Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-23 / 69. szám

1998. március 23., hétfő EH ' — KULTÚRA Tanítóképzés Szegeden Szeged (MTI) — Újraindít­ják Szegeden a 150 éves múltú, ám 1963 óta szüne­telő tanítóképzést — tájé­koztatta az MTI-t Békési Imre, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója. Az ország egyik legré­gebbi tanítóképző intézetét több mint három évtizeddel ezelőtt a „forradalmi mun­kás-paraszt kormány” poli­tikai döntése szüntette meg. Tíz évvel később a főiskola akkori főigazgatója, Szertá­réi János kezdeményezte a képzés visszaállítását, ám erőfeszítése nem járt siker­rel. Bár időközben a régió há­rom városában — Békés­csabán, Kecskeméten és Baján — indult tanítókép­zés, a szegediek nem mond­tak le arról, hogy visszasze­rezzék a tanítóképzést, ami­hez megvannak a szükséges feltételek. A főigazgató elmondta: most megkapták a minisz­tériumi engedélyt, ami a vá­ros összefogásának is kö­szönhető, hiszen Békési Imre tervét támogatta Szeged vezetése, a katoli­kus egyház, a helyi felsőok­tatási intézményeket össze­fogó Szegedi Universitas Egyesülés, több parlamenti képviselő, valamint a Ma­gyar Akkreditációs Bizott­ság. A tanítóképzés a felsőok­tatási intézmények együtt­működésével a tervek sze­rint 1999-ben indul a tanár­képző főiskolán. A Magyar... ...Nyelv Hete jegyében tart ünnepi ülést a Bessenyei Társaság március 26-án 17 órától a nyíregyházi Evan­gélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. Ekkor hangzik el Bachát László nyugalmazott főis­kolai tanár előadása Anya­nyelvűnk fejlődése az 1848-as forradalomtól nap­jainkig címmel. (KM) Májusban... ...a másodízben sorra kerü­lő Kisképek Nemzetközi Fesztiváljának, augusztus­ban a negyedik meghívásos alkotótábornak, szeptem­berben pedig a Patak Cso­port negyedik művésztele­pének ad helyet egy Bor­sod-Abaúj-Zemplén me­gyei kis falu, Fony. A zempléni községben május 22-24. között rendezik meg a kiskép-fesztivált. (MTI) A Bereznai... ...matematikaversenyre áp­rilis 3-ig lehet jelentkezni a nyíregyházi Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban. Nevez­hető: 3-8. osztályig, évfo­lyamonként max. 2 tanuló. (KM) A Mandala... ...Dalszínház március 27-én este hét órától a Páratlan páros című vígjátékot mu­tatja be a nyíregyházi Váro­si Művelődési Központban. (KM) A tornyospálcai Szabolcs Vezér Általános Iskola gaz­dag helytörténeti gyűjteménye is a tanulók okosodá- sát szolgálja Harasztosi Pál felvételei A herderi „jóslat" Mizser Lajos Nyíregyháza — Mostaná­ban egyre többet hivatkoz­nak Johann Gottfried Her- dene (1744-1803), korá­nak egyik legkiemelkedőbb filozófusára. S ha csak Her­der nevét kiejti valaki, nem a filozófiára gondolunk, még csak a Herder-díjra sem, hanem arra a bizonyos jóslatra. Erősen él a köztudatban, hogy Herder előre meg­mondta: a magyar nyelv ki fog halni. Idézni nem szok­ták, sőt aforizmagyűjtemé­nyekben sem szerepel Her- demek 1791-ben megjelent — magyarra le nem fordí­tott — művében lévő mon­dat: „A mások közé ékelt, kisszámú magyaroknak századok múltán talán majd a nyelvét sem lehet felfe­dezni.” Országszerte nagy fel­hördülés támadt e kijelen­tésre, amely nagymérték­ben hozzájárult, hogy a nyelvújító mozgalom ki- szélesedett. S akkortájt túl­zott buzgalommal gyártot­ták a szavakat, elvetettek mindent, ami idegen, első­sorban természetszerűleg a németet. Ez volt a többnyi­re kedvező hatása a jóslat­nak. A magyarságra nézve sértőnek érezték tehát, elfe­ledkezve arról, hogy a mon­datban ott a talán. Kolozsvári Grandpierre Emil eljátszadozott a gon­dolattal: mi történne, ha Herder feltámadna és meg­hallgatná, elolvasná a nyi­latkozatokat a médiákban, minden valószínűség sze­rint így kiáltana fel: „Két­száz évet tévedtem, de lát­hatják, hogy alapjában iga­zam volt.” Nehéz vőlegényt szerezni Szép Ernő kisember hősei ki szeretnének emelkedni a környezetükből, de nem képesek rá Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Nyolc év után ismét Szép Emő-dara- bot láthat a nyíregyházi kö­zönség. A Patika sikere után nem nehéz megjósolni, hogy a Vőlegény is meghódítja a szín­házkedvelőket. Amikor Szép Ernő a tízes, húszas évek nagyvárosi polgá­rairól ír, akkor nem a szigorú ítész magatartásával teszi, ha­nem a szelíd szeretet megbo­csátó attitűdjével. Szép Ernő nem szatírát akar írni, hanem „az élet mosdatlan szavaival” be akarja mutatni azt a világot, amelynek kisember hősei ki szeretnének emelkedni a kör­nyezetükből, de nem képesek rá, mert a vágyódáshoz nincs elegendő pénz. Cseke Péter rendezése nem a Csuszik-család nevetséges­ségére helyezi a hangsúlyt, ha­nem arra, hogy a felszín alatt valóságos emberi drámák zaj­lanak. Egy kicsit úgy. ahogyan ez Csehovnál történik. A csa­ládfő (Verebes István) már ré­gen elvesztette tekintélyét, az átszínezett múlt élteti, az anyát (Pregitzer Fruzsina) láthatóan megviselte az a küzdelem, amelyet a család megmaradá­sa érdekében kifejtett. Koméi­nak van egyedül lehetősége ar­ra, hogy segítsen a családon. Egy jó házasság lehetne a megoldás. Össze is fog min­denki, hogy nyélbeüssék a dolgot. Csakhogy kiderül: a kiszemelt fogorvos ugyano­lyan pénzsóváran közeledik a Jelenet az előadásból világhoz, mint ők. Abban bí­zik, hogy egy gazdag lánnyal kötött házasság megoldja anyagi gondjait. Talán nem véletlen, hogy Koméinak és Rudinak egy egész felvonást szentel Szép Ernő. A második rész lényegé­ben kettejük „küzdelméről” szól. Megtudjuk, hogy Koméi férjezmenési szándékánál erő­sebb szeretet utáni vágya, mert úgy érzi, lassan kifut az idő­ből. Ebben a jelenetben foszlik szét végképp a hétköznapok álarca, s az előadást is átlengi valamiféle fájdalmas remény­telenség. A harmadik rész arra hiva­tott, hogy feloldja ezt a ko­morságot, mert ha nem ezt ten­né, megszegné a műfaj köve­telményeit. A jó vég azt az il­lúziót táplálja, hogy helyére billen az erkölcsi világrend, a kisember is elnyerheti a bol­dogságot. Harasztosi Pál felvétele A Móricz Zsigmond Szín­ház színpadán szegényes kis­polgári szobabelsőt (Kis-Ko- vács Gergely munkája) látha­tunk. Ez a helyszíne az első és a harmadik felvonásnak. Az első a vendégvárás izgalmával telik el. Talán túlságosan is felfokozott hangulatú a készü­lődés, a jelenet közelebb áll a bohózathoz, mint a szatírához. A harmadikban összefog a család, a kis kitérő után a fiata­loknak mégis egymásra kell találniuk. Verebes István játékában sok volt a geg, a nevetséges­ségre kihegyezett gesztus. Fő­képpen neki „köszönhető”, hogy eltűnt a darabból Szép Ernő fájdalmas líraisága, s in­kább sodró lendületű bohózat­hoz közelített az előadás. Pregitzer Fruzsina ezúttal új vonásokat mutatott be. Nem láttuk még ilyen harsány sze­repben. Kitűnőek voltak a gesztusai, az arcjátéka. Reme­kül eljátszotta a pénzéhes anya szerepét, aki úgyszólván egész lelkűidét alárendeli ennek az érzésnek. Koméit Perjési Hilda for­málta meg. Légies volt és se­bezhető. Szeretetre vágyódó és kiszolgáltatott. Mezei Zol­tán Rudija jól megmutatta azt az utat, amelyen a pénzéhes fi­atalember eljut az igaz érzé­sekhez. Varga Ildikó Mariská­ja az anyát helyettesítette olyankor, amikor az éppen az emlékeivel volt elfoglalva. Duci (Sándor Júlia) és Zoli (Mészáros Árpád) kitűnő jele­netekben mutatták tehetségü­ket. A többiek közül elsősorban Gosztola Adélt és Venyige Sándort kell kiemelni. Goszto- lának természetes, romlatlan rácsodálkozásai voltak, míg Venyige a selyemfiút alakítot­ta hitelesen. Nagyszerű volt Szabó Tünde házasságszerzője (bár őt nagyobb formátú sze­repben kellene látnunk), mint ahogy Gedai Mária és Bednai Natália is kitűnően eljátszot­ták a könnyűvérű lányokat. Végül egy apró megjegyzés: A Vőlegényt 1987. február 13- án már bemutatta a színház. Akkor Gellért Péter volt a ren­dező. A papát Simor Ottó, az anyát Máthé Eta, Koméit Si­mon Mari, Rudit Juhász György játszotta. Akik látták, emlékezhetnek: az a felfogás közelebb állt Szép Ernőhöz. Nem igazán érthető, miért kel­lett ezt a darabot tíz év után új­ra bemutatni. Pais-díj Zalaegerszeg (MTI) — Az MTA Nyelvtudományi Intéze­te és a Zala megyei önkor­mányzati közgyűlés által hat évvel ezelőtt alapított Pais De- zső-díjat az idén Szathmári Istvánnak, a nyelvtudomá­nyok doktorának ítélték oda, akit ötvenévi tudományos és tanári tevékenysége a hazai nyelvtudomány egyik megha­tározó személyiségévé emeli. Munkásságának főbb szakte­rületei: a magyar irodalmi nyelv és a nyelvtudomány tör­ténete, a stilisztika és a nyelv- művelés. Elindítója és vendégpro­fesszora volt a Helsinki Egye­tem magyar főszakának. Hazai és külföldi tudományos lapok­ban több. mint háromszáz publikációja jelent meg. Támogatás Budapest (MTI) — A Fel­sőoktatási Tankönyv- és Könyvtártámogatási Pályá­zatok Kuratóriuma döntött az ez évi 450 millió forin­tos támogatási keret elosz­tásáról. Összesen 1296 pá­lyázat érkezett 1 milliárd 960 millió forintot igényel­ve a felsőoktatásban hasz­nálható tankönyvek és szakkönyvek. valamint „elektronikus lehetőségek” kiadásának támogatására. A kuratórium 256 mű ki­adásához járult hozzá 377,6 millió forint összegben. A testület az idei keret terhére még tavaly 28 pályázatnak összesen 75,1 millió forin­tot ítélt oda. A nyertes pá­lyázók számára a közeljö­vőben kiállítással egybekö­tött fogadást tartanak. HIRDETÉS Abban az esetben, ha sok a mondanivalója, A lebeszélhet minket K a feléről. minden esetben « 1«ÍJ« sifo&í attte }S9(X> Ft Fti- esett» « (trtaye*! » Oft tta 4ÄI-4JO ♦ traero« etro.: SVRSTKI. IRODA; NjircííltÉM. 44« Szatvits tti 2-CTeI.t 60»í5-3«> KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FFiSBRRSt ŐST. BuráJh %«*t Te). * Katt» Kirótt Tfi.: Wimm WESTE1. KttRUACMAZÚK.! NVÍ#MOBU.4KAST KFC. NYIRKttYHAAA. 44(1» Rík«ai « i Tá.; 60(4*4.«!» . XYÍRMOBH.-KASI KÉT., KtSVÁRJDÁ.4600 Kr»«a> Márton « fiü 066. CAS-m-EAST Wl. MÁTÉSZALKA. 478U Küvitl tír üfm-m.mm t*> Málmmsta vételér SO %-ának befizetésemet J2 nőnapot resztem vasartu Benefen Steam rádiótetefaaL amelytetmMIMátJMt cfVntOm, Ommm m WOm mmOSam-- » . *■■■-.: Jt_—- I,.. .«A ---- 4Í. atws mgo, öogy w monnyá oeszet. AimasMléréKctom nettó 2.BOO Ft beszefoetes* tej fofett Havonta km^a^^mXmi r fíKii rtmrfttWIr la n io nrAfíiii>iMír ji ni a tegkartezmb mMfpmvfltjMat ti ■ r»«. t. | r .. „ 5 vDwRKö OS ntjfjffArítfJrVr írj I S óv ffafShekd adunk, akkor mófto bhdós lehet benne, •«w füttyön fsovta&ffj . adókat a (óiétól ^Éi Bdsotástd nmt a fooúlabb íiiil Maron MX 2458-ts ráMtetofon ■ is tmm }/S0ö »-ért kupimtól || Az mm márekm 18-tel ■ ásitlrj UHfí érvényes, * vagyamig a késztet teli ro^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom