Keleti Ujság, 1921. június (4. évfolyam, 113-119. szám)
1921-06-07 / 115. szám
4. cMaí rokra is vonatkozó részei egyáltalában nem ha|tattak végre. Vonjuk le a história eseményeiből az idevonatkozó tanúságokat : Az 1348-iki kolozsvári országgyűlés tévedett akkor, amikor Erdély különleges viszonyainak, históriája számbavételének figyelmenkivül hagyásával feltétel nélkül mondotta ki az uniót Magyarországgal. E tévedését csak súlyosbította azzal, hogy az Eötvös-féle nemzetiségi törvényt, mely Magyarország nem magyar nyelvű és fajú nemzeteinek nyelvi és kultúrái autonómiát biztosítóit, nem hajtotta végre, — Erdély románsága levonta apáink tévedésének konzekvenciáit akkor, amikor 1918-ban, a gyulafehérvári nemzetgyűlésen a romániáva! való uniót feltételekhez kötötte, melyet sietett törvénybe is ikíaltatni. De amiképpen a Magyarország által végre nem hajtott törvény nem oldotta, meg sőt el- mérgesiieíte a nemzetiségi kérdést, azonképpen nem valószínű, hogy a Románia áliai végre nem hajtandó gyulafehérvári határozatok megoldhatnák Erdély és ez itt élő nemzetek békéjének kérdését. Enélküí pedig lehetetlennek látjuk a végleges konszolidációt. Félezer esztendeje annak, hogy ezt a világrészt lángbaboritotta a hitújítás nyomán kikelt vallási gyűlölet. Népeket és nemzeteket akkor azzal a jelszóval uszítottak egymásra, hogy az egyik másfo’.nában imádta ugyanazt az Istent, mint a másik. Egyszerű és bölcs apáink pedig akkoron, amikor ezen a földön 6 felekezetben tisztelte az Urat Erdély 3 nyelvű népe, összeültek és egy- akarattai kimondották a legkeresztényibb határozatot : mindenkinek pedig az ő hite az 6 magadolga. Kimondották, törvénybeikíatiák és . törvényt be is tartották becsületesen. És amig a világrész minden más országában századokon kesztül véres nagy csatáikat vívták e.z egymásra uszított, különböző felekezetű, de egyhitü népek, addig Erdélyben békesség volt, munka, boldogság és jóllét. Históriánknak ezt a nagy tanulságát felejtették el 1848-ban uniótkimondó apáink, ezt a tanulságot felejtette el Magyarország kormányzata, amikor a nemzetiségi törvényt nem hajtotta végre. De erről a nagy tanulságról nem szabadna megfeledkeznie Erdély románságának és az államnak sem, ha azt akarja, hogy Erdélyben békesség, munka és boldog megelégedettség legyen ezután, mint egykoron volt. — De akkor Erdélyt . erdélyiek kormányozták ... Az első harangütés Két és fél esztendeje, hogy régi hazánktól elszakadtunk és elmúlt egy éve, hogy a békeszerződés aláírásával Erdély Románia földje lett és népe Románia polgársága. Két és fél esztendeje csak még, hegy a sors végezéséből régi utunkat elvesztettük és fél esztendővel ezelőtt erre az útra véglegesen leeresztette a so1- rompót a ratifikálás. Két és fél év óta nap-nap után súlyosabb és súlyosabb terheket rakott reánk az élet, És mi két és félesztendő óta alszunk, álmodozunk, csodákat várunk és nap-nap után jobban roskadozik testünk és lelkünk a növekedő terű alatt. De az idő, az események rohanva haladnak és mi hiába dugjuk be fülünket és hiába (akarjuk be szemünket! Az álmok álmok maradnak, csudák mesében történnek csupán és kellett jönnie az időnek, amikor megébredünk, e! kellett jönni ez időnek, amikor a csodában való hitünk elvesz. Ma tudjuk már, hogy nincsen mire várjunk 1 Két és félesztendei tétlenség, keserű hallgatás után elérkezett az ideje annak, hogy felébredjünk ! Itt van aztán az utolsó óra, amit ha elmulasztunk, talán sohasem pótolhatjuk többé. De hogy önök, polgártársaim első hivó szózatunkra megmozdultak és eljöttek ide, az bizonyítéka annak, hogy a mi serkentésünk már készülőben találta önöket, bizonyítéka annak, hogy mi csak a kalapács voltunk, mely ráütött akkor Kalotaszeg magyar leikeinek harangjára. amikor abba a lélekbe minden e! volt határozva már. Mindnyájan tudtuk mindazt, amit itt együtt most újra számbavettünk; összeadva tehát a múltak tanulságait és melléje rakva mai bajainkat, keserűségeinket, mind tisztábban, mind világosabban látjuk azt az utat, melyen haladnunk kell, hogy ebből a reánk súlyosodé nehéz helyzetből, melybe önhibánkon kívül, rajtunk kívül álló okokból kerültünk, de amelynek minden terhe minket terhel, minden keserűsége a mi lelkűnké, valahogyan kikerüljünk. Ebben a nehéz munkában ne számítsunk idegen segítségre, nem szpbad várnunk véletlen szerencsére, de ezeréves műi lünk tudatában nyugodt önbizalommal, erős akarattal, szorosan összefogva minden erőnket, minden képességünket kell nekifognunk annak a munkának, mely reánk vár. Ki kell tehát tűznünk a célt, melyért érdemes lesz hercbaezállftnunk minden törvényes és megengedett fegyverrel, melyet emberi és állampolgári jogaink biztosítanak nekünk. Meg kell választanunk az utat és módot, amelyen és ahogyan haladva a legtöbb kilátással érhetjük el kitűzött célunkat. A kitűzött cé! Az utóbbit mi a magyarságnak politikai pártszervezetben való tömörülésével gondoljuk legegyszerűbb módon megoldhatónak, mely párt azután, mint a „Magyar Szövetség“ tagozata az abban összefoglalandó minden iöbbi magyar szervezettel, tömörüléssel, egyesüléssel együtt dolgozhatna mindama célért, melyek Erdély magyarságénak, de Erdély többi nemzeteinek is, tehát végeredményében egész Erdélynek közös céljai kell hogy legyenek. Ezt a célt pedig pártunk programmjába foglaltuk össze, melyet a következőkben felolvasok: 1. pont. Erdély legyen az erdélyi nemzeteké. 2. pont. Az-ország törvényei közé iktatott gyulafehérvári határozatnak sürgős és teljes végrehajtása, különös tekintettel a határozat III. cikkelyének 1. és 2. pontjaira, melyek az erdélyi nemzetek és egyházak autonóm jogait foglalják magukban. A közoktatásügynek és kulturális intézményeknek nemzeti autonómiák keretébe való helyezése. A teljes vallásszabadság íörvénybeiktatása. 3. pont. Az alkotmányban, békeszerződésben és az állam törvényeiben biztosított egyéni és közszabadságjogok szabad gyakorlását gátoló és akadályozó összes intézkedések, ren- deleíek azonnali visszavonása. A politikai titkos rendőrség megszüntetése. 4. pont. Addig is, amig a világ minden dolgozó cs békét akaró népeinek legősziníébb kívánsága szerint a nagy hadseregek leljes kiküszöbölésével valami más utón lehet elintézni az országok, nemzetek és népek egymással való vitáit, kívánjuk a hadsereg létszámának a minimumra való redukálását és a csapatíesteknek sorozási körleteikben való elhelyezését. 5. pont. Munkaszabadság és munkásvédelem. A munkásszervezetek, csoportosulások, egyesülések és a munkásjóléti intézmények önkormányzatának biztosítása. 6. pont. Abirtokminimum és maximum megállapítása; ezen belül a tulajdonjog szentsége. A maximumon felüli blrtoktöbbletekbŐl a minimumon alóli birtokosok kielégiíése. Az ösz- szes nemzetekre egyenlően igazságos és mindenkit egyenlő elbánásban részesítő földbirtokreform. 7. pont. Igazi, semmiféle kivételt nem ismerő progresszív adórendszer; az adómentes létminimum felemelése. Az elsőrendű szükségleti cikkek fogyasztási adójának és a monopóliumoknak eltörlése. 8. pont. Az ipar és kereskedelem szabadsága. A mezőgazdasági nép, kisiparosok, valamint munkások termelő-, értékesítő-, hitel- és fogyasztási szövetkezeteinek állami támogatása és védelme a nagytőke és nagyüzem uzsorájával szemben. 9. pont. Egyenlő, általános és titkos választójog; nemzetek szerinti kerületi beosztással és lajstromokkal. Határozzanak! ’ Ezekbe a pontokba foglaltuk össze azokat a célokat, melynek kivívásáért zászlót bontottunk itt, Kalotaszegen először. E prograrnmpon- tok alapján alakul ma meg az „Erdélyi Néppárt“. Mi tanácskozunk, számbavettünk, mi célt tűztünk ki, mi tanácsoltunk! Ezt tettük eddig és ez a mi kötelességünk volt magunk iránt, nemzetünk iránt, népünk jövője iránt. Hogy már most azt, amil itt elmondottunk helyesnek tart- ják-e, hogy a célt, amit kitűztünk magunk elé, vállalják-e,, hegy végül a mód, ahogyan dolgozni akarunk ..Önökkel együtt, megfelel-e, azt eldönteni az Önök dolga, Kalotaszeg idegyülekezett magyarságának dolga. Amit el akartunk mondani, elmondottuk. Elmondottuk nyíltan, őszintén, minden titkos hé- luisó gondolat nélkül. Lehet, hogy lesznek, akik félreértenek, lesznek, akik gyanúsítani fognék minket és lesznek, akik félni fognak. De hittel hiszem, hogy lesznek, akik mellénk állanak bátran és őszintén. Akik biznak magyarságunk ezereszlendő alatt kipróbált életerejében, akik biznak ügyünk igazságában és biznak faiunk jövendőjében. És hittel hisszük, hogy Kalotaszeg dolgozó magyar népe ezek közölt lesz. Ebben a hitben,^ ezzel a bizalommal hívtuk ösz- sze Önöket és ebben a hitben, ezzel a bizalommal kérjük Önöket mos;: Határozzanak! Az intliíványok Kós Károly beszédének frenetikus hatása volt. A programmtervezet minden egyes pontja Kedd, Î921 Junius 7. után felzugott az éljen és a taps. A felszólalásokban talpraesett eredetiséggel nyilatkoztak meg a népben régóta, elfojtva élő gondolatok. Mikor pedig Kós leszállóit a dobogóról, tisztelői, barátai, ismerős-ismeretlen tolongott hozzá, hogy szerencsekivánatoikkal elhalmozzák. Ezután Bokor Márton mészárosmester tette meg az indítványt a Kós által felsorolt Programm elfogadáséra. A következőket mondotta; A felolvasott és megmagyarázott progrem- mot a nagygyűlés macáévá teszi és határozatikig kimondja, hogy ezen programiban körvonalazott alapeivek szerint megalakítja az erdélyi Magyar Szövetség Kalotaszegi tagozatát. Kimondja továbbá a nagygyűlés, hogy magát egyszersmind olyan politikai pártalakulatnak is tekinti, mely a Magyar Szövetség tagjaként, azzal karöltve kívánja a magyar érdekeket szolgálni. Éppen azért az elfogadott programmot keretnek minősiti, melynek^ végleges tartalommal való kibővítése a közelebbről megalakítandó országos magyar központi képviseletre vár. Ennek megfelelőig egész Kalotaszeg területéről egy nagyobb bizottságot választ, melynek feladatává teszi, hogy a községenként! és járásonként szervezést a legrövidebb idő alatt keresztülvigye. Addig is pedig, míg majd a végleges tisztikar képviseleti alapon megalakulhatna — felhatalmazza és utasítja a ma megválasztandó előkészítő és szervező bizottságnak önként jelentkező tagjait, hogy a magyár szövetség gyűlésein résztvegyenek, a megalakítandó országos politikai párt kiépítésében közreműködjenek s a páríelnevezésnél hozzák javas" latba az „Erdélyi néppárt“ nevet. A szervező-bizottság A népsyülés egyhangúlag magáévá tette az indítványt, azután Cscöregh János bánffyhunyadi földmives ajánlotta elfogadásra a párt szervező- bizottságának tagjaiul a következőket: Elnök: Albrecht Lajos dr. ügyvéd, ügyvezető alelnöki Bokor Márton ref. lelkész, ügyvezető jegyző: Tolcsvai Lajos ügyvéd. Tagok: Pócs Márton, Lakatos András, Varga Márton, Mak- falvi János, Csöregi András tanító, Tordai József, Bokor Márton mészáros, Nagy Ferenc, Budai János, Major József, Csorna Sándor, Bőd László dr., Kapdebó Szilárd dr.. Nagy Miklós, Tóth Ferenc, Pap András bíró, Vincze Ferenc. Kudor Márton, Beflendi Márton, Búzás Pál Bánffyhu- nyadról. — Kalotaszeg többi községeiből a lelkészek, tanítók és ktvülök Ágoston Palkó János, Tuiogdi János, Ábrahám János, Jakab Gazsi János, Fekete Biró Ferenc, Kós Károly, Imreh József, Bányai László, Gelli Gyula, Császár Gábor, Hatfaludi Ferenc, Korpos B. János, Varga Gáspár, Káló Bandi János, Kolcsár Márioh, Vince Pál István, Pitroff József és Szentiványi József dr. Javasolta ezenkívül az előadó, hogy a nagygyűlés adjon felhatalmazást a szervező-bizottságnak, hogy a szükséghez képest vidékenként kiegészíthesse magát. A javaslat egyhangú elfogadása után Bokor Márton átadta az elnöki széket Albrecht Lajos dr. újonnan választott elnöknek, aki azt hosszabb beszéd kíséretében foglalta el. Néplap és népiroda A tetszéssel fogadott beszéd után Major József kereskedő, baptista elöljáró terjesztette elő a következő határozati javaslatot: — Mindnyájan örömmel hallottuk a most elfogadott programmot, melynek elhangzásét Kalotaszeg magyar népe már régóta várja. —< Meg vagyunk győződve róla, hogy ezekre az alapelvekre helyezkedve, képesek leszünk nemcsak a mi, hanem egész Erdély magyarságának érdekeit előbbre vinni. Munkálkodásunkban céljaink hathatósabb előmozdítására azonban szükségünk van még két dologra, szükségünk van egy olcsó, elveinket hirdető s mindenkit felvilágosító néplapra, hogy mindenütt, a legkisebb faluban is tudomást szerezhessenek róla polgártársaink, mit dolgoztunk s hogyan kell tovább dolgoznunk. — Szükségünk van másodszor arra, hogy az a nép, mely egész lelkét, minden akaratát és bizalmát hozta ide, ne legyen kénytelen saját Ügyes-bajos magéndolgaiban útmutatás és támasz nélkül tévelyegni, mert a változott viszonyok és nyelvismeret hiánya miatt most nemcsak eligazodni képtelen, de legtöbbször azt sem tudhatja, hogy ügye elintézése végett hová forduljon. — Epen ezért indítványozom, mondja ki a nagygyűlés: 1. Kívánja egy olcsó, a nép által is megfizethető olyan politikai hetilap megindítását, melyből a nép az összes eseményekről tájékozást és olyan irányítást nyerjen, amely az ő érdekeinek legjobban megfelel. 2. Kívánja, hogy a párt a megszervezés befejezte után egy olyan népirodát állítson fel.
