Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-23 / 67. szám

XIII. SVF. 67. SZÁM. 5 Felvincet letörölték a térképről, hogy magyar lakosságát eltüntethessék Közigazgatási büntetést róttak a magyar dalárdára, mert elmében a magyar szót hasznába — A kézségé választás vegyes momentumai az ügyészség elé kerültek A tartományi igazgatóhoz címezik a panaszt (Felvinc, március 21.) Ezelőtt mintegy másfél esztendővel sok felmerült vádnak az alapján s a felvinci magyarság panaszaira is, elhelyezték Fel- vincről Popa Vasilie jegyzőt. A vádak többrendbeli hivatalos hatalommal való visszaélésről, zsarolás kí­sérletéről, általában bdatetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményekről szólották. Amikor a fcormáinyválto- zás bekövetkezett, Popa jegyző politikai mártírnak, a nemzeti párt üldözöttjének adta ki magát s ezen a réven sikerült elérnie, hogy a prefektus visszahe­lyezte felvinci állásába. Ugyanebben az időben az egyik román lap azt a hirt közölte róla, hogy hu­szonnyolcezer lejt sikkasztott, e váddal szemben pe­dig nem élt sajtóperrel. Jórésaben az ő müve az, hogy állandó nyugtalanság és magyarellenes köz­igazgatás uralkodik azóta ismét Felvinc élete felett. Felvincet különben uz uj közigazgatási rend­szerrel kapcsolatban eltörölték az erdélyi élő köz­ségek sorából s nemcsak -ös&zeolvasztották egy szom­szédos, de elég távoli faluval, hanem a nevét is úgy megváltoztatták, hogy a legszigorúbb tilalmak közzé tartozik Felvinc szónak a használata. Eltűnik a község neve A liberálisok müve volt az tulajdonképpen, hogy a teljesen román- lakosságú Veresmart községet a felvinci, magyarság elnyomása érdekében hozzácsa­tolták Felviuchez, anélkül, hogy ehhez a két köz­ség közül egyik is a hozzájárulását adta volna. Ye- resmarton akkor még csak egyszerű görög katolikus lelkész volt Juliu Capalneanu s negyven emberből álló gyülekezet előtt tette azt a kijelentést, hogy az összecsatolást nem kívánta, nem is akarja, mint ahogy a veresmartiak sem nyugodtak bele községi autonómiájuknak a megszüntetésébe, de inig a nem­zeti párt nem jut uralomra, semmit sein tehát el­lene. A nemzeti párt azóta uralomra jutott, Capal- ueauu lelkész is parlamenti képviselő lett, Ígéretét azonban úgy váltotta be, «hogy a két község egye­sítését megerősítette, tovább fejlesztette s az ő közreműködésével kapta az igy kiegészített Felvinc az Unirea nevet. A meghívó miatt letiltják a dalo.ctélyt, Az itt következő történet jellemző arra, hogy mennyire komikusán komolyan erőszakolják rá az uj elnevezést a lakosságra. Jellemző ez a történet azonban arra is, hogy milyen erőszakos uralmat akarnak az uj Unireában a magyarságra ráo«ktro- jálui. A felvinci férfi dalegylet egy táncmulatságra kért és kapott engedélyt, annak dacára, hogy Popa jegyző a primpretomál közbenjárt az engedély meg­tagadása érdekében. A jegyző sehogy sem akart be­lenyugodni abba, hogy a magyar dalegylet mulatsá­got rendezhessen az ő kiskirályságában és Gapal- ueaau képviselőt kérte fel közbelépésre. Ennek meg is lett az eredménye, mert a primpretor prefektusi utasításra való hivatkozással visszavonta az enge­délyt, azzal az épületes indokolással, hogy a meghívót „csak magyarul“ nyomatták es azon a község neveként „Felvinc“-et Írtak. Vinţul de sus és Veresinartnál pedig Veresmart fel­írások állanak. A jegyző csinálja a választást Nem tiszta «körülmények között folyt le az egyesített község községi választása sem. A jegyző mintegy.iiatvan-hetven magyar polgár nevét egy­szerűen kidobta az uj választói névjegyzékből, «nagy- részben olyanokét, -akik a tavalyi névjegyzékben -benne, voltak. Ezzel szemben 21 éven aluli románo­kat vettek fel és szavaztattak le, olyanokat, akik még ez­után állanak sor alá. Többen nemcsak egyszer, hanem kétszer, vagy há­romszor is szavaztak és szavaztak olyan veresmar­tiak, akiket a helybeli bizalmiférfiak egyáltalában nem ismertek. Román jótékonysági egyesiül eteknek nemc-sak az elnökségi tagjait jogosították -fel a sza­vazásra, hanem az egyesület tagjai közül nagyon sokat. Daeá.ra annak, hogy a választás előtti napon propagamdagyülést tartani nem szabad, Capalneanu k.'pvisvJő ezen a napon nyilvános gyűlésen újabb földosztást helyezett kilátásba szavazóinak. Természetes, hogy mindezeknek alapján az igy lefolytatott választást a Magyar Párt mcgfeleb­I Párizs, március 21.) Francia illetékes po- litikai' körökben tudni vélik, hogy Briand azért utazott el Londonból Párizsba, hogy személyes súlyával szerezze meg a Young-törvény ratifiká­lása számára a többséget. A törvény bizottsági tárgyalását pénteken kezdik meg s Briand ek­korra, szenzációsnak jelentett beszéddel, készült el, amelyben a ratifikáció mellett száll síkra. A törvényjavaslat legerősebb ellenfelei a radikáli­sok, akiknek szavazataira a kormány nem is szá­mit, azonban legalább azt szeretnék elérni, hogy bezte. A megyei tanácsválasztmány alaki okok miatt elutasította a fellebbezést azon az alapon, hogy há- ,um tanácsos jelölt aláirta. A veresmarti lelkész korrigálja a történelmet Capalneanu képviselőről, aki magyarellenes ak­cióival románok körében is feltűnt, a nemzeti párt köréből olyan megnyugtató kijelentéseket tettek, hogy nem «kell tőle félni, mert nem engedik őt ér­vényesülni. Eddigelé ez nem igy történt. Ő hirdeti Felvincnek az elromáuiositásút, azon a saját elmé­leti alapján, hogy a felvinci magyarok románokból magyarosodtak el. Lehet, hogy nem ismeri és nem tiszteld a történelmet, de tény az, hogy a felvinci törzsgyökeres magyarok a Kézdiszékből sok évszá­zaddal ezelőtt átköltözött székelyek. Azok közé a székelyek közé tartoztak, akik 1241-ben a tatárok­tól megmentették a Székelykő várát s a várba szo­rult vidéki lakosság életét s ezért kapták jutalmul Aranyosszéket. A 13—ik századból való az a kivált­ságlevél, amelyben III. Eridre király a felvinci szé­kely magyarokat megerősíti nemesi előjogaikban. Feljelentés az ügyészséghez A választás ellen beadott felebbezés elutasitá- sába nem nyugodtak bele a felvinciek, hanem fel­jelentést tettek az ügyészségnél Popa jegyző ellen, aki a választás előtt már eldicsekedett azzal, hogy a hivatalos lista győzni fog, mert a Capalneanu kép­viselő utasítása szerint kihagyta a magyarokat a névjegyzékből. Olyanokat hagyott ki, akiknek rö­viddel az előtt ő maga adott állampolgársági bizo­nyítványokat a akiknek mozgósítás esetére szóló ka­tonai behivójegyeik vaniaak. A felvinci magyarok a tartományi igazgató elé szeretnék juttatni ez utón súlyos panaszaikat, azzal a kéréssel, hogy törje le ezt a kiskirályi basáskodást s adja vissza Felvincnek a nyugalmát, békességét, igazságát s a közigazgatási legfőbb hatóságok tár­gyilagosságába vetett hitét. tartózkodjanak a szavazástól. A francia kamará­ban különben nagy vihart várnak és a parla­menti folyosón azt mondják, hogy könnyen meg lehet, hogy a Young-tervet a kamara nem fogja ratifikálni. A kormány részéről különben Tar- dieu hangoztatta, hogy április halodikáig a francia ratifiká­ciónak meg kell lennie, ha kivânatosnşk tartják a német annuitás első részletének májusi mobilizációját. • • Öttagú konzorcium vette át a temes­vári színházat, amelyet Szendreiék gonoszul cserbenhagytak Szendrei Mihály Szegeden üdül és tovább harcol az ottani színház bérle­téért, amíg színészei a legkétségbeesetfebb helyzetben vannak A francia kamarában is nagy viharokat vár" nak a Young-egyezmény ratifikálása körű! Eraand azért utazott vissza Parisba, meri hatalmas beszédben akarja megvédem az egyezményt Mi köze egy jegyzőnek, vagy képviselőnek ahhoz, hogy egy magán d«a légy let milyen nyelvű meghívó­val hívja össze az ő táncmulatságát. S mégis csak egészen «nevetséges, hogy a magánbeszélgetésekbe, magánlevelezésekbe, magánmeghivókba igy akarják belesrőszakolni Felvincnek az uj nevét. Legköze­lebb talán rendeletet fogunk kapni a felvinci jegy­zőtől mi is, hogy ne Írjunk magyar újságot .s ne Ír­juk le ezt a szót, hogy Kolozsvár. Ettől eltekintve azonban a legnevetségesebb a letiltó rendelet azért is, mert a meghívó szövegében csak egyetlen egy helyen fordul elő a község neve, még pedig a dalegylet címében: „Felvinci Ma­gyar Férfidalsgylet“. Ez a törvényszékileg bejegyzett eim nem változha- tik meg egy falusi jegyzőnek a rendelkezésére. Kü­lönben sem .lehet rendhatósági rendelkezéssel olyan okokból megtiltani egy mulatságot, amelyekhez rendőrhatóságnak semmi köze. Ugyanilyen joggal leállíttathatnák a felvinci állomáson átmenő vonatokat is, mert- a vasút sem vette tudomásul a. község nevé­nek * megváltoztatását s az állomáson Felvincnél, (Temesvár, március 21.) A temesvári színház körüli botrányokról a Keleti Újság már mege«mléke- zett. Megírtuk, hogy Szendrei Mihály csapot-papot otthagyott, feleségére bizta a társulat anyagi és er­kölcsi gondozását és elutazott Szegedre, ahol megpályázta a Városi Színház bérletét. Mondanunk sem kell, hogy Szendrei ur Sze­geden megfelelő anyagi garanciákkal szolgált meg­bízhatóságának dokumentálására, azt azonban elfe­lejtette megmondani, hogy azt a pénzt, amellyel szegedi vállalkozását akarja megkezdeni, tönkretett és katasztró­fába sodort temesvári színészeitől vonta el. Azalatt pedig, amig Szendrei Szegeden a jól szi­tuált és korrekt színigazgató álarcában grasszál, Tenfesváron bekövetkezett a Szendrei szezonok évente megismétlődő összeomlása. Mert igy hozta ezt divatba Szendrei Mihály és vele együtt még nem egy vidéki színigazgató Erdélyben. A téli hónapo­kat, «amig a közönségben meg van az érdeklődés * színház iránt, lejátszik, ami pénz befolyik, azt'ma­gákhoz veszik, nagy összegekkel beadosodnak a szí­nészeknél s mikor a jó időkben beinkasszált bevé­telekből a deficitet kellene fedezni, akkor kiosztják maguknak a tavaszi szerepet: a bukott színigazgató részvétet gerjesztő ábrázatát. Szendrei még azt sem tette meg, hogy saját személyében hullassa mü- könnyeit, hanem megbízást adott erre hitvesének, aki már eddig is kitünően oldotta meg a könyörte­len és minden nyomorúsággal szemben érzéketlen direktorne alakjának megformálását. , Szemdreíné’ ma bejelentette, hogy a színház idei szezonját tovább nem viszi és a vezetést egy öttagú konzorciumnak adta át. Ezzel a temesvári színtársulat sorsa meg is van pe­csételve. Egy olyan «konzorcium alakult, amely kény­telen ugyan megpróbálkozni a lehetetlennel, de maga is előre látja vállalkozásának kudarcát. Hi­szen a legegyszerűbb és legkisebb üzletnek megin­dításához is pénz kell, már pedig Szendreiné egy olyan színtársulatot hagy maga után, amely már hónapok óta a legfenckatten&bb nyomóiban van és nemcsak a színház tovább vezetésének el Sieges költ­ségeire nincs pénze, hanem az egyes színészek szer mélyi tartozásait sem tudja fizetni. Mindenesetre jó megjegyezni a jövőre a Szen­drei Mihály nevét, mint olyan színigazgatóét, aki- j nek többé nem szabad a kezére bizui néhány tucat I színész és színházi «alkalmazott exisztenciáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom