Keleti Ujság, 1920. szeptember (3. évfolyam, 206-214. szám)
1920-09-29 / 214. szám
I. oidú1 Csütörtök I3&ÖL szeptember 30, po’g'rat eketek mf8*-niadni bennünket Eleksek o’t a megszállói m • gyár teüle'en teljéén pesa.ri vekrek kelltí* volna le'mök. Eri kívánják rtesr a nemzetközi »örvények. Ha m-gszüímek passzívek lenni, úgy e megxálló csapatok hadbírósága alá tartormak. A h'vai egyezrvéry erre vonatkozó paragrafusait idíti. Ez az első krtegoría, A második kategóriába egyedül Krekchw’I ezr'’d-28 tartorik. Hidifogoly és ez haféro*7.a v<eg jogi helyzeté . Tartózkodnia kel lett volna m-rden ténykedem A bíróságnak meg kell éliapünní, hogy tfeövet- fék e a védb n lo’o’t ‘s'isket és ennek alapié a k*»!l * •-<--&Lo*ó paragrafust megélte piheni, Éspedig ez 53 § mely az állam biztonságának veszélyez- te'éaáről szól háború ese'ér. Péchyre vonatkozólag c!<5kb a bíróság meg Ml áilapilwí, hegv normális e, mer esek így Ítélhet. K jelenti, hogy igazságos ítéletet kér. A tárgyalás harmadik napja A tárgyalás herraedik napját a védőbeszédek vezetik be, melyeknek sorét Sfafescu Angelo, Péchy védőié kezd meg. H vrtkozik a vádlott beszámít- hatatlensás^ a. VJfemésa zf vrrt, morális ítélőképesség hijján való, fo'yton eaenmovd őv magára!;. A család i« t le vsn elmebamsokkal. ö mega is egyik e’meintéí étből a másikba kerül. 0 mér elítélte a természet betegségével Nyugalomra, békére van szüksége hogy össze ne roppanjon. Kéri ez 57. §. alkalmazását, me’y a beszámithatatlanságra vonatkozik. Ányos és Thurzé védOJs Ányos Aladár alezredes védelmét I le Cismar dr. látja el. Á'-ycs ellen az a véd, hogy veszélyeztette az ország biztonságát. Egyedüli vádbizonyiték ellene Tamási vallomása. M m a vádirat is elismeri hogy nincs közve len bizonyi ék ellene. Mert ez, hogy Siménfaívyval beszélt, még semmit sem bizonyít. Legkevésbé ezt. hogy e!'ogedfe-e a szervezésre vonatkozó ajánlatok szervezett-e tényleg. A tárgyalás sorén egyetlen edat sem merült fel Ányos ellen, mely megbüntetését involválná. Kratochwill véd5je Oprea S efen dr. mondja el ezután védőbe szádét. — A tárgyalás során tudtam csak meg. hogy milyen csokély dologért vált szükségessé az én ügyvédi szerepem A birósfgnek mindenekelőtt márie gelnie keH Kra»ochwll :z iepét, egyéniségét, azután pedg azokrt * teíte>ei melyek miatt hadbíróság elé álli ották. H sgv Mosoda Kratochwill, felesleges nrgnsrdmom Csík a tetteiről keit beszélnem. Isme te’i a ez^kelv hadosztály fegyverletétele u'án történteket, Kratochw 11 további sorsának dáiuncs esemény óit. A vád srerisst a román megszállás id tje alatt a vádlottak e régi helyzetet akarták Erd'-lvben vissza Két egyfelvonásos (A tanító ur. Móric Zs'gtnond pinsitdrimáj*. A Csoda. B írd Osrktr sorsraisziirluma.) A „Kîkti Ujaáa* testvérlapja, a »Napkelet* ktt'ső pro grammjában is erőteljes munkát vállalt. A s inpad é t az elő dó emelvény közvetlen haió- erejét is ki akarja használni az irodaimi nevelésben. Ennek a kül-ö preg ammnsk első, kísérleti lépése akart 1 nni a tegnapi színpadi est. A kolozsvári színház elvi okokból idegenkedik — ö ludja miért — a nyilvános fő próbától. A csoda ctmü, sorsmi8?tóriumnak jelzett kis darab ped g feltétlenül megkövetelt volna egy külön főpróbát, mert maga a darab is kísérlet, a színház becsülésre méltó művészi kísérlet«. A régi esztétika a „Csoda“-! és hasonló színpadi formában megírt mü eke így jelölte: nem színpadra szánt színmű Ezt ma is alá lehet írni és a színháznak, mely mégis vállalkozik az előadására, tudnia kell, hogy olyan feladat megoldását vállalta, mely túlmenő a megtestesítő és életábrázoló mü vészét keretein. Először t^hát a C od». Ismerjük mór nyomtatásból, Itt csak egy jelenettel és a eceniiozással bővült. Vizsgáljuk, m;t jelenthet ez a darab a nézőnek? Irrealitást, mely filozófiai mélységek fölött — lebeg. De misztériumot semmiegeire. Azt a tételt kívánja megdónteni az író, hogy a csoda, a kívülállókra szuggesziiv vonzóerejü, magyarázhatatlan megnyilatkozás: belül törvény. Nem I A csoda egyformán akaratunk, tudásunk és rendszereink fölött trónoló hatalom, e csoda maga a kikerülhetetlen Sors: bizonyítja az iró. A vállalkozás sem könnyű és feltétlen költőre vall a bátorság, mely témává markolja össze a nehezen megfogható!. A választott forma, a vonalvezetésének e forma megkövetelte precizitása és hegy ennek mennyiben felelt meg a szerző: megvitatást érdemlő momentumok. A téma két formai megoldás között választhatott. Leh ‘tett volna tisztán lirei, közel ez opera- í szöveghez, vagy súlyos dráma pantomim formában, » gggj-.j.■■»gaBgg!gggaaBga.uBLaa»^is«",aiijB!..8LWiaewHBaw állítani. Nézzük, míképr-n íg«o;n ezt a királyi ügyész és miképen bűz?« rá az 53 § ’. E;őbb a tényeket kell megállapít-n't magukat a öünfebeket és ezek utón kikeresni a révoneiko ó oaragra‘"us;. Á vád ollak tette' egyáltalán nem merítik ki ez! a büníeőponiot. — A törvény nem bünfeíi meg a szándékot, mót! ha fém is a Irma, csupán en ek külső megnyilatkozásét, magét e tettei. Kra'ocbw'l nem ,u el a télig. De nem i « jülh-Ur.;, meri h sz-n a szándék >r h éi yz *. — Tamási, Su >ka éa P.chy vallomása adatain alapszik a vád P chyről ni ca mit mondani: e'me- be'e?. Tamásiról fetas'ere* beszélni. Vcgy talán a ta ált jegyzék védo ja Kratochw II. 7 Arról • két tisztről, okik a remén hadsereg? e akartak be'épní, valami meeje ..yzés van e jég Kékben, Ám bizo- nyísa n vád. mi ré»z-\ mi bűne van ebben Km- tochw I nak ? Nem nekünk kell a vádak ellen védekezni, de az ügyésznek kell bizonyítania. — Meg vev ők győződve, hogy KmtochwilU fe’meníik és módot adnak arra. h^gy Magyarországba ír ehessen ét óit rágalmaziatésért a magyar bi'óság előtt elégtételt vehessen magónak; igazolja lovegiss, becsületes ténykedni’. A hágai egyezmény és Kászonyl Pop ?scu volt katonei ügyész Ká^zonyi védője, Myatkczik ans, hogy számot vete t be ső meggyőződésévé! és velija, hogy igazságos ügyet véd. Ké szonyit három dologért vonják felelőtsé-re: pénzt kapott, a kclozsvári s-enezkedés vezetője volt és ffgyv^rek vásárlására kapott megbízást. Egy-dül T^ma8' - ytij! e ie rd dot, ő is csak feliéfe'esen be szél: lehet, hogy Kárzonyi is benne volt a doleg ban. M ga ez ügyész is — mint lehiismeretes em bar — a jegyzőkönyvébe Írja: Kászonyi nyugodt és ti8zfa lelkiismeretű. Az ügyész e/yetemieaesen a véd otfakat es 53. § a'é vonja, jóilehet Kászonyi a vádirat szerint sem mentette ki tetteivel ezt a pontot. — Magda ügyész kát csoportra osztotta a vádlottakat: magyar éllampo’gárckía és hadifoglyokra. Hz utóbbiak közé csak Kratochw Üt sorolja, jóllehet Kíszonyi is székely hadoszsály iazSje volt és ő is fogs gba ese t A hágai egyezményt tévesen idéíie. E szerint a hadifogoly ellen cask akkor lehet az 53 § í alkalmazni, ha fegyverrel a kezében tő? az éiiam biztonsága ellen, esküjét megszegve. Kési Kószonyi felmentését. Román Valér védőbaszóde Román Víilér dr. mondja el ezután védőbeszédét. R >mán a Fiohr—Kratochw II pörr 1 összefüggő nagyváradi pörben is védői lisztet íö ö t be, így a legnagyobb várakozással népnek mostani védői munkássága elé. — Igen nehéz szerapa ven — mondja — ma a hadbiróságnek Különös ügyben: politikai pörben kell Ítélkeznie. Ké féle politikai por van. Az egyiknél maguk az állampolgárok fordulnak ez elnyomó, hibás kormányzás ellen. A politikai pö-ők másik frjtáíáb sn egvik nép biróaéga ítél a mésik nemzst pörbe vont tastiai felett. A bírónak feiül kell ensl- krdaie a pcli’ikai szempontokon és csak en igaz- *ésoc czab'd szem élőit teHfmi-r A mi feladatunk, hogy a fényeket ö e’é álijtsuk, hogy tisztán ei- tdgulatlanui vr nhsísáK 1? r íüve' ezteiést. A román és a magyar nén k^-ő t é .'ezredes h.«rc W’!\ EJiig a románok ölfek a vádlottak oedj »ín és a megvárod ítélkeztek. Mo«! megfordult a h lyzat. Emlékeztei s xaemo'&ndu'T*, pörre. A oiaeyarok a pörben rosszul jártak el. Ns'<üak nem szabed ezt a hí hé* elkövetni, Pjííiho’oiai törvény, hogy az ember Igaznak veszi ezt, amit el szeretne hinsi. Akkoriban mikor ez éa ez ehhez hesonlé pörök keletkeztek, nem volt tisztázott politikai helyzet. M nd ét o'dálról hírek járlak, h>ay a romén cusáox a Máros!g vísazavor.u tak. E híre n k mis d nfci a saját vágyai szerint ? dott igazat. Miután va'ónok fogs d uk el a magyarok vágyát, a •má‘*d k gondolat kézenfekvő : védekezni ke'! a bolsvvtzmus e’len Ez mir.dsn i'yei perben szerepel Még februárba-. Llz:.-k meg FJohr tábornok, Ä yen, Boros és Thurzó védelmével. A'kor feltet- C'n a kérdést, miképen jölfek a különböző psrek vád!o’tai ecy znn vádpon ok «!á. A valesz az vol(, hogy ttt általános szervezkedésről van szó. Est a feltevést a vád most is fenntartja. Az ürülék — E szerint Búd epe den Si -nénfalvy vezetésével egy irredenta iroda van — mondja e védő — ez vezeti a mozgslmaf. Esfvedűli bizonyítók erre Tamási T'bor vallomása. Ismerteti Tamási szereplését. Hogy mit csinált Budapesten ? — nem tud juk. Azu én visszatér és unokatestvérével Pap Tiborral jelentkezik a román palru'nél és kéri, hogy vezessék a 20 ik diviz óhoz. I t ezután minden adatot elmond. Mi vezeihaite ezt ez egyént erre az árulásra Azok az indokok, m? Íveket ő hozott fel, nem állják meg a helyet. Más indokai voltak, melyeket in cverető nem mondhatok meg — tzt a biróság tagjaira bízom. Ak«or, mikor Tamásit letartóztatták. veszélyes helyze éhen úgy akarta vissza szerezni szabadságét, ahogy ezt legjobbnak véi e a maga szempontjából. így teszi mega ieüepbző vallomást, amely szabad égét biztosítja. — T smári kolozsvári, F ent csspatokben volt s igy árlhetö, hogy ezeket a neveket vette elő. Jegyzeteit saját initóa'ivéj óból cónálía hogy ezzel is b z'ositsa a saiát bü itetleoségét, melyre régebbi tetteiért is szüksége van, T' méri már a Tiszánál jelentkezett az állítólagos utasításokkal. Dehát okkor m ért állanak a vádlottak a hiróüég előtt. Ha Tamási nem ju ott el hozzáiuk, okkor bz összeköt- íetés nem állhatott fenn. A vád se fud'a bizonyítani ezt ez ősszekö fe és?. Az összeköttetéshez különben egység5*» akárat kell. Ez nem éli fenn. Káezonyi a vád szerint, mint összekötő tiszt szerepel, de mivel ezt mag • a véd is e'ejtette — erzai az egész következtéié« ezé bomlik. tehát szavak nélkül Bard a harmadik, a mejdnem I tudoményosan boncoló megoldást választotta és a ’ fölépítésben egészen eredeti módszerhez fordult 1 Mzdíin zenekari müvek épülnek igy föl, monoton alap ór.u’on, csak árnyalatáéi! színezéssel. A beszéd szavai, mint a zenei haogok sorakoznak, itt az alakoknak a d<szpon4!tságuk ediá meg a külön- motívum jdentöiéKct. S a harmonikus kezdet fokozatosan fejlődik a diszharmónia felé. A játék merész és h-dérozottati érdekes Mihamar kid erő), hogy a darab sorsát ez erélyes vonalvezetés hivatott eldönteni. 11 azonban helyenként megbicsaklik a kéz, a fantázia engedményeket fesz a tudománynak, a tudomány visront kötelességének tartja, hogy hgalebb egy nyitott ejfót hagyjon: egéruat a szerkőnek. Tariy bey a teznspot, a mát és a holnapot tud a, a holnapulnt már nem. H í ezt is tudná, akkor lenne ée rendítő a csalaikozása Szüdilbsn és önmagában. így nem az, csak a já'ék kedvéért. Vjgy azt akarja mondani a szerző, hogy a csalódás mindenkinek fáj, még annak is. aki számol az eshetőségekkel? Da Tariy bay nem számolt, Szűcsinek két év óta nem volt kiváncsi a holnapjára. É i a magáéra »em volt kiváncsi. Fél a sej it jövőjéről. De akkor ez n?m rendkívüli embar, hanem vásárról-vásárra kóborló Aida erdélyréazi jósnő. Nem szabad a színpadon levegőre engedni ezt a darabot, mert széthull, átlátszó íesz és a közönnég nem szereti, ha naivnak tarják. Valamennyi szereplője szenvedi a sorsát. H lyes. de a színpad akc'ói követel és itt az akció elsikkad a .misztérium* mögött. A jellemzés síin télén. Mindenki táncol a csoda körűi, de mirdmH ugyanúgy táncol. mintha minden egyes szereplő maga a szerző volna. S még ez sem esnét kifogás alá, ha a szerző a maga karakterének sokrétűségét bon'ar-á külön karakterekre. De nem teszi. Egyetlen síkba vannak mind « szereplők belekényszeriive, ez pedig nem sok dimenziós 8zi->p id Írójának a feladat:, aki bslgateg, ha eldobja m gától a kínálkozó lehetőségeket. Az érte'emnek van szánva ez a darab — mondhatják. Az értelem azonban hamer kész van vele s a 1 xikoni tudákoseégoí nem a színpad ól várra. Ráadásul n bc'ekomponélt női szerep határozottan felesleges. El kezd magyarázni és hamarabb megértet dolgokat, mint azt az akció kívánná. Főpróbáról írván, a rendezés kísérleteit sem hagyhatjuk szó rélkül. Mhrtán a darabban misztikum rises, legtovább irreállitás, felesleges volt ezt a titokzatosságot kívülről belep éselni. A misztikus eiőz^ne én « fátyol füíttíöpy fulzott várakozásokat keltettek. Az élesfényü lámpa zavarfa a figyelem koncentrálását a színpadra, időelőt'i kialvása pedig a teljes előkészítettség hiányáról tett tanúságot, A rendezői ceruzát is elő kellett volna venni jócskán. Most a szereplőkről. Tárai az érnyrilásbeli színezést is alig adia mag a szerepnek. Elfogadjuk a monoton, fojtott akpólust de ezt nem lehet unalomig egy színben tartani. Különben érezte és értette a szerepet. Izsáky jó h»lven keresett, de többet adott a sz répáé!. Ha súlyosabbak a mondani és kifejezni va'ói, felles lett volna az ábrázolása, tömör és egész. Lengyel is Igen jó volt, Mihályfi bc^él ásét ad»a máris ez ígéreteknek, melyeket előbbi feilépé •eiből nyújtott, Baróti sem volt rossz és mind va!a- hanyan a legjobb tudásukat, t- hefségük és arabi- cók legjavát vitték az előadásra. A sik er főpróbasiker volt, a darab sorsát Négy- várad hivatott eldönteni. A B írd darab élőit Móricz Zúgmond eovik iä legmarkánsabb, verizmus éi duzzadó darabja ment. a „Tanító ur 1“ Szen győívyi az öreg kovács 'ragiku s alakjával ismét iskolapéldát adott a fiaiéi színész* generációnak. Ahogyan ő bontja szét, hangsúlyozza, játékkal fokozza, pauzákkal kitölti a szerepet, azt meg kell (öle tanú ni, mert ez a művészet nem veszhet ki a halandó emberrel, ennek epá ól- öura, ős.»ő!-utédra keli száilani. Tárai já:ékbsn, hangban mmdsn kriikát bízvást éíió tanítót -adott. Megjelenésben előkelőbbet a kelleténél. Nagy Gyula I pompás kebiiet fivuraja me é még Lackó Aranka. ■ fesáky Margtt és Mihályfi neveit jegyezzük. A hangulatos értéi a „Parasrtbscaület” elóadá- £ sával fejezték be. (Kő)
