Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-19 / 244. szám

1999. október 19., kedd 15. oldal □ A PHARE-ral A határon átnyúló együtt­működést támogató PHARE CBC Programok 1995. óta adnak esélyt arra, hogy a csatla­kozni kívánó országok közvetlenül is me gta­pasztalhassák az EU tervezési módszertanát, támogatási elveit és azok gyakorlatát. Ma­gyarországnak arra kell törekednie, hogy a szomszédos országokkal nemcsak politikai és diplomáciai, hanem a stratégiai térségfejlesz­tés szintjén és a határon átnyúló térségi fej­lesztésben is a megfelelő kapcsolatokat ala­kítsa ki. Az Európai Unió kibővítésével az EU jelenlegi külső határa Magyarország keleti határvonaláig fog kitolódni, ezért nagyon fontos a határon átnyúló, külső kohézió Ro­mániával. A határon átnyúló kapcsolatok fej­lesztésében a Megyei Közgyűlés az alábbia­kat szeretné elérni: □ A Kárpátok Eurorégió Az Interregio- nális Szövetség megyéi közötti kapcsolatok elmélyítése. □ Határátkelő A csengersimai határátke­lőhely teherforgalom számára történő átala­kítását. □ Állandóra A Vállaj-Urziceni ideiglenes határátkelőhelynek az állandó forgalom szá­mára történő megnyitását. A közgyűlés útján Megyénk földrajzi helyzeténél fogva külö­nös jelentősége van a szomszédos határ menti területekkel, megyékkel, régiókkal alakuló kapcsolatoknak. A keleti kapcsola­tok építésénél a piaci lehetőségek bővítése, valamint a közvetlen vállalkozói, gazdasá­gi együttműködés állandó és megbízható feltételeinek a kimunkálása a cél. Szatmár megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tükörme­gyéje Romániában Szatmár megye. A tria­noni békekötés előtti hatalmas Szatmár Szatmárnémeti megye közigazgatási központja Szatmárné­meti volt, majd az ország határainak újra- rajzolása után két hasonló történelmi, gaz­dasági és kulturális adottságú megye ke­letkezett a határ két oldalán, amelyek mindmáig szoros kapcsolatot tartanak fenn. A két ország közötti határ átjárható­ságát a Csengersima-Petea állandó közúti, a Vállaj-Urziceni ideiglenes közúti határ­átkelő biztosítja, valamint egy vasúti átkelő található még Ágerdőmajornál. Az elmúlt években a Szatmár Megyei Tanáccsal szoros kapcsolat fejlődött ki, a közös feladatok közül ki kell emelni a terü­letfejlesztés, a határátkelés körülményei­nek javítását. Ennek érdekében tárgyaltak 1996 őszén a román és magyar határ men­ti megyék vezetői Gyulán, majd Aradon a PHARE 5-5 millió ECU — közel egymilli- árd forintos — fejlesztési támogatásáról. Az összeg kétharmada megyénkben támo­gatja a csengersimai határátkelőhely te­herforgalom számára alkalmas átépítésére 2,5 millió ECU-t kaptunk, amihez még ugyanennyi állami támogatás szükséges. Hargita megye A Megyei Közgyűlés együttműködik Har­gita megyével is gazdasági, kulturális és oktatási téren. Gazdasági téren Hargita megye vezetői szeretnének közös vállalato­kat létrehozni és ezzel bekapcsolódni Har­gita megye idegenforgalmi fejlesztésébe. Valamely idegenforgalmi centrumban — Tusnádfürdő, Gyilkos-tó, Hargita fürdő­hely — konkrét fejlesztésben venne részt. Az oktatás területén kiemelkedően fontos, hogy közel kétszáz Hargita megyei diák ta­nul megyénkben, leginkább a Tiszavasvári Szakmunkásképző Intézetben. Tervbe van még véve további együttműködési terület­ként az Internet megyei hálózatának Har­gita megyébe történő adaptálása is. Az oldalt Phare-dokumentumok, a Ter­ra Studio és a megyei önkormányzat szakértői elemzései alapján összeállí­totta: Marik Sándor. Fotók: Elek Emil. Tálcán kínálják az információt A megyei közgyűlés előtt a magyar-román térségi fejlesztési program A Szatmár Expo különösen jó alkalom a kapcsolatépítésre Nyíregyháza, Budapest (KM) — A megyei közgyűlés legu­tóbbi ülésén tárgyalt a ma­gyar-román határ menti tér­ségi fejlesztési programról. A terv kevéssé ismert, ezért megkértük a budapesti Terra Studio Kft. projektmenedzserét, Németh Lászlót, mutassa be a készülő dokumentumot. Az első példa — Az 1996-ban jóváhagyott ma­gyar-román Phare-projektek so­rában az első volt a határtérség fejlesztési koncepciója és prog­ramja — tudtuk meg a szakem­bertől.— A Phare által a pályáza­ti kiírásban megadott feladat­meghatározás elkészítésében az érintett négy megye — Szabolcs, Hajdú, Békés és Csongrád — is aktívan közreműködött. 1998. no­Nyilvánosan A magyar-román határ men­ti fejlesztési program a Haj- dú-Bihar megyei önkormány­zat web szerverén önálló he­lyet kapott, így szeptember közepétől a http://www . hbmo.hu/co-operation címen lehetőség van az eddigi doku­mentumok megismerésére, észrevételek és javaslatok el­juttatására. vemberében hirdették meg a pá­lyázatot, a győztes konzorcium­mal 1999 áprilisában kötött a Phare-szerződést. A projekthez szükséges saját erőt a négy me­gye biztosítja, megyénként min­tegy 2,5 millió forint értékben. A magyar tervezéssel párhuzamo­san Romániában is folyik egy hasonló jellegű munka, szintén Phare-finanszírozásban. — A koncepció és program ké­szítésére kiírt pályázatot a buda­pesti Terra Studio Kft. és a fran­cia-magyar LCH Európai Straté­giák Kft. által alkotott konzorci­um nyerte el. A konzorciumot alkotó cégeken túl a szakértői te­am nyolc külföldi — elsősorban francia, olasz, portugál —, öt bu­dapesti és tizennégy helyi szak­értőből áll, utóbbiak a megyé­ket, az azokban lezajló területfej­lesztési folyamatokat jól isme­rik. A tervezési folyamat egy­ben kapcsolatépítő munka is mind szakértői, mind politikusi szinten. Csokorban — A születő dokumentum össze­gyűjti, mintegy katalogizálja a megyék eddigi határmenti tevé­kenységét, legyen az a Phare ál­tal támogatott, vagy attól függet­len. A koncepcióban rögzítjük a négy megye határon átnyúló ak­tivitását meghatározó alapelve­ket, a fő együttműködési irányo­kat. A készülő dokumentum nem a négy megye területfejlesz­tési koncepciójának felülvizsgá­lata, vagy kiegészítése, hanem a négy megye határon átnyúló te­vékenységeinek szintetizálása és programba rendezése történik. A program elkészítése mellett számos támogató tevékenység célozza a határtérség területfej­lesztési, önkormányzati, kistér­ségi kulcsszereplőinek felkészí­tését az Európai Unió határ menti politikáinak átvételére, menedzselésére. A programkészítés éve — A koncepció és programkészí­tés májusban kezdődött és előre­láthatólag egy évig tart. A pro­jekt eddigi négy hónapja során lezárult a négy megye határon átnyúló kapcsolatainak részletes helyzetfeltárása, a határon át­nyúló kapcsolatokat bonyolító szervezetek kapacitásainak fel­mérése és a megyénkénti priori­tások körvonalazása. A munka következő fázisában — szeptem­berben — az egyes megyék hatá­ron átnyúló kapcsolatait összeg­ző analízis elkészítése és e kap­csolatok megyénkénti fő céljai­nak meghatározása került sorra. Október folyamán készül el a koncepció és program vázlat, melyet a megyei közgyűlések és területfejlesztési tanácsok véle­ményezése után továbbfejlesz­tünk. Jó ötletre mindig van pénz Az Európai Unió bizottsága 1 996. végén gyors előkészí­tés után jóváhagyta a Romá­nia (Arad, Temes, Szatmár, Bihar megyék) és Magyaror­szág (Szabolcs-Szatmár-Be­reg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád megyék) 4-4 me­gyéje közötti határon átnyú­ló együttműködési progra­mot 5-5 millió ECU értékben. A projektek között a vízgazdál­kodási és környezetvédelmi fej­lesztések, a határátkelő-fejleszté­sek és a közös gazdasági-közigaz- gatási-képzési programok kap­tak esélyt. Már az első meghirdetett pá­lyázatra 160 munka érkezett 2,9 millió ECU értékben. Szabolcs­Szatmár-Bereg megye ebben az évben mintegy 1,3 millió ECU-t nyert el. így indult a csengersi­mai határátkelőhely modernizá­ciója, elkészült a csenged Agrár- Innovációs Központ tanulmány- terve, a két megye által, létreho­zandó szatmári gazdasági infor­mációs iroda projektje. Ilyen alapból támogatták a Határon Túli Magyar Színházak Feszti­válján Kisvárdán részt vevő ro­mániai magyar nyelvű színháza­kat. A Primom üzleti kalauzt ké­szített. Az 1997 elején létrejött Békés­csabai Regionális Iroda által meghirdetett nyitott pályázatra a négy magyar megyéből össze­sen 46 pályázat érkezett mintegy 42 millió ECU-s támogatás remé­nyében, végül összesen 9 millió ECU-s fejlesztés valósiüt meg. Támogatásával készült a regio­nális szintű területi tervezési rendszer modellje csakúgy, mint a Csengersima-Petea és Vállaj- Urziceni határátkelőhelyhez vezető útak burkolat-megerő­sítése. Ilyen alapból támogatták többek között Nyírbátorban a Zenei és Művészeti Nemzetközi Ifjúsági Centrumot, Csengerben a határ menti együttműködést a középfokú szakmai oktatásban, Szatmár Vidékfejlesztési Kht. határon átnyúló térségi agrárin­tegrációs fejlesztési modellkísér­letét, a Tisza, Kraszna, Szamos, Túr árvízvédelmi riasztó és előrejelző rendszerének fejleszté­sét. Testvér­városok Baktalórántháza — Gyergyócsomafalva Csenger — Negresti-Oas, — Tasnád Ibrány — Nyárádszereda Kisvárda — Kézdivásárhely Mátészalka — Nagykároly Nagyhalász — Sarmaság Nyírbátor — Szilágysomlyó Tiszavasvári — Tusnádfürdő, — Csíkszereda Központ lehet a Corvinus Kör Nyírbátor-Szilágysomlyó A kapcsolatfelvétel 1992-ben egyházi vonalon kezdődött, majd tovább erősödött kultu­rális téren — mindkét város művészeti csoportjainak ren­dezvényeken való kölcsönös részvétele, ifjúsági cserekap­csolatok. A két város immár hagyományosan rendezi meg mindkét helyszínen a Bátori Napokat, amely kulturális és sportrendezvényekben, kiállí­tásokban, versenyekben, ve­télkedőkben gazdag. 1997-ben a két város testvérvárosi szer­ződést írt alá Szilágysomlyón. A szerződésben megerősítet­ték kapcsolatukat, főként a kultúra és a sport terén, de hangsúlyt helyeztek a gazda­sági és környezetvédelmi együttműködés kiépítésére is. Nyírbátor sokféle együttmű­ködést kínál A kamarák összekötnek A hazai és nemzetközi kapcsola­tok fejlesztése a gazdasági kama­ráknak is feladata, e tevékenysé­güket önállóan és saját felelősség­gel végzik. A Kereskedelmi és Iparkamara legintenzívebb külkapcsolata Ro­mánia felé mutat. A Szatmár és Máramaros megyei kereskedelmi kamarákkal együttműködési megállapodást is aláírtak. Műkö­dő kapcsolatuk van a Bihar, Besz­terce, Déva és Hargita megyei ka­marákkal is. Rendszeresen részt vesznek egymás kiállításain (Csíkexpo, Kelet-Nyugat Expo) valamint román-magyar üzletem­ber-találkozók révén komoly üzle­ti lehetőségeket tártak fel. Az Ag­rárkamara a szatmárnémeti me­zőgazdasági és élelmiszeripari ve­zérigazgatósággal együttműködé­si megállapodást szeretne kötni a közeljövőben annak érdekében, hogy biztosíthassák a határ átjár­hatóságát mind az új mezőgaz­dasági technológiák és eljárások, mind a két ország szakemberei számára. A Kézműves Kamara Szatmár­németiben képviseletet szeretne megnyitni, ami jelenleg szervezés alatt áll. Célja a szakemberek kia­jánlásán túl építési anyagok ese­tenkénti biztosítása, valamint vá­sárokon való közös megjelenés. Csenger — Negresti Oas/Tasnád Csenger mindkét várossal test­vérvárosi szerződést írt alá, me­lyek alapján szoros kulturális és sportkapcsolatokat tartanak fenn. Gazdasági téren fontos a Phare által támogatott Csengeri Mező- gazdasági Innovációs Központ projektje, mely megvalósításában mindkét megye városai tevéke­nyen részt vesznek. 1999. június 26-án Csengerben is megalakult a Corvinus Kör Be­te Pál vezetésével. Ennek a civü kezdeményezésnek már gazdag múltja van elsősorban az osztrák­magyar kapcsolatok ápolása terü­letén. A nemzetközi szervezet ed­dig gazdasági, környezetvédelmi, turisztikai, kulturális, sport, in­formatikai területen erősítette a két nemzet kötődését és a régiók együttműködését. A Corvinus Kör nemcsak a nyugati határszé­len szeretné kapcsolatait erősíte­ni, ezért örömmel vették Csenger ajánlkozását, hogy a város is sze­retne bekapcsolódni a munkába. Megalakult egy 12 fős csoport, így a Corvinus Kör Dunán inneni ré­gióközpontja Csenger lett. Ezzel a döntéssel a nemzetközi szervezet elismerte a város eddigi munká­ját, törekvéseit és látványos ered­ményeit a magyar-román kapcso­latok elmélyítésében, és szándé­kát fejezte ki arra nézve, hogy se­gíti ezen kapcsolatok további fej­lesztését is. Csenger kulcsfontosságú hely lehet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom