Kelet Magyarország, 2011. október (68. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-06 / 234. szám

2011. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK KE1£r Aradi vértanúk 7 Az Aradon kivégzett 12 tábornok és egy főtiszt FOTÓ: KM-REPRODUKCIÓ Megalkuvás helyett dicső halál Bebizonyosodott: soha nem értelmetlen, hiá­bavaló az eszméért, a hazáért hozott áldozat. nyíregyháza. 1849. október 6-án, az orosz segítséggel le­vert szabadságharcot követő császári megtorlás során, Pes­ten kivégezték gróf Batthyány Lajost, a magyar kormány mi­niszterelnökét. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tá­bornoka (Aulich Lajos, Dam­janich János, Dessewffy Arisz­tid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen- Westerburg Károly, Nagysán­dor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ig­nác és Vécsey Károly) és egy főtisztje, Lázár Vilmos ezre­des szenvedett vértanúhalált Aradon. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett ál­dozatul, és számosán kény­szerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. A magyarság ereje Az aradi vértanúk kivégzé­sének napját 2001-ben kor­mányrendelet alapján nemze­ti gyásznappá nyilvánították.- 1848 tavaszán egy békés átrendeződés kezdődött el, melynek megóvására önvé­delmi harcra készült az ország. Létrejött egy honvéd hadse­reg fiatal, életerős tisztekkel, akikből hamarosan táborno­kok lettek - kezdte történel­mi megközelítését dr. Bene János, a Jósa András Múzeum múzeumigazgatója.- Európa egyik legnagyobb hadserege fölé nőttek, viszont a cári hadsereg túlerejével már nem bírtak. Senki sem menekült el, kitartottak eskü­jük mellett. A magyarul nem beszélő Aulich Lajos a maga 56 évével volt a legidősebb, a 30 esztendős Leiningen- Westerburg Károly pedig a leg­fiatalabb a tábornokok közül. A dicső halált választották a megalkuvás helyett. Micsoda lélekerő kellett ehhez! Októ­ber 6-át olyan napnak tartom, amely visszaadta a magyarság erejét. A tömeges kivégzéssel nem törték le az ellenállást, sőt... A vértanúság gyümölcse a kiegyezéssel ért be. Bebizo­nyosodott: soha nem értelmet­len, hiábavaló az eszméért, a hazáért hozott áldozat.- Vannak a tantárgyi köve­telmények között kötelező év­számok, földrajzi nevek, fogal­mak és személyek, de az aradi vértanúk nem szerepelnek ezek között - mondta lapunk­nak Tar Ferenc, a Krúdy Gyula Gimnázium történelemtanára, aki szerint viszont minden pe­dagógus hozzátesz valamit a könyvben szereplő anyaghoz. Stratégiai lépés- Én fontosnak tartom elmon­dani a diákjaimnak, hogy mi október 6. jelentősége, hogy mi volt Bécs célja azzal, hogy éppen őket végeztette ki. | Beszélek nekik arról, hogy ez egy stratégiai lépés volt, hiszen kellett hagyniuk egy bűnbakot, Görgeyt, akit azu­tán árulónak lehetett kikiál­tani. Fontos tudniuk, hogy a kivégzettek miért adták az életüket, hogy mit jelképez a haláluk, s hogy miért halt mártírhalált kilenc olyan tá­bornok, aki nem is volt ma­gyar. Lényeges, hogy lássák az összefüggéseket, s hogy is­merjék a magyar történelem ezen korszakát, ez pedig a tantárgyat oktatók felelőssé­ge - mondta el Tar Ferenc. KM-LTL, SZA Budavár bevétele 1849. május 21-én fotó: km-reprodukció Tizenhárom utca, tizenhárom név Kevés olyan kistele­pülés van hazánkban, ahol minden aradi vér­tanú emlékét utca őrzi - Vaja ilyen. vaja. - Egészen 1940-ig olyan nevet kaptak Vaja utcái, me­lyek arra utaltak, hová vezet­nek, ám akkor az elöljárók az utcanév változtatás mellett döntöttek - eleveníti fel a 70 évvel ezelőtt történteket Kiss Ferenc nyugalmazott isko­laigazgató, történelemtanár. Molnár József főjegyző javas­lata volt, hogy - lévén ponto­san 13 utcája volt Vajának - az utcákat az Aradi vértanúkról nevezzék el. A felvetést egy­hangúan támogatták, egyetlen ellenvetés sem érkezett. A dön­tés hátterében állhatott, hogy a történelmi emlékezethez közelebb álltak az 1848/49-es szabadságharc eseményei.- Biztos vagyok benne, hogy aki a Damjanich utcán lakik, pontosan tudja, hogy utolsó előttiként került rá sor a kö­tél általi halálra ítélt vértanúk közt, de ugyanígy az Aulich, a Lahner vagy a Vécsey utca la­kói is tisztában vannak azzal, kiről nevezték el az utcájukat - mondja a történelemtanár. Természetesen minden évben megünneplik a 1848/49-es eseményeket, és október 6-án megemlékeznek az Aradon kivégzett honvédtisztekről. Ápolják a hagyományokat, őrzik a vértanúk emlékét, s ahogy 70 éve egyszer sem, a következő évtizedekben sem változnak Vaján az utcanevek, csak az újak kapnak új nevet. Érmeim 1 Lázár Vilmos levele feleségéhez: Édes lelkem, légy erős. Bennünket valamennyit halálra ftéltek, de úgy hiszem, a kegyelem be fog következni. Viszontlátásig csókol örökké hű szerető férjed. Lelnlngen-Westerburg Károly levele feleségéhez: Azt hittem, mindenre készen vagyok: és mégis e pillanatban görcsösen vonaglik a szívem arra a gondolatra, hogy téged, legnagyobb kincsemet, örökre elveszítelek. Poeltenberg Ernő levele feleségéhez: Imádott feleségem! Örökre istenhozzádot kell hát mondanom neked!! - megáldva téged mindazért a boldogságért, mellyel megajándékoztál, és szívemből köszönve mindazt a szeretetet, melyet tőled kaptam! Damjanich János Imája: Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát férfiasán állhassam ki. O MEGKÉRDEZTÜK: Hogyan nyilvánulhat meg a mindennapokban október 6. „üzenete", a hazaszeretet? TOLDI BETTINA: Te- MÁRKUS BARBARA: KIRÁLY EDIT: Tiszteljük gyünk azért, hogy szebb Vásároljunk hazait, és és ápoljuk a magyar legyen Magyarországi ne legyünk adócsalóki nyelvetl KASZÁSNÉ TÓTH JUDIT: NAGY LILLA ZSÓFIA: MOCSÁR MÁRK: Az Isko­Egyetten magyarról se Részt veszek az Iskolai Iában Haynau tábornok feledkezzünk megl megemlékezésen. bőrébe bújok.- Ne külföldön kamatoztassuk azt a tudást, amit itthon ka­punk. Maradjunk hűségesek a szülőföldünkhöz, tegyünk azért, hogy szebb, élhetőbb le­gyen Magyarország! Számom­ra ezt jelenti a hazaszeretet- felelte némi töprengés után Toldi Bettina. Márkus Barbara szerint a hazaszeretet meg­nyilvánulása például, ha vala­ki becsületesen fizet adót, és nem károsítja meg az államot, illetve ha magyar termékeket vásárolunk a boltban még ak­kor is, ha nem az a legolcsóbb, mert ezzel segítjük a hazai termelést. Király Edit a magyar nyelv ápolásának fontosságát domborította ki. - Az alacsony iskolai végzettségűek helyte­lenül írnak, olvasnak, a több­diplomások pedig hajlamosak idegen szavakkal teletűzdelni ) a mondanivalójukat. Nem tisz­telik a magyar nyelvet, pedig ez a nemzet egyik legnagyobb kincse. Kaszásné Tóth Judit így válaszolt: - A hazaszeretet, illetve a magyarságtudat szá­momra azt (is) jelenti, hogy kapcsolatot ápolok a határon túli magyarokkal. Fontos, hogy a nemzeti ünnepeinken ne csak öltözékünk, hanem szí­vünk is alkalomhoz illő legyen. Nagy Lilla Zsófia és Mocsár Márk két hete lázasan készül az isko­lai megemlékezésre: felidézik a történelmi pillanatokat, ver­selnek, szavalnak, így mutatva ki hazaszeretetüket. VENDÉGJEGYZET Komiszár Dénes Október 6. üzenete ; zép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje! - jegyezte meg Poeltenberg Ernő ’48-as honvédtábornok, amikor végignézett vértanútársain 1849. október 6-án MM kora reggel az aradi vesztőhelyen. A szabadságharc bukását a kegyetlen megtorlás követte; Haynau vérszomjas hiénaként tett ígéretet uralkodójának, hogy ha kell, száza­kat, ezreket fog agyonlövetni, de egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarorszá­Rajtunk is múlik, hogy percembere­ket vagy hazafias lelkületű polgárokat fogunk kezeink alól útjukra bocsátani. W gon. Kevesen tudják, hogy a hóhér Szatmárban, Kisgécen 1858-ban földbirtokot vásá­rolt, azon kastélyt építtetett, amelyet 1945-ben rombol­tak le. Mindvégig gyűlölt, megkeseredett ember maradt élete végéig. A környékbeliek mendemondákat suttogtak, hogy vámpírrá vált és fiatal, szűz lányok vérét szívja, emberek tűnnek el a kastélyá­ban. Ez csupán legenda volt, az viszont közismert, hogy Londonban csúnyán helybenhagyták a munkások, amikor megtudták, hogy Haynau a ködös Albionba látogat, mert a magyarországi forradalom leverése még a hidegvérű angolo­kat is mélyen felháborította. Talán a sors akarta úgy, hogy amikor a végóráit élte, a halottkém már úgy vélte: elkezdhetik a boncolását. A koponyatető felnyitása után azonban döbbenten látta a kórboncnok, hogy az agy még lüktet, tehát csak a klinikai halál állt be, nem a biológiai. A felnyitott fejű Haynaun úgy könyörült meg a boncmester, hogy a szikéjével összekasza­bolta az agyvelőt, és így már a halott ember testét nyitották fel. Az aradi mártír tábornokok között voltak arisztokraták és közrendűek, magyarok (Dessewffy Arisztid, Nagysándor Jó­zsef, Török Ignác, gr. Vécsey Károly), osztrákok (Poeltenberg Ernő), németek (Aulich Lajos, Lahner György, gr. Leiningen- Westerburg Károly, Schweidel József), horvátok (Knézich Károly), szerbek (Damjanich János) és örmények (Kiss Ernő, Lázár Vilmos). Nemzetiségre való tekintet nélkül, egy közös célért - hazánk függetlenségének és szabadságának kivívásáért - fogtak fegyvert. Egyikük-másikuk magyarul is alig tudott. Mégis, szeretve tisztelt parancsnokaik voltak katonáiknak. Emlékezzünk hát kegyelettel rájuk, akik életüket adták hazánkért! Ők valóban hősök voltak, példaképeink lettek. Vajon mit szólnának, ha látnák, hogy az iskolai megem­lékezéseken a diákok már hallani sem akarnak ezekről az „unalmas” dolgokról, nekik erre nincs idejük, ez már nem „trendi”, izgalmasabb az alkoholokról, a bulikról, a dro­gokról, a füves cigiről, a multiplexekről, a minden extrák­kal felszerelt mobiltelefonokról, na és persze mai korunk „hőseiről”, a valóságshow-k szereplőiről beszélni, hiszen nekik is olyanokká kell válniuk, csak így tudják magukat önbeteljesíteni, mert az a bizonyos öt perc hírnév minden­kinek kijár... A pedagógusok feladata nem egyszerű; sokszor kell vért izzadva felkelteni az érdeklődésüket ezek iránt. Rajtunk is múlik, hogy középszerű percembereket, vagy értékte­remtő, hazafias lelkületű polgárokat fogunk kezeink alól útjukra bocsátani. A közösségformáló-hagyományőrző szervezetek (cserkészet, leventemozgalom) hiányában kényelmesebb dolog plázákban és játéktermekben múlatni az időt, mint maradandót alkotni. Sajnos, társadalmunk egén is jó ideje gyülekeznek már a viharfelhők. Vakok azok, akik ezt nem látják. A régi tradíciókat teljesen le­romboló globalizáció a legnagyobb veszélyt jelenti a jövő nemzedékének szemléletformálására, mint azelőtt bár­mikor is. A vészmadár szerepét senki sem szereti magára ölteni. De ha ilyen tempóban száguldunk a szakadék felé, onnan már nem lesz visszaút. Csak remélni tudjuk, hogy a most felnövekvő generációk előbb-utóbb felismerik, hogy valamikor voltak olyan bátor emberek, akik másokért tud­tak áldozatot hozni, és ha kellett, ezért meg is haltak. Adja Isten, hogy így legyen! (Szerzőnk helytörténész) © ÜNNEPI PROGRAM NYÍREGYHÁZÁN Nyíregyháza Önkormányzata az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírhalált halt vezetőire, az aradi vértanúk kivégzésének 162. évfordulójára emlékezve ma középiskolások részvételével nyilvános felolvasást rendez a Kossuth téren. Délelőtt 10 és este 18 óra között óránként más-más középiskola ünneplőbe öltözött diákjai, egyenként 10 perces felolvasással idézik meg az aradi vértanúk gondolatait. 18 órakor a megemlékezők a város vezetőinek és önkormányzati képviselőinek részvételével közös gyertyagyújtással tisztelegnek a mártírok emléke előtt.___________________________________ A vértanúk kivégzésének 162. évfordulóján az evangélikus nagytemplomban 11, Damjanich János szobránál 15 órakor kezdődik megemlékezés. A nagy­templomban Horváth Mónika szavalata után emlékező beszédet mond Kubik József középiskolai tanár, szaktanácsadó. A Luther Márton Kollégium Kamarakórusának és Zenekarának műsorában tárogatón közreműködik Martinovszky István. A Damjanich-szobornál 48-as dalokat énekel a Fegyveres Erők és Honvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubjának Honvéd Népdalköre Becző Pál vezetésével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom