Kelet-Magyarország, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-21 / 221. szám
1998. szeptember 21., hétfő 14. oldal v i Vi\;hHi'/i\h() Emlékek vándora Nyíregyháza (KM - N.I.A.) — Krúdy Gyula Szinbádja az a magányos, melankolikus hajós, aki nem viharos tengereken hányódik, nem‘a csodák és borzalmak tartományai felé evez, hanem a múlt holt vizein kalandoz álomszigetek között, bárkája fehér vitorláját nem tépik a szelek, csak a sóhaj rezegteti, egész messziről, mint egy búcsút lebegtető patyolatzsebkendő. Szinbád, az emlékek vándora, völgyben legelő városka állomásán száll ki a vonatból, hajnalban recsegő féderes kocsira ül, köpenyegébe burkolózva rázatja magát kanyargós utakon, az álmot dörzsölgeti a szeméből és az élet fáradtságát homlokáról, jobb oldalra nézeget csendesen a hűvös vidéken, ahol elmúlt ifjúságát látogatja, elfelejtett, elvesztett házakat, arcokat keres. A Palatínus Kiadó 7+1 kötetben jelenteti meg Krúdy Szinbád könyveit. A kötetek az első megjelenés időrendjét követik, a plusz egy kötet azokat az írásokat tartalmazza, amelyek kimaradtak a korabeli kiadásokból. A szerkesztés során a szerző eredeti szándékát követték szerkezetben és stílusban egyaránt. A Szinbád sorozat igazi szenzáció, hiszen a legendás próza most mintegy nyolcvan év után először kerül eredeti formájában az olvasóközönség elé. (A kötetet a Palatínus Kiadó jelentette meg.) Izgalmas színházi előadás születik Amikor az embernek gyerekeket kell eltartani, akkor véget ér a fiatalság Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Október 3-án lesz a Krétakör bemutatója. Mohácsi János, akinek nem ez az első rendezése Nyíregyházán, ezúttal is valami meglepőre készül. Egy próba előtt kérdeztük a rendezőt arról, hogy mi a különbség Brecht A kaukázusi krétakör című drámája és az általa elkészített változat, a Krétakör között? — Teljesen új szövegű előadás lesz. Az alapötleten kívül semmit sem tartunk meg az eredetiből. A mi előadásunk arról szól, hogy a II. világháború után a Szovjetunió déli területein összejön két kolhoz vitatkozni egy földterületen, ahol az egyik élt és kitelepítették onnan, a másikat pedig odaköltöztették. Ennek a területnek a birtoklásáról van szó. Ebbe a történetbe ágyazódik bele az a szituáció is, ami Brecht drámájában is megtalálható. □ Miért érdekli Önt ez a történet? — A volt Szovjetunió déli területein folyó küzdelem ma is Mohácsi János Martyn Péter felvétele elevenen hat, mindnyájunk számára nagyon fontos. Ezenkívül fontos erkölcsi kérdéseket is felvet a helyzet, amelyekre nem mindig tudjuk a választ. □ Ez az új dráma hogyan talál utat a mai magyar közönséghez. Megfogalmazható-e valamilyen jellegzetes üzenet? — Nagyon remélem, hogy igen, de én ezt most még nem tudom megfogalmazni. Arra törekszem, hogy izgalmas előadás szülessen, de az most nem érdekel, lesz-e valamüyen üzenete az előadásnak. □ Valamilyen gondolati ív mentén mégis megszületik az előadás, nem? — Nekem erről most még csak sejtéseim vannak, ha egyáltalán kialakul majd valami, és szól majd valamiről. Pillanatnyilag fontosabb az egésznek a technikai része: színészileg, a zenét illetően. □ Ön még fiatalember, úgy tűnik, mintha mégis rosszkedvű lenne. —- Köszönöm, teljesen jól vagyok. A fiatalság már odébb van, hiszen a negyvenet rugdosom. Csináltam néhány előadást, amelyek szakmai és közönségsikert arattak. Jól fogadták mindegyiket. Ha a szakma legjobb képviselői azt mondják, hogy érdemes megnézni egy előadást, az azért jelent valamit. Ha valami borzasztó kommersz, akkor sem lesz nagy közönségsiker, ha nem tartalmaz értékes elemeket. Amikor az embernek gyerekeket kell eltartani, akkor véget ér a fiatalság. Nekem három kisgyermekem van, mindegyikük tíz év alatt van. □ Honnan érkezett Nyíregyházára és hová tart? — Kaposvárról jöttem, s oda megyek vissza. A vendégrendezésekben az a rossz, hogy az ember hosszabb időre eljön otthonról. □ Milyen tapasztalatokat szerzett Nyíregyházán? — Szerintem nincs különbség a kaposvári színészek és az itteniek között. Amennyire én ismerem, itt jó a társulat, a színház közönsége pedig is, hiszen a színház ennek a közönségnek mutatja be a darabokat. □ Egy-egy rendezés után van-e idő a feltöltődésre, a kikapcsolódásra? — Szerintem nagy szükség van arra, hogy pihenjen az ember. Szerintem nem lenne szabad két darabnál többet rendezni egy évadban. Nekem most valahogy összejöttek a dolgok, mert az idén három darabot kell rendeznem. Jövőre nem vállalok ekkora megterhelést. □ Valamiből meg is kell élni... — Szerencsére nem vagyok arra rászorulva, hogy sokat vállaljak, mert engem a kaposvári színházban jól megfizetnek. □ Koncert. Zorán, a népszerű énekes tart koncertet a kisvárdai Várszínház és Művészetek Házában szeptember 28-án 19 órától. Jegyek elővételben is kaphatók. (KM) ü Nyelvtanfolyamok. Angol, német, olasz és spanyol nyelvtanfolyamok kezdődnek Nyíregyházán a Big Ben Nyelvstúdióban. Intenzív kurzusokra is várják az érdeklődőket. (KM) □ Előadás. Az ezoterika ártalmairól hallhatnak előadást a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központban szeptember 23-án 18 órától. Előadó: DITTE. Fényképeken a pillanat varázsa Nyíregyháza (KM - B. I.) — Sárgán villogó szemű, vörös hasú karvaly csalogatja a TermészetBúvár magazin most megjelent számának olvasóit. Az érzékelés fogalma az embernél elsősorban a látást jelenti, mert a szem a legfontosabb környezeti informátor. Az állatok azonban még akkor sem vesztik el tájékozódási képességüket, ha nem látnak a sötétben. Sok információt a fülükön, az orrukon vagy más érzékszervükön át kapnak. Akit érdekel, hogy a legkülönbözőbb állatfajok hogyan tájékozódnak a sötétben, azoknak ajánljuk az éjszakázó érzékszervek című, érdekes képekkel gazdagon illusztrált cikket. A természetfotózás ráébreszti az embereket arra, hogy milyen szépek a természet alkotásai — vallja Vajda Zoltán, aki A pillanat varázsa címmel vonultatja fel izgalmasan szép képeit. Bolygónk felületének csaknem háromnegyedét óceánok és tengerek borítják. Évmilliárdok óta egyedülálló, dinamikus hatást gyakorol a szárazföldre, a földi életre, sőt az emberiségre is. Az óceánok vizének szüntelen mozgása, áramlása döntően befolyásolja a klimatikus viszonyokat. Czelnai Rudolf akadémikus, a téma európai hírű tudósa arról ír, hogy a világóceán milyen szerepet játszik a globális éghajlat az embereket is közvetlenül érintő alakításában. Schmidt Egon ismert természetíró az ősz kapujában címmel végigkalauzolja az olvasót a folyók és tavak partján, a réteken, legelőkön és kultúrtájakon, az erdők sűrűjében, arborétumokban és parkokban. Az északi és déli félteke valamennyi földrajzi szélességén egyenlő hosszúak a nappalok és az éjszakák. A három-három hónapos meteorológiai és csillagászati ősz sűrűsödő ködféleségekről, a napéjegyenlőségről olvashatunk a cikkben. Utazó termések címmel arról olvashatunk, hogy a növények milyen könnyen eljuthatnak az élőhelyüktől akár sok kilométeres távolságra is. Kiket válasszon az iskola? A szakmunkásképzők többségébe nagyon kevesen jelentkeznek Számítógépes oktatás az ÉVISZ-ben Elek Emil felvétele Budapest (MTI) — A 90-es évek második felében az a „ritka szerencsés” helyzet állt elő, hogy a szülők és az intézmények érdeke egybeesett. Az Oktatáskutató Intézet adatai szerint 1997-ben szinte minden gyerek felvételivel került be a szerkezetváltó gimnáziumokba, és ugyancsak felvételi vizsgával lehetett bejutni a hagyományos gimnáziumok többségébe. A szakközépiskolákban a szelekció a szakmák függvényében alakult. A magas presztízsű, divatos szakmákat (idegenforgalom, vendéglátás, közgazdaságtan, informatika, stb.) oktató iskolák a legjobbakat válogatták ki, az alacsonyabb presztízsű szakmákat oktató szakközépiskolák pedig a legrosszabb bizonyítványú gyerekeket „válogatták le”. A szakmunkásképzők többségébe jelenleg olyan kevesen jelentkeznek, hogy az iskolák fel tudják venni a jelentkezőket, és ezen felül is maradnak üres helyeik. A felvételi kérelmet csak azokban az esetekben utasítják el, ha az iskolának nincs elég tanműhelyi férőhelye, és a gyerek sem tud gyakorlóhelyet „hozni”. Mivel a tercier ágazathoz és a szolgáltatóiparhoz tartozó „divatos” szakmák esetében a gyakorlóhelyet a szülőknek igen gyakran borsos árért szabályosan meg kell vásárolniuk a kisvállalkozóktól, ha a szülők szegények, a gyereknek nincs esélye arra, hogy ilyen szakmát tanulhasson. Az iskolakínálatban és a pályaválasztási aspirációkban bekövetkezett változások tehát a 90-es években a középiskolai felvételi szelekciót is átalakították. Amellett, hogy minden iskolatípusban enyhült a kiválasztás szigorúsága, az is megfigyelhető, hogy a szelekció mértékét változatlanul az adott képzési típus presztízse szabja meg. A többféle képzési formát egyesítő iskolákban pedig az a jellemző, hogy a felvételi szelekció funkcióját fokozatosan az iskolán belüli szelekció, illetve a képzés ideje alatt kínálkozó korrekciós lehetőségek veszik át. Az 1998 őszén indult oktatási reform feltehetően ugyanebbe az irányba fejleszti tovább a középfokú iskolák szelekciós gyakorlatát. Az általános képzési idő 10 évre történő meghosszabbításától nemcsak az várható, hogy a gyerekek 16 éves korukban érettebben és megfontoltabban választanak pályát, hanem az is, hogy a szakképző iskolák általános képző 9-10. osztályaiban eltöltött idő lehetőséget nyújt arra, hogy a pedagógusok a gyerekeket alaposabban megismerve dönthessenek arról, hogy kit, milyen képzési formára és milyen szakmára vesznek fel. Egy százalék Fehérgyarmat (KM) — Az idén is szép számban akadtak olyanok, akik fontosnak érezték a különböző alapítványok támogatását. A személyi jövedelemadó egy százalékának az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvény rendelkezése alapján a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnáziumban működő alapítvány 1997-ben 276 859 forintot kapott támogatóitól. Az alapítvány előírásai szerint a befizetett összeg a törzsvagyont növeli, s a kamatok felhasználásáról dönt a kuratórium. 1998- ban az alapítvány célkitűzéseinek megfelelően a következő kifizetések történtek: A kiemelkedő teljesítményt nyújtó végzős tanulók díjazása a ballagási ünnepségen 50 ezer forint; tanulók külföldi nyelvi tanulmány- útjának támogatása 6 ezer forint; az eredményesen dolgozó pedagógusok munkájának elismerése, tantestületi döntés alapján 100 ezer forint; a szociálisan rászorult tanulók segítése 120 ezer forint. Az alapítvány a részére nyújtott támogatást tisztelettel megköszöni. Andrzej Wajda legújabb alkotása Varsó (MTI) — Andrzej Wajda, a világhírű filmrendező, azzal akarja megkoronázni a majdnem öt évtizedes pályafutását, hogy a lengyel irodalom legjelentősebb alkotását viszi filmre. A most 72 éves Wajda az idei velencei filmfesztiválon Életmű Díjat kapott. A lengyel rendező azonban a kommunizmus 1989-es bukása óta a pálya szélére szorult, nem tud nagy közönséget vonzani és a filmkritikusok sem sok jót írnak róla. Most egy olyan elsőrendű kvalitású filmmel szeretne visszavágni, amelynek egyben nagyon sok nézője is lehet. Wajda Adam Mickiewicz, a leghíresebb lengyel író „Pan Ta- deusz” című költői elbeszéléséből forgat filmet. A regény a XIX. század elején jelent meg és a lengyelek nemzeti eposzának számít. Mickiewicz munkássága Goethe és Puskin művészetéhez mérhető. „Valószínűleg ez a legnagyobb szakmai feladat az életemben és a legfelelősségteljesebb is, talán ezért halogattam egészen az életem végéig” — nyilatkozta Wajda. A „Pan Tadeusz” szinte szent szövegnek számít Lengyelországban, és természetesen kötelező tananyag az iskolákban. Miczkiewicz a lengyel nyelv számára az, ami Shakespeare az angolnak. A szép nyelv és a poémában lobogó hazafias érzület sokakat arra késztetett, hogy kívülről megtanulják a tízezer sor jelentős részét. Ezt az eposzt eddig még senkinek sem sikerült megfilmesítenie. A cselekmény 1792 és 1812 között játszódik, amikor a lengyelek az ellen harcoltak, hogy országukat megosztották Ausztria, Oroszország és Poroszország között. A történet: egy fiatalember afeletti dühében, hogy kérőként elutasították, megöli kedvese apját. Évekkel később, mintegy vezeklésként visszatér, és megszervezi a megszálló oroszok elleni felkelést. A mű hangsúlyozza a vidéki élet értékeit és az ottani embereket meleg szívű- nek, bár hirtelen haragúnak mutatja be. Wajda szerint a Pan Tadeusz- film a lengyeleket, akik egyre inkább a nyugati liberális értékek felé fordultak, arra késztetheti, hogy elmerengjenek a saját gyökereiken. „Tíz évvel a nagy változás után, új szokások közepette jó egy kicsit visszafordulni a múltba és elgondolkozni azon, hogy kik voltunk” — mondta a rendező. Mint a Reuters hírügynökség emlékeztetett rá, Andrzej Wajda (Roman Polanski rendezővel) a lengyel filmiskola megalapítójának tekinthető, felváltva filmesí- tette meg a lengyel irodalom gyöngyszemeit, vagy a régi rendszer visszásságait bemutató kortárs témák kapcsán viaskodott a kommunista cenzorokkal. Bár egyik filmjét, „Az ígéret földjét” Oscarra is jelölték, talán máig leghíresebb alkotása a „Hamu és gyémánt” (1957) című politikai film, amely Lengyelországot mutatja be azután, hogy megszabadult a náci megszállástól és a szovjetek kommunista rezsimet hoztak létre az országban.
