Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-14 / 63. szám

2012. MÁRCIUS 14.. SZERDA KEHI Háttér 3 Száz éve része a város életének Egy évszázada áll a téren Kossuth Lajos szobra, mely sokáig megosztotta a közvéle­ményt. nyíregyháza. Száz évvel ez­előtt, 1912. szeptember 29-én ll órakor, 10 nappal Kossuth Lajos születésének 110. évfor­dulója után, ragyogó napsü­tésben, több ezres közönség jelenlétében avatták fel a szo­borbizottság által a győztesnek kihirdetett, a 32 éves Betlen Gyula szobrászművész készí­tette alkotást - írja Komiszár Dénes helytörténész. Elismerés és bírálat „Az ünnepi beszédet Meskó László országgyűlési képviselő mondta, a szobrot Mikecz De­zső alispán adta át Májerszky Béla polgármesternek. Vietó- risz József, a főgimnázium ta­nára szavalta el a szoborava­tásra írt versét, ezután a dalár­da hazafias nótákat énekelt. A kormányzó-elnök idősebb fia, Kossuth Ferenc meghatódva mondott köszönetét édesapja emlékének megörökítéséért. A szobor művészeti ér­tékét illetően azóta is több vita folyt már, az elismerő szavaktól (Koroknay Gyula) A lebontott aradi Kossuth-szoborra akarták lecserélni fotó: sipeki Péter a negatív jelzőkig (Móricz Zsigmond) többen kifejtették már véleményüket. 1924-ben Nyíregyháza városvezetése lépéseket tett a román ható­ságoknál arra, hogy megsze­rezze az akkor lebontott aradi Kossuth-szobrot, lecserélen­dő az ittenit - eredményte­lenül. Krasznay Péter ’48-as honvédhadnagy, kemecsei főszolgabíró emlékirataiban olvashatjuk ezeket a sorokat: „Kossuth Lajos bronzból öntött alakjának arcvonásai és különösen az ő szelíd tekinte­te igen kevéssé hasonlítanak az eredetihez. A szobor alakja pedig egy aránytalanul fel- emelkedett mellű, inkább mű­birkózó akrobatához hasonlót ábrázolhat. A felállítását pe­dig nemcsak én, de majdnem mindenki megbotránkoztató- nak találja, minthogy az Nyír­egyháza egyik legszebb teré­nek nyugati szélére, és arccal a közeli városháza eleibe úgy lett állítva, hogy onnét csakis a városházára láthat. Míg ha néhány méterrel kelet felé, és arccal észak-keletnek álla­na, onnét nemcsak a szép tért magát, hanem az oda befolyó legfőbb utcáit is tekintetére méltathatná. Na de hát úgy gondolta a vá­rosi tanács, hogy ők építették, hát nekiek van hozzá legtöbb jussuk. Ebből kifolyólag az a hiedelem keletkezett, hogy azért nem építették a tér felé arccal, mert állítólag Kossuth haragudott a pápistákra (ka­tolikusokra - K. D.), hát nem jól esnék neki azok díszes fő­templomára nézni, mely a tér keleti oldalán áll.” A szobor azóta is szelíden te­kint le a járókelőkre, tanúja volt számos történelmi esemény­nek. A története egybeforrt a városéval. Mi, nyíregyháziak már így szoktuk meg, amilyen. Részévé vált a Kossuth térnek, a városrésznek. Őrizzük meg utódainknak, vigyázzunk rá, hogy Kossuth apánk büszkén nézzen le ránk odafentről, „ha még egyszer azt üzeni...” km Életüket áldozták a magyar szabadságért Sokan fegyvert fogtak az egykori Szabolcs, Szatmár és Bereg me­gyékből is 1848-ban és 1849-ben. TISZAVASVÁRI, KEMECSE, GÁVA­vencsellő. Már a márci­usi ifjak között is volt me- gyénkbeli. Vasvári Pál mint egyetemi hallgató, vezérsze­repet játszott az ifjúság kö­rében. Főszerepet vállalt a 12 pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésé­ben. Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát invázió alatt. 1849 ele­jén Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Erdélyben harcolt 1849 júliusában, s a gyalui havason a román felkelők megölték. Ha nem hal meg kolerában Szegeden 1849. július 30-án a kemecsei születésű Répásy Mi­hály honvédtábornok, akkor ma minden bizonnyal az aradi vértanúk között emlegetnénk. A schwecháti csatában már honvéd ezredesként vett részt. A csata után az Országos Hon­védelmi Bizottmány tábornok­ká léptette elő, és megbízta a honvédsereg újoncozási és pótlovazási ügyeinek intézésé­vel. 1849 májusában helyettes hadügyminiszterként, illetve több alkalommal ideiglenesen hadügyminiszterként műkö­dött. 2007. március 14-én te­mették újra Répásy Mihályt szülővárosában. Önkéntesként vonult har­colni az osztrákok ellen a gávai születésű Rakovszky Sámu­el. 1848-ban felállított egy önkéntesekből álló zászlóal­jat, amely 1848. szeptember 10-én Kálló főterén tette le az esküt a Dégenfeld Imréné által adományozott zászló felszentelésénél. A zászlóra kötött selyemszalagon a kö­vetkező áll: Győzni vagy halni! Szabolcs a hazáért! A világosi fegyverletétel után a zászlóalj és Rakovszky Komárom vá­rában tartózkodott. A vár át­adása után menlevelet kaptak. Rakovszky nem felejtette el esküjét, titokban társaival le­vette a zászlórúdról a zászlóalj zászlaját, és derekára csavarva csempészte azt ki, hogy visz- szajuttassák a zászlóanyának. Nézőpont Nyéki Zsolt A bűverejű szám Hosszú és kemény volt a tél, pedig sokáig azt hihettük: el sem jön. Fogcsikorgató hideg után vágytuk már a tavaszt, az első simogató napsugarakat, de a természet ajándékán túl a lélek is meríthet ilyentájt, ha magyar. Ha március, akkor nekünk szabadság, összefogás, közös cél, lelkesedés - akkor bűverejű szám: 1848. Harc indult a függetlensé­gért, s bár a cári kézcsók árán szerzett túlerő ezt maga alá gyűrte, bebizonyosodott, hogy az igazság magja idővel kikel, ha jó talajba vetik. A ’48-asok vére nem hullott hiába, hiszen megnyitotta a polgári fejlődés útját, amelyen a fékeveszett megtorlást túlélő Magyarország elindulhatott. A világ pedig mellettünk állt, méghozzá olyan tisztelettel, amelyet csak a szabadságáért küzdő, a legnagyobb áldoza­toktól sem visszarettenő nemzet vívhat ki magának. Emlékezzünk március 15-ére, hogy ma újra legyenek csil­logó szemű kisfiúk, akik mind huszárok akarnak lenni, ha arról hallanak, milyen hősök álltak ki az igaz ügy mellett, s védték a hazát. Olyan kisfiúk, akik Gábor Áronokká akarnak válni, mihelyt elmesélik nekik, micsoda hazafi volt ez a székely. Kemény, no meg tehetségnek sem volt éppen híján: amikor a maga öntötte ágyúkból leadta az első sortüzet, az éllenség tábor­noka riadt jelentést küldött a vezérkarnak: valószínűleg francia tüzérség tartózkodik Háromszéken! Nem bújt el akkor sem, amikor a csatá­ban már két lovat is kilőttek alóla, ahogy ütegtől üteghez lovagolt, mert kifigyelték, ő irányít mindent - a harmadik ágyúgolyó már őt vitte el... A történethez tartozik, hogy az ütközet végéig nem vitték halálhírét, a nevében adták ki az utolsó parancsokat, s a csata győzelemmel ért véget. A puszta neve adott erőt, hitet. Hej, Áron, Áron... sokan tekintgetnek fel az égre, hát­ha ott vágtatsz Csaba királyfi mellett a Csillagösvényen... Gábor Áron nevét ma kulturális alapítvány viseli, melynek legfontosabb feladatai között szerepel népünk történel­mi múltjának feltárása, ápolása, tehetséges gyermekek taníttatása, segítése ösztöndíjjal, és a szórványban élő magyarság összetartása. Nem kell ma már életünket adni nemes ügyért, s ne is jöjjön el ilyen idő, de a példamutatás bátorságból, önfeláldozásból, kitartásból, összefogásból soha nem veszíti el értékét. nyeki@lnform.hu A példamutatás ön- feláldozásból, kitar­tásból, összefogásból soha nem veszít el értékét. Kelet kvíz Mikor lett Kemecse járási székhely? Ekkor a Niczky kastélyt szolgabíró épületté alakították át. a) 1876-ban b) 1926-ban c) 1894-ben d) 1941-ben A helyes választ mai számunkban rejtettük el. Megkérdeztük Ön hogy ünnepli március 15-ét? DARÓCZI ZSOLT: Legfel- BOKA GÁBOR: Klrindu- TASI TIBOR: A pihenésé |ebb tévében nézem. lünk a családdal. a csütörtök. ■BW. marnom i — NAGY MIKLÓS: Ami csa- TÜRKNÉ NAGY MARI- KÁNTOR ENIKŐ: Már az ládunk duplán ünnepel. ANN: Éppen költfizünk. érettségire készülök. Daróczi Zsolt életében nem tölt be különösebb szerepet már­cius 15. - A televízió sugározta ünnepi közvetítésekbe bele szoktam pillantani - mondta. Boka Gábor Kisvárdán tölti a hosszú hétvégét. - Ha az idő­járás engedi, elmegyünk a csa­láddal kirándulni, s egy kerti parti is tervben van. Tasi Tibor a csütörtököt a pihenésnek szenteli. - Pénteken már dol­goznom kell, mert a főiskola mellett kell egy kis kiegészítő kereset is. Nagy Miklós unokája négyéves lesz március 15-én, így duplán lesz mit ünnepel­niük. - A forradalom kirobba­násának napján született az unokám, így reméljük, harcos természet lesz, aki megküzd majd az igazáért. Türkné Nagy Mariann egy költözés kellős közepén van. - Székesfehér­várra költözünk, így ünneplés helyett pakolni fogunk. Kán­tor Enikő az iskolában emléke­zik meg a forradalomról, de az érettségire való felkészüléssel tölti a hosszú hétvégét. Megemlékezések az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Március 14., szerda Demecser 10.30: Koszorúzás Kossuth Lajos mellszobránál az Álta­lános Iskola előtti téren. 17.00: Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 164. évfordulója tiszteletére városi ünnepség a művelődési házban. Ünnepi beszédet mond Kiss Gyula, Demecser város polgármestere. _________ Dögé 14.30: Március 15-el megemlékezés,az 1848-as szabad­ságharc hőseinek tiszteletére kopjafaállltás a Mesekert Óvoda előtti parkban. Pásztor László, amatőr fotós klállftá­sának megnyitója az Ifjúsági Házban. ____________________ Géberjén 13.00: Ünnepi megemlékezés, beszédet mond Kovács Sándor, a Szabolcs megyei közgyűlés alelnőke. ____________ kemecse 16.00: Ünnepeltünk Együtt! Megemlékezés a Kegyeleti Parkban. Emlékbeszédet mond Jakab István, az Országgyű­lés alelnőke. Koszorúzás katonai tiszteletadással Répásy Mihály honvédtábornok és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kemecsei hőseinek emlékművénél, síremlékénél.___________________________________________ Levelek 13.00: Emlékezés az 1848. március 15-ei forradalomra a Váci Mihály Művelődési Házban. _________________________ Mándok 13.00: Megemlékezés a Petőfi-szobomál. Ünnepi beszédet mond Pekó László polgármester._________________________ Nagyecsed 10.00: Ünnepi megemlékezés, beszédet mond Kovács Nyíregyháza 10.00: „Hozzon egy szál virágot az 1948-as slrkertbe, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület és az Arany János Gimná­zium és Általános Iskola megemlékezése az Északi teme­tőben. 11.00: Irinyi Dániel emléktáblájának koszorúzása, a Dózsa György utca 14. szám alatt. 11.00: A Kralovánszky csatád emléktáblájának koszorúzása a Luther utca 1. szám alatt. 11.00: Kmety György emléktáblájának koszorúzása, a Luther utca 7. szám alatt. 11.00: Hatzel Márton emlék­táblájának koszorúzása a Hatzel tér 10. szám alatt. 17.00: Ünnepi megemlékezés és koszorúzás a Petőfi téren. 11.00: Ünnepi megemlékezés a Nyírszőlős Közművelődési Színtér és a Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézményben. Nyírbátor 16.00: Az 1848/49-es magyar forradalom és szabad­ságharc évfordulója tiszteletére ünnepség a nyírbátori Kulturális Központ előtt. Ünnepi köszöntőt mond dr. Veres János országgyűlési képviselő. Ünnepélyes állampolgársági eskütétel testvérvárosokból. Nyírmada 15.00: Ünnepi megemlékezés az 1848-1849-es emlék­műnél. Ünnepi beszédet mond Kálmán Béla polgármester. Koszorúzás. ________ ___________ Paszab 9.00: Az 1848/49-es magyar forradalom és szabad­ságharc évfordulóla alkalmából rendezett ünnepség az általános iskola aulájában. 9.45: Lovas huszárok fogadása az Iskola előtti téren, koszorúzás. _________________ _ Pócspetri 13.00: Az 1848/49-es magyar forradalom és szabad­ságharc évfordulóla alkalmából rendezett ünnepség a Királyfalvl Miklós Általános Iskolában.____________________ Tlszadada 11.00: Községi ünnepség a művelődési házban. A ren­dezvény előtt koszorúzás a Hősök terén. Ünnepi beszédet mond dr. Szabó Sarolta, a nyírbátori Báthori István Múzeum igazgatója. Március 15., csütörtök Csenger 9.00: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye önkormányzata és Csenger önkormányzata ünnepsége a Petőfi Sándor ÁMK Általános Iskolában. Ünnepi köszöntőt mond Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke. Kitűntető elismerések átadása a Magyar Sajtó Napja alkalmából. Koszorúzás a Petőfi Sándor szobornál. ______________________________________ Gávavencsetlő 14.00: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hő­seire emlékeznek a Rakovszky Sámuel Általános Iskolában. Ünnepi beszédet mond Pásztor Zoltánná, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tagja. Lovas, huszár bemutató. 1848-as emléksétával tisztelegnek Rakovszky Sámuel huszár ezredes sírjánál. Kisvárda 10.00: Az 1848/49-es magyar forradalom és szabad­ságharc emlékére szervezett városi ünnepség a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Házában. Ünnepi beszédet mond Leleszi Tibor polgármester. Emlékmenet a Petőfi­szoborhoz, koszorúzásl ünnepség a Petőfi Parkban. _______ Napkor 10.00: Megemlékezés a művelődési házban. A Jósika Miklós szobor megkoszorúzása a Napkori Huszárok részvé- tetéveb 11,00: Istentisztelet a Református Imaházban. Nyíregyháza 10.00: Ünnepi műsor, koszorúzás. Ünnepi beszédet mond dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere. 10.00: A Butykatelepi Kulturális és Szociális Egyesület ünnepsége a Közösségi Házban. _____________________________________ Nyírtelek 10.00: Az 1848/49-es magyar forradalom és szabad­ságharc tiszteletére rendezett koszorúzással egybekötött megemlékezés a királytelek Vigadóban. Ünnepi beszédet mond Urblnné Borbély Szilvia AMK-lgazgató. Koszorúzás a Vigadó előtti Emlékparkban. ____________________________ Nyírpazony 9.00: Az 1848/49-es magyar forradalom és szabad­ságharc emlékére rendezett ünnepség a Közösségi Ház parkjában lévő kopjafánál. Ünnepi beszédet mond Dubay László polgármester. ___________________________________ Pátyod 10.00: Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadság- harc évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezés a Petőfi Sándor parkban. Ünnepi beszédet mond Nagy Miklós, a megyei közgyűlés tagja._________________________________ Pusztadobos 17.00: Koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezés a Kastélykertben. ______________________________________ Tiszátok 10.00: Ünnepi megemlékezés a művelődési házban. Óvo­dások rajzaiból kiállítás. Koszorúzás a Kossuth-szobomál és a református temetőben. _ _____ Tiszavasvári 9.45: Ünnepség a Vasvári Pál szobornál. Ünnepi beszédet mond dr. Fülöp Erik polgármester. „Rendhagyó történelem- óra -1848-ra emlékezve". Koszorúzás. 13.00: Lovas felvo­nulás huszárokkal, ágyútalppal, dobszóval a Szentmihály térről. 14.30: „Vasvári verbunkos” címmel a Kör-karéj Néptáncegyüttes műsora látható, majd ezt követi Vasvári Pál mellszobrának megkoszorúzására a Múzeumkertben. 15.00: Megemlékezés a Vasvári Pál Múzeumban, ahol megnyílik az „Inkább tömi, mint hajolni” című kiállítás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom