Kelet-Magyarország, 1998. október (55. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-05 / 233. szám

1998. október 5., hétfő 13. oldal O Népzenészek seregszemléje. „Őszikék" címmel népzenei fesztivált és versenyt ren­deznek a besztereci általános iskolában ok­tóber 10-én. A verseny színvonalát neves egyéniségekből álló zsűri garantálja. A I8 órától kezdődő gálaműsorban — többek kö­zött — fellép a Szabolcs Táncegyüttes is. O Emlékeznek és koszorúznak. Az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc 150. év­fordulóján, az aradi vértanúk napján — ok­tóber 6-án — megemlékezést tartanak Dam­janich János szobránál. Nyíregyházán a Tompa Mihály út 12. számú épület előtt. Az ünnepség 9 órakor kezdődik. O Koncert a VMK-ban. A népszerű Los An- dinos együttes koncertezik Nyíregyházán a Városi Művelődési Központban október 29- én. A hangverseny este hét órakor kezdő­dik. O Színház Mátészalkán. Megkezdőd­nek az Extra bérlet előadásai a mátészalkai művelődési központban. Az öt produkcióból álló sorozat első bemutatójaként a Kaviár és lencse dmű vígjátékot láthatja a közönség október 19-én 19 órától. A színdarabot a bu­dapesti Madách Színház társulata viszi szín­re. Tüzes rajzok Nyíregyháza (KM) — A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Tűzoltóparancsnokság a nyíregyházi Grafit Nyomdával közösen plakátterv-készítő versenyt hirdet fllsö ta­gozatos általános iskolai tanulók (10-15 éves gyerekek) részére a tűzvédelem téma­körében. Nevezés a művek beküldésével történik. Beküldési határidő: november 1. A pályázó diákoknak az alábbi témakö­rök valamelyikét kell feldolgozniuk egyéni készítésű, tetszőleges, de lehetőleg egyne­mű technikával készült pályaműveikben: használati szabályok — gépek, berendezé­sek használatának szabályai, biztonságos munkavégzés, veszélyforrások, tűzgyújtás szabályai. Tűzjelzés — hívószám, jelzés tartalma, téves jelzés következményei. El­ső teendők — menekülés szabályai, riasz­tás, vonulás, oltás, mentés. Szükség esetén a hivatásos tűzoltóságok készséggel állnak a szakmai tájékoztatást kérők rendelkezésére, valamint kellő isme­ret szerezhető az általános iskolások szá­mára készült munkafüzetekből, kéziköny­vekből. Valamennyi pályázó kizárólag 1 db A3, vagy A4 méretű művel nevezhet. A mű­vek csak személyenként, külön-külön küldhetők be; összegyűjtve, csoportosan nem. A pályázat különlegessége, hogy szá­mítógépes szerkesztéssel készült (lehetőleg tömörítés nélküli .bmp, .gif, ,tif, .jpg file) művek is leadhatók, de azok külön kategó­riát nem képeznek. Beküldés módja: a pályaműveket zárt, kettős borítékban személyesen, vagy pos­tai úton kell eljuttatni a következő címre: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tűzoltópa­rancsnokság Nyíregyháza, 4400 Erdő sor 5. sz., vagy e-mail: tuzolto@szabinet.hu . A műveken ne legyen semmilyen jelölés. A zárt, belső borítékon, vagy a 1,44-es flop- pyn a legfeljebb 10 betűből álló (egyszavas) jelszó, a külső borítékon pedig a feladó he­lyén a pályázó neve, lakhelye, iskolájának neve szerepeljen. E-mail-ben küldött kép-fi- le neve a jelszó, a levél szövegében pedig szerepeljen a pályázó neve, lakhelye, isko­lájának neve. Talán Teátrum Nyírbátor (KM - N. I. A.) — Újabb bemu­tatót tartott a nyírbátori Talán Teátrum. A biblikus témájú A tékozló fiú rockopera és a Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejáték után kísérletbe kezdtek. Beszél­ni akarnak a nyolcvanas évek tragikomi­kus lakótelepi életéről, amelynek oly sok eleme ma is köztünk acsarkodik, beszélni anyanyelvűnk szomorú megrontatásáról, a társadalmi perifériára szorultak kiszolgál­tatottságáról, kilátástalanságáról. A Mau­zóleum című életképet Parti Nagy Lajos ír­ta, rendezte Vona Éva. Az előadásra a nyír­bátori filmszínházban került sor október 4- én, vasárnap este fél hatkor. A társulat további feladatok megoldásá­ra készül. Ezek közül a legfrissebb, hogy szilveszterkor mutatják be a Vágyom, s egy nő utál című kávéházi kabarét. Kiszabadultak a kőből a szobrok Nagy Sándor elérkezett oda alkotó élete során, hogy egymaga készít piramisokat Papp D. Tibor Nyíregyháza — Kisebbek for­mára, méretre, mint a gizehi kőhegyek. Rejtélyük, látvá­nyuk, a bennük rejlő terem­tő szándék azonban hason­lóvá teszi őket. Nagy Sándor a szobrot, mint hal­hatatlan elődje vallotta, „csak” kiszabadítja a kőből. Kemény küzdelem ez reggeltől estig. Csak a táplálkozás — számára ösztö­nösen fontos — aktusa szakítja meg. A kő — mindenki tapasztal­hatta, ha a lábára esett vagy emelte — kemény és nehéz. Meg­mozdítani, megfaragni csak olyan embernek lehet, aki maga is hasonló az anyaghoz. Hiába a véső, amely keményre edzett élé­vel — a kalapács ütéseinek nyo­mán — leválasztja a nagyobb da­rabokat, hiába a karbonkorong, amely visítva mar a gránitba, márványba, mészkőbe, ha nincs a női csípőt látó szem. Nagy Sán­dor ugyanis mostani kiállításán, amely a Vigadó Galériában lát­ható, csak nőket ábrázoló szob­rokat rakott gúlába. A kő, mie­lőtt a művész kézbeveszi, „nem tudja”, hogy benne olyan lény rejlik, amelyik az élet forrása. Csak a megtermékenyítés — je­len esetben — megálmodott ak­tusa választja el az iromba-követ a szobortól. Majdnem úgy, mint annak idején Görögországban a fólhevült ifjú tette, aki egy sze­relmes pillanatban meggyalázta Aphrodité szobrát. Ő az életével fizetett. Nagy Sándor együtt tud élni a kővel. Szobrai vallomások. Olyan főhajtások a nőiség előtt, amelyek nem visszaadha­tok, s a férfiember csak akkor ér­ti meg jelentőségüket, ha kézbe veszi, megsimogatja őket. Nehéz az első pillanatra meg­különböztetni ezeket a szobro­kat, pedig mindegyik egy kőbe­zárt pillanat. Az élet változó mozzanatai; ta­pintások, csókok, ölelések és né­ha az ezek okán nyakunkba sza­kadó eső. Ha figyelmesen és sokáig néz­zük Nagy Sándor „piramisba komponált” szobrait, elfelejtjük az elmúlás félelmét, amely tes­tetlen, megfoghatatlan és éppen ezért idézi elő a rettegést. KM-reprodukció Ő nem fél, amikor a kezé­be fogja a követ, eltűnnek a lite- rátori gondolatok, a költői ki­jelentések, csupán ketten ma­radnak. A találkozásból létre­jövő utód Nagy Sándor kijelenté­se. Elénk teszi a köveit, mint ezen a kiállításon több százat, és amíg mi, nézők belefelejtkezünk a ki­mondhatatlan keresésébe, ő hu­nyorgó szemmel már egy mási­kat keres, hogy kiszabadítsa be­lőle a szobrot. A nyelvek mögött emberek vannak Köpeczi Béla keltette fel az érdeklődését a magyar nyelv iránt Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Az em­ber sorsának alakulásában gyakran játszik szerepet a véletlen. Nincs ez máskép­pen Jean Perrot, a Sorbonne professzora esetében sem. A ma hetvenhárom esztendős nyelvész, aki kitűnően beszél magyarul (is) egy Párizsban kez­dődő barátságnak köszönheti, hogy megtanult magyarul, meg­szerette a magyar kultúrát és az embereket. — Párizsban, a Sorbonne-on tanult 1946-ban Köpeczi Béla is meg én is. Valahogy úgy hozta a véletlen, hogy összetalálkoztunk és barátságot kötöttünk. Ő volt az, aki felkeltette az érdeklődése­met a magyar nyelv és a kultúra iránt. Jean Perrot 1967-ben a Sor­bonne keretén belül létrehozta a Magyar Tanulmányok Központ­ját. 1985-ben a francia és a ma­gyar kormány együttesen alapí­totta meg a Francia-Magyar Egyetemközi Központot Párizs­Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A II. vi­lágháborúról szóló lexikon, leg­alábbis a szerzői kollektíva szán­déka és reményei szerint, egy időben több elvárásnak kíván eleget tenni. Mindenkihez szóló­an igyekszik összefoglalni a Ma­gyarország második világhábo­rús szerepléséről szóló, könyv­tárnyi irodalom ismeretanyagát, terjedelmének hozzávetőleg 35%- ában. Kb. 40%-ban új, eddig még nem publikált adatokat jelentet meg, s további mintegy 25 száza­lékban igyekszik — szigorúan a pozitivizmus múlt század máso­dik felében kialakult szabályai szerint — helyére tenni koráb­ban helytelenül megjelent ténye­ket, eseményeket, folyamatokat. Sok szerző itt publikálja első íz­ben, a műfajhoz illő tömörséggel sokéves kutatásainak eredmé­nyét. A n. világháború történetét Jean Perrot professzor Elek Emil felvétele ban. Ez idő tájt a magyar művelő­dési miniszter Köpeczi Béla volt. — Általános nyelvészettel fog­lalkoztam, s a magyar nyelv na­gyon érdekes volt a számomra, mert annyira különbözik a fran­ciától, hogy mindéképpen nagy szellemi izgalmat jelentett a nyelv vizsgálata. Sok nyelvvel foglalkoztam életemben, s min­KM-reprodukció feldolgozó lexikon CD-ROM-os változata megtartja az eredeti szövegét, annak szaktudomá­nyos megállapításait, de kiegé­szíti az alkalmazhatóságot né­hány új lehetőséggel. Ezeket per­sze az új technika hozza magá­val, hiszen a számítógépek nagy­vonalú gyorsasággal kezelik a dig érdekelt a nyelvek különbö­zősége, illetve az, hogyan fejezik ki ugyanazokat a dolgokat. A nyelv mögött emberek van­nak, s ez is nagyon fontos és ér­dekes. Személyes élményem, hogy 1947-ben, a háború után, amikor nagyon nehéz helyzetben volt Magyarország is, hivatalos meghívásra ide jöttem, de Pécs­ről Szegedig harminc órán át tartott az út, mert akkor még nem voltak hidak a Dunán. H Megvan-e még a Sorbonne- nak az a joga, mint Villon idejé­ben volt, amikor állam volt az ál­lamban, s a költő életét többször megmentette? — Ma már nem egy Sorbonne van, hanem tizenhárom. A ma­gyar egyetemi rész a harmadik ebben a sorban. így aztán na­gyon nehéz lenne a régi autonó­miát ma is életben tartani. O Megvan-e még a Sorbonne- nak az a rangja, mint régen volt? — A Sorbonne rangja ma is ugyanolyan, mint korábban. Az igaz, hogy túlságosan sok Sor­bonne van, de azért ma is nagy rangot jelent ezen az egyetemen végezni. Nyíregyházi események a CD-ROM-on A boldog békeidők Nyíregyháza (KM -N. I. A.) — Különleges történelmi képeskönyv-sorozatot indí­tott útjára a Magyar Könyv­klub és a Helikon Kiadó. A tervek szerint kilenc kötet­ben neves történészek ve­zetnek végig a magyar tör­ténelem és művelődéstörté­net korszakain, mutatják be nemcsak egy-egy ese­mény hazai és európai hát­terét, hanem a békés or­szágépítő munka értékeit is. Gazdag, színes képanya­ga teszi különlegessé ezt a sorozatot. A korabeli tárgyak fotói, a metszetek, festmények és térképek mellett grafikus- művészek pompás rajzain elevenedik meg honfoglaló­ink haditechnikája, IV. Bé­la trónterme, a középkori falu, Mátyás visegrádi palo­tája, Bethlen Gábor erdélyi tündérkertje. A legapróbb részlet is korhű, tudomá­nyos előtanulmányok sze­met gyönyörködtető ered­ménye. A két kiadó eddig a kö­vetkező köteteket jelentette meg: Árpád örökében; Meg­újulások kora; Nemzet szü­letik; A boldog békeidők. Ez utóbbi Magyarország törté­netét vázolja fel 1849 és 1914 között. Ebben az időszak­ban a nemzet képes volt da­colni a szabadságát eltipró önkénnyel, és az ország sor­sát egy nagy és erős biroda­loméhoz kötve kívánta a korábban született polgári eszményeket valóra válta­ni. A századforduló táján hihetetlenül rövid idő alatt nyertek teret az irodalom, a képzőművészet és a zene új kifejezési formái. Az iroda­lom Jókaitól Adyig és az el­ső Nyugat-nemzedékig, a zene Erkeltől Bartókig, a festészet Munkácsytól Csontváryig ívelt. Érdemes igazán megis­merni ezt a korszakot. Eb­ben nyújt segítséget a gyö­nyörű illusztrációkat tartal­mazó A boldog békeidők cí­mű könyv. hatalmas adatbázisokat (jelen esetben a többezer oldalt), más­részt lehetőséget kínálnak multi­médiás alkalmazásokra is. így a mostani CD-ROM is sok-sok percnyi korabeli híradórészletet tartalmaz (köztük felbukkannak nyíregyházi jelenetek), másrészt meghallgathatunk korabeli kato­nanótákat is. Ezek lényegesen árnyalják az anyagról alkotott szubjektív benyomásunkat. A programalkotók nem gon­dolták át igazán, hogy a felhasz­náló szívesen nézné meg külön is a korabeli fényképeket és tér­képeket (most csak véletlenül bukkan rájuk), az eligazodásban pedig igényli az úgynevezett help-menüt. A keresőrendszeren is lehet még finomítani, mert ami van, nem igazán korszerű, hiszen nem lehet névre vagy akár szóra keresési parancsot ki­adni. így például az, hogy Sztálin hol, milyen összefüggésben talál­ható az adatbázisban, rejtély ma­rad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom