Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
1997■ augusztus 19., szombat Napkelet • A KM hétvégi melléklete A Kárpátok Eurorégió a régiók Európájában Az első tisztán kelet-közép-európai eurorégiós kezdeményezés, 1997-től magyar elnökkel Az európai együttműködést és egyesülést a múltból örökölt területi-etnikai problémák nehezítik. Az egyesülés legproblematikusabb akadályai azok a határszakaszok, ahol rendezetlen etnikai-társadalmi- gazdasági kérdések halmozódnak. Külföldi partnereinkkel megegyezően ilyen problematikus határszakasznak ítéljük a magyar-román, a magyar-ukrán, a magyar-szlovák, az ukrán-román és az ukrán-lengyel határt. A határon átnyúló kapcsolatok erősítésétől remélhetjük, hogy az elősegíti a jobb megértést, a helyzet tisztázását, s a társadalmi-gazdasági kapcsolatok kiszélesedését a határok mentén, a politikai kapcsolatok teljes körű normalizálódását, ahogyan ez a Kárpátok Eurorégió alapszerződésében is szerepel. A Kárpátok Eurorégióhoz tartozó térség esetében a határmegvonás ebben a században történt, ez azt jelentette, hogy e beavatkozás a történelem során egybefüggő, egymásra utalt térségeket vágott szét. Az alábbiakban rá kívánunk mutatni a politikai államhatár társadalmi-gazdasági elválasztó szerepe csökkentésének fontosságára, a jobb megértés elérésére, a szorosabb együttműködés kiépítésére a Kárpátok Eurorégió együttműködésében. A perifériák szerepe A Kárpátok Eurorégió területéhez tartozó országokban az egyenlőtlen területi fejlődés, s következménye a regionális válság nemcsak a földrajzkutatók, közgazdászok és szociológusok, hanem az érintett európai országok kormányai, megye- és városvezetői számára is alapvető gonddá vált. Az egyenlőtlen regionális növekedés mind a kutatók, mind a politikusok úgy tekintik, hogy az a piacgazdaság működésének eredményeit néhány „kiváltságos helyre”, a centrumba, hátrányait pedig a relatív termelési előnyökkel nem rendelkező térségekbe, a perifériákra koncentrálja. A perifériákon társadalmilag regresszív folyamatok keletkeznek, amelyek tovább mélyítik a regionális válságot. A Kárpátok Eurorégió területe teljes egészében, s mindegyik országban, társadalmi-gazdasági szempontból perifériának minősíthető. A Kárpátok-Eurorégióhoz tartozó területek tehát saját országaikban mind társadalmilag, mind gazdaságilag perifériális helyzetűek. Gazdaságilag tekintve ezek a határ menti területek nem számítottak fejlesztendő területnek az 1990-es évet megelőző évtizedekben. A rendszerváltás után ezen országok centrum-területeinek a versenyhelyzete megerősödött és a piacgazdaságra való átállásuk eddig lényegében sikeresnek tekinthető, hiszen az alkalmazkodó képességük is nagyobb volt mint a perifériáknak. Így a Kárpátok-Eurorégióhoz tartozó területek marginalitása, illetve periferialitása nőtt. A társadalmi és gazdasági lemaradottságuk a centrum területek fejlődéséhez viszonyítva is felgyorsult az utóbbi évek során. Az elmúlt évtizedekben a periférizálódó Magyarországon belül az északkeleti területek társadalmi-gazdasági leszakadása egyre hangsúlyozottabbá vált. A leszakadó Eszakkelet-Magyarország számára az egyik legfontosabb kitörési pont a határok elválasztó szerepének csökkentése, a határ menti külkapcsolatok erősítése. Az Eurorégió nevét akkor használják, amikor egy olyan területet akarnak megjelölni, ahol a kölcsönös interregionális, vagy határokat áthidaló gazdasági, szociális, kulturális, illetve más jellegű együttműködések léteznek kettő, vagy több állam, illetve a helyi kormányzataik között. Az Eurorégió tehát egy behatárolt földrajzi területet jelöl, amely két vagy több ország adott területét foglalja magába, amelyek megállapodtak abban, hogy összehangolják tevékenységeiket a határ menti térségek eredményesebb fejlesztése érdekében. A fenti kezdeményezések hatására Nyu- gat-Európában egyre jobban erősödik az úgynevezett „euroregionális szemlélet”. Ezen szemlélet szerint a jövő Európája nemcsak nemzetállamok Európájaként, A szerző a Kárpátok Eurorégió Tanácsának tagja, tanszékvezető egyetemi docens hanem azonos gazdasági érdekeltségű (határ menti) területekből kialakított régiók Európájaként is értelmezhető. Egy országhatárokon áthidaló Eurorégió alkalmas lehet államokon belüli és államok közti, eddig meg nem oldott konfliktusok kezelésé- re. Úgy véljük, hogy nem szabad Magyar- ország jövőképét kizárólag csak az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz kötni. Látni kell a térségünkből kiindult euroregionális törekvések jelentőségét is, hiszen az azonos gazdasági érdekeltségű, országokon belüli régiók, valamint az államhatárokon átnyúló, komplex gazdasági és kulturális kapcsolatokat kiépítő Közép- és Kelet-európai Eurorégiók is csírái lehetnek a majdani Egyesült Európai Államoknak. Számos Atlanti és az Elzász-rajnai Euroré- giókhoz hasonlóan működik már az Alpok-Adria Munkaközösség is, felvetődött lehetősége a Duna Eurorégiónak, a Ti- sza-Maros-Duna Eurorégiónak és minden gondjával, problémájával ugyan, de létezik a Kárpátok Eurorégió is. Az eurorégiók rendkívül nagy szerepet játszottak Nyugat-Európa egyesülési folyamatában. Az eurorégiókat összefogó szervezet az Európai Határmenti Régiók Szövetsége (AERB) a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az 1996. november 14-16. között a németországi Rheineben megtartott jubileumi konferencián az AEBR több vezetője is üdvözölte a teljes jogú tagságot elnyert Kárpátok Eurorégiót. Az Európai Határmenti Régiók Szövetségének ezzel a taglétszáma 56-ra emelkedett. A Kárpátok Eurorégió 1993. február 14-ei létrehozását az Északkeleti-Kárpátok szomszédos, határ menti régióinak többéves — többnyire kétoldalú — határ menti kapcsolatai előzték meg. A kilencvenes évek elején bekövetkezett politikai és gazdasági átalakulás Európa középső részén is felcsillantotta az interregionális együttműködés lehetőségét, és lehetővé tette a nyugat-európai tapasztalatok itteni gyakorlati alkalmazását is. Határokon átívelő tervek Az alapdokumentumok, tehát az Alapító Egyezmény és a Közös Nyilatkozat egyaránt kifejezte azt, hogy a Kárpátok Eurorégió nem egy nemzetek vagy államok feletti szervezet, hanem olyan kezdeményezés, amely elősegíti az interregionális együttműködéseket a tagországok között. A Kárpátok Eurorégió alapító dokumentumaiban a következő célok kerültek megfogalmazásra: a közös tevékenységek koordinálása, a gazdasági, tudományos, ökológiai, oktatási, kulturális és sport jellegű együttműködések elősegítése, a határokon átívelő közös projectek létrehozásának támogatása, a nemzetközi intézetekkel és szervezetekkel való kölcsönös együttműködések előmozdítása. A Kárpátok Eurorégió céljai és tevékenysége összhangban van az Európa Tanács 106-os Konvenciójában foglaltakkal (Európai Konvenció Tervezet a Területi Közösségek és Szervezetek közötti Határokon Átívelő Egy üttm űködésekről). Á Kárpátok Eurorégió legfőbb érdeme az, hogy az első tisztán kelet-közép-euró- pai eurorégiós kezdeményezés, hiszen tagjai sorában csak „posztkommunista” országok határ menti régiói vesznek részt. Természetesen ez az „érdem” magában hordozza a nehézségeket is; hiszen nagyon sok kül- és belpolitikai, kül- és belgazdasági, nemzetiségi, kulturális konfliktus akadályozza a fejlődését. A Kárpátok Eurorégió létrehozásának célja az volt, hogy megfelelő szervezeti keretet biztosítson a tagoknak a határokon átnyúló együttműködések koordinálására, valamint hozzájáruljon egy gyorsabb regionális és gazdasági fejlődéshez, s természetesen járuljon hozzá a jószomszédi kapcsolatok kialakításához az érintett országok és népek között. Példák Nyugatról A Kárpátok Eurorégió felépítéséhez a példát nyugat-európai hasonló határ menti szervezetek adták. A jelenleg érvényben lévő szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően a Kárpátok Eurorégió legfelsőbb szerve a Régiótanács, melyben országonként 3-3 fő vesz részt. A Régiótanács feje az elnök, akit a tanácstagok közül választanak meg két évre. A tanács ülései negyedévenként rotációs rendszerben zajlanak az egyes országokban, s eddig 20 tanácsülést tartottak. A működési szabályzat szerint az Eurorégiót az ügyvezető igazgató irányítja, akit a tanács jelöl ki. Az ügyvezető igazgató feladatai közé tartozik az Eurorégió mindennapos vezetése, a szervezet fejlesztése, az anyagi alap megteremtése és a tanács üléseinek előkészítése. Az ügyvezető igazgatót a titkárság és az Eurorégió országos képviselői segítik munkájában. A Régiótanács döntése alapján a következő munkabizottságokat szerveztek meg: Regionális Fejlesztések munkabizottsága (magyarországi székhellyel), Környezetvédelmi és Turisztikai munkabizottság (lengyelországi székhellyel), Oktatási-Kulturá- lis-Sport munkabizottság (jelenleg ukrajnai székhellyel), Pénzügyi Ellenőrző munkabizottság, (ukrajnai székhellyel és ad hoc jelleggel működik), A XX. Régiótanácsülésen (Ungvár, 1997. június 28.) a romániai megyék kérték, hogy „A Kárpátok Eurorégión belüli kereskedelem” néven új munkabizottságot szervezzenek, melynek fő feladata az egymás közötti árucsere fejlesztése, a régión belüli kereskedelem új lehetőségeinek feltárása lenne. A tanács megbízta a román felet, hogy szervezze meg és a jövőben irányítsa az új munkabizottságot. A Kárpátok Eurorégiónak a megalakítása óta eltelt rövid időszakban — úgy véljük — biztató eredményeket sikerült elérnie. Természetesen a szövetség még jelentősebb sikereket is elkönyvelhetne, amennyiben túljutna a működését gátló tényezőkön. Ezek elsősorban politikai jellegűek, és gyökerei a korábbi századokig nyúlnak vissza. Mindenekelőtt ezzel magyarázható, hogy ez idáig a szlovák önkormányzótok csak társult tagként vesznek részt az Eurorégió munkájában. A politikai jellegű akadályok mellett az együttműködést lassító, az előrehaladást akadályozó adottságként tényezőkként jelentkeznek a tagországok eltérő (végeredményben azonban egyöntetűen kedvezőtlen) gazdasági, társadalmi és infrastrukturális viszonyai is. Ezek olyan negatív tényezők, amelyeket a Kárpátok Eurorégió önmagában nem képes megoldani, de konstruktív javaslatokkal megkönnyíthetik az országos és a helyi politikusok munkáját. Különös problémát jelent a tagországokban az eltérő vám, pénzügyi, adórendelkezések mellett a pénzügyi intézmény- rendszerek eltérő volta. Hiányoznak azok az intézmények, amelyek a hitelek és kölcsönök formájában támogatnák a határokon átívelő beruházások megvalósítását. A régión belüli eltérő gazdasági feltételek és az ezekből adódó eltérő gazdasági fejlődés szintén hozzájárul a határ menti együttműködés hiányosságaihoz. Ez kiváltképpen nyilvánvaló a határ menti kereskedelmi kapcsolatok esetében, ahol az együttműködést a határátkelők hiánya, a gyenge pénzügyi rendszer és a bürokrácia gátolja. Ezenkívül a nemzetközi kapcsolatokhoz kötődő „szolgáltatások” fejlődése alapvető különbségeket mutat a régió országai között. Az állami centralizáció több nyugat-európai országban is a fő akadályként jelentkezett a határ menti kapcsolatok kialakításánál, s ebből a szempontból Közép- és Kelet-Európa országai erősen centralizáltnak tekinthetőek. Ez alapvető problémát jelent a regionális határ menti kapcsolatok kiépítése során, hiszen a helyi önkormányzatok jelentős mértékben függenek a kormányzati szervektől. A felmerülő problémák ellenére úgy véljük, a Kárpátok Eurorégió tevékenysége kitörési lehetőséget nyújhat a térség gazdasága számára, sőt segítséget jelenthet az itt jelentkező kisebbségi problémák megoldásában is. Természetesen a Kárpátok Eurorégió „talpon maradása” nagy mértékben függ attól, hogy ezen interregionális együttműködés érdekében a meglévő erőforrásokat (a természeti, a gazdasági, s mindenek előtt a humán erőforrásokat) milyen mértékben sikerül dinamizálni, illetve az együttműködésbeli érdekeltségeket közelíteni. Kialakult keretek Többen úgy ítéljük meg, hogy a Kárpátok Eurorégió új fejlődési szakaszhoz érkezett. 1997. július elsejétől dr. Zilahi József (a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke) személyében a Kárpátok Eurorégió Tanácsának új elnöke, és dr. Pjotr He- linski (lengyel nemzetközi jogász) személyében új ügyvezető igazgatója van a szervezetnek, s a főtitkárság is átköltözött Ungvárról a lengyelországi Krosnóba. Egyrészt az új tisztségviselők személyisége, szakmai elkötelezettsége és diplomáciai érzéke jelent garanciát a megújulásra, másrészt eddig is Krosno és a krosnoiak voltak a Kárpátok Eurorégió elsőszámú előrevivői. Az öt romániai megyével kiegészült Kárpátok Eurorégiónak az elmúlt években kialakult a megfelelő munkarendje, bevált és európai mércével mérve is hatékonynak és demokratikusnak tekinthető a szervezeti- és működési szabályzata, és jól működő munkabizottságokra támaszkodhatunk. Az Eurorégió egyre több nyugat-európai politikai és CBC szervezettel kerül kapcsolatba, s egyre több intézmény és alapítvány tartja támogatásra érdemesnek. Az elmúlt négy évben — melyet többen deklaratív szakaszként értékeltek — kialakultak a működés jogi és szervezeti keretei, s működésük során a tanács és a munkabizottságok egyre nagyobb szakértelemről tettek bizonyságot. Az előttünk álló érdemi szakasz sikeres kibontakoztatásához — amikor már az alapfeladadok- ra lehet az erőket koncentrálni — napjainkra már megteremtődtek a személyi, a szervezeti, a finanszírozási és a külpolitikai feltételek.
