Kelet Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-18 / 41. szám

2016. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK KELET Üzenet Batár Miklósáé méhtelek! hűséges olvasónktól: A fővárosban az arc csak , fejdísz, cégtábla. Vidéken ott ül a lélek is az emberek arcán! GÁRDONYI GÉZA Magával ragadó volt a fiatalok táncelőadá­sa a gálán FOTÓ: OLVA­SÓNKTÓL Küldetésük a segítségnyújtás Ötödik születésnapját ünne­pelte a közelmúltban a Na- turComfort Kft. A színvona­las gálaestnek a nyíregyházi Korona Hotel adott otthont. A rendezvény háziasszonya, dr. Csisztu Zsuzsa bevezetője után Jászai Menyhért, a me­gyeszékhely alpolgármestere gratulált az elért eredmé­nyekhez. A cég munkatársai számtalan közösségi prog­ramhoz csatlakoznak, vagy maguk szervezik azokat, így például hulladékgyűjtési akciókat. Tavaly 3000 euró értékben Oxyfát vásároltak és ültetek. A nyíregyházi Állatbarát Alapítvány munká­ját is segítik, valamint közös jótékonysági programokat szerveznek az NYKK (Nyír­egyházi Kosárlabda Klub) játékosaival és vezetőivel. Odafigyelnek az idősekre is, a cég masszőr munkatársai a vállalkozás termékeivel ingyenesen masszírozzák immár másfél éve a nyíregy­házi Emmaus Idősek Otthona lakóit, ezzel segítve az idősek mozgásszervi betegsége­inek javulását. A Magyar Vöröskereszt számára ruhát gyűjtöttünk karácsony előtt. Küldetésünknek tekintjük, hogy segítsünk a beteg­ségben szenvedőknek.A rendezvényen a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola növendékei szalontáncukkal és zenéjükkel is elkápráztat­ták a közönséget. Az ünnepi vacsora után meglepetésfel­lépőként a 4 for Dance lépett színpadra. A SZERVEZŐK Olvasónk írja Egymást szórakoztatták a jelenlévők fotó: olvasónktól Farsangoltak a nemesi rendek Évtizedekre visszanyúló hagyományok mentén vidám farsangi mulatságot tartott a közelmúltban a Szent István Nemesi Rend Első Alapítvány. A rendezvényen humoros je­lenetekkel, előadásokkal, ver­sekkel szórakoztatták egymást a jelenlévők. Az eseményre meghívták a kárpátaljai, felvidéki és a magyar nemesi rendeket is. MÓRÉ MIHÁLY Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális probléma­felvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. <§> Elérkezett a kilencvenedik születésnap A mándoki önkormányzat nevében Galambos Péterné jegy­ző és Pekó László polgármester virágcsokorral és miniszter- elnöki emléklappal köszöntötte a 90 éves Orosz Sándorné Irénke nénit. fotó: tudósítónktól Olvasóink írják Évtizedek óta így fizetem a díjat Örömmel olvasom a portré­kat, amelyek arról szólnak, hogy mennyien vagyunk, akik félszáz vagy annál több éve járatják a Kelet-Magyar- országot. A hűségünk azt bizonyítja, hogy nagyon meg vagyunk elégedve a megyei napilappal. Én 1974. februártól banki átutalással egyenlítem ki az előfizetési díjat. Szerintem nem sokan vagyunk, akik ilyen rég­óta így fizetünk. Javaslom mindenkinek ezt a praktikus módszert! Látom, milyen nehézkesen megy olykor a hagyományos díjbeszedés, nekem 1974 óta soha semmi probléma nem merült fel ezzel kapcsolatban! Egy ideje már egy teljes évet kifize­tek, így még engedményt is kapok! A bizalmam töretlen az újsággal szemben. KOVÁCS JÓZSEFNÉ, NYÍRBÁTOR A hozzátartozó is fontos a számukra Naponta hallok híreket, ame­lyek a kórházak állapotáról, a kórházban dolgozó emberek­ről szólnak. Azt, hogy milyen elszomorítóak az állapotok, én is láttam, de változtatni ezen sem én, sem az ott dol­gozók nem tudnak. Viszont az nagyon is rajtuk múlik, milyen légkört teremtenek egy-egy osztályon! Örömmel jelenthetem ki: vannak még lelkiismeretes, hivatástu­dattal megáldott kórházi dolgozók, van még odafigye­lés, empátia, törődés! Január elsején került be édesapám a Jósa András kórház sürgőssé­gi osztályára, ahol a főnővér volt éppen ügyeletben. Ezen a helyen megtörténhet a leg­rosszabb is az emberrel né­hány perc, óra leforgása alatt! Sajnos, édesapám agyvérzést kapott, küzdöttek az életé­ért. Példaértékű volt, ahogy velünk, hozzátartozókkal is foglalkoztak! Ők már tud­ták azt, amit én még nem, és nem hagytak magamra! Látták rajtam a sokkot, a kétségbeesést, hogy elveszít­hetem édesapámat. A lelkem ápolása ugyanolyan fontos volt az itt dolgozók számára, mint maga a beteg. Minden erőfeszítés ellenére édes­apám sajnos már nincs közöt­tünk. Nagyra becsülöm, hogy a történtek után a dolgozók­nak volt idejük megállni egy pillanatra, és „ember lenni mindig, minden körülmény­ben”. Köszönöm a sürgősségi osztály áldozatos munkáját, és kívánom, hogy életük minden percét áthassa a hála, amit éreznek mindazok, akik ugyanezt az odafigyelést, segítőkészséget tapasztalják az osztályukon. EGY GYÁSZOLÓ HOZZÁTARTOZÓ Rengeteg Ismerettel és élménnyel gazdagodtak Ablakot nyitottak Hálás vagyok a lehetősé­gért, hogy a munkaadóm jóvoltából a családommal én is részt vehettem egy különleges kis múzeumi barangoláson a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Kedves házigazdáink, Babolcsi Andrea és Román Ágnes múzeumpedagógu­sok segítségével alaposan megismertük a múzeum világát a kiállításoktól a régészeten és képzőművé­szeten át egészen a népraj­zig. Megtekintettünk egy ér­dekes portréfilmet is, amely megismertette velünk dr. Jósa András életét, munkás­ságát, de feltárult előttünk a FOTÓ: OLVASÓNKTÓL a múltra megye régészeti leleteinek sokszínűsége is. Tárlatveze­tőink lelkes, szívből jövő és tartalmas tolmácsolásának köszönhetően megértettük: minden alkotás mögött ott vannak az emberi sorsok, történések, minden tárgy egy kis ablak a múltra. JÓNAI ÉVA, NYlREGYHÁZA Levelesládánkból Zorro is felbukkant a disznóvágáson! A közös munkát közös mulatozás követte fotó: olvasónktól Nagykárolyban kerget­tük el a telet az ott élő testvéregyesülettel. Nyírbátor. Tóth Árpád tagtár­sunk fejéből pattant ki az öt­let, hogy az idei farsangolást disznótorral kössük össze. Örömmel vállaltuk, hogy fel­dolgozzuk a szép, négyson­kás jószágot. Készítettünk hagymás vért, toroskáposz­tát, húslevest csigatésztával, májas és véres hurkát, vala­mint kolbászt is. Desszert­ként - stílusosan - farsangi fánk és sok más sütemény került az asztalokra. Ebédre Nyírbátorból és Nagykároly­ból is megérkeztek az otthon maradottak, kezdetét vette a felhőtlen szórakozás. A jó hangulatról egész nap remek zenészek gondoskod­tak. Mindkét város polgár- mestere megtisztelte jelen­létével a rendezvényünket. Arra is szakítottunk időt, hogy a színpompás katica, medve, balerina, Zorro, in­dián, nővér, madam és skót viseletbe öltözött jelmezesek felvonuljanak, és elhangoz­zék egy vers a farsangról. A tombolasorsoláson sok ajándék talált gazdára. Köszö­net Csadóné Marikának, Nagy- né Jucikának, Törökné Icuká- nak, Vilmányiné Magdikának, a Lakatos és a Tóth házaspár­nak, mindenkinek, aki hoz­zájárult a program sikeréhez. Remélem, hogy a két egyesü­let között még gyümölcsözőbb lesz a baráti kapcsolat! TÓTH ÁRPÁDNÉ, NYUGDÍJAS ÉRTELMISÉGIEK EGYESÜLETE, NYÍRBÁTOR Ne sajnáljuk az időt a gyermekünkre! Ha kiérdemeljük a bizalmát, mindig meg fogja velünk osztani a gondjait. szorgalmatos. Egy gyermek születése semmivel össze nem hasonlítható, boldogító érzés, az anyaság kiteljesedése. Fon­tos, hogy szeretettel várjuk a babát. Igen, jönnek az álmat­lan éjszakák, a fáradt nappa­lok, az aggódás, de amikor ma­gadhoz öleled azt a pici testet, vagy rád mosolyog, vagy apró kezével megfogja az ujjad, mindent elfelejtesz! Fontos, hogy érezze a biz­tonságot, hogy van apa és anya. Számára ez a min- denség, a védőburok. A pici gyerek olyan, mint egy „kis majom”: mindent leutánoz. Mi vagyunk neki a példakép. Anya a legszebb, a legjobb, apa pedig a legerősebb. A gyermeki kíváncsiság és tettvágy óriási, a kicsi min­dent ki akar próbálni. Ezt nem szabad elfojtanunk, mindig legyen időnk vele foglalkozni! Anyával jó sütni, apával kala­pálni, füvet nyírni, birkózni. Az együttlét örömét semmi nem múlja felül. Figyelem, türelem és dicséret Tapasztalatból tudom, hogy a gyerek soha nem a megka­pott szeretetpótló játékra fog visszaemlékezni, hanem az együtt megélt pillanatokra. Sok szülő azzal rontja el az egészet, hogy nincs türelme, fáradt. Örül, ha csemetéje csendben nézi a tévét, számí- tógépezik. Elküldik, ha segíte­ni akar, mert nincs türelmük elmagyarázni, mit hogyan kel­lene csinálni, pedig a gyerek így, játékosan tanul, ha pedig meg is dicsérik, nagyon hasz­nosnak érzi magát. Nem szabad szégyellni, ki­mondani azt, hogy „ügyes vagy”, „szeretlek”, „büszke vagyok rád”. Ezek mind meg­erősítések, amitől a gyermek boldog lesz! Ha kiérdemeljük a bizalmát, mindig meg fogja velünk osztani a gondjait. Van olyan szülő, aki nem ne­vel, mástól várja ezt. Ha nem úgy mennek a dolgok, hibás az óvónő, a tanár és az egész világ, csak ő nem. Valaki át­esik a ló másik oldalára, és egy perc szabadidőt sem hagy a gyermekének. Megöli a lelkét a különórákkal, elveszi a gye­rekkorát. Egy kislány dobogó szívvel fent van a színpadon, és sze­mével az anyját keresi. Várja az elismerő pillantást, egy biz­Az együtt­lét örömét semmi nem múlja felül a ÉHB NAGY PÉTERNÉ ik­tató mosolyt. Sajnos az anyja épp a telefonját nyomkodja a közönség soraiban, nem figyel a lányára. Torokszorító érzés, ugye? Ez nem egy számító- gépes játék, amit újrajátszha­tunk, ha elrontottuk! A legbiztosabb pont A gyerekek tőlünk tanul(hat)- ják meg az empátiát, a gon­doskodást. Előbb kicsiben, például, ha van egy kisállata, , azt meg kell etetni, a virágot meg kell locsolni stb. Szerin­tem így válhat értékes ember a fiatalokból, akik miatt majd soha nem kell szégyenkez­nünk. Még nagy korában is mi leszünk számukra a biztos menedék, az otthon. Ám ezért tenni kell! Félretenni az ön- zőségünket, nem sajnálni az időt, fáradságot. A legnagyobb siker pedig az lesz, ha látjuk, hogy továbbadja azt az unoká­inknak, amit tőlünk kapott! NAGY PÉTERNÉ, SZORGALMATOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom