Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-01 / 27. szám

2017. FEBRUÁR 1., SZERDA KELET Zöld szám nélkül drága az utastájékoztatás S AZ ELŐFIZETŐ KÉRDEZ A KELET VÁLASZOL nyíregyháza, - Miért nem zöld számot használ az Észak­magyarországi Közlekedési Központ Zrt. a nyíregyházi vasútállomással szemben lévő információs helyen - fordult hozzánk panaszával egy utas, aki mozgáskorlátozottként gyakran érdeklődik akadály­mentesített, alacsony padlós autóbuszok indulása iránt, s ez nem kevés pénzébe kerül. Egy órával korábban Az Észak-magyarországi Köz­lekedési Központtól azt a vá­laszt kaptuk, hogy korábban kék számot használtak, de az is megszűnt egy 20l6-os ren­delet következményeként.- A nyíregyházi helyi járatú autóbuszok közel fele sajnos nem alacsony padlós, de nem is lenne megoldható, hogy a több mint 30 autóbuszvo­nal valamelyikének egy-egy kiemelt szakaszán csak ala­csony padlós buszok közle­kedjenek a többi vonal terhé­re. Éppen ezért a menetrendi tájékoztató füzetben felhív­tuk a mozgáskorlátozottak és gyerekkocsival utazók figyel­mét, hogy amennyiben ilyen igényük van, lehetőleg egy órával korábban jelezzék uta­zási szándékukat.- Ami pedig a zöld számot illeti, továbbítjuk a kérést a személyszállítást megrende­lő önkormányzat felé - adott választ az olvasói kérdésre Ujj Zsuzsanna, az Észak-magyar­országi Közlekedési Központ Zrt. PR irodavezetője, km-or <§> Kiszakadt egy kerék Jeges úton megcsúszott Citroen ütközött össze frontálisan egy Sényő felől érkező Fiattal hétfő délután. Két sérültet kórházba szállítottak, az anyagi kár jelentős. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Képzés és tudományos kutatás Az egészségügyi kar bővíti képzési palettáját és modern kutatólabo­ratóriumot alakít ki. Főiskolával közösen elindul a kihelyezett ápoló BSc képzé­sünk nappali és levelező tago­zaton - említette a részleteket dr. Semsei Imre, a kar dékánja.- A indulást a magyar kor­mány is támogatja, a szüksé­ges engedélyt az oktatásért is felelős tárca kiadta a nyolc fél­éves képzéshez. - A kar oktatói mellett a főiskola és a helyi szakemberek is részt vesznek a leendő ápolók elméleti és szakmai képzésében - mondta NYÍREGYHÁZA. - Az egészség- ügyi Kkar fontos és meghatá­rozó intézménye a Debreceni Egyetem (DE) orvos- és egész­ségtudományos képzésének. A bővülő képzési kínálat mel­lett állandó megújulás, inno­váció és folyamatosan fejlődő kutatómunka jellemzi a kart, mely alkalmazkodik a társa­dalmi igényekhez és a mun­kaerő-piaci elvárásokhoz is - mondta kedden Nyíregyházán dr. Bartha Elek. A DE oktatási rektorhelyet­tese példakánt említette az egészségügyi tanárképzés el­indítását, melyre olyan magas volt a jelentkezési arány, ami rendkívüli az egyetem éle­tében is. Most újabb, immár határon átnyúló, kihelyezett képzést indít a kar, mely szin­tén hiánypótló, hiszen Kár­pátalján nincs egészségtudo­mányi képzés - fogalmazott a rektorhelyettes.- Az idén szeptemberben Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar A droghasznalat okai A kar Szociális Munka Ku­tatórészlege és a Periféria Egyesület közösen végez egy kutatást, melynek keretében a fiatalok droghasználati szo­kásait mérik fel.- A hazai támogatású kuta­tási programban a megyében gyermekvédelmi gondos­kodásban, valamint a telep­szerű körülmények között élő gyerekeknél vizsgáljuk a szerhasználat okait. Bízunk benne, hogy a nyárra elké­szülő tanulmánykötettel rá­mutathatunk az összefüggé­sekre, és ezzel segíthetjük a helyi szinten megfogalmazott kábítószer-ellenes stratégiák kidolgozását is - mondta dr. Szoboszlai Katalin tanszékve­zető. Szeptemberben Beregszászon is indul a kar kihelyezett diplomás ápoló képzése illusztráció: km-archív a dékán, és hozzátette: a kár­pátaljai magyarság megtartása szempontjából is fontos, hogy az ott élők saját anyanyelvü­kön tanulhassanak tovább, s szerezzenek diplomát. Nemzetközi kapcsolatok A dékán beszámolt arról is, hogy egy sikeres pályázatnak révén 150 millió forintos támo­gatással kialakíthatják, és kor­szerű műszerekkel szerelhetik fel a régen tervezett kutatóla­boratóriumot.- Molekuláris Gerontológi­ai Kutató Laboratóriumban a kutatások élvonalába tartozó eredményeket produkálha­tunk, főként gerontológiai alap és alkalmazott kutatásokat végzünk majd, a tudományos munkát segíti egy következő nyertes pályázat eredménye­ként a fiziológiai és ayurvéda labor, de lesz egy pszichológiai labor is - sorolta Semsei Imre. A kar mindig híres volt kiter­jedt nemzetközi kapcsolatai­ról, s ennek jelentős állomása lesz, hogy tavasszal a Univer­sity Of Louisville 10 tagja, ok­tatók és szociális munka mes­terszakos hallgatói érkeznek Nyíregyházára. Erről már dr. Fábián Gergely dékánhelyet­tes beszélt és megjegyezte: az igazi különlegességét az adja az egy hétnek, hogy, a magyar és amerikai diákoknak finn és szlovák vendégoktatók tarta­nak előadásokat és szeminá­riumokat az egészségügyi és a szociális ellátórendszereket érintő nemzetközi kihívások­ról és a rendszerek átalakításá­ról. KM Az új laborban a kutatások élvonalába tartozó eredménye­ket produ­kálhatunk. DR. SEMSEI IMRE Megtáncoltatták a norvégokat A nyíregyházi együttes és a norvég művészek fotó: 4 for dance A jobb városi közlekedésért NYÍREGYHÁZA. A megyeszék­hely közlekedési stratégiáját megalapozó felmérés készül, hogy jobb városi közlekedés valósuljon meg az elkövet­kező évek fejlesztéseivel. A kérdőívek elektronikusan a www.nyiregyhaza.hu/kozle- kedes oldalon s a forgalmas közintézményekben tölthe­tők ki február 12-éig. A kitöl­tők között értékes nyeremé­nyeket sorsolnak ki. KM Cél az is, hogy a buszközlekedés jobb legyen fotó: sipeki Péter A közös produkciót Nyíregyházán és Trond- heimben is bemutatták. NYÍREGYHÁZA. Sikeresen zárult a 4 for Dance Tánc, Sport és Kulturális Egyesület Tánc- Kluzív projektje, amelyet egy norvég partnerszervezettel közösen valósítottak meg - a nyíregyházi együttes tagjai a program zárásaként tartott sajtótájékoztatón elmondták: ez volt az első nagy nemzet­közi projektjük, amely méltó volt ahhoz a minőséghez, amit mindig is képviseltek. Az elsődleges céljuk egy in- terkulturális kortárs táncmű­vészeti alkotás létrehozása volt a norvég partnerrel és meghívott művészeikkel kö­zösen. Tavaly ősszel Trond- heimben, januárban pedig Nyíregyházán mutatták be az előadást, a közös produkciót pedig elméleti és gyakorla­ti képzés előzte meg. A fiúk több korosztályban tartottak oktatást, és nem volt könnyű dolguk, hiszen a norvég nép­tánc jóval egyszerűbb, mint a Kárpát-medencei, de megol­dották a feladatot.- Az volt a célunk, hogy a résztvevők élvezzék a foglal­kozásokat, ezért inkább keve­sebb lépést gyakoroltunk be, azokat is vidám játékokkal fű­szerezve.- A norvég közönség na­gyon élvezte a produkciót, amelyet Oslóban is bemuta­tunk majd. Annyira jó volt a fogadtatás, hogy a kinti part­nerszervezet azt szeretné, ha Dániába, Svédországba és Finnországba is eljutna az előadás, de további közös munkákban is gondolkodnak- mesélték az együttes tagjai, akikben egyetlen dolog miatt maradt csak hiányérzet: nem látták a sarki fényt, pedig még egy applikációt is letöltöttek, hogy semmiképpen se ma­radjanak le róla. De nem szo- morkodnak: ha megvalósul a skandináv túrájuk, erre is lesz lehetőségük. KM Közbeszerzés: ezt fontos tudni nyíregyháza. A módositott közbeszerzési törvényről és az ahhoz kapcsolódó kérdésekről tart szakmai előadást s konzul­tációt a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara február l-jén. A 10 órától 13.30-ig tartó konzultáción többek között a január l-jétől változó ér­tékhatárokról, az eljárásrend megváltozott szabályairól, az alkalmasság körében beveze­tett módosításokról, az érték­határ alatti közbeszerzések­ről és egyebekről is szó esik majd. Dr. Kothencz Éva szak­értő, közbeszerzési szakjo­gász, társasági jogi szakjogász részletekbe menő tájékozta­tóját a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában hallgathatják meg az érdeklődők. km Gyanta (Vörös-Körös?) Balogh Géza tárcája Belebolondultam két éve Er­délyben egy festménybe. Csak drága volt, háromszáz euró, majdnem százezer forint! Eny- nyi pénze pedig kinek van egy képre? Pedig szép volt. Nyári táj valahol Erdélyben, talán épp a Körös partján, és olyan furcsán ismerős minden. A parton két nő sütkérezik a napon, rajtuk különös szabású sapka, fürdőruha - tisztára a húszas, harmincas évek. A bal sarokban a szignó, a dátum: 1924. július 21. A festő neve nem igazán olvasható, de nem is fontos: biztos kéz, remek színérzék - kifogástalan munka. A híres körösfeketetói vásárban árulta egy nagyvá­radi ember. Ismertem már korábbról, vásároltam is már tőle, de most nem engedett az árból. Sokáig nem hagyott nyug­ton az a kép. Számtalanszor álmodtam róla, de már ébren is úgy tűnt, hogy az a táj, az a folyó, azok a fák, a nők, a bokrok, valamikor életem valóban szerves részei voltak. Furcsa módon a birtoklás vágya is elmúlt, észrevétlenül átment valami borzongató emlékezésbe, már nem is nagyon kívántam a képet, hi­szen a fejemben elevenen élt minden részlete. De mit látok az idei vásárban - a festményt! Nekitámasztva a drótkerítés­nek, mögötte a Sebes-Körös, a földbarna kavicsos part, a sár- gára-bíborra érett hegyek és a mosolygós váradi ismerős. Integet bőszen, és azt mondja, „látod, látod, megvárt téged az a kép.” Jó-jó, morgom, de nekem továbbra sincs háromszáz euróm, a váradi cimbora azon­ban csak legyint. Megszámolja felében, ha meghívom egy micsre, meg egy korsó sörre. Meghívtam. A sült kolbász, a mics forró volt, a sör hideg, és én kisvártatva hónom alatt a képpel vidáman búcsúzko- dom. Közben azért még meg­kérdem, hogy ha megint erre járok Váradon, hol keressem. „Ó, Váradról már elköltöz­tem” - mondja. - „Negyven kilométerre, a Fekete-Körös mellé. Úgy hívják a falut, hogy Gyanta. Kicsi falu, de ott is szívesen látunk.” Gyanta, Gyanta, forgattam sokáig magamban a szót - va­jon hol hallottam én már ezt a különös, nyugtalanító nevet? Aztán rájöttem: évekkel ez­előtt Déva felé menve jártam arra, a kertek alatti Körösben meg is mostam az arcom - de hogy-hogy olyan baljósán hangzik a neve?. A hazafelé tartó úton is ezen tépelőd- tem, de aztán a megszerzett kép öröme lassan elnyomta a rossz érzéseket. Otthon azért elővettem a lexikont, felütöt­tem Gyantánál. Olvasom, hogy egy háromszázötven lelkes falu a Belényesi-me­dencében, de száz éve még kétezernél is többen lakták, szinte mind magyar. Aztán jött 1944 ősze, amiről a helyi református egyházközség jegyzőkönyve és az emlékezet szörnyű eseményeket őriz. Szeptember 24-én a magyar honvédsereg után nyomuló harmadik hegyivadász román hadosztály osztagai nagyszá­mú környékbeli fiatal önkén­tes kíséretében bevonultak Gyantára, és ott tisztázatlan eredetű puskalövéseket hallva tábornokuk elrendelte Gyanta felégetését, a teljes magyar lakosság kiirtását. Mivel a tisz­tek között nem akadt önként vállalkozó, igy a parancsot egy fiatal, Bridea nevű százados­nak és csapatának kellett vég­rehajtania. És végrehajtották! Mindenkit agyonlőttek, akit a rejtekhelyekről csak össze tudtak szedni, aztán másnap egy jelöletlen gödörbe lökték őket. Negyvennyolc ártatlan magyar, köztük gyermekek, betegek, vének vére festette aznap vörösre a Köröst, ami­nek Fekete-Körös a neve, de a szörnyűséges nap óta Gyanta sokáig csak Vörös-Körösnek hívta. Ma már szép tiszta a Körös, meg a belé ömlő Cséfa patak vize. Pompás fürdőhelyek is vannak a partján, tisztára az én festményem helyszínei. De ma már nem nagyon szeretem azt a képet. Folyton az jár a fejemben, mi lehetett vajon annak a két, napfényben für­dő fiatalasszonynak a sorsa. Megöregedtek békében vagy őket is legyilkolta a balkáni horda? ht.'i:. . • ÜIff CT

Next

/
Oldalképek
Tartalom