Kelet-Magyarország, 2005. április (62. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-01 / 75. szám

2005. április 2., szombat KELET W * »VARÖRSiA« A PÁPA VÉGÓRÁI /3 NÉZŐPONT Huszonhat éve és öt hónapja történt, hogy az akkor 58 éves Karol Jozef Wojtylát Szent Péter 264. utódjának vá­lasztották. A Wadiwice, Templom utca 7. számú házból indult fiatalemberre görön­gyös utat mért a sors, mégis eljutott a Vati­kánig. Ma már nehéz lenne megválaszolni, hogyan lett a világnak lengyel pápája, tény, hogy 1523 óta, VI. Hadrián után csak olasz pápája volt a katolikus egyház­nak, s az is tény, hogy míg VI. Pálig csak kényszerből mozdultak ki a pápák Rómá­ból, addig II. János Pál száznál jóval több­ször indult útnak, a világ több mint 150 országába jutott el. A mi történelmünk szá­mon tartja IX. Leo útját is, akit III. Henrik német császár támadása miatt hívott meg I, Endre, hogy járjon közbe nehéz helyzet­be került serege megmentésében. Mire azonban megjött, Búvár Kund elsüllyesztet­te a német hajókat. II. János Pál nem kényszerből jött kétszer is Magyarországra. Egyik útja 1991 augusz­tusában (a másodikon 1996-ban az ezer­éves pannonhalmi kolostorban járt) különö­sen kedves volt nekünk itt, az ország keleti végén, hiszen Máriapócs volt az utazás cél­ja. Háromszázezer ember hallhatta ott a helyszínen, milyen szeretettel szólt rólunk, magyarokról, hallhatta, amikor az Őrangya­la ima előtt emlékeztetett rá: „ez az ima olyan sorsdöntő esemény következtében terjedt el az egész világon, amely hazátokhoz kötődik: a keresztények győzelméhez a Nándorfehérváron folytatott csatában." A magyarok iránti szeretetét mindig kife­jezte. Ha az audienciákon felfedezte a ma­gyarokat, mindig magyarul köszöntötte őket, s közte volt a magyar nyelv, vala­hányszor Rómát és a világot (Urbi et orbi) köszöntötte. Betegsége perceiben is tanúje­lét adta Mária-szeretetének: amikor altatá­sából felébredt, azt írta: Totus tuus sum (Mária), vagyis Mindenestől a tied vagyok, s csak ezután kérdezte: mondjátok, mi tör­tént velem? A pápává választása utáni évben egy hivatalos újságírói delegáció tagjaként Len­gyelországban jártam. Amerre mentünk, mindenütt az ő képe, a fogadására készült transzparensek fogadtak, s bárhol szervez­tek számunkra programot, még a pártveze­tők is szinte csak a pápalátogatásról be­széltek. Akkor már ő volt a legnagyobb lengyel, akinek - noha ezt sokan tagadják - jelentős szerepe volt a kommunizmus bukásában. Nincs szükség rá, hogy történelmi távla­tokból ítéljék majd meg utódaink, milyen pápa volt II. János Pál, egész életével bizo­nyította, hogy hatalmasat alkotott. Nem röstellt bocsánatot kérni mindazoktól, akiket a katolikus egyház valaha is megbántott, s nem esett nehezére kapcso­latokat keresni mindenkivel, aki tehetett érte bármit is, hogy a földön erősödjék a béke, a szeretet. A veszteség, ami halálával éri a világot, még felmérhetetlen. Pápamobillal Nyíregyházán, n. János Pál pápa a máriapócsi szentmise után helikopterrel érkezett Nyíregyházára. A sta­diontól a görög katolikus püspökségig pápamobillal tette meg az utat, ahol több ezer városlakó fogadta. Máriapócson az ige igézetében A római katolikus egyházfő a szertartáson ■ A kisebbségekért is szót emelt a katolikus egyházfő megyénkbeli látogatásakor. Máriapócs (KM) - Kiemel­kedő esemény volt II. János Pál pápa máriapócsi beszéde, amely egész idő alatt több nyelven folyt, maga a Szent­atya is elmondta a legfonto­sabb gondolatokat magyar, ukrán, szlovák, rutén és ro­mán nyelven is, amely rend­kívül nagy hatást tett az egész hallgatóságra, de különösen a határokon túlról érkezett ide­genajkú hívőkre - anyanyel­vükön hallhatták, bizánci szertartás keretében a római pápa szavait. Békenap üzenete- Mária nevében köszöntök mindenkit, e városka lakóit, a magyarországi zarándokokat és a szomszédos országokból érkezőket - mondta beszédé­it................................................ Mária, az isteni fiát karjában ölelő édesanya járjon közbe a nemzet megújításáért, a társadalom és a családi élet megszilárdításáért. II. János Pál pápa .......................................V nek bevezető részében II. Já­nos Pál, majd négy nyelven üdvözölte a külföldről érkezett híveket, és így folytatta: - ké­rem a Szent Szüzet, hogy együttlétünk ösztönözzön és serkentsen titeket és honfitár­saitokat a kölcsönös megértés­re és gyümölcsöző együttmű­ködésre. Vannak közietek olyanok, akik más nyelveken beszélnek és másféle kultúrá­ban élnek, de ugyanakkor a nagy emberi családhoz tartoz­nak. Két évvel ezelőtt az éven­kénti Békenap üzenetében nyomatékosan felemeltem sza­vam a kisebbségek jogainak, saját kultúrájuk megőrzésé­nek és anyanyelvűk védelmé­ben. Hangsúlyoztam, hogy a közös történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező csoportoknak akkor is kapcso­latban kell lenniük egymás­sal, ha különböző államok te­rületén élnek. Adja meg Isten a magyar föld, a szomszédos államok fiainak azt a nemes lelkületét, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tisztelet­ben tartsák ezeket az alapve­tő jogokat, s így mindany- nyiunk nagylelkű együttmű­ködésével föl lehessen épí­teni azt a békét, amelyet ki- nek-kinek jogos különbözősé­gei még gazdagabbá tesznek. A továbbiakban a pápa arról beszélt, hogy Európa új kor­szak küszöbéhez érkezett, amelyben az egységet sür­gető felszólítás korunk egyik legszembetűnőbb jelensége. Beszédének második részé­ben II. János Pál a családról beszélt. Szent kötelék Hangoztatta: Mária lelküle- tével gondolkodjunk el min­dennapjaink valóságáról, kö­zösségeink helyzetéről ebben a különleges történelmi pilla­natban. Mária, az isteni fiát karjában ölelő édesanya jár­jon közbe a nemzet megújítá­sáért, a társadalom és a csa­ládi élet megszilárdításáért, ami „az emberség egyik legértékesebb java” idézett a Familiáris consotio kezdetű apostoli buzdításból: „A férfi és a nő Krisztus akarata sze­rint önmagát kölcsönösen és mindhalálig elkötelezi ...” Tehát senki, még az állam sem szakíthatja el a szeretet kötelékét. Ezért ha a házas­ságot az egyház törvényei sze­rint kötötték, a szent kötelék fenn áll és megmarad az eset­leges polgári válás ellenére is, és a házasfeleket egészen a halálig egymáshoz köti - mondta a pápa. A családok megerősíté­sének fontosságáról szólva a pápa kiemelte: a családi élet zarándokútja nem nélkülözi a nehézségeket és kockáza­tokat.... A pápa kézjegye Nyírbátorban ■ Karol Wojtyla alig négy hónappal pápává választása előtt Nyírbá­torban járt. Nyírbátor (KM) - Kézje­gyét őrzi a református műem­léki templom vendégkönyve. Korábban csak találgatni és remélni lehetett, hogy a nyír­bátori református műemléki templom vendégkönyvének egyik aláírója, II. János Pál a mostani római pápa. Igaz, amikor Nyírbátorban járt, még nem a Vatikán első em­bere, hanem Karol Wojtyla krakkói érsek volt. S hogyan került a pápa Nyírbátorba? Ma már egyszerű, szakmailag is elfogadott a magyarázat. Mint érsek, egyházi híveihez indult Hajdúszoboszlóra, pon­tosabban Rabára, ahol Közép- Európa legmodernebb cu­korgyárát építették a lengyel vendégmunkások. Ők voltak azok, akik kérték a hajdúszo- boszlóiakat, a magyar mise után anyanyelvükön is hall­hassák Isten igéjét. Kutatómunka indult „Lengyelország egyik leg­jobb királyának, Báthory Ist­vánnak városához érzelmileg kötődünk, ezért köszönjük meg, hogy összegyűjtötték, s a lengyeleknek megmutatták az emlékeket.” - olvasható a vendégkönyvben, melyet Karol és személyi titkára - Starislav - „Turiyszty”-ként írt alá. Amikor a pápalátogatásnak híre ment, Kozma János, nyugdíjas református lelkész kutatásba fogott. Arra töreke­dett, hogy egyértelműen kide­rítse, valóban az a Karol Wojtyla járt-e 1978. június 27- én Nyírbátorban, akit négy hó­nappal később Rómában pápá­vá választottak. A vendég­könyv bejegyzés aláírójának azonosítása, a Karol kézjegy szakértői vizsgálata nem vára­tott magára sokáig. A kutatás­ban, a vizsgálódásban a ma­gyarországi lengyel nagykövet­ség is komoly szerepet vállalt. Azon túl, hogy lefordították a Nyírbátorban fellelhető szöve­get, minden egyéb támogatást is megadtak ahhoz, hogy egyértelműen kiderüljön: Ka­rol Wojtyla pápává választása előtt igenis járt a nyírbátori református templomban! Segítsük fele­barátainkat! Máriapócs (KM) - A máriapócsi búcsúban II. János Pál látogatására sok mozgássérült beteg ember is érkezett. Rajtuk segítettek, az ő közleke­désüket könnyítették a Szent Lázár Lovagrend tagjai, akik közel negyve­nen Németországból, Ausztriából, Franciaor­szágból érkeztek Mária- pócsra. Nemcsak szeretetüket, áldozatkészségüket, ha­nem azt a tizenöt mentő­autót is csodálhatták az emberek, amellyel negy­ven rokkantkocsit is a helyszínre hoztak. MEGKÉRDEZTÜK: Mit jelentett a világnak II. János Pál? F elejthetetlen egyéni­ség volt. A vele va­ló találkozás felemelő emlékkel ajándékozott meg mindenkit. Életé­nek célja, a legfonto­sabb, legszemélyesebb találkozása most érke­zett el, amikor ahhoz ment örökre, aki erőt és türelmet adott neki, szeretetet és bölcsessé­get, életet és szenve­dést. Most már lassan annál van, aki halállal legyőzte a halált. Dr. Keresztes Szilád HAJDÚDOROGI PÜSPÖK A z emberiség vala­kit elveszített, akit egyedülálló kincsként az Istentől kapott. Ma­gasra helyezte őt az Úr, mégis közel volt mindenkihez. Az egész világot szerette, szol­gálatában kitartott a legutolsó percig. Adja Isten neki az örök nyugodalmat, hogy itt a földön legyen örök emléke, s az aposto­loknak járó dicsőség a mennyben. VÁRADY JÓZSEF RÓMAI KATOLI­KUS PÜSPÖKI HELYNÖK M ivel a katolikus egyház számára óriási nyereség volt 26 éves pápasága, így a veszteség is óriási. Példát mutatott arra, hogy fájdalmat, beteg­séget lehet szelíd alá­zattal és türelmesen viselni, úgy, hogy nem saját holnapja felőli aggódás gyötri, hanem szeretettel mond ál­dást, tudva, hogy az egész világnak szüksé­ge van erre. Bozorády Zoltán evangé­likus PÜSPÖKHELYETTES 20. század egyik legnagyobb egyéni­ségének tartom a pá­pát. Az örökkévaló Is­ten őt azzal bízta meg, hogy a római katoli­kus egyház feje legyen, amit hittel, becsülettel végigharcolt. Mi együtt gyászolunk a katolikus egyházzal és hisszük, hogy az örök­kévaló Isten szereteté- ben és kegyelmében fogja hordozni II. Já­nos Pál testvérünket. Sípos Kund Kötöny, a Nyír­ségi EGYHÁZMEGYE ESPERESE M int embert, de mint egyházi ve­zetőt is nagyra becsül­jük, aki mérföldkő volt a keresztény-zsi­dó párbeszéd újraindí­tásában. Önkritikus, példamutató pápa volt, ő volt az, aki megpróbálta a keresz­tény-zsidó kapcsolatot évszázadokon át terhe­lő teológiai téveszmé­ket hivatalos formá­ban kitörölni a ke­resztény hitéletből. Kertész Gábor, a Nyíregyhá­zi Izraelita Hitközség elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom