Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-19 / 239. szám
Cv in jsvF. m. mim. Könyvszenzációk: 1. Molnár Ferenc: Egy, kettő, három — 122 lei 2. Munk Artur: A nagy Káder, fűzve 163 lei, kötve — — — — — — ___ 204 lei 3. Renn: Háború, fűzve 204 lei, kötve 300 lei 4. Coster: A nészutazás, fűzve — — — 102 lei 5. Swinnerton : Estétől reggeig------— 102 lei 6. Móricz Zsigmond: Forró Mezők, fűzve 54 lei. kötve — — — — — — — — 84 lei 7. Sigrid Unset: A tavasz, fűzve 54 lei, kötve — — — — — — — — — — 84 lei 8. Kataier: A sikkasztók, fűzve 54 lei, kötve------________ 84 lei A 6—8 sz. könyvek e'őjegyzési ára fűzve 44 lei, diszvászonköíesben 64 let. Kérje a kedvezmény feltételeit. a mi ■ jr ■ C5.UJ. — Szállítás vi1 I“ §■* M I n É" „¥i dékre utánvéttel előre LiSwl rHUl HUfl fizetve Irankó. — Maniu miniszterelnök megígérte az ipari termelés adósérelmeinek orvoslását Bokaresti tudósítónk jelenti: Maniu Gyula miniszterelnök kihallgatáson fogadta a nagyipar küldöttségét, amelynek tagjai Mir- cea szenátor, az UGLR vezérigazgatója, dr. Böszörményi Sándor, az UGIR kolozsvári ügyvezető igazgatója, dr. Gheorghjan, N. Butculescn, az Erdélyi és Bánáti Sörgyárosok Egyesülete képviseletében pedig Bürger Albert elnök, Schiessel Richard, a Tordai Sörgyár Rt. igazgatója, Sándor Béla, a Borközpont igazgatója és Csallner igazgató voltak. A küldöttség nevében Mircea szenátor kifejtette a miniszterelnök előtt, hogy a romániai ipari termelés rendkívül súlyos helyzetbe került a kormány gazdaságpolitikai intézkedései, de különösen az adótételek felemelése következtében és kérte, hogy a kormány a jövőben feltétlenül hallgassa meg gazdaság- politikai intézkedései előtt az ipari termelés reprezentánsait, Maniu miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy az ország általános boldogulása szoros összefüggésben van az egészséges gazdasági élettel. A legutóbbi törvényhozási intézkedések a gazdasági élet szanálását célozták, ezek az intézkedések azonban csak átmeneti jellegűek és ha a gyakorlat azt mutatja, hogy foganatosításuk káros a gazdasági életre, úgy a maga részéről készséggel hajlandó a revízióra és a törvények módosítására. Úgy ő, mint a szakminiszterek, tudatában vannak egyes utörvények reformálása szükségességének. A legrövidebb időn belül sor kerül ezek helyesbítésére, esetleg teljes megszüntetésére. Végül kijlentette Maniu miniszterelnök, hogy a maga részéről az ipari termelés konszolidációja érdekében hajlandó a gazdaság- politikai természetű * törvényeket gyökeresen megreformálni, a revíziónál azonban tekintettel kell lenni az államkincstár anyagi érdekeire is és a költségvetés egyensúlyának biztosítására. act »»■ — Az arabok általános sztrájkkal tüntettek a Palesztinái zsidók ellen. Londonból jelentik: Jern- száiemi jelentés szerint a mohamedánok legfőbb papi tanácsa általános sztrájkot proklamált tiltakozásul a Siralmak Falánál tartott zsidó istentisztelet ellen és a zsidókkal szemben követett kivételes bánásmód miatt. A sztrájk Palesztinán kívül kiterjedt Transzjordániára is. A zsidók a sztrájk alatt rendesen végezték napi munkájukat. Üzleteiket nyitva, tartották s rendzavarás nem történt. HHi Hirdetmény Köztudomásúi hozzuk, hogy a f. é. október 27.-én, vasárnap d- e. 11 órakor a bonchidai állami méntelepen, Sec(ia Duvana, Jucid de Jós állomás mellett nyilvános szóbeli árverést tartunk két felnőtt kanca és 10 (irb. másfél éves szdmfeletíi csikókanca eladása végett, Az árver’st a számvitel törvény 72—83 szakas ainak még felelően tartjuk meg. F H. A MÉNTELEP IGAZGATÓJA ' (Kolozsvár, október 18.) Rendkívüli feltűnést keltett a Keleti Újságnak a csikszenttamási nemrégen felfedezett márványról írott cikke, amelyben beszámoltunk róla, hogy a porig égett kis székely falu határában olyan márványtipust fedeztek fel, amely ritkítja párját. A munkálatok javában folynak és Sütő József bányatulajdonos minden feszközt felhasznál, hogy a székelységre nézve a rendkívül fontosságú kincs ne osak ismertté legyen, hanem annak szociális hatását és áldásait a székelyek is élvezhessék. Beszámoltunk róla, hogy megindult az akció egy nagyobb magyar részvénytársaság összehozására is. Az érdeklődés rendkívül nagy, és értesüléseink szerint meg van a remény, hogy a csikszenttamási márványbánya, belekapcsolódjék közgazdasági életünkbe. Cikkünkkel kapcsolatosan Bányai János ismert és neves geológus a csikszenttamási márványról az alábbi rendkívül érdekes felvilágosításokat adta: — A márványipar után érdeklődőknél nagy fontosságú lévén a típusnak a megállapítása ép azért hangsúlyoznunk kell, hogy az itteni teljesen kristályos szerkezetű (tehát tényleg valódi márvány) anyag nem róssaszinü, hanem három főbb változatban fordul elő, fehér (caraxai típus), szürkén erezett (íruskicai típus) és híressé vált krémsárga szinü, (penteliconi-görögországi típus!) amely ma nínas is forgalomban sőt a prakszihban eddig még nem ismert típusokra is van ki. látás. Ezek közt mindenesetre ez a legutóbbi a legértékesebb nemcsak egyedüli előfortolásánál fogva, ameíy Európában számba jöhet, hanam azért is, mert árnyalatra ea köaelitá meg az emberi bor színét. — A történeti rész ecsetelésénél egy kis sor- rondi tévedés csnszott be — folytatja Bányai tanár. — Az 1924—27-ik években ugyanis teljesen önállóan, mint mondani szokták a magam szakállára térképeztem a Hargita vidékét s árokról-árokra járva 1926-ban érkeztem el Szenttamásig s ekkor találtam meg e krém márványt. (A többiek már azelőtt ismeretesek voltak 1) — Sütő barátomék nagyon sokat kntattab ércek után az Erdővidéken. Látván a feltárásokra is áldozatkész kedvüket, én mint legreálisabb s legkönnyebben értékesíthető anyagot a szenttamási márványt ajánlottam kitermelésre s igy aztán 1928, évben mentek át oda. — E történeti tények egyáltalán semmit el nem vonnak Sütő József érdeméből, mert jól tudjuk milyen nagy dolog manapság egy ilyen nagyarányú dolognak a megindítása, ami nem csekély befektetést, hanem rengeteg utána járást kíván úgy a bányajogositvánvok, mint a birtokjogi ügyek elrendezésénél, nem számítva még a feltárás műszaki és üzleti oldalát is az ügynek! — Szükségesnek tartottam azonban a fentieket a magam reputációja érdekében megemlíteni, mert az' ismerőseim a fentiek alapján ismerik az ügyet % igy én a mult számban közöltek után furcsa megvilágításba kerültem volna. ►«4 MHM Szabó Dezső Budáról Pestre ruccant át „ vendégs“ H (apók agyon akarták tjaífgatni, de a második efőadáson már teíi jfáz tapsoít az írónak — Tüakkay Sándor, TÍprify Bajos és Tílécs Pásztó Szaöó Dezső Qaffgatói között (Budapest, október 17. Budapesti tudósítónktól.) Szabó Dezső neve mellé felesleges különböző jelzőket tenni. Vele szemben a „kiváló“, „nagy“ és hasonló epithetonoknak valóban nincs jelentősége. Ha azt mondjuk, hogy Szabó Dezső, — ez magában is épen eleget mond. Az „Elsodort falu“ Írója most ismét sokat beszéltet magáról Pesten. Nagy dolog történt vele: évek óta először rânduit át Budáról Pestre, ahol ismeretes olaszországi útja óta még véletlenül sem fordult meg. Megszüntette önkéntes budai fogságát, de korántsem Pest színházi szenzációi vagy hirtelenében felhúzott bérpalotái érdekelték, hanem az a cél, hogy hosszú „hallgatás“ után megkezdje és megtartsa előadássorozatát a zeneakadémián. Ha nem lett volna, túlságosan profán a hasonlat, azt mondanék, hogy, amint a téli hideg és a szükség az óriás hegyek rengetegéfől lecsalja a havasok királyát; a farkast emberlakta vidékekre, úgy szánta el végre magát Szabó Dezső is arra, hogy Sváb-hegyi villájának zordon csendjét és a kis budai kávéház kopott márványasztalát felcserélje a hangversenyterem dobogójával. Hat előadást hirdetnek a Budapesten nagy feltűnést keltett plakátok. Az előadássorozat gyűjtőcíme: Korunk főbb prolémái. Ez alatt a gyűjtőcím alatt >a következő előadásokat tartja meg (részben már meg is tartotta) gyors egymásutánban Szabó Dezső: 1. (Október 14.) (Az „egész ember“ ideológiája és m emberiség egysége. 2. (Október 15.) Az uj európai kultúra alapjai. 3. (Október 18.) A művészet válsága a dráma világválságának tükrében. 4. (Október 19.) A nemzetek uj életforrásai. 5. (Október 21.) A magyar iskola uj utjai magvarország uj elhelyezkedésében. 6. (Október 25.) A magyarság útja, természetes céljai és történelmi jelentősége. Hétfőn folyt le az első előadás. Sajnos, nem olyan keretek között indult meg az előadássorozat, ahogy, Szabó Dezsőről lévén szó, méltán el lehetett volna várni. Őszintén megmondva: a Zeneakadémia nagy terme egyáltalában nem mutatta a zsúfoltság képét. Hogy mi az oka érmék Î Furcsa dolog, de igy igaz: Pest bizonyos köreiben valami csöndes bojkott-féle mozgalom alakult ki Szabó Dezsőre! szemben. A lapok nemcsak az Írásait nem adják le, ha., nem egyszerűen elhallgatják előadásait is. Kegyetlen valóság, hogy éppen magyar írék s újságírók prosz- kribálják azt a költőtársukat, akiről lehetetlen el nem ismerni, hogy a mai irógeneráció legelső vonalában áll. Szegény Szabó Dezsőt még az ág is huzza. Nemcsak a politikai és napi sajtó néma bojkottját kell elszenvednie, hanem mintha a plakátragasztók is összeesküdtek volna, ellené. Az előadások felragaszait olyan leleményesen ragasztották ki, hogy ugyancsak jó szeme legyen annak, aki fel tudja fedezni a pesti ucoa plakátrengetegében. A Hűvös- völgyben, Lágymányoson, meg a Zugligetben fölösszámmal díszelegnek a Szabó Dezső-plakátok, Budapest belvárosi részeiben azonban alig látni belő. lük. Ami akad, azt is olyan ügyesen „félreragasztották“, hogy lehetőleg nehogy meglássa valaki. Egyetlen 3or sem jelent meg a pesti lapokban a* előadásról. Még csak nem is támadják. Ugylátszik rájöttek arra, hogy a legjobb módszer az agyonhall- • gatás. Ebben aztán nagy tökélyre vitte a budapesti sajtó. Jellemzően érdeke.“ azonban, hogy 24 órával később, a második előadáson a közönség száma megduplázódott. Szinte bizonyosra vehető, hogy a bar. madikon már szinültig zsúfolt ház lesz. Mert, aki valamikor meghallgatta, az nem marad ki többé s Szabó Dezső-előadásokról. Mint egy Beethowen- szimfóniának. olyan volt a felépítése é3 hatása az első előadásnak. Nem kis élvezet Szabó Dezsőt az előadó székben látni. Ezer szinü, ezer hangú volt az első előadás és a közönség döbbent csendben hallgatta. A hatásról csak annyit mondunk, hogy könny és kacagás váltották fel egymást, de — épen úgy mint az életben, — több könny és kevesebb kacagás. Érdekes a miliő is. Nem volt nehéz felfedezni a hallgatóság soraiban Makkai Sándort, Áprilv La. jóst es Mécs Lászlót, az Utódállamok legnevesebb irótehetségeit. F, B. Rendkívüli meglepetéseket várnak a csikszenttamási márványbányától Bányai János feológus nyilatkozik a nemrégfen felfedezett márványról — Eddi gr még nem ismert típusokra is van kilátás
