Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-14 / 267. szám

2016. NOVEMBER 14., HÉTFŐ 2 .:, enfelöl Jegyzet M. Magyar László Pedig olyan egyszerű... Minden bizonnyal az emberi­ség egyik legrégebbi társasjá­téka a demokrácia, amelynek a lényege: azok akarata érvé­nyesül, akik többen szeret­nék ugyanazt, akik többen vannak egy állásponton. Aki ebben a játékban részt vesz, már az elején elfogadja a szabályokat, így aztán min­denki számára természetes, hogy a legvégén a győztes örül, a vesztes pedig mindezt tudomásul veszi, s nagyon várja a következő alkalmat, hogy visszavághasson. Úgy tűnik, az Amerikai Egyesült Államokban nagyon sokan nem ismerik ezt a szabályt, holott abban az országban már több mint kétszáz éve gyakorolhatják ezt a felnőt­teknek szóló játékot. Márpedig ha ismernék, ak­kor a mostani elnökválasztás után néhány városban nem vonultak volna ki az utcára tüntetni az emberek, nem támadtak volna meg bolto­kat, nem törnek-zúznak, nem fosztogatnak, nem fejezték volna ki ilyen durván, hogy nem az ő szándékuknak megfelelő döntés született. A játékszabály szerint a kisebb­ségben maradt embereknek el kell fogadniuk, tisztelet­ben kell tartaniuk a többség akaratát. Nem tehetnek mást, alkalmazkodnak az adott helyzethez, s várják a követ­kező (elnök)választást, hogy a szavazófülkékben a maguk javára fordíthassák a leadott voksok számát. A Jobbik ma benyújtja a javaslatát BUDAPEST, A Jobbik hétfőn be kívánja nyújtani a parlament­nek az Alaptörvény-módosító javaslatát, amely csak abban különbözik az Orbán Viktor miniszterelnök kezdemé­nyezte, majd elutasított al­kotmánymódosítástól, hogy megszüntetné a letelepedési kötvények forgalmazását - erről Volner János, a Jobbik alelnöke beszélt vasárnap bu­dapesti sajtótájékoztatóján. MTI BUDAPEST. Az Európai Unió éves oktatási kiadványa azt mutatja, hogy nemcsak Ma­gyarország, hanem a magyar oktatásügy is erősödik - kö­zölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Magyarország nagy mértékben növelte az oktatásügyre fordított kiadá­sokat. Tavaly a GDP arányában 5,2 százalékot fordított okta­tásra, míg az uniós átlag 4,9 százalék volt - ismertette, mti Jens Stoltenberg fotó:afp „Amerika nem fordíthat hátat a NATO-nak” LONDON, A NATO főtitkára sze­rint „nem most van itt az ide­je annak”, hogy az Egyesült Államok hátat fordítson az atlanti szövetségnek. Jens Stoltenberg a The Observer című baloldali va­sárnapi brit lapnak írt cikké­ben nem említi az amerikai elnökválasztás republikánus győztese, Donald Trump ne­vét, alig burkoltan utal azon­ban Trump korábbi kijelenté­seire. MTI „A lengyel-magyar barátság jó példa lehet” FOTÓ: MTI, KOVÁCS TAMÁS A visegrádi országokat összeköti egy alapvető érték- és érdekazonosság. BUDAPEST. A lengyel-magyar barátság példa lehet az euró­pai országok számára, de kü­lönösen a kelet- és közép-eu­rópai országoknak - mondta az Országgyűlés elnöke a Kos­suth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Kövér Lász­ló hozzátette, a közelmúlt történelmére visszatekintve emlékezni kell arra, hogy Ma­gyarország nem mindenkivel van olyan jó viszonyban, mint ami a lengyel-magyar barát­ságot jellemzi, és a lengyelek­nek is vannak konfliktusai. „Színes etnikai térkép az, amit országhatárok szabdal­nak a Baltikumtól a Balkánig, és a megértéshez, a kölcsönös tisztelethez, a méltóság köl­csönös elismeréséhez hosszú út vezet” - fogalmazott a len­gyel-magyar barátság éve kap­Kövér László a Parlamentben csán a házelnök. Hozzátette, a lengyelekkel most megint egy oldalon, egy szövetségi rend­szerben van Magyarország, csak most a szövetségeseink­kel vannak problémáink, pél­dául a migránsválság kapcsán. Magyarországot és Lengyelor­szágot ez a kihívás is összeköti - jelezte Kövér László. Az Országgyűlés elnöke úgy látja, hogy a visegrádi országo­kat (V4) összeköti egy alapvető érték- és érdekazonosság. Mint mondta, vannak olyan össze­kötő elemek a jelenben, ame­lyek arra inspirálják mind a négy ország kormányát, hogy próbáljanak meg pragmati­kus együttműködésben a kö­zös érdekekért fellépni, mert „mindannyian megértettük, hogy az Európai Unió (...) az ér­dekharcoknak a színtere”. „Ha itt összefogunk, akkor olyan súlyt képezhetünk együtt”, amit már számításba kell ven­niük a régebbi nyugat-európai tagállamoknak is - mutatott rá Kövér László. MTI Nagy erejű földrengés Új-Zélandon LONDON. Az Új-Zélandon tar­tózkodó Áder János köztár­sasági elnök és az őt kísérő delegáció tagjai jól vannak, az ijedtségen kívül nem történt baj - mondta Altorjai Anita, az államfő sajtófőnöke az or­szágban történt földrengést követően. A vasárnap délben bekövetkezett 7,4-es erős­ségű földmozgás epicentru­ma mintegy 200 kilométerre van az államfő tartózkodási helyétől. mti Lapszemle A tavaly november 13-ai, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényle­tek európai koordinátora, a bel­ga-marokkói Abdelhamid Abaaoud is Magyarországon keresztül tért vissza 2015 nyarán Európába több tucat dzsihadistával, köztük a párizsi és brüsszeli támadások elkövetőivel - írta szombaton megjelent számában a Le Monde. A francia lap a párizsi merényletek egyéves évfordulója alkalmából rekonstruálta, hogyan érkeztek vissza Európába a balkáni migránsútvonalon hamis szíriai útlevelekkel a többségé­ben európai születésű terroristák. Az egy éve tartó nyomozás arra világított rá, hogy az eredetileg elképzeltnél sokkal szélesebb szervezet hajtotta végre a párizsi merényletsorozatot 2015. november 13-án. A nyomozás egyik legfontosabb információja - amit a Terrorizmus Elemző Központ (CAT) nevű európai agytröszt a magyar terrorelhárítóktól kapott - a Le Monde szerint az, hogy Abdelhamid Abaaoud 2015. augusztus 1-jén Magyarországon lépett be a schengeni övezetbe. A magyar titkosszolgálatokinformá- cióira hivatkozva a Le Monde azt írta, hogy Abaaoud és a vele utazó Ayoub El-Khazzan a budapesti Swing Hotel­ben szálltak meg. Abaaoud augusztus 4-én gépkocsival Ausztriába utazott, míg társa vonattal érkezett Bécsbe. Ettől kezdve nem ismeretes Abaaoud tartózkodási helye, aki feltételez­hetően a merényletekig Brüsszelből szervezkedett. „A magyarokat másodrangú állampolgároknak tekintik” „Európa nem tudja megvédeni határait” Lám, milyen egyszerű kis játék is a demokrácia, amely­ben semmi helye nincs az értelmetlen pusztításnak! laszlo.magyar@kelet.hu Miskolcon is demonstráltak Miskolc. Szolidaritását fejezte ki a kereszténydemokraták ifjúsági szervezete a marosvá­sárhelyi katolikus iskola mel­lett szombaton Miskolcon. Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szö­vetség elnöke emlékeztetett: a romániai korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Ste­fan Somesan Maros megyei főtanfelügyelőt a marosvásár­helyi Római Katolikus Gim­názium törvénytelennek vélt 2014-es létrehozása miatt, és hatósági felügyelet alá vonta Tamási Zsolt igazgatót. MTI Az RMDSZ memoran­dumot intéz a román államfőhöz és minisz­terelnökhöz. MAROSVÁSÁRHELY. Hiába dol­goznak, alkotnak, hiába gaz­dagítják teremtő munkájuk­kal és adóikkal az országot, most is másodrangú állam­polgároknak tekintik a ma­gyarokat Romániában - han­goztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton, a Római Katoli­kus Gimnázium védelmében rendezett marosvásárhelyi tüntetésen. A politikus - aki ezúttal az Erdélyi Római Ka­tolikus Státus Alapítvány köz­gyűlésének tagjaként szólt a Vársétányon összesereglett több ezer tüntetőhöz - rámu­tatott: sem az egyház, sem a meghurcolt Tamási Zsolt is­kolaigazgató, sem a katolikus iskola újraindítását támogató tanfelügyelő nem rövidített meg senkit, nem vette el más vagyonát, nem követett el törvénytelenséget. Kelemen Hunor szerint a ro­mán hatóságok kettős mércét alkalmaznak, amikor a törvény betartatásáról van szó, egye­sek pedig „kifogástalan eljárás­ként” állítják be a kommunista diktatúra rablását, szabadság- fosztását, ha a romániai ma­gyarságról van szó. „Ki a tol­vaj: az, aki ellopta a vagyont és intézményeket, vagy az, aki visszaköveteli az elrablóit vagyont és a bezárt iskolát?” - kérdezte a szónok. „A sep­siszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot már államosítot­ták. Közigazgatási és bírósági határozatokkal évek óta korlá­tozzák a nemzeti és közösségi szimbólumok használatát, új­raértelmezik a nyelvhasználati törvényt és száműzik a magyar feliratokat a közterekről” - so­rolta a sérelmeket. Kelemen Hunor bejelentette: az RMDSZ memorandumot intéz az ügy­ben a román államfőhöz és mi­niszterelnökhöz. MTI RÓMA. Az Európai Uniónak mindenekelőtt saját határait kell megvédenie, és Európá­ba meghívás helyett a huma­nitárius válságövezetek köze­lében kell segítenie a háborúk elől menekülőket - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az IlSole- 240re című olasz gazdasági napilapban szombaton meg­jelent interjúban. Szijjártó Péter nagyon el- hibázottnak nevezte, hogy az európai politikai vezetők mintegy meghívták a mig- ránsokat, hogy jöjjenek Euró­pába, és utána kvóták szerint elhelyezik őket az unió kü­lönböző országaiban. Hang­súlyozta, hogy az EU-nak mindenekelőtt saját határait kell megvédenie. Ezenkívül támogatnia kell a humanitá­rius válságövezetekhez közeli országokat, hogy a háborúk elől menekülők ne kénysze­rüljenek Európába menni, ha­nem otthonuk közelében áll­hassanak meg. így az európai forrásokat arra kell felhasz­nálni, hogy a válságövezetek­hez közeli országok vállalják kötelezettségeiket. Szijjártó Péter az olaszor­szági migrációs helyzetre vonatkozó kérdésre úgy vá­laszolt, hogy az olasz partok védelme nehéz, de nem lehe­tetlen. Hozzátette, hogy az afrikai partokról induló migránsok- kal teli hajóknak el sem kelle­ne indulniuk. mti @ Tüntetés Csíkszeredán A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium védelmében rendezett gyertyagyújtás résztvevői a Csíkszeredái Márton Áron Főgimnázium előtt. fotó: mti, veres nánpor Megfelelő alapnak tekintik BUDAPEST. A LIGA Szakszerve­zetek megfelelő alapnak tekin­ti a kormány azon tárgyalási ajánlatát, amely 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos garantált bérminimum-eme­lést tartalmaz. Az érdekvédel­mi szervezet szerint a 2017-re és 2018-ra tervezett minimál­bér-emelésekkel teljesülhet az az évek óta szorgalmazott munkavállalói követelés, hogy a nettó minimálbér érje el a lét­minimum szintjét. Kétséges­nek tartják, hogy a munkaadói járulék csökkentésének szán­déka maradéktalanul érvénye­sül a munkabérekben. mti A tehetséggondozásra 6,5 milliárd forint jut Budapest. A Tehetségek Ma­gyarországa programra 6,5 milliárd forint uniós forrás jut 2020-ig - mondta az em­beri erőforrások minisztere a program nyitórendezvényén szombaton Budapesten. Ba­log Zoltán köszöntőjében úgy fogalmazott, a tehetségek megtalálása, gondozása nem­zetstratégiai ügy, hiszen ezzel a jövőjébe fektet az ország. A miniszter kiemelte, hogy a tehetséges fiatalok felku­tatása, megtartása, gondo­zása komoly feladat, ehhez szükséges, de nem elég egy kormánydöntés és a források hozzárendelése. A tehetség- gondozás egy szakma, az e területen segítő szakemberek munkája nélkülözhetetlen, hiszen nélkülük a program nem érné el a megfelelő cél­csoportot - fogalmazott. A miniszter kiemelte, a magyar tehetségprogramok eddig 350 ezer fiatalt értek el, és 333 ezren döntöttek úgy tavaly, hogy személyi jöve­delemadójuk egy százalékát felajánlják a programra, mti Devizaárfolyam (2016.11.11.) PÉNZNEM ____árfolyam változás Euró 309,04 +2,54 USA dollár 284,33 +2,98 Svájci frank 288,19 +3,39 Angol font 359,88 +11,23 Román lej 68,52 +0,44 Ukránhrivnya 11,10 +0,10 Horvátkuna 41,16 +0,31 Lengyel zloty 70,07 -0,53 ■I http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB KELH

Next

/
Oldalképek
Tartalom