Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-22 / 18. szám
2000. január 22., szombat HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÁRLAT Hadházi Attila festményei Kikötő Sziklás Óceánpart Elek Emil felvételei nyíregyházi tanárképző főiskolán szerzett földrajz-rajz szakos tanári diplomát Hadházi Attila festőművész. Érdeklődési köre a festményein is tetten érhető: utazásai során gyakran ragad ceruzát vagy ecsetet, hogy élményeit papíron vagy vásznon megörökítse. Festői témái így a szőkébb haza látnivalóin túl kibővültek a mediterrán világ és más tájak szépségeivel. Nyolc éve csak a festészettel foglalkozik. Kraszna-parton MÚZSA Jánosi Zoltán Az üresség templomában Majd magához ölel ez a hófehér falú nagy, ősi szentség. Mint halottat a föld: A legvégső ünnepség. Rigolyás vágy-ebeid már kintről szűkölnek utánad. Rád döndülnek a csöndből ácsolt kettős nagy kapu-szárnyak. S te ott állsz rezzenetlenül a fakó pillanatban szeretet s gyűlölet nélkül, csupaszon — irgalmatlanul — S a rád boltosuló kövek közt befogad majd a béke embertelenül egyszerű, iszonyú menedéke. Kedvesházban a jövőről álmodnak Jelenleg húsz, halmozottan hátrányos helyzetű roma tanulónak nyújt otthont a kollégium Egy nap sem maradhat el a közös beszélgetés M. Magyar László Kedvesház. Hiába is keresnénk ezt a kifejezést a helyesírási szótárakban, az értelmező kézikönyvekben, nem találnánk meg. Hogyan is lelnénk rá, amikor még a nyelvészettel foglalkozó akadémikusok sem hallottak róla, ugyanis néhány évvel ezelőtt a Nyírteleken élő Lázár Péter pedagógus alkotta meg ezt a szót. A már elfogadott szavaink közül a tartalmi hasonlóság révén közel áll a menedékházhoz, a segítőházhoz, azonban mindkettőnél jóval többet jelent a Kedvesház. S hogy mitől lesz jóval több még a közismert kollégiumoktól is? A pedagógiai programjától, a szív és a lélek melegétől... Esély a felzárkózáshoz — Öt éve működik Nyírteleken a Kedvesház — eleveníti fel a múltat Lázár Péter, az intézmény vezetője, aki a cigány gyermekek felkarolása, oktatása révén lett közismert szerte a világon. Tartott már előadást a hátrányos helyzetű gyermekek neveléséről Bukarestben, San Franciscóban, Macedóniában, a napokban pedig a Dél-Afrikai Köztársaságban vett részt egy pedagógiai tanácskozáson. — Az elmúlt évek igazolják az intézmény meglétét, fontosságát. Tulajdonképpen ez egy esélyt jelent azoknak a gyermekeknek, akik messze laknak az iskolától, s hátrányos körülmények között élnek. Itt a Kedvesházban szociális biztonságban vannak a fiatalok, megtalálhatók a feltételek a tanuláshoz, s adott a számukra a mentálhigiénés törődés is. — A Kedvesház pedagógiai programja három alapelven nyugszik. Az egyik a családi szocializáció, a másik a szülőkkel való kapcsolattartás, a harmadikba pedig a tanulás, az együttlét, az alkotó közösség tartozik. A Kedvesház programjában fontos szerepet kap az életre való felkészítés. Igyekszünk faragni a hátrányokból, hogy a kortársakkal azonos eséllyel készüljenek az életre. Minden hónapban egyszer meghívják a Kedvesházba a szülőket és a kisebb gyermekeket, hogy lássák, mit is csinálnak itt a diákok. A szülők lemérhetik, mennyit fejlődött gyermekük, hogyan illeszkedik be egyre jobban, napról-napra a közösségbe, a kicsik pedig megismerkedhetnek azzal a hellyel, ahol a nagyobb testvérek élnek. Ezek a családi napok három részből állnak. A nevelők először kötetlenül elbeszélgetnek a szülőkkel az otthoni gondokról, s arról, miben tudnák segíteni a gyermeket, majd közösen énekelnek és játszanak. A családi napok közös vacsorával fejeződnek be. Családismeret A Kedvesház — amely jelenleg húsz, halmozottan hátrányos helyzetű roma tanulónak nyújt ingyen otthont hétfőtől péntekig —, a Gyerekekért SOS ’90 Alapítvány fenntartásában működik. A gyermekek a helyi Királytelek Általános Iskola diákjai. A kollégiumban két állandó nevelő dolgozik, valamint az iskola tanárai is tartanak délutánonként különböző foglalkozásokat a fiataloknak. — Mint minden vendégünket, hadd hívjuk meg Önt is a beszélgetőkörbe — invitál Batári Zsolt nevelőtanár a gyermekek közé. Zsolt szeptember óta dolgozik a Kedvesházban, ám korábban a berkeszi gyermekotthonban több mint tíz éven keresztül foglalkozott az állami gondozott fiatalokkal. — Sok törődést, odafigyelést igényel ez a munka. Alaposan kell ismernünk minden egyes gyermeket, tudnunk kell, honnan jöttek, milyenek a családok. Gyakran látogatom a szülőket Be- legrádon, Görögszálláson, Varjúlaposon. Talán mondanom sem kell, mostoha körülmények között élnek, sok esetben alig lehet otthonnak nevezni a romos házat. Taps a jóknak A beszélgetőkört minden nap — délután vagy este — megtartják. A társalgóban leterített szőnyegen körben ülnek a diákok, s beszámolnak arról, mi minden is történt velük aznap. A rossz eseményekről éppúgy beszámolnak, mint a jókról. Róka Zolit megtapsolják például a többiek, hiszen a matematikai felmérője 4-es lett. Mint kiderül, Mocsár Péternek honvágya volt aznap, és Zsolt bácsi megengedte, hogy hazamenjen egy kis időre. Rákóczi Karolin amiatt bosszankodik, hogy rajzórán nemigen sikerült lerajzolnia több oldalnézetből a gyufásdobozt. Megtapsolják a társak Ádám Krisztinát is, hiszen németből és énekből ötöst kapott, ám aztán szomorúan hozzáteszi a negatív élményt is: irodalomból csak hármasra sikeredett a felelete. A körben ülő két felnőtt, Kiss Viktor és Batári Zsolt is beszámol a legfontosabb eseményekről. Végül ünnepi pillanat következik: névnapján felköszöntik kicsik és nagyok Mocsár Ernőt. A beszélgetés után néhányan zenét hallgatnak, mások számítógépes játékokkal szórakoznak, három diákkal pedig elvonulunk a csendes nevelői szobába. — Első osztályos korunk óta itt vagyunk a Kedvesházban — mesélik az 5. osztályba járó testvérek, Káka Zsuzsanna és Kóka Zoltán, akik Bashalomról érkeztek. — Mindig sok programot szerveztek nevelőink, így lefoglaltuk magunkat, soha nem unatkoztunk. Természetesen a fő feladatunk a tanulás, de jut idő kirándulásra, nyíregyházi városnézésre is. Nagyon sokat énekelünk. A felnőttek gitároznak, a gyermekek pedig kannával és kanállal ütik a ritmust a dalokhoz. Az nagyon jó, hogy mi itt együtt lehetünk ketten, de hiányzik az otthon maradt két kis testvérünk. Rózsa Andrea szeptember óta a Kedvesház lakója. Előtte Görögszállásról járt be naponta a nyírteleki iskolába. — Mióta itt vagyok, javítottam a tanulmányi eredményemen — összegzi az elmúlt hónapok tapasztalatait Andrea. — Természetesen hiányoznak a szüleim, ám az nagy könnyebbséget jelent, hogy lehet innen telefonálni haza. Elárulják azt is, hogy Zsuzsa rendőr, Andrea ápolónővér, Zoltán pedig autószerelő szeretne lenni. Azt még nem tudhatjuk, valóra válnak-e majd egyszer ezek az álmok, ám látva és hallgatva őket úgy érzem: az itt megszerzett értékek egész életükön végigkísérik a Kedvesház lakóit. Mocsár Ernő fogadja a névnapi gratulációt A szerző felvételei Az intézmény törvényeiből A Kedvesház jelenti nekünk az életet, ezért úgy vigyázunk rá, mint az életünkre. Védem és óvom a Kedvesház értékeit, berendezéseit. Takarékoskodom a vízzel, az árammal és a tisztítószerrel. A házirendet és a kollégiumi szabályokat betartom. Soha nem veszem el jogtalanul a másik tulajdonát, még akkor sem, ha én találtam meg. 4» n Nevezetességeink Sétánk során talán nem is vesszük észre, hogy több gyönyörű szecessziós épület található Nyíregyházán az Országzászló tér környékén, és a Széchenyi utcán. Közülük is talán a legszebb az Iskola utca sarkán lévő Mészöv- székház, amely 1911- ben épült. Tervezője Kőrössy Albert Kálmán. Hajdan a Szabolcsi Agrár Takarékközpontnak adott otthont. Az épületen a hatvanas évek tatarozása során állították vissza a szecessziós diszelemeket. Most újra teljes pompájában ragyog Elek Emil felvétele
