Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-03 / 256. szám
2001. november 3., szombat Kelet# Magyarország HAZAI TÁJON /4 HÍREK 0 Beiskolázás A nyfregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban (Epreskert u. 64.) már az új tanévről tartanak tájékoztatást a leendő tanulóknak és szüleiknek november 8-án, csütörtök este fél hattól. 0 A hősökre emlékeznek A Kertvárosi Evangélikus Gyülekezet az elhurcoltak- ról és a hősökről emlékezik meg november 4-én, délután két órától a salamon- bokori gyülekezeti házban. ARCKÉP hm//yjjyyyfTntsjffTyjTFy} Bárdi Sándomé Pro Caritate-díjas Aszerzőfelvéteie Baktalórántháza (KM - Sz. J.) - Tudta nélkül terjesztették fel a kitüntetésre, de nem csak ezért okozott nagy meglepetést és örömöt Bárdi Sándornénak a Pro Cari- tate Díj, amit a napokban vett át Budapesten magától a szakminisztertől. Tucatnyi személy, köztük neves, országos hírű szak- tekintély, egyetemi tanár kapta meg az elismerést, melyet a szociális ellátás, a gyermek- és ifjúságvédelem, a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjában nyújtott kiemelkedő tevékenységéért ítélnek oda. Bardiné 1977 óta dolgozik a baktalóránt- házi gyermekotthonban. Képesítés nélküli óvónőként kezdte a munkát, majd megszerezte a diplomát, de időközben volt hivatásos nevelőszülő is (hat évig öt gyereket nevelt), s jelenleg lakásotthoni csoport- vezető. Új beosztása már a jövőbe mutat, előkészítik a 14 gyerekkel együtt a tavasszal várható lakásotthoni együttélést. Önellátásra szoktatják már most a hamarosan egy családhoz tartozó gyerekeket. Ez nem könnyű feladat, ugyanis a legkisebb öt, a legidősebb 18 éves. Bardinénak mintegy száz gyerek közvetlen gondozása, a velük való törődés volt eddig a munkája, melynek során sok, főleg apró siker okozott neki örömet. Nem egy kicsi marasztalta a hosszú évek során a műszak végeztével: ne menj el, maradj még. S hányszor kellett vigasztalni: ne félj, holnap itt leszek újra. A házaspárnak nincs saját gyereke, de a férj is az intézetben dolgozott sokáig, ismeri tehát, hogy ott a munkaidőnek nincs mindig vége. Fordított ritmusban vannak otthon - Bardinénak a délelőttjei szabadok, ilyenkor a házimunka, a kert mellett olvasni, télen kézimunkázni, kötni szokott. Az is előfordul, hogy elkíséri a férjét pecázni. Szereti a szépet minden téren, ám nem szeret - ahogy maga fogalmazza - fényközéppontban állni. Amikor a gyerekei köszönteni akarják, mindig azt szokta nekik mondani: köszönöm az ajándékot, de nem a virág, nem a csoki számomra az igazi boldogság, hanem az iskolai jó jegy, a konfliktusmentes magatartás és a tanár néni dicsérete. TÜSKÉS SAROK Fehér köpeny CSERVENYÁK KATALIN Olvasom, hogy mi, nők sokkal jobb esély- lyel gyógyulhatnánk, ha időben és rendszeresen eljárnánk szűrésekre. Aláírom. Csak van egy kis gond. Olyan aprócska gondocska, amire a férfiak, vagy a szakemberek talán nem is gondolnak. Én még eddig akárhányszor jártam tüdőszűrésen kolléganőimmel, mindig meglepetésben részesültem, s emiatt nem vagyok lelkes „szűrésrejáró”. Alig lépünk az öltözőbe, néhány perc múltán nyílik az ajtó, s belép, majd közöttünk végighalad egy fehér köpenyes férfi. Merthogy neki (mintha előírás lenne) mindig a női öltözőn keresztül kell végigsétálnia ahhoz, hogy a röntgenberendezést rejtő terembe jusson. A lényeg: odabent ugyanazzal a figurával eddig még véletlenül sem volt szerencsém találkozni, tehát hogy nem röntgenorvos volt, még csak nem is asszisztens, az tuti. Talán nem is kell neki fehér köpeny a munkájához... Talán csak azért van neki szüksége fehér köpenyre, hogy a női öltözőbe benyitogasson időnként. Nem kéne. Komolyan... Ketten kezdték, harmincán folytatják Még csak tavaly avatták, de már teljes vertikummá alakítják a sváb húsüzemet Elöl bemegy a disznó, hátul kijön a kolbász, Heirlch János segítségével A szerző felvétele Balogh József Mérk (KM) - Bő egy éve avatták fel Mérken a sváb húsüzemet, s már nem kell egy fél év sem, hogy ismét avassanak: egy sertésteleppel teljes vertikummá alakul Temesvári László vállalkozása.- Az élet kényszerített rá bennünket - mondja Erdélyi Zoltán társtulajdonos, mert hiába az üzem, ha nincs mit vágni benne. A növekedés gondjai Temesvári Lászlóval járjuk be a tavaly avatott üzemet. Az első részben két férfi emeli ki a szőrétől megfosztott jószágot a for- rázóból, s percek múlva már kettéhasítva lógnak a kampón feldolgozásra várva a sertések. Miközben követjük a feldolgozás útját, a fiatal tulajdonos egy kis vállalkozástörténelembe kezd.- 1992-ben a lakásomon indult ez a vállalkozás. Vele kettesben kezdtük el - mutat Heirich Jánosra, aki igazi sváb hentes -, vele alakítottuk meg ezt a vállalkozást. Rá két évre csapódott hozzánk Képiró Attila - mutatja be őt is, csak a kézfogás marad el, mert éppen mangalicaszalonnát sóznak, hogy a füstölés után igazi csemege legyen belőle. - Azóta lassan tíz év telt el, most 29-en dolgozunk, igaz, ebben benne vannak a boltosok, a sofőrök, még a portás is.- A piacot kinőttük, de a növekedés sok gonddal járt, nagyon kemény dolog ez a mai világban. A nagyokat nem lehet legyőzni, de még csak versenyezni sem lehet velük. Mi kicsik vagyunk, azok is maradunk, mégis elboldogulnánk, mert amit készítünk, arra van piac, de hiába van vevő a különlegesen ízesített sváb termékekre, az utóbbi időben nincs sertés. Ami van, a multik felvásárolják. Minden egyes disznónál ránk ígérnek, ráadásul mi nem tudunk azonnal fizetni, ők pedig ezt is kibírják. Ők felvásárolják a környéken a sertést, nekünk meg el kell menni Pesre, Székesfehérvárra, hogy a piacon tudjunk maradni. Fura dolog, hogy amit külföldről hozunk be, vagy hoznak be más cégek - a császárszalonnát, a sima szalonnát - olcsóbban állítják elő, mint itt Magyarországon. Hihetetlen, de így van: nálunk drágább a hús, mint Németországban. Mindent hagyományosan A piacot szerencsére meg tudták tartani, akik eddig tőlük vásároltak - mint az Alfiker, a NYÍRZEM, a kisebb áruházak, boltok -, megmaradtak, mindenkit kiszolgálnak.- Ez hagyományos termékeket jelent - mondja Temesvári László. - Mi például nem gyorspáco- lással készítjük a termékeket, hanem hagyományos érlelési módszerekkel. Két-három hétig pácoljuk a sonkát, utána tesszük fel a hideg füstre, aztán következik a paprikázás. Tehát minden a hagyományos módon történik. Tesszük ezt azért, hogy megmaradjon a piac. Szerencsére termékeink annyira népszerűek, hogy nem is tudunk minden igényt kielégíteni.- A kezdetekhez képest az üzemet annyival bővítettük ki, hogy töltelékárut - párizsit, disznósajtot, szalámit - is készítünk, ezzel egészítettük ki a hagyományos sváb termékeket. Öt szociális otthont - Hodász, Mérk, Ga- csály, Fülpösdaróc, Győrtelek - mi látunk el töltelékáruval és hússal is. Persze azért a mérki húsüzem termelésének 80-90 százalékát a hagyományos sváb jellegű termékek teszik ki, csupán a maradék 10-15 százalékát jelenti a töltelékáru. Eladni nem érdemes- Sajnos ebben sem lehet az ember versenyképes, mert nagyon sokan gyártják, ezért mi meg akarunk maradni a sváb jellegű termékeknél. Az üzemből elindulunk az épülő sertéstelepre. Hatalmas munkagép keresztezi az utunkat. Vezetője kiszáll, bemutatkozik: ő Somogyi József helybeli vállalkozó, akit háta mögött Temesvári agyondicsér, ilyen tisztességes vállalkozóból kellene sok, akkor nyugodtan alhatna mindenki, aki beruházásra adja a fejét. Ami pedig a sertéstelepet illeti, abból a meggondolásból született, hogy ha megvan a föld, a megműveléséhez szükséges gépek, akkor legyen jószág is, ami megeszi a termést, mert eladni nem érdemes. Olyan olcsón veszik a kukoricát, jobb, ha feleteti az ember, a sertést pedig eladja saját húsüzemének és késztermék lesz belőle. Kétszer hat az huszonöt? Nyíregyháza (KM) - Nyíregyházi olvasónk, Czevár János azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy szeretné, ha végre pontosan fogalmaznának az illetékesek, amikor a gáz árának emeléséről szólnak. A borbányai nyugdíjast az bosszantja, hogy évi hat százalékról beszélnek, az ő számításai szerint azonban ennél sokkal többről van szó. Kérte, írjuk meg: az elmúlt évben és idén összesen 25,71 százalékkal emelkedett a gáz ára. Utalt arra, hogy míg 2000 februárjában 31,42 forintba került egy köbméter, addig a legutóbbi számlákon már 39,50 forint szerepel. Kiszámolta azt is, hogy most 4 forinttal lenne olcsóbb a gáz, ha nem év közben teszik rá a 12 százalékot, hanem január elsején a 6-ot. Szerinte ezzel a trükkel ketten jártak jól: a MÓL, illetve a kormány, amely adóban, áfában könyvelheti el a többletet. Olvasónk észrevételeit eljuttattuk a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságához, ahonnan illetékességből továbbították Budapestre, a fogyasztói árstatisztikai osztályra. Dr. Szabó Éva osztályvezető az alábbi választ adta a felvetésre:- A KSH által számolt és publikált fogyasztói árindexben 2000. januárjától 2001. szeptemberéig bekövetkezett árnövekedés 25,4 százalék a vezetékes gáz esetében. Az elmúlt évben és idén július 1-jei hatállyal életbe lépő rendeletek a lakossági fogyasztásnál 12-12 százalékos árnövekedést határoztak meg, szemben a levélben írott 6-6 százalékkal. Ennek megfelelően 2000 decemberében a vezetékes gáz tárgyévben ténylegesen bekövetkezett áremelése 12 százalék volt, hasonlóan, mint 2001 eddig eltelt kilenc hónapjában. Hirdetés Tökéletesen biztonságos, és még kamatozni is KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 12002/1TT Jegyzési időszak: 2001. október 29. - 2001. november 9. Futamidő: 1 év Kamat: 9,50% A Kamatozó Kincstárjegy fix kamatozású, kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, a lejárat után tovább nem kamatozik. A névérték és a kamat kifizetése a lejárat napjától esedékes. Elérhető maximális hozam mértéke: 9,39% (EHM) Jegyzési árfolyam: 2001. október 29. - 2001. november 6. között: 99,90% 2001. november 7. - 2001. november 9. között: 100,00% Jegyzési helyek: CIB Értékpapír Rt.. Kereskedelmi és Hitelbank Rt., OTP Bank Rt., Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjai, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata. A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt korlátozás nélkül átruházható. ÁLLAMI GARANCIÁVAL