Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-14 / 286. szám

111. IßVF. 289. SZÁM. 3 Gyárfás Elemér beszédére vála szolt Branişte szenátor A brassói kereskedelmi kamara a magyar rezsim alatt — Várjunk« (Bukarest, december 12.) A szenátus csü­törtöki ülésén napirend előtt elsőnek Vaitoianu tábornok intézett interpellációt Maniu miniszter- elnökhöz 8 felvilágosításokat kért a miniszter- elnöknek egyik előbbi ülésen elhangzott azon kijelentésére, hogy a román hadsereg defenzív célokra van felszerelve. Kérdi, hogyan értette ezt a kijelentést a miniszterelnök s kéri arra, hogy ha nyílt ülésen nem akarja a kérdést kifej­teni, úgy kisebbségi vezetés alatt állott a a gyulafehérvári határozatokra? ményt, hogy ne becsüljék le a kisebbségi kérdést és törekedjenek annak megoldására. Kifogásolja, hogy Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor be­szédének azt, a részét, amelyben a népek közötti békét zavaró agitáció- kát elitélte, több magyar lap nem közölte. Gyárfás Elemér közbeszól: Azokat a lapo­kat mi nem szubvencionáljuk. A kereskedők sérelmei 5 Minek szedjen...? Minek adjon gyermekeinek? csukamáj­olajat? ;; eit a nehéz és undorító orvosságot t Az Elixir Pangaduine || a legíinotnabbtokhal mijkivonatbólkészül, Íz­letes és emellett tokozott mértékben rendel­kezik a csukamájolaj minden tulajdonsá­gával és négyszer olyan erős. mint az. zárt ülésen esetleg csupán a tábornok szenátorok jelenlétében adja meg a választ az interpellációra. A következő interpelláló Apostol Popa, aki Galatzban külön közigazgatási direktorátus fel­állítását kéri. A. Varlaam szenátor a Prut balpartján fek­vő több községnek az uj közigazgatási beosztások során Besszarábiához való csatolása ügyében in­terpellál. Az interpellációra Pan Halipa minisz­ter válaszol s közli, hogy az átcsatolás a helyi lakosság kérésének megfelelően történt. A lakos­ság érdekei és a múltra visszanyúló szokások kö­vetelték az uj beosztást. A Magyar Pártról Napirenden Branişte szenátor az első szó­nok, aki először Gradisteanunak a kormány el­leni támadására reflektál. Csodálkozik, hogy Gradisteanu, aki a múltban a memorandum-pör- ben való részvételével és egyéb tevékenységével politikai nevet vívott ki magának a románok körében, most ilyen goromba módon támadja meg egykori fegyvertársait. A szónok ezután cá­folni igyekszik Gyárfás Elemér magyarpárti szenátornak azt a megállapítását, hogy a brassói kereskedelmi és iparkamaránál a kisebbségi vá­lasztók vannak többségben Gyárfás Elemér szólásra áll fel s ezzel kap­csolatban kifejti, hogy a magyar rezsim alatt a brassói kereskedelmi kamara teljesen szász ve­zetés alatt állott, ami a legjobban mutatja a magyar rezsimnek a kisebbségekkel szembeni tü- relmességét,. Újból leszögezi a kérdésben elfoglalt álláspontját és hangsúlyozza, hogy a kereskedel­mi és iparkamarai tanácsokat úgy kell megala­kítani, hogy azokban a kisebbségek számará­nyuknak megfelelő képviseletet nyerjenek. Branişte beszéde folytatásában Gyárfás Elemérrel tovább polemizál. A magyarpárti sze­nátor ugyanis kifogásolta azt, hogy például Brassóban az interimár bizottság, tehát nem a rendes választott város? tanács, több utcát átke resztéit. A szónok hangoztatja, hogy az uj utca­elnevezésekkel kapc ,ólat ban a kisebbségekkel szemben nem történt méltánytlanaság Branişte felhívja a magyarságot arra, hogy legyen loyal is a többséggel szemben és várja meg türelemmel a gyulafehérvári határozatok megvalósulását. Viszont kéri a kormányt és a román közvólo­Mr',-,. Az Illustration karácsonyi száma Lepage-nál kapható 245 leiért 152 oldalon rengeteg csodás kivitelű szí­nes mümelléklet, illusztráció, érdekfeszitő olvasmány. Karácsonyfa- dtszeh 3 lei ártól löllelé kaphatók a Minervánál Cluj-Kolozsvár A napirend második és utolsó szónoka Apos­tol Popa, aki különösen a kereskedők problé­máit fejtegeti. Kifogásolja, hogy sem a terónbe- széd, sem a válaszfelirat a spekula-törvény meg­változtatásán kívül más o kereskedők érdekeivel összefüggő tör­vényjavaslatokat nem jelenthet be. A spekulatörvény megváltoztatása sem érinti a komoly kereskedőket, akik úgy sem űztek árdrá­gítást. Az adóterhek már valósággal elviselhe­tetlenek. Kritizálja a jelenlegi adóztatási rend­szert. A kereskedelmi könyvek felülvizsgálása lehetetlenné tette a kereskedők hivatás­beli titoktartását és sok esetben, különö­sen, mikor kisebbségi kereskedőkről van szó, I nagy méltánytalanságokra vezet. Olyan törvé­nyek megalkotását kéri a kormánytól, amelyek a kereskedők érdekeit szolgálják. Bánfíyhunyadra a lakosság tiltakozása ellenére is ráhúzták a városi jelleget Háromszék és Udvarhely magyar falvaitól elkobozták ősi községi autonómiájukat - Viszont a román lakosságú megyék kis falvai is külön községeket csináltak (Kolozsvár, december 12.) Az a közigazgatási térkép, amit. az ország számára kirajzoltak. Er. dély sok megyéjének, vidékeinek felkavarja az éle­tét és megakasztja a békés fejlődési lehetőségeket. Szinte érthetetlen, hogy miért kellett ezt csinálni? A magyarázatot azonban meg lehet találni abban a célzatosságban, amely kisebbségi lakosságot kiván a maga életfeszkében ellensúlyozni és megnyomoríta­ni. A Monitorul Official-nak hatalmas kötet az a száma, amelyben a megyei és községi beosztás meg­jelent s ebből a kötetből kiemelünk olyan részlete­ket mutatóul, amelyek a célzatosságot dokumentál­ják és amelyek megmutatják, hogy milyen zavaro- dás korszaka fog most kezdődni. Bánffyhunyadot megdöbbentette a meglepetés Erdélyben egy uj várost, városi községet csi­náltak: itt a szomszédban, Bánffyhunyad község­ből. Magyar község volt, derék, józan, intelligens, munkás néppel. Kinek mi érdeke lehetett abban, hogy az érdekelt lakosságnak a megkérdezése nél­kül, de ennek a lakosságnak — amint a terv ki­szivárgott — azonnali tiltakozása ellenére ráhúzzák en-o a derék népre azt a cifra nyomorúságot, amit ez a városi jelleg a mostani időkben a számára je­lent? Lehet, hogy vannak, akiknek a számára pol­gármesteri, vagy olyan városi tanácsosi állások nyílnak meg, amelyek hatalmat és úri állásokat Ígér­nek. Azonkívül a polgármesteri állás betöltésénél a kinevezési jog érvényesülhet s ebbe akaszthatják bele a Tománositási tervek horgonyát. A városi ta­nácsban nagyobb számmal foglalnak helyet a hi. vatalbóli román tagok. Egy sereg hivatalt kell fel­állítani, sok hivatalnokkal, ami ugyan sok pénzébe kerül a lakosságnak, de ami elhelyezkedési lehetősé­geket nyújt egyes családok számára. Más indokát nem lebet elképzelni ennek a várositásnak, de ez nem komoly ok a cifra nyomorúságra. Néhány em­bernek az egyéni számításaiba bele lehetett kal­kulálni, a lakosság nyakába azonban kíméletlen, nagy terheket akasztanak. Kolozsvár és Nagyvárad között Bánffyhunyad - nak nincsen olyan forgalmi jelentősége, ami a vá- rositási gondolatot komolyan indokolhatóvá 'tenné, Inkább nevetséges, mint komloy. A nép, a lakosság a maga szerény gazdasági viszonyai közöt el tudta bimi azokat a terheket, amelyek a faluban a köz- igazgatás fentartása eirnén Tája hárultak,'de ezek a terhek is már alig voltak elbirlratók a mostani te­herbíró képességgel. A városnak a maga adói, a tak- szái s hozzá az uj berendezkedésnek a költségei rá­szakadnak minden lakónak a magángazdaságára. Egzisztenciák fognak felborulni, talán tömegesen és ezt akarták elérni azok, akik a városi jelleget rá­húzták Kalotaszegnek erre a szép falujára, amely­nek ősi szépsége is a falu-jellegben domborodott ki. Azok csinálták ezt, akik nem félnek attól, hogy tönk remegy a lakosság. A törvény értelmében a közigazgatási jellegen változtatni csak az érdekelt lakosság kívánsága alapján lehetne. Bánffyhnnyadnak a lakosságát, ré­gi tanácsát nem kérdezték meg. Meglepetésnek szánták. De a lakosság körébe kiszivárgott már ré­gebben a terv s akkor nyomban megriadt a köz­ség, hirtelen tiltakozó memorandumot irtab, amit több mint hétszáz családfő irt alá. A lakosság aka­rata megnyilatkozott ebben a tiltakozásban. A me­morandumot már régebben beadták a prefektushoz. Választ nem kaptak, csak a hivatalos lap a városok közé sorozta be Bánffyhunyadot. A hirt megdöbbe­néssel fogadták és mindent elkövetnek, hogy a kor­mány döntését megváltoztassák. Székelymegyék — nehány községgel Amíg a vegyes lakosságú és román többségű, megyék falvai megmaradtak kftotfgi jellegükben, ad­dig kiszámitba'latían követke7.ményü csapást mér­tek rá a székely Udvarhely és Háromszékmpgyékre. Udvarhelymegyének száznegyven falujából mindössze tizenhét­nek hagyták meg az önálló községi jellegét és harminchétnek még az a joga sem maradt meg, hogy falutanácsot alakithasson. Kétezer-kétezerhá- rontszáz lakosú falvakat is megfosztottak attól, hogy külön községként élhessék tovább életüket és nem voltak tekintettel arra, hogy a földrajzi fek­vés is lehetetlenné teszi a közös községházában va­ló közigazgatást. Ezzel szemben például a román lakosságú Naszódmegyében egyet­len egy olyan községet nem kreáltak, amely több faluból állana. Háromszékmegyében még kevesebb az önálló községként megmaradt fal­vak száma: mindössze tizenhat, a száznégy falu közül. Olyan nagy falvakat is összevontak, mint Zágon és Papolc, három faluból állították össze Nagyboros- nyó községet, amely jelentős nagyközség volt egy­magában s amelyhez távoli falvakat csatoltak hoz­zá. De sok olyan községet csináltak, amiket négy faluból vontak össze, egészen lehetetlenül. Mind­ezekkel még bővebben fogunk foglalkozni, mint aho­gyan ezt az érdekelt lakosság életérkei megkíván­ják. Olcsóbb, mint a gyárban! 150 leuért már yehet jó korcso­lyát FRIED JENŐ acéláru üzletében, Cluj, Sir. Maiéi (v. Mátyás király-u.) 2. N;kkelezetl acélkorcsolyák ÜOO leiért. Köszörülés, nikkelezés. S essen, amig a készlel tart!

Next

/
Oldalképek
Tartalom