Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-07 / 280. szám

/ Képv lötíiOú^ Cluj-Kolcisvár, 1929. december 7 SzOOlbát ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 és 3-64. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér 12 oldalas szám ára 5 lej. ELŐFIZETÉS 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Handia-Tunhmassa A legkiválóbb minőségű és minden ház= tartásban nélkülözhetetlen. Az ország legjobb cukrászai használják! Használati utasítás mellékelve. Ügyeljen a Kandia-Tunkmassa felírásra és a legjobb tortákat tudja elkészíteni vele. Sötétség Két és fél óráig teljes sötétségbe borult ma este Kolozsvár, amit finoman, és szaksze­rűen úgy fejeznek ki, hogy „öt órától fél nyolcig kényszerű áramszünet“ volt. Nem be­szelünk most arról, hogy minden háztartás­ban a kellemetlenségek egész sorozatát idézi elő az áramhiány. Még a laikus is elképzel­heti azonban, mit’jelent egy gyári, vagy nyomdai üzemnél a munka két és félórás megállása, mit jelent az, mikor a hatóságok vétkes mulasztásából rengeteg érték pazar­lóitok el. Nem akarunk hazabeszélni, csak ép­pen azt mondjuk el, ami nálunk történt és amivel a legközvetlenebbül tudjuk illusz­trálni a villanysztrájk romboló hatását. Ma délután öt órakor, éppen a szerkesztőségi munka kezdő idejében, elsötétültek a vil­lanykörték. A nyomdában fél hat órakor je­lentkeztek munkára a lapot előállitó gépsze­dők, de ezúttal nem tehettek mást, mint hogy ölhetett kezekkel kellett várniok arra, hogy a villamosúm meggondolja magát és kegyes­kedik megindítani az áramszolgáltatást, aludni kell ugyanis, hogy a szedőgépek vil­lanyerőre vannak berendezve, tehát itt a villamosenergiának nem kizárólag a világí­tás szerepe, amit petróleummal, vagy gyer­tyával is lehet ideiglenesen pótolni, hanem a gépeket kell hajtania. Öttől fél nyolcig tehát, elpocsékolódott a munkaidő, nem beszélve arról, hogy a szerkesztőség munkáját is tel­jesen megakasztotta az egyiptomi sötétség. Hogy mivel magyarázza a villamosom igazgatósága ezt a teljesen váratlanul jelent­kező sztrájkot, arra voltaképen nem is va­gyunk kiváncsiak. A rideg tények beszélnek helyette is. Mindenekelőtt elmondják azt, hogy Kolozsvár város tanácsa, amely tiz év óta majdnem ötven százalékkal megsza­porodott lakosságától hajtja be könyörtele­nül, ha kell az utolsó párnát sem kiméivé, a folyton magasabbra srófolt adót, megbocsát­hatatlanul bűnös kötelességmulasztásért fe­lelős, amikor nem gondoskodott arról, hogy a százezer ember adója ellenében százezer em­bernek elégséges villamosáramot adjon. Erre nincs mentség. Nem mentség az sem, hogy itt minden évben cirkuláltak bizonyos tervek a villamosúm kibővítéséről, tehát a tanács gondolt a villamosvilágitás csődjének lehető­ségével. A hires késlekedő, a mai napig gúny­ként emlegetett Fábius Cunctator taktikából huzta-halasztotta az összeütközést a punok­kal, de a nép mégis megfosztotta a fővezér - 'ségtől a döntő csata folytonos eltolása miatt. A mi városi tanácsunk alig hihető, hogy tak­tikával indokolhatná meg a maga tehetetlen­ségét, ahhoz azonban mégis értett, hogy a fe- lelősségrevonás elől mindmáig kitérjen. A városháza Fábius Cunctatorai valóban meg­érdemelnék, hogy minden csürés-csavarással, magyarázgatással szemben levonja velük szemben a konzekvenciákat a polgárság. De intő jel a ma Kolozsvárra borult egyiptomi sötétség Bukarest felé is, hogy a tizenkette­(Bukarest, december 5.) A szenátusban a bu­kovinai kisebbségek képviselői vonultak fel: a ru­téneké és a zsidóké. Beszédeik azt bizonyítják, hogy a régi Bukovinában a nemzetiségek tarka együttese | olyan kisebbségi jogok, kulturális és gazdasági jó­létben élhettek, amilyenek ma nincsenek. A nemze­tiségi iskolákat, amiket, az állam tartott fenn akkor, elsöpörték az uj rezsim alatt s a békesség megszűnt. Á bukovinai zsidó szenátor, Mayer Ebner pedig jó­val öntudátosabb és önáióbb kisebbségi politikus­ként mondotta el a maga beszédét, min't amilyen beszéd a kamarában a kormánypárt tetszésére er­délyi cionista részről elhangzott. A szenátus csütörtöki ülésén Dincescu Volin- tin napirend előtt felhivja a kormány figyelmét a tisztviselők nyomorára s kéri, hogy a tisztviselők januári fizetését, már a decemberi vakáció kiadása­kor folyósítsák. , Napirenden először Pascu szenátor mond bosz- szu és kevés érdeklődéssel hallgatott beszédet a fel­irati javaslát mellett. Mayer zsidó szenátor a’ féli; javaslat ellen Mayer Ebner zsidó szenátor: — A kormány eddigi munkájában vannak — mondja — pozitiv és negativ momentumok. A zsi­dóság szempontjából negativ az a tény, hogy pél­dául az újabb antiszemita kilengéseknek előidé­zői még nem kapták meg büntetésüket, amint a iarrnanesti állomáson is történt zavargás tetteseinek nem történt semmi bántódásuk. Ugylát- szik, hogy ebben a tekintetben a régi tradíció foly­tatódik. Az állami támogatással fentartott diákott­honokba nagyon kevés zsidó hallgatót fogadnak be. A zsidó iskolás gyermekeknek részt kell venniük a keresztény hittanórákon. A zsidó kérések teljesíté­sére a kormány mind a mai napig nem tett sem mit, ellenkezőleg: módosította a kultusztörvényt és pedig olyan módon, amely rendkívül káros a zsidó­ságra nézve. Közbekiáltás: Vlad miniszter annak idején Béesből üdvözlő táviratot kapott a törvény megsza­vazásakor a bécsi zsidóktól. i Mayer Ebner kijelenti, hogy ez a távirat, ha­mis volt. Negátiv ténye a jelenlegi kormány műkö­désének. hogy a trónbeszédben nem említette a ki­sebbségi törvényt. A zsidók etnikai kisebbségnek dik órában hagyjanak fel a minisztériumok­ban a meditálással, juttassák végre dűlőre a kolozsvári villamosúm immár halasztást nem tűrő kibővítésének kérdését. Kolozsvár elbal- kánizálása elvégre nemcsak lokális ügy, azonban az ódiumot a kormányra is ki kell terjesztenünk, ha nemcsak két és fél órára, hanem egyszer csak teljesen meg fog bénulni a város áramszolgáltatása. tekintik magukat és ha elő is fordul az, hogy az egyes területeken a zsidóság nemzeti érzése eltűnt, ez még nem zárja ki, hogy a zsidóság külön önálló nemzetként lépjen fel és kisebbségi jogokat vindi­káljon magának. A kormány hivatalosan képviseltette magát a krajovai diákkon- gresszuson, ahol éles szavak hangzottak el a zsidók és általában a kisebbségek ellen. A zsidók nagy lelkesedéssel fogadták a Maniu- kormány uralomra kerülését, ez a lelkesedésük azon ban az utóbbi időben nagyon megcsappant, mivei nem látják reményük teljesülését. A zsidó sérelmek sehol sem orvosoltattak és igy nem fogadja el a válaszfeliratot. A rutének visszakövetelik régi jo­gaikat A következő szónok Zalozjevszky bukovinai ruthén szenátor, aki a ruthének sérelmeit sorakoz­tatja fel. Különösen kiemeli, hogy háromszázezer bukovinai ruténnek nincs egyetlen egy rutén tannyelvű elemi is­kolája. Saveanu bukovinai miniszter közbeszól s azt mondja, hogy az iskolákban négyszáz rutén tanító dolgozók, az iskolák román jellege csak formális. Zalozjevszky továbbra is hangoztatja, hogy nagy igazságtalanság az, hogy háromszázezer rutén gyermek ne járhasson olyan iskolába, ahol megta­nítsák anyanyelvén Írni és olvasni. Saveanu idegesen válaszol, azt állítva, hogy maguk a rutének kívánják a román oktatási nyel- vet, hogy gyermekeik az állam nyelvét megtanulhas­sák és beleilleszkedhessenek az állami életbe. Zalozjevszky megállapítja, hogy ez a kívánság csak illetéktelen tényezőktől származhatik. Ő akár harmincezer aláírással ellátott okmányt is tud mutatni, amelyben az illető aláírók ellenkező­leg, a rutén nyelven való oktatást követelik. A kor­mány törvénytelenül, csupán rendeleti utón tö­rölte a rutén régi iskolákat, amelyek az osztrák uralom alatt kitünően működtek, s a mai helyzet következtében a rutén gyermekek analfabéták maradnak, mert a román nyelvet nem birják megtanulni, anyanyelvükön pedig szintén nem fognak tudni írni és olvasni, hiszen ennek megtanulására az államtól engedélyezett hetenkén­ti két fakultativ óra nagyon is kevés. Bukovina kisebbségeit régi jogaiktól és kultúrájuktól az uj rezsim fosztotta meg Mayer Ebner zsidó és Zalozjevszky rutén szenátorok nyíltan állást foglaltak a felirati javaslat ellen — 300.000 ruténnek nincsen ma iskolája, pedig a múltban volt Mayer Ebner kifogásolta, hogy a kormány hivata­losan képviseltette magát a krajovai kongresszuson Mai szánniuk 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom