Kelet Magyarország, 2009. július (66. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-14 / 163. szám
2009. július 14., kedd KIÜT MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR PÁRHUZAMOS INTERJÚ: Politikai elemzőkkel az SZDSZ-ről • Népszavazás. Törökország azt akarja, hogy a Ciprus újraegyesítéséről kezdett tárgyalások mielőbb fejeződjenek be, és az év végéig rendezzenek népszavazást - jelentette ki hétfőn Abdullah Gül török elnök (képünkön). Az államfő Ankarában Mehmet Ali Talattal, a ciprusi törökök vezetőjével folytatott megbeszélése után közölte ezt. • Megfigyelők. Száz megfigyelőt küld az Európai Bizottság az augusztus 20-i afganisztáni elnök- és tartományi választásra - jelentette be a brüsszeli végrehajtó testület hétfőn. A megfigyelők egy 17 fős csoportja már a helyszínen tartózkodik, hogy ellenőrizze a választási előkészületeket. JEGYZET S3 Díszszemle Kiss József jozsef.kiss@inform.hu A „de jure" létező' SZDSZ többek szerint „de facto" már nem is létezik, bár kétségtelenül mutat bizonyos életjeleket. Távoli a párhuzam, de a helyzetről a negyven évvel ezelőtti sorkatonai szolgálatom abszurd élményeinek egyike jut eszembe. Előfelvételisként az igen rossz hírű kalocsai Forradalmi Ezrednél teljesíthettem hazafias kötelességemet. Az ezred három zászlóaljból állt (ez akkor, minden mással együtt, hadititoknak számított). Ebben nem volt semmi humoros. Ami ebben a szervezeti felépítésben számunkra megunhatat- lanul vicces volt, az a különféle alaki gyakorlatok során mutatkozott meg. Az alaki gyakorlat az olyasmi, mint egy díszszemle: négyes oszlopban meneteltünk, egyszerre csapkodtuk bakancsunkat a betonhoz a tribün előtt (amelyet ezredparancsnokunk - talán konspirativ okból - következetesen „trübinnek" nevezett). A díszmenet a következőképpen zajlott. Először, élén parancsnokával, eldü- börgött az első zászlóalj pár száz katonája, majd a felvert porban újabb dübörgés: jött a második zászlóalj. Aztán kis szünet és jött nagy bakancscsapkodással egy szál őrnagy, mögötte pedig egy szál raktáros őrmester. Ők ketten voltak a harmadik zászlóalj, ahová csak háborúban hínak be katonákat. A leszereléshez közeledve bátran rákérdeztünk, minek ez az egész röhejes menetelés a harmadik zászlóaljnak, mire ez volt a válasz: „Hát, mer' vannak!" Devizaárfolyam (2009.7.13.) PÉNZNEM árfolyam változás m Euró 278,74 A +1-89 Üü USA dollár 199,87 A +°-85 IUI Svájci frank 184,18 A +T53 Angol font 321,01 ▼ -3,19 Román lej 66,13 A +0,43 Ukrán hrivnya 26,08 A +0,06 222 Horvát kuna 37,97 A +0,23 Lengyel zloty 63,24 | ▼ -0,04 inifn További információk a valutapiacróhqazdasaq.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB SZDSZ: ■ „Az SZDSZ-t régóta bénítják a belső konfliktusai, amelyek lehetetlenné teszik a választók megszólítását." Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu „ki az úr a háznál?" ÉKN: Tulajdonképpen mi történik most az SZDSZ-ben? A látható felszín alatt milyen belső viszályok vezettek a jelenlegi helyzethez? Szomszéd Orsolya elemző, Nézőpont Intézet: A Kóka-Fodor ellentét egy korábban meghúzódó mély törésvonalon alapult, amely a belső ellenzékhez tartozó Fodor és a párt nagy öregjei (Kuncze, Pető) között állt (és még áll) fenn. Az SZDSZ vezetőinek komoly rosszallását váltottak ki, hogy 2003-ban elnökjelöltként indult Fodor Kuncze Gáborral szemben. A Fodor iránti ellenszenv a 2007 előtti és a Kóka Jánost támogató pártvezetésben sem enyhült, sőt, politikai súlyának növekedésével az ellenszenv is erősödött. Ezt a megosztottságot örökölte meg Retkes Attila, akit Fodor Gábor támogat. Krekó Péter elemző, Political Capital: Az SZDSZ belső megosztottsága egyáltalán nem új jelenség, sokkal inkább arról van szó, hogy Retkes Attila az SZDSZ befolyásos csoportjai között már korábban is létező konfliktus kellős közepében találta magát, és jól láthatóan ő maga sem képes függetleníteni magát ettől. A folyamatosan változó erővonalak most éppen Demszky és Fodor, illetve Kóka, tágabban pedig az SZDSZ régi, befolyásos politikusai és a teljes megújulásra törekvő új, de ismeretlen politikusok között húzódnak, és ez természetesen már a 2010-es lista összeállításáról is szól. Kóka János eltávolítására már Fodor Gábor is tett egy sikertelen kísérletet, most ennek az újabb fordulóját láthatjuk ÉKN: Az új elnök Kákát távozásra szólította föl, ő azonban nem mond le. Weinek Leonard vasárnap délelőtt még a pártelnöki tisztségért indult, délután már bejelentette az SZDSZ-ből való kilépését. Van-e esélye így a pártnak sikeres hazai választásokra? Szomszéd Orsolya: Nem sok. Az elmúlt hetek sem arról szóltak, hogy a párt feltámasztásán dolgoznának politikusai, hanem a kilépések, az egymás legyőzésére irányuló harc határozta meg az SZDSZ politikáját. A küldöttgyűlést is beárnyékolta a médián keresztüli üzengetés, a két korábbi rivális, Fodor és Kóka közötti pengeváltás, illetve, hogy Kóka Jánost SS egyenruhában ábrázoló képek jelentek meg, amely nyomán a frakcióvezető feljelentést tett. Ráadásul a küldöttgyűlés legitimitása is megkérdőjeleződött. Krekó Péter: Az SZDSZ-t régóta bénítják a belső konfliktusai, amelyek lehetetlenné teszik a választók megszólítását. Retkes Attila első elnöki beszédében ezeket csak még látványosabbá tette, így viszont megint a személyeskedő konfliktusok, és nem az SZDSZ politikája és ideológiája állnak a figyelem fókuszában, az új elnöknek pedig inkább ezekről kéne beszélnie, ha nem akar gyorsan elkopni a konfliktusokban és új szavazókat akar szerezni pártja számára. Azzal, hogy Retkes Attila így kiélezte a frakció és a pártelnök közti konfliktust, maga is emelte a küzdelem tétjét, hiszen ha Kóka János a helyén marad, ő látványos vereséget szenved. Ha a párt ősszel nem tudja rendezni a vezetéssel kapcsolatos kérdéseket, és zárni a sorait, tehát nem dől el, hogy „ki az úr a háznál”, az SZDSZ minden lehetőségét elveszti önmaga újjáépítésére. ÉKN: Retkes Attila több dolog miatt is bocsánatot kért az SZDSZ nevében. Ennek milyen hatása lesz az SZDSZ szimpatizánsai és a társadalom körében? Nem veszíti-e el a párt még azt a kevés támogatóját is, akik eddig kitartottak mellette? Szomszéd Orsolya: Azok az események, amelyek a Kisgazda párt vesszőfutását idézik, a maradék, még kitartó liberális szavazókat is elide- geníthetik. A szerethető SZDSZ imázsát, amelyet Retkes Attila megcélzott, nagyban rombolhatja, amikor a korrupciós ügyeket emlegeti az új elnök. Helyzetüket súlyosbítja, hogy a liberális szavazói szegmensért folytatott versenybe sikeresen szállt be két másik kispárt, az MDF és az LMP is. Krekó Péter: A bocsánatkérésnek két fontos célja volt: az SZDSZ-től elpártolt szavazók vissza- csábítása és az eddigi politikai kudarcok időszakának lezárása. Hatása azonban pont az ellenkezője lehet. Az elmúlt 15 év kudarctörténetként való beállítása nehezíti az SZDSZ dolgát, hogy az utóbbi időszakból bármilyen sikert mutasson fel a 2010-es kampányban, így elidegenítheti a maradék szavazók egy részét is. Ráadásul az SZDSZ korrupciós ügyeinek emlegetése azt eredményezheti, hogy az új elnöknek folyamatosan arról a múltról kell beszélnie, amitől el akart rugaszkodni. : lesz-e népszavazás? Ma eldőlhet ■ Várhatóan ma dönt az Alkotmánybíróság a képviselők költségtérítését érintő népszavazásról. Budapest (MTI) - Április közepén az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal elrendelték a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást, amelynek kérdése a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?” Az Országgyűlés június 29-én úgy döntött: jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők a javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. A jövő évtől tehát minden képviselő saját maga döntheti el: nem gyűjt számlákat - ez esetben a bevételének 10 százalékát tekinti mindössze költségnek -, vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, a bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán. Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője bejelentette: „szívélyes hangvételű” levélben fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), amelyben azt kérte, a testület „a népakaratot helyezze előtérbe” a pártok „ügyeskedésével” szemben, vagyis megtarthassák a népszavazást. Seres Mária szerint egyértelmű volt, hogy a pártok azért fogadták el két hete hétfőn a törvényt, hogy elébe menjenek a népszavazási kezdeményezésnek, vagyis hogy az Ab döntését befolyásolják. Lemondtak a mandátumról Budapest (MTI) - Hétfői hatállyal lemondott ország- gyűlési képviselői mandátumáról Áder János és Deutsch Tamás, az európai parlamenti választáson mandátumot nyert fideszes politikusok. Áder János esetében időközi választást kell tartani (az időpontot várhatóan jövő héten tűzi ki az OVB), Deutsch Tamás mandátumának betöltőjét a Fidesz jelöli ki. Aláírja Lech Kaczynski lengyel elnök leszögezte: ha az írországi népszavazáson a választók elfogadják a lisz- szaboni szerződést, aznap ő is aláírja a dokumentumot. Kaczynski ezt azután jelentette ki, hogy Horst Köhler német elnökkel tárgyalt. 20,8 Ötödével csökkent az orosz földgázkitermelés az idei első félévben - közölte Vlagyimir Putyin az orosz kormány hétfői ülésén. Az orosz miniszterelnök szerint a termeléscsökkenés 20,8 százalékos volt a múlt év azonos időszakához képest. Putyin mindazonáltal megjegyezte: kormánya biztosra veszi, hogy a következő hónapokban az orosz és a külföldi fogyasztók mind több földgázt kezdenek vásárolni. Javier Solana (Fotó: epa) Elutasítják Izrael elutasítja Javier Solana, az EU főképviselőjének javaslatát arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy bizonyos határidő után ismerjen el egy önálló palesztin államot akkor is, ha az izraeliek és a palesztinok nem állapodtak meg. Súlyos beteg Hasnyálmirigyrákban szenved Kim Dzsong II észak-koreai vezető - közölte hétfőn az YTN szöuli televízió. Az YTN forrás megjelölése nélkül adott hírt erről. Az észak-koreai vezető egészségi állapotáról az elmúlt hónapokban számos híresztelés látott napvilágot. Egy dél-koreai lap a múlt hónapban jelentette, hogy a „kedves vezető” egészségi állapota romlik, ezért fel kell gyorsítani a hatalomátadás folyamatát, amelynek során a legkisebb fiú, Kim Dzsong Un lép a diktátor örökébe. Kényes témában hozott döntést Obama (Fotó: epa) Obama vizsgálatot rendelt el Barack Obama amerikai elnök tegnap közölte: vizsgálatot rendelt el, hogy elődjének, George W. Bushnak a kormánya akadályozta-e a nyomozást tálib foglyoknak egy Washington támogatta afgán hadúr emberei általi lemészárlása ügyében.