Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-15 / 210. szám
r XII. WF. 210. SZÁM. 3 *osvmum mmmwaammmmmmm Panait Istratinak még a belügyminiszter rendelete alapján sem engedték meg, hogy megtekintse a véres sortüz színhelyét A vizsgálat folyik, de még egyetlen egy munkást sem hallgattak ki — A szerencsétlen özvegyeket a bánya kidobja lakásukból — A külföld indított akciót az áldozatok hozzátartozóinak segélyezésére I (Déva, szeptember 13.) Panait Istrati, a .világhírű román iró, aki az orosz kommün állapotait másféléven át tanulmányozta s akit egyenesen a kormány hívott haza, hogy tanúja legyen demokratikus kormányzásának, Déván fel akarta keresni a lupényi letartóztatottakat. Ez az igyekezete azonban a hatóságokon meghiúsult, mert bár az iró a belügyminiszter külön engedélyét mutatta fel, amelyben a hatóságokat a miniszter felkéri arra, hogy az Írónak a lupényi ügyben lefolytatandó vizsgálata során mindenben segítségére legyenek, a hatóságok nem vették figyelembe s nem engedték meg, hogy a letartóztatottakkal érintkezésbe juthasson. i Panait Istrati Lupényban i Ilyen előjelek után dr. Almásán Ágoston dévai ügyvéd, a munkásság védőjének kíséretében az iró először Vajdahunyadra utazott, ahol a vár megtekintése után a vasgyárat szemlélte meg és megdöbbenve látta a nagymennyiségű nyersvasat s a három üzemen kívül helyezett kohót. Szombaton reggel már Lupényban volt, ahol először a véres események szemtanúival kereste az érintkezést, azután pedig felkereste a kórházban a sebesülteket, lement a bánya mélyébe, majd beszélgetést folytatott a bánya igazgatójával. A véres esemény színhelyét, a villamos központot is meg akarta tekinteni, azonban a felállitőtt katonai kordon ebben megakadályozta s hiába volt a belügyminiszteri rendelet, nem engedték közel, úgy, hogy az iró egy közeli magaslatról tekintette meg a szomorú helyet, ahol oly sokan lelték halálukat s vesztették el férjüket és édes atyjukat. A magaslatról teljesen jól látszik a 3 méter mély és 2 méter széles kanális is, amelynek forró vizébe kényszeritet- ték bele a szerencsétlen munkásokat. Az elégedetlenségnek s igy a sztrájknak is — amint azlt Panait Istrati, a munkások előadásából most utólag is megállapította, a társulat magatartása volt az oka. Az Ilona- bánya munkásaitól havonta 3400—3500 riz- nát vontak le indokolatlanul és szabálytalanul s minden ilyen rizna a munkásnak 40— 70 lejt jelentett. Sőt azt is megtették, hogy ha a rizna nem volt teljesen teli, semmit sem fizettek érte s nem eszközöltek a hiányért levonást. Egy Paulini nevezetű mérnök volt ezeknek a nagy mestere az Ilona-bányánál, ahol a munkások szinte kivétel nélkül a Mun- teanu-féle független szakszervezethez tartóztak. Az Ilona-bánya elégedetlensége terjedt aztán tovább s robbantotta ki a sztrájkot, amely csupán oda irányult, hogy a társulat tartsa be a kollektiv szerződést. Amikor a prefektus felszólította a munkásságot, hogy hagyják el a villamos központot, a munkásság kijelentette, hogy mindaddig nem teheti meg, amig fehéren a feketét nem látják, hogy a bányaigazgatóság respektálni fogja a kollektiv szerződést. Vöröset fehéren — mondja az őrmester Erre a kétségbeesett ragaszkodásra az esemény színhelyén lévő Mai can csendőr őrmester azt mondta, hogy majd mutatok én nektek vöröset fehéren s ebben a pillanatban vette kezdetét a lövöldözés s szorították be a munkásságot a keskeny kanálisba. A vérengzés bizonyitására is szem- és fültanuk vonultak fel a román iró előtt. Egy özvegyasszony, Golcea Vasilie özvegye, sírva panaszolja, hogy éppen ennivalót vitt az urának s az ura mellette állott, amikor a lövöldözés megtörtént. Csupán könnyebben sebesült meg s odalépett, Ilyen nehéz a helyzete a többi özvegynek is. Semmijük sincsen, mert minden vagyonuk a férjük két karjában volt s azt most elvesztették. A munkaügyi miniszter ottlétekor kaptak fejenkint, a családra való tekintet nélkül 3800 lej segélyt s azóta semmit sem és a napokban kézbesítették a bányaigazgatóság felszólítását, amelyben közli a bánya, hogy mivel férjük nincsen munkában a lakást felmondják s a hónap végén okvetlenül adják át. Éppen télviz idejére maradnak lakás nélkül ezek a szerencsétlen asszonyok, akik nemcsak magukról, de árváikról is gondot kell hogy viseljenek s amellett semmi sincsen, amivel kenyerüket megkereshetnék. Nagy a panasz arra nézve is, hogy a hatóságok, bár vizsgálat vizsgálat után folyt le eddig még egyetlen egy munkást sem hallgattak ki. Mindenik vizsgálóbizottság csupán a hatóságok előadásából állította össze a vizsgálat Megható volt, amikor az iró a kórházban meglátogatta a szerencsétlen esemény sebesült áldozatait. Most már csak kilencen fe- küsznek a kórházban és mindegyik munkás. A csendőrség és katonaság közül egyetlen egyet sem kellett bekötözni a véres esemény alkalmával, amint azt a kórház igazgatója bizonyítja. Az első munkás sebesültnek amputálták a jobbkarját s a ballábát bokán alul. A második: két lövés hátulról a tüdőben. A harmadikat hátulról puskatussal ütötték főbe, úgy, hogy megrepedt a koponyája s elvesztette a beszélőképességét. Negyedik két láblövés mind a két lábában, ötödik két lövés, egyik a felső karban, második a kézfejen. Hatodik: Fejlövés hátulról. Hetedik: tüdőlövés hátulról a tett színhelyétől 500 méter távolságban. Nyolcadik: hátlövés. Kilencedik: balkarlövés Fizetési listákat vitt magával Panait Istrati A véres esemény végoka tehát mindenképpen a szörnyű kevés kereset s az, hogy ezt a kevés keresetet is törvénytelenül megkeves- bitették. Ennek dokumentálásra Panait Istrati egy csomó fizetési lis- < tát vitt magával s dr. Almásán 'Ágoston, a munkásság ügyvédje is magával hozott néhányat, hogy a bíróság előtt ezekkel bizonyíthassa a rettenetes munkásnyomort. Egy István-bányai munkás 101 számú bérlistáján például 25 munkanapért összesen 3301 lej kereset szerepel, de a levonás 1822 lej, úgy, hogy kézhez csak 1479 nagyváradi olvasóink szives tudomására hozzuk, hogy a közismert Moravetz timişoarai zenemükereskedő cég (Románia zenemüközpontja) az oradeai Pallas könyvkereskedésben egy zenemülera- katot létesített, ahol a szükséges zenemüveket az eddigi nagyváradi áraknál lényegesen olcsóbban árusítják. Kérjük a cimre ügyelni: Ferdinand király-ut 1. Pallas könyvkereskedés hogy letépett ingével bekötözze vérző férjének a sebét. A katona azonban ellökte az asszonyt s szuronyával hátba döfte a szerencsétlen munkást, aki azonnal szörnyet halt. Ez az özvegyasszony az első urát az 1922-ikt bányarobbanás alkalmával veszítette el s a második férjét pedig mostan. Az első férjétől egy 8 éves fia van, a másodiktól egy 3 éves leánya s azonkívül testvérének tartja egy árva gyermekét. Most teljesen kenyér nélkül van. anyagát s nem fektettek súlyt a munkásság véleményére és adataira, amely döntően folyt volna -be a vizsgálat menetébe. Ebben a nehéz helyzetben a munkásság arra gondolt, hogy saját filléreivel fogja támogatni azokat, akik arra leginkább rászorulnak. Gyűjtést akartak tehát rendezni az özvegyek részére, azonban, mivel ahhoz miniszteri engedély kell, a gyűjtést nem engedélyezték és igy lehetetlenné van téve még az is, hogy egymás filléreiből segítsék egymást. Jellemző az erdélyi közvéleményre és a 'társadalom magatartására, hogy a lupényiak javára semmi gyűjtési akciót nem indítottak. Ellenben idegen országban már megmozdultak a szivek s Aradi Viktor éppen hétfőn vitte le Lupényba az özvegyeknek és árváknak a németországi bányamunkásság ruhaadományait két tele nagy ládában. Panait Istrati pedig a lupényi eset tanulmányozása után Franciaországban fog gyűjtést indítani a szerencsétlenek részére. lejt kapott a munkás. Egy Ilona-bányai munkás listáján 2667 lej kereset szerepel s a levonás ezzel szemben 2532 lej, úgy, hogy 135 lejt kapott kézhez a munkás, aki még a jobb- keresetüek közé számit, mivel ezek akkord- munkások. Érdemes utánanézni a levonásoknak is. Például az utóbbi listán nyugdíj címem 120 lej, betegsegélyző címen 44 lej, élelmezés cimen 1514 lej, hús címen 401 lej, templomért, ami valószínűleg az egyházi adó 66 lej, állami adóban 316 lej és zene cimen 23 lejt vontak le. Kivéve a húst és a fűszert, a levonások mind hiábavalóságra lettek fordítva s a munkásnak csak kárára szolgál. Pedig ez még a jobbkeresetüek közé számit. Hát még a többi napszámosok? Panait Istrati fontos megállapítása még az is, hogy a villamos központ udvara ma is tele van vasdorongokkal, éppen úgy, mint augusztus 6-án reggel, mivel a központ ott tartja ezeket az eldobott vasakat. Az az állítás tehát, hogy a munkásság gyűjtötte volna azokat oda azért, hogy azzal támadjon, vagy pedig védekezzen, nem felel meg a valóságnak. Panait Istrati látogatása két napig tartott. Innen Brassóba utazott, majd Bukarestbe megy és Maniu miniszterelnöknek és Vajda belügyminiszternek fog beszámolni tapasztalatairól. Az özvegyek s a munkások valósággal felszabadítójukként üdvözölték a román irót, akit megkértek, hogy a lupényi ügy tárgyalásán okvetlenül vegyen részt. Panait Istrati megígérte, hogy ba Párisban is lesz akkor, a tárgyalásra okvetlenül haza fog jönni. Â tehetetlen özvegyet kiteszik a lakásból Kilenc sebesült a lupényi kórházban Ismeri a pasztörizált tej értékét? Klőáflitja Victoriei A pasztörizálás által csiramentessé vélik a tej. azonben megmaradnak benne a szervezet fejlődésére nélkülözhetetlen vitáminok, melyek a közönséges íelforraiással elvesznek. — a Szociális Testvérek Társaságának tejfeldolgozó üzeme. — Kapható a Central tejivóban, (Calea s minden nagyobb füszerüzletben és tejjesarnokban.
