Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-20 / 142. szám
2001. június 20., szerda Kelet«» a hit viiága 5. oldal HÍREK □ Biblia a tankönyvjegyzékben Az oktatási miniszter rendeletével bekerült a tankönyvjegyzékbe a Biblia. Négy katolikus, tizennégy protestáns és két zsidó kiadás szerepel a jegyzékben, amelyekből adómentesen rendelhetnek az iskolák. A Szentírás ezt a lehetőséget leszámítva továbbra is adóköteles. Mint ismeretes, a magyar parlament leszavazta hogy a Biblia „0" kulcsos adósávba kerüljön. □ Pápai adomány A szentatya 20 000 dolláros adományt küldött a Magyar Püspöki Konferenciának, hogy juttassák el az árvízkárosultaknak. □ Segitség a károsultaknak Kétszáz- harmincegymillió forintot adtak a katolikus egyház gyűjtési felhívására a hívek az árvíz- károsultak javára. Az adományt a püspöki konferencia karitászszervezete osztja szét a károsultak között. Eddig több tízmilliós segítséget juttattak el az árvíz idején, s ezekben a napokban, az újjépítés megsegítésére. Paulik Jánosra emlékezünk Százharmincöt évvel ezelőtt, 1866. június 21-én született Paulik János, a nyíregyházi evangélikus egyházközség igazgató-lelkésze, aki közel negyven évig dolgozott itt. Apja tanító volt Ipolyszelén. Ő a gimnáziumot Rimaszombaton és Selmecbányán, a tegológiát Eperjesen végezte 1889-ben. Segédlelkész volt Aszódon és Körmöcbányán, hitoktató Budapesten 1891-től. Nyíregyházán 1900-ban választották meg lelkésznek. A tiszai egyházkerület főjegyzője, a Magyar Evangélikus Lelkészegyesület elnöke volt 1933-ig. Szerkesztette az Evagélikus Családi lapot 1895-1900-ig. Harminc tanulmánya jelent meg. 1904-ben megírta a virágvasárnap és nagypénteken használt Passiót, amelyet még hat alkalommal adtak ki. 1913-ban bevezették a magyar népies istentiszteletet, amelyen a szertartást ősi szokás szerint a pap fehér albában, de magyar nyelven végezte. 1910-ben a templomot kifestették a ma is látható dús aranyozású színekkel. Új padok kerültek a templomba, és új orgonát szereztek be. Már a második templom építésére gondolt a gyülekezet, amikor kitört az első világháború. Harangjait és a templomépítésre szánt 90 ezer koronát feláldozta a haza oltárára. 1922-ben pótolta harangjait és 1927-ben felújította orgonáját. A templom homlokzatára harangjátékot szereltek fel, amely minden délben elüti a Jövel, Szentlélek Úristen kezdetű ének első két sorának dallamát. 1936-ban lett templomunk 150 éves. Ekkor kapott nemesvakolatból új külsőt. Paulik János igazgató-lelkész 1939. február 3-án meghalt. Sírja az Északi temetőben, a ravatalozó mögött található. Reményi Mihály Tavasztól templomban Méhtelek (M. K.) - A román - ukrán - magyar határ találkozásánál lévő községekben ma is döntően reformátusok élnek. Garbolc romantikus és neobarokk elemeket hordozó református temploma a 19. században épült. Hasonló korú a kishódosi templom, melynek deszkamennyezetén az 1859-es évszám olvasható. A közeli nagyhó- dosi templom négyszintes, gúlasisakos tornyán az 1859-es évszám látszik. Mint Batár Miklós, Méhtelek református gyülekezetének gondnoka elmondta, a régi templomhoz 1929-ben épült a mostani torony. Az alapozás nem volt a legtökéletesebb annak idején, így salétromosak lettek a falak. Közel két éve, hogy javították. Salétromgátló anyaggal is kezelték a falat, kevés eredménnyel. Az igazi megoldás egyes vélemények szerint az lenne, ha elfűrészelnék az alját a falnak, majd újra szigetelnék. Ennek költségére pillanatnyilag nem futja. Természetesen a templomot a gyülekezet a tavasz beköszöntétől használja, télidőben a gyülekezeti házban jönnek össze a hívek. Borbély Géza református lelkipásztor Rozsályban lakik, így a szomszéd községből jár át Méhtelekre, a gyülekezeti rendezvényekre köznapokon és ünnepnapokon egyaránt. Papszentelés a társszékesegyházban Az oltár előtt búcsúztak a világi élettől, s vállalták, hogy vallásos közösséget teremtenek Fogadalomtétel a püspök előtt Sipeki Péter felvétele Nyíregyháza (KM) - Nagy ünnep volt szombat délelőtt a nyíregyházi római katolikus társszékesegyházban: Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregy- házi Egyházmegye föpászto- ra egy fiatalt diakónussá (szerpappá), négyet pappá szentelt. A papszentelés igazi ünnep a római katolikus egyházban, mert amióta csak elvétve fordulnak elő nagycsaládokj kevés fiatal választja a papi hivatást. Emiatt sok település marad pap nélkül, ez pedig azt jelenti, hogy egy pap több község lelkipásztora egyszerre, s ez emberfeletti munkát követel. A szombat délelőtti ünnepi nagymisén a püspök először Papp László újfehértói papnövendéket szentelte diákónussá, majd Kerekes László hajdúszo- boszlói, Lengyel József vásáros- namányi, Németh János nyírcsa- holyi és Ranyhóczki János kótaji végzett teológusok részesültek az egyházi rend szentségében. Nem mindegyikük útja vezetett egyenesen az oltárhoz, volt közöttük, aki katonatiszti főiskolát végzett, sőt tiszt is volt, volt, aki külkereskedemi képzés után kapott meghívást Istentől, s választotta a papi hivatást. Volt, aki gyerekkora óta hitben élt, s volt, aki húszéves elmúlt, mikor megkeresztelkedett. Szombaton püspökük, paptársaik, a család, a rokonság előtt tettek fogadalmat, hogy életük hátralévő részében Isten szolgái lesznek. Az oltár előtt leborulva búcsúztak a világi élettől, s a papság szentségével felvértezve vállalták a megbízást, a hatalmat, hogy Krisztus szeretetére nevelik a rájuk bízott híveket, hogy kiszolgáltatják nekik a szentségeket, hogy igazi vallásos közösséget teremtenek majdani egyházközségeikben. Elsőáldozás Nyírszőlősön Amatőr felvétel „Jézus nagyon vártunk, jöjj, maradj velünk. Noha itt nem látunk, nagyon szeretünk. A szívünkbe fogadunk kenyér színében. Köszönjük, hogy itt vagy e nagy szentségben.” Május 26-án 16 „kis angyal” ezekkel a szavakkal vonult be harangszó kíséretében a nyírsző- lősi római katolikus templomba, hogy először járuljon szentáldozáshoz. Boldogan láttuk a gyermekek felkészültségét, komolyságát, várakozását. Köszönjük a szülők segítőkészségét, ahogy felkészítették gyermekeiket hitben és tudásban, egész évben figyelemmel kísérték munkájukat. Elkísérték őket a vizsgára, első szentgyónásukra, és példát mutattak a szentáldozásban is. Ez az év valamiben más volt, mint az előzőek, mégpedig abban, hogy az elsőáldozók egyforma, hófehér ruhában járultak az Űr színe elé. A gyönyörű ruháElőször áldozhattak ők tizenhatan kát - amik nagyban hozzájárultak a nap szépségéhez - sekrestyés nénink, Giziké néni és lánya varrta meg ajándékba éjszakát és pihenést nem ismerve. Ezúton is szeretnénk kifejezni hálánkat és köszönetünket. Köszönjük, hogy a gyermekek, a szülők, a hívek mind-mind örömmel fogadták ezt a változást. Köszönet Babály András atyának és a hitoktatóknak a felkészítésért. Felejthetetlen lesz ez a nap számukra. Katolikus válasz a kor kihívásaira Debrecen (KM) - Az egyház a kezdetektől kommunikál a társadalommal - utalt az evangéliumot terjesztő apostolokra a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára ma egy hete Debrecenben, az egyházi kommunikációról rendezett találkozón. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára kifejtette: a kommunikáció-keresés tudatos az egyház részéről, ezért kommunikációs programot dolgoztak ki. Ez a program nem helyettesíti a szószékeket, de megengedhetetlen, hogy a liberalizmus gondolatvilágával beszorítsák az egyházat a templomokba, a sekrestyékbe. Nem elég a katekizmust tanítani a gyermekek körében, szólni kell az örömhírről az embereknek is. Juhász Judit, a Püspöki Konferencia sajtóirodájának a vezetője arról beszélt, hogy az egyházmegyei sajtóreferensek segítségével szeretnék rövidebbé tenni az utat egymáshoz, és ezáltal is erősíteni az egyházi-világi kommunikációt. Mint újságíró, egymás megismerését is fontosnak tartotta, ez lényeges szempont a kapcsolatok Veres András püspök Gulyás Imre felvétele kialakításában, s segíthet az egyes közösségi értékek megismerésében, megismertetésében. Az egyház a társadalommal szeretne kommunikálni, ehhez kérte a sajtó nélkülözhetetlen segítségét. Bosák Nándor, a sajtó és az egyházi kommunikáció felelősei első találkozójának otthont adó Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke az egyház lényegének nevezte, hogy amit tudunk, azt egymásnak hírül adjuk. Emlékezteti rá, hogy a katolikus egyházban május 27-én volt a tájékoztatás napja, s ez is kínálta a lehetőséget arra, hogy a püspöki kar országos programjáról és a helyi körülményekről tájékoztatást adjanak a sajtónak, rajta keresztül az egyház tanítására fogékony embereknek.- Az egyház a társadalom minden problémájához hozzá kíván szólni, nem azért, hogy hatalmát kiterjessze, hanem azért, hogy segítse a társadalmat. A média hatalom - mondta a megyéspüspök, közvéleményt formál, híreket ad tovább, hozzájárul ahhoz a légkörhöz, ami a társadalomban kialakul. A sajtó abban adhat hathatós segítséget, hogy közvetíti az egyház üzenetét, az egyház feladata pedig az, hogy képviselje az igazságot, ezért minden fontos kérdésben véleményt akar mondani. Lényegesnek, fontosnak nevezte a sajtó szabadságát, de ezzel a szabadsággal csak megfelelő erkölcsi felelőséggel szabad élni. Ezt a felelősséget szeretné az egyház támogatni, hogy a társadalom javát szolgálhassuk. Ehhez a közös munkához kérte az egyházmegye főpásztora a sajtó segítségét. Bemutatkozás Bemutatták Budapesten a Vatikáni Múzeumben október 9-én megnyíló A magyar kereszténység ezer éve című kiállítás néhány darabját. A múlt héten Debrecenben járt Veres András, a Magyar Püspöki Konferencia titkára, aki lapunknak elmondta: a kiállítást a magyar millennium kapcsán rendezik meg. Az egyház ezeréves magyarországi jelenlétét bemutató kiállítást eredetileg az államalapítás ezredik évfordulója alkalmából nyitották meg Esztergomban 1996-ban, ahol a festmények, szobrok, kódexek, pápai oklevelek és liturgikus alkotások segítségével mutatta be a keresztény Magyarország ezer esztendejét és kapcsolatát az Apostoli Szentszékkel. Nagy látogatottsága miatt vetődött fel a a püspöki karban, hogy a millennium alkalmából Rómában is be kellene mutatni a magyar állam és a Vatikán ezeréves kapcsolatát, hiszen a Vatikánban tízmilliók látogatják a múzeumot, így sokan tudomást szerezhetnek rólunk, magyarokról és arról a kultúráról, amit az egyház teremtett Magyarországon. Külföldi tárgyak is- Ehhez hála Istennek fogadókészséget találtunk a kormánynál is: Orbán Viktor miniszterelnök elvállata a fővédnökséget, a katolikus egyház részéről Paskai László bíboros úr, a Vatikán részről pedig Angelo Sodano bíboros-államtitkár lesz a fővédnök. Amikor január első napjaiban Rómában bezárul a kiállítás, az ott bemutatott anyagot hazahozzuk, és február második felében kiállítjuk a Nemzeti Múzeumban. Vágyaink szerint nem csak a közvetlenül Magyar- országon fellelhető tárgyakból nyílik majd az itthoni tárlat, hanem a római kiállításon bemutatott, de oda külföldről, vagy a Vatikánból oda került tárgyakat is elhozzuk a budapesti kiállításra. V ✓
