Kassára mentek, ahonnan másnap hazaindultak. szüntetésé, bár .meg kell említenünk azt is. hogy van ennek a megszüntetésnek egy nagyon érdekes, mondhatni ..pikáns' mellékindökolása is. Máramarosszigeten ugyanis mindenki tudja, hogy az erdöigazgatóság palotája melletti üres tel­ket a kincstár már évekkel ezelőtt elajándékozta a felépítendő görög keleti katedráim, céljaira s az is tudott dolog, hogy amint az erdöigazgatóság teljes likvidá­lása megtörténik, annak palotájába a szigeti ortodoz: [ÖesperéSség költözkö­dik be. Nyíltan mondják tehát, hogy az erdőigazgatóság megszüntetésében jelentékeny része van annak a mozgalomnak, amely Máramarosban görög keleti püspökséget akar felállítani. Az ma már kétségte­len. hogy az északromániai görög katolikus püs­pökségnek Máramarossziget székhellyel való fel­állítását a keletiek gáncsolták el. akik a leginten­zívebb térítést végzik évek Hosszú sora óta Mára­marosban ,s bizonyos, hogy a. tervbe vett görög ke­leti püspökség megvalósítása könnyebben keresz­tülvihető. 'na felszabadul Szigeten az a sok ingat­lan. ami a kincstár tulajdona s ami jelenleg rész­ben az erdőigazgatóság, részben a tisztviselői kar elhelyezését szolgálja. S végül szociális, egyben pedig kisebbségi szempontból felette sérelmes a szigeti erdőigazga- tóság megszüntetése. A hatalmas tisztviselői kar­nak. amely ebben a városban már elhelyezkedett, most hurcolkodnia kell az ország különböző vidé­keire. Mondanunk sem kell természetesen, hogy a kisebbségi tisztviselőket, kivétel nélkül a Regátba helyezték át, itt megalapozott életberendezkedésüket meg kell szakitaniok, ami könnyen vezethet arra az ered­ményre, hogy többen inkább kénytelenek lesznek lemondani állásukról, semmint itteni nyugodt elhe­lyezkedésüket, esetleg egy élettel szerzett kis va­gyonkájukat itthagyják. A megszüntetett máramarosi erdőigazgatóság munkakörét a kolozsvári erdőigazgatóság veszi át Történet a becsületes megtalálóról Itt ül velem szemben berlini magyar barátom, néhány napi vendégszereplésre a rokonoknál, Ko­lozsvárt. Szó esik mindenről. Arról is, hogy hogy futnak be odakint a magyarok, hogy Verebes Er­nőnek, a filmszínésznek hatszobás lakása van, autója és inasa, hogy Geéczy Barnabás nagyszerű zenekara csupa magyar fiú, most szerződött Stockholmba, a kiállításra, hogy a „Tempó“-hoz nehéz rajzolónak bejutni, mert ott dolgozik Kapralik, hogy Dezső Alajosnak, a rajzolónak, szabadjegye van Párizs és Berlin között, Párizsban: Dersonak hívják, Ber­linben Dcrsinek, hogy általában harmincezer ma­gyar talált és épített magának odakint exisztenciát, az óriási lélegzésü, vehemens tempójú és ó, elkopta­tott frázis: amerikai ütemű Berlinben! De vannak magyarok Frankfurtban is, Köln­ben is, sőt a fridrichshafeni Zeppelin telepeknél is... Igen, mindenütt vannak magyarok... Szerte­szórva, megvetik a lábukat, kiöklözik, kidolgozzák, kiharcolják az exisztenciájukat. Apropó Frankfurt,. Most. jön a történet, amiért tulajdonképen mindezt el kellett mondanunk: — Kérlek, bementem a mult hónapban a Frank­furt am Main-i főpostára. Valami idegesítő és kel­lemetlen hazai hirt kaptam, gyorsan táviratozni akartam Kolozsvárra a családomnak, hogy meg­nyugtató választ kapjak. Megírom a távirati blan­kettát, feladom a táviratot és csak otthon veszem észre, hogy az aktatáskámat tele fontos iratokkal, bizonyítványokkal s legitimációkkal a Frankfurt am Main-i főposta valamelyik Íróasztalán felejtettem. Lemondtam róla. Vissza sem mentem a főpostára. Lemondtam róla azért, mert telítve vagyok keleti hagyományokkal és tudom, hogy a bukaresti fő- postán ez a táska eltűnt. Nem mentem el érte,' azon a hamis pszihológiai alapon, hogy úgy is hiába mennék. Holott ngv kellett volna nem elmennem, hogy pszihológiailag, közbiztonságilag és logikusan: a Frankfurt am Main-i főpostán nem veszhet el egy aktatáska. És másnap ezt. a levelet kapom: (ber­lini barátom egy levélboritékot vesz ki a tárcájából cs belőle kihullik a levél.) ..Igen tisztelt Uram! Ma este 6 órakor megtaláltam a Frankfurt am Main-i főpostán az Ön aktatáskáját. A benne lévő iratokból kiderült, hogy Ön egy hegedű-zenekar tagja, megtudtam a címét is és a boy-vállalatnál deponáltam a táskáját, hi­ánytalanul az aktákkal és a levél kíséretében küldöm vissza Önnek. Bizonyára szüksége le­het rá. — Ennyi a levél és amint, látod még aláírója sincs. Egyszerűen ennyi áll alatta: „Der Finder“. A megtaláló. Még csak annyit sem engedett meg ne­kem, hogy megköszönhessem írásban vagy szóban, de viszont kifizette előre a boy költségeit. Az asztalnál, ahol a történet elhangzik, sóhajok röppennek széjjel. — Ha ez nálunk is igy volna! — Persze, Nyugat! — Az emberekben nemcsak becsület van, ha­nem köt élesség! udás és udvariasság is! Egv pillanatra mindannyian Németország felé dobbanunk össze, ahol az ilyesmi is lehetséges. A lázban, amely mindannyiunkat elfogott, én meg­veszem az újságárusnál a tegnapi Berliner Tage- blattot és a 18-ik oldalon a következő apróhirdetést találom: Felkérem azokat a betörő urakat, akik teg­napelőtt Podsdammer Strasse 41. szám alatti villámba szívesek voltak betörni, hogy legalább a Wcrtheim szekrényemben lévő irataimat küld­jék vissza, ha már a pénzemet elvitték.^ Nem ragaszkodom az ural; személyes megjelenéséhez, ebből elég volt egyszer is, de az iratokat postán kérem. Dr. Erich Banndorf, műszaki főtaná­csos Berlin, Potsdammer Strasse 41. Hiába, nem lehet általánosítani. Vannak, akik megtalálják és bevallják és van­nak, akik megkeresik és nem vallják be. Ezt a poént nem közöltem berlini barátommal. Abból, hogy a világon csak becsületes emberek vannak, senkit sem szabad kiábrándítani, mert ez egyet jelent a gyilkossággal. Fekete Tivadar. Értesülés A „GENERALA“ Román általános Biztosító Társulat a_ t biztosított telet tudomására hozza, hogy az intézetnél kötött népbiztositások 1930. május hó 20-án a tóvárosi rendőrfőnökség és a kereskedelmi minisztérium kíkmdötteinck jelenlétében történt 29-ik sorshuzis alkalmával az alanti betükombinációk nyertek : R.X.T. L. f. V. H. V. M. "i. H. ¥. 5 J. K. O. A fenti betükombinációkkal rendelkező biztosított nyertes telek nevei a következők: 1. Teodor T. Nanca ur Bucureşti. Aleea Cornelia 6 ...........................................Lei 30000— 2. Akuratni András, Oradea, Depou C. F. R. . • .................................................. 20.000.— 3. Elbogen Márton ur, Săcueni (Bihor) .............................................................. „ 20 000.— Lei 70.000— Eddigi sorsolások eredménye ...................... „ 2,055.000— xvuuigi oui oujciour\ ui uviuit/U j c ••••••« ,, ta)UUu.utAt.~ Az eddig kisorsolt biztosítások összesen: .............................Lei 2,l2ö..000.— Felvilágosítást ad a „GENERALA“ Soc. Rom de Asigurări Generale vezérigazgatósága Bucureşt (Piaţa Universităţii), az erdélyi kerületi Igazgatósága Cluj, (Str Nicolae Iorga No 3.). valamint az ország minden városában lévő képviseletek. Megszüntették a máramarosi erciőigazgaíó ságot, hogy felállíthassák helyébe a görög keleti püspökséget A tisztviselőket szétszórták az ország távo’e >ő posstjatra — A kisebb­ségieket a regáIb i hegyezték ;A

Next

/
Oldalképek
Tartalom