Kelet Magyarország, 2015. október (72. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-07 / 235. szám
2015. OKTÓBER 7., SZERDA KELETI Az aradi vértanúk Az aradi vértanúk azok a honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc leverése után az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon, 1849. október 6-án végeztek ki. Aulich Lajos honvéd vezérőrnagy Született: Pozsonyban 1793-ban Utolsó mondata: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám tudom, megértik azt a szolgálatot.” Láhner György honvéd vezérőrnagy Született: Necpálon 1795-ben Utolsó mondata: „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.” Damjanich János honvéd vezérőrnagy Született: Staza (ma Horvátország) 1804-ben Utolsó mondata: „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.” Dessewffy Arisztid honvéd vezérőrnagy Született: Csákányon 1802-ben Utolsó mondata: „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... így parancsolja ezt hazám szolgálata.” Knezic Károly honvéd vezérőrnagy Született: Nagygordonyán (ma Horvátország) 1808-ban Utolsó mondata: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény, és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.” Kiss Ernő honvéd altábornagy Született: Temesváron 1799-ben Utolsó mondata: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.” Lázár Vilmos honvéd ezredes Született: Nagybecskereken, 1817-ben Utolsó mondata: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell Leiningen-Westerburg Karoly honvéd vezérőrnagy Született: Ilbenstadtban 1819-ben Utolsó mondata: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját." Nagysándor József vezérőrnagy Született: Nagyváradon 1803-ban Utolsó mondata: „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” Poeltenberg Emo honvéd vezérőrnagy Született: Bécsben 1808-ban Utolsó mondata: „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.” i iui ívcu VC&.CI ui i lágy Született: Zomboron 1796-ban Utolsó mondata: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” vc£ci ui i lugy, i laun i ici i iur\ Született: Gödöllőn 1795-ben Utolsó mondata: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak őt szolgáltam.” Vécsey Károly vezérőrnagy Született: Hernádvécsén 1803-ban Utolsó mondata: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” A Kelet-Magyarország archívumából Ezt írtuk az aradi vértanúk halálának évfordulóján Örmények a forradalomban 1849. október 6-án hazánk önállóságának a reményei szertefoszlottak marxin istv/m márffrfialilr hah irtanál vrzctó. TaJ3n kevesen tudták, hogy Ifóziiíiik kenő, Kiss « Crrtő é* Lázár Vilnius orniény eredetö családból származott. A lexi- feOftjeíok megemlékeznek a függerjensegi ifeüzdeífíR egy barma- -«sae > dik ütmen) szuictoú *“ 'l041 hőséről. Csecs Jámn Lizát Vilmos portréja 14* eve, Kiss lino portrsia táborunkról «, aki ké- ’»> < o d (A lladtőrtttuti Intését es Muze-m sóbb DéJ-Amerrkaban serre it becsülete* a kenő.uk.in golyó es lőpor gyiittemén^tból) K.Wtepmduktw magyar névnek általi halálos ítélet hajtőtÚj sorozatunkban felidézzük, hogy miről is számolt be lapunk egy-egy napon több évtizeddel ezelőtt. Ötven éve írtuk 1965. október 6., szerda Sikerrel folyik a verseny a mezőgazdasági munkák őszi szakaszában A felszabadulási verseny őszi szakaszának a sikeréért mind több közös gazdaságban megtették a munkaszervezeti előkészületeket, s csatlakoztak a mozgalomhoz. Már közel százra tehető azoknak a tsz-eknek a száma, amelyek lapunk szerkesztőségének jelezték részvételüket a verseny végső szakaszában. Negyven éve írtuk 1975. október 7., kedd (Ekkor hétfőnként nem jelent meg újság.) Úttörővezetői konferencia Nyíregyházán A II. megyei úttörővezetői konferenciát október 6-án rendezték meg Nyíregyházán, a fegyveres erők klubjában. A tanácskozáson 125 járási, városi konferenciákon megválasztott küldött vett részt. Milei Lajosné, a megyei úttörővezetői tanács elnöke beszámolójában többek között elmondta: megyénk 313 általános iskolájában 240 úttörőcsapat és 73 kihelyezett raj működik. A több mint 77 ezer iskolás közül 27 671 kisdobos és 34 987 úttörő tagja van a szövetségnek. Harminc éve írtuk 1985. október 5., szombat Emlékezzünk! „A magyar nemzet függetlenségéért és a forradalmi vívmányok védelmében az 1848/49-es szabadságharcban több mint ötvenezer honvéd áldozta az életét. Rájuk is emlékezünk október hatodikén, az aradi vértanúk napján. (...) A tisztelettel emlékező utókor számára a halálig vállalt emberi tisztességen túl ez az összefogás a ma is aktuális tanulság...” Húsz éve írtuk 1995. október 7., szombat Örmények a forradalomban A magyar történelem gyászos napja 1849. október 6. Hazánk önállóságának a reményei szertefoszlottak, vérengzés, ítéletek sora tett pontot az eleinte oly szépnek ígérkező eseményekre. Negyvenkilenc akasztás, hatvanöt főbelövés tanúsítja a „győzők” dühét. 1765 haditörvényszéki ítélet fejezte be a katonai parifikáció „nemes művét”. Október 6-án pedig mártírhalált halt tizenhárom katonai vezető. Tálán kevesen tudják, hogy közülük kettő, Kiss Ernő és Lázár Vü- mos örmény eredetű családból származott... Tíz éve írtuk 2005. október 7., péntek Emlékezők Az aradi vértanúk kivégzésének 156. évfordulóján, csütörtökön az evangélikus nagytemplomban és a Damjanich János-szobornál tartottak megemlékezéseket Nyíregyházán. A történelem mindig igazságot szolgáltat „A tetteink a meny- nyekbe emelnek minket, ahogy ez az aradi vértanúk esetében is történt.” NYÍREGYHÁZA. - Ne azért emlékezzünk, mert az kötelező! - szólt a nyíregyházi fiatalokhoz dr. Ulrich Attila alpolgármester, aki a megyeszékhely önkormányzata nevében az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk tiszteletére mondott emlékező beszédet az evangélikus nagytemplomban kedden délelőtt. Harcos nép a magyar Szerinte annak ellenére, hogy a történelem során a legnagyobb csatákat elvesztettük, harcos nép a magyar, ami ha bölcs előrelátással ötvöződik, pozitív - Azt, amit A Damjanich-szobornál dr. Ulrich Attila mondott beszédet FOTÓ: SIPEKI PÉTER A Kossuth-gimnázium diákjai helyezték el az evangélikus nagytemplomban az emlékezés virágait fotó: racskó tibor szári udvar Haynau tábornok közreműködésével az aradi vár tövében elkövetett, azt Európa sem nézte jó szemmel. Sajnos az évek során az emberiség semmit sem változott, akkor is érvényben volt az ókori mondás, mely szerint „jaj a legyőzöttnek”- fogalmazott a nyíregyházi alpolgármester, aki hozzátette: hisz abban, hogy a történelem igazságot szolgáltat, s a tetteink a mennyekbe emelnek minket, ahogy ez az aradi vértanúk esetében is történt. A lánya is elkésett- Haynaut, akit a katonái csak a „bresciai hiénának” neveztek, egy kocsmában érte el a végzet, agyvérzésben halt meg. A temetésére csupán az egyetlen lánya ment el, de ő is késve érkezett... - említett egy konkrét példát a történelmi igazságszolgáltatásra dr. Ulrich Attila. Nemzeti gyásznapunkon a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium diákjai helyezték el az emlékezés virágait a templom oltárán. A kedd délelőtti eseménynyel nem ért véget az aradi vértanúk tetteinek felidézése a megyeszékhelyen: 14 órakor Tóth Sándor nyugalmazott ezredes, helytörténész közreműködésével a Túró- czy-iskolánál emléktáblát avatott a Nyíri Honvéd Egyesület, a Tompa Mihály utcán pedig megkoszorúzták a Damjanich-szobrot. km Ne azért emlékezzünk, mert az kötelező! DR. ULRICH ATTILA
