Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-31 / 177. szám

2001. július 31., kedd Kdét« EURÓPAI UNIÓ 11. oldal HÍREK □ Vitafórum Európai uniós vitafórumban való részvételre van lehetőség a British Council (BC) honlapján (www.britishcoun- cil.hu/euforum), amelynek célja, hogy lehe­tőséget teremtsen az érdeklődőknek az EU- val és Magyarország csatlakozásával kapcso­latos véleményeik kifejtésére. A fórum né­hány hétig lesz interaktív, majd ezt követően a beérkezett hozzászólásokból a BC egy anyagot állít össze, amelyet közzétesz az interneten, és eljuttat a Külügyminisztérium­hoz és a Népszabadsághoz is. □ Ösztöndíj A Magyar Ösztöndíj Bizottság átlátható, igazságos és mindenki számára elérhető információs bázist kíván működtet­ni az általa meghirdetett ösztöndíjakról (www.scholarship.hu). □ Regionális kerékpórút-terv Elké­szültek a Duna-Tlsza közén létesítendő 176 kilométer hosszú kerékpárút nyomvonalá­nak tervei, amely jászkarajenői kiindulópont­tal a Tápió menti településeket érintve Gödöllőt és környékét köti majd össze. Az útvonal kapcsolódik az egész kontinenst behálózó EuroVelo Nemzetközi Kerékpáros Vándorút Hálózathoz. Az EuroVelo magyar- országi mintaszakaszát - amely a Tisza gát­jain vezetve illeszkedik az országos és nemzetközi kerékpárút-hálózatba - július 18- án adták át Tiszaújváros és Tiszadob között. itegio A Kárpátok Eurorégió különböző tanácskozásait felváltva tartják a régiót al­kotó országokban. A képen: tanácskozás a romániai Nagybányán Amatőr felvétel Pályázzon, nyerhet! Nyíregyháza (KM) - A Kárpátok Alapít­vány a Kárpátok Eurorégió öt országá­nak húsz megyéjében működik. Kitün­tetett feladatának tekinti a helyi de­mokrácia és a civil társadalom fejlesz­tését, amit pályázatokkal támogat. A közelmúltban az Alapítvány idei kulturá­lis pályázatait már ismertettük. Most egy újabb, más területet érintő lehetőségről adunk közre információkat. Harmonikus együttműködés Az „Interetnikus kapcsolatok javítása a Kár­pátok Eurorégióban” című program civü szervezeteknek, illetve helyi önkormányza­toknak szól. A Kárpátok Eurorégió terüle­tén kívül bejegyzett szervezetek részt vehet­nek a projektben mint együttműködő part­nerek, de nem pályázhatnak. A pályázatra olyan elképzeléseket várnak, melyek a Kár­pátok Eurorégióban élő, különböző nemzeti­ségi-etnikai csoportok országokon belüli harmonikus együttműködését segítik elő, valamint a régió népei közötti határokon átívelő kapcsolatokat erősítik. Pályázni lehet az oktatás, a média, a kul­túra, a civü társadalom fejlesztése, a non­profit szervezetek és helyi önkormányzatok intézményi fejlesztése témákban. A támoga­tás összege legfeljebb 4000 USD lehet. A pá­lyázatok elbírálása folyamatos, a támogatá­si keret kimerüléséig. Az értékelésnél azt veszik figyelembe, hogy hozzájárul-e a pro­jekt egy-egy népcsoportról alkotott valós, pozitív kép kialakulásához más etnikai cso­portok, mindenekelőtt a többségi nemzet kö­rében; mennyiben járul hozzá az egyes nép­csoportok kulturális hagyományainak ápo­lásához, iUetve felelevenítéséhez. A pályáza­tok magyar vagy angol nyelven, továbbá bármely, a Kárpátok Eurorégió területén beszélt nyelven nyújthatók be. Zöld út a magyar csatlakozáshoz Régiónkban a közvélemény-kutatási indexek általános bizalmat jeleznek az unió iránt Budapest (KM) - Ha az ország EU-csatlakozásáról most len­ne népszavazás, akkor a ma­gyarok 54 százaléka szavaz­na igennel, 15 pedig nem­mel. A többi 31 százalék nem tud állást foglalni. Többek között ezt áüapította meg a GfK Piackutató Intézet tizenkét kelet-közép-európai országban idén áprüis-májusban végzett fel­mérése az Európai Unióval kap­csolatos véleményekről. Országonként ezren A magyar közvélemény többsége bízik az unióban, sőt, igen sokat vár a belépéstől a gazdasági hely­zet javításánál. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az ország számára jelenleg jó-e az időpont a csatlakozásra, a többség nemmel válaszolt. Szin­tén némi többséget képviselnek azok, akik szerint Magyarország még nem készült fel teljesen a be- lépésre Az „EU INDEX” elnevezésű, rendszeresen ismétlődő új közvé­lemény-kutatás során mindegyik országban a felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 főt kérdeztek meg személyesen. A felmérést az­zal a céllal végezték, tájékoztatott Kozák Ákos, a GfK Hungária igaz­gatója, hogy a tizenegy tagjelölt országban és Horvátországban összehasonlítható adatokat nyer­jenek az EU-val szemben érzett bizalomról, a belépésre való felké­szültség megítéléséről és a gazda­sági elvárásokról. A kapott válaszokat összefogla­ló indexek alapján kialakult össz­kép szerint a tagjelölt országok többsége bízik az EU-ban. Ez leginkább a románokra és bolgá­rokra jellemző. De a törökök, hor- vátok, magyarok és litvánok is széles körben viseltetnek biza­lommal az unió iránt. Még több­séget alkot Lengyelországban és Szlovákiában is a pozitív véle­mény. Viszont ez az észteknél, szlovéneknél és cseheknél már Nyíregyháza (KM) - Nyíregy­házán működik az Euro Info Centre (EIC) egyik magyaror­szági irodája, amely Kelet- Magyarországon fejti ki munkáját. Daskó Csilla me­nedzsert kérdeztük az utób­bi hónapok eseményeiről.- Az Európai Bizottság vállalko- zási főigazgatóság támogatásával az első fél évben nemzeti promó- ciós kampány zajlott, amelynek koordinátora a nyíregyházi EIC volt - kaptuk a választ. - A cél a magyarországi kis- és közepes vállalkozások csatlakozásra tör­ténő felkészítése, tájékoztatása volt három fő témában: minőség­ügy, innováció és e-commerce (elektronikus kereskedelem). Az ország hét helyszínén összesen tizennégy helyi és regionális rendezvény volt, több száz kis- és közepes váüalkozás érdeklődő szakembere vett részt rajtuk. 42 ezer példányban készült szóró­lap minőségügy és innováció té­mákban. Kulcsszó: minőség- Nyíregyházán is sikeres ren­dezvényeink voltak. Áprüisban „Minőségügy, minőségbiztosítá­si rendszerek” címmel work- shopot (műhelymunkát) szervez­tünk több csoportban összesen kilencven résztvevővel. Az előadásokat Győri Zoltán pro­fesszor egyetemi tanár és egy is­mert, minőségbiztosítással fog­lalkozó cég vezető szakemberei tartották. Májusban gyümölcs­termesztési szakmai szemináriu­mot rendeztünk 192 résztvevő­vel. Szóba került a gyümölcster­csak a kisebbségre jellemző. Ezekben az országokban a polgá­rok bizonytalanul ítélik meg ma­gát az Európai Uniót. Népszavazás A bizalmi index különbségeit tük­rözik azok a válaszok is, amelyek egy most tartandó népszavazásra vonatkozó kérdésre vonatkoznak. A tagjelölt visegrádi országok és Szlovénia között a magyar vála­szok mutatták a legpozitívabb ké­pet. Amíg ugyanis a magyarok 54 százaléka voksolna igennel, addig a lengyeleknek csak 44, a csehek­nek és szlovénoknak pedig 42-42 százaléka. Az elutasító áUáspont Szlové­niában a legelterjedtebb, 37 száza­lékkal, majd a lengyelek és cse­hek következnek. Az egész térségben a legtöbb igen szavazat Romániában szület­ne, Bulgáriában, Horvátország­ban és Törökországban, 67 száza­lékot meghaladó aránnyal. Utá­nuk következik Magyarország, majd a sorban Szlovákia, Litvá­nia, Lengyelország, Csehország és Daskó Csilla Marik Sándor felvétele mesztés minden aspektusa a faj­taválasztástól, a gépesítéstől, az öntözéstől, az integrált, ületve intenzív termesztési eljárásokon át a finanszírozási forrásokkal és támogatási lehetőségekig.- Új kiadványaink is vannak. A nyíregyházi EIC gondozásá­ban jelent meg a „Minőségügyi Kalauz” című könyvecske, amely a legfontosabb és legis­mertebb minőségbiztosítási és Szlovénia jön. Észtország az egyetlen, ahol a nemmel szavazók képviselik a többséget. A gazdasági helyzetet általában ülető várakozások zöme pozitív. A megkérdezettek mindegyik or­szágban javulásra számítanak. Különösen jeüemző ez Romániá­ban, Bulgáriában és Törökország­ban. Utánuk Horvátország követ­kezik, majd megint az ötödik he­lyen Magyarország, továbbá Lit­vánia és Lettország alkot egy kis csoportot. Lengyelországban, Szlovákiában, Észtországban és Szlovéniában még mindig azoké a többség, akik előnyös következ­ményeket várnak az uniós belé­péstől. Egyedül Csehországban bülen át a mérleg nyelve a nega­tív beáüítódású többség felé. A kérdés részletes vizsgálatá­nál azonban kiderül, hogy hosszú távon a csehek többsége is az or­szág gazdasági helyzetének javu­lásával számol majd az EU-ban. Ami a jelent ületi, a régióban csak a bolgárok és románok több­sége vélekedik úgy, hogy orszá­guk számára most jó lenne az EU­irányítási rendszereket, szabvá­nyokat (ISO 9000-es szabványso­rozat, HACCP, TQM stb.), azok alkalmazási területeit, feltétel- rendszereit mutatja be. Hatezer példányban készült és a hét ma­gyar EIC központban terjesztik, ingyenesen. A kis- és közepes vállalkozásokhoz juttatjuk el. Új kiadványok Egy másik, szintén ingyenesen irodánkban beszerezhető kiad­vány jelent meg hétezer példány­ban „Kulcs az e-kereskedelem- hez” címmel. Rövid áttekintést ad az internetes üzleti modellek- ről, érinti a beszerzés, az eUátási lánc, a menedzsment, a fejlesz­tés, a marketingértékesítés és az ügyfélkapcsolat-kezelés témakö­rét. Említést tesz az internetes fejlettség négy fázisáról, a tech­nológia felépítéséről, a ma­gyarországi jogi háttérről. Hasz­nos tanácsokat ad az E-business- szel kapcsolatban. Ismerteti az internetes fizetési megoldásokat. Három, egyenként 10 perces fümünk is elkészült, minőség­ügy, e-commerce és innováció té­mában, melyek kikölcsönözhe- tők oktatási intézmények és tv- stúdiók számára. csatlakozás. Amíg ebben a két or­szágban 127 és 122 az index, addig a sorrendben ötödik Magyaror­szágon 88, míg a legalacsonyabb mutatóval rendelkező Lettország­ban 66. Készen áll-e? Készen áll-e az ön országa az EU- csatlakozásra? A válaszok meg­oszlása a kutatókat is meglepték. A kérdésre ugyanis igennel a többség megint csak Bulgáriában és Romániában válaszolt. Ma­gyarországon a pro és kontra vé­lemények eléggé kiegyenlítettek. Az egyensúlyt jelentő 100-as indexhez képest ez a mutató ná­lunk 98-as. Aszerint enyhe fölény­ben vannak a várakozó álláspont képviselői. A közvélemény további pozitív változásaira számít az ország EU- csatlakozásánál a magyarok több­sége. A lengyel, cseh és szlovén, valamint a szlovák és észt meg­kérdezettek körében viszont na­gyobb azoknak az aránya, akik inkább az ellenzők számának nö­vekedését jelzik előre. Összehangolt fejlesztés Nyíregyháza (KM) - Kárpá­tok Eurorégió regionális fejlesztési munkabizottsá­ga Nyíregyházán tanács­kozott a közelmúltban, s új elnököt is választott Kun József személyében. Az eurorégió nemzetközi tit­kárságán menedzserként dol­gozó új elnöktől megtudtuk: egyetértettek abban, hogy szükség van egy olyan átfogó fejlesztési koncepció megal­kotására, amely a Kárpátok Eurorégió egész területének fejlesztési kérdéseivel foglal­kozik. A munkabizottság megfelelő kompetenciák bir­tokában 2001-ben megkezdi egy üyen dokumentum kidol­gozását. A Kárpátok Eurorégió át­fogó és helyi (a tagrégiókat il­lető) fejlesztési tevékenysé­geihez kizárólag akkor pá­lyázhatók meg eredményesen nemzeti vagy európai uniós források és támogatások, ha a regionális fejlesztési prog­ram elkészül. Kiindulási alapként azokat a már elkészült, a Kárpátok Eurorégió tagterületeinek, régióinak és megyéinek fej­lesztési koncepcióit és prog­ramjait használják fel, ame­lyek az adott területeken ren­delkezésre állnak (pl. Ma­gyar-Szlovák PHARE CBC Programdokumentum, Ma­gyar-Román PHARE CBC Programdokumentum, terü­letfejlesztési és területrende­zési tervek, stb.). Az EIC szolgáltatásai ▼ Hozzáférés Európai uniós információkhoz (direktívák, EU-finanszírozási források, közbeszerzés) ▼ Üzleti partnerközvetítés 300 végpontos saját hálózaton Európa területén T Magyar és EU-s finanszí­rozási források, támogatási le­hetőségek kis és közepes vál­lalkozások számára ▼ Az EIC üzleti kiskönyvtár információ bázisa több mint 1000 kötet, CD-s adatbázis EIC: sok információ - ingyen Minőségügyi kalauz és más hasznos tudnivalók szabványokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom