Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-29 / 74. szám

1994. március 29., kedd HOBBI A fehér gólya védelmének éve Hazánkban mindössze négyezerötszáz pár fészkel, életterük rohamosan csökken Andrási Pál Ásotthalom — A Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület először 1979-ben nyilvánított az év madarának egy madárfajt, akkor a gyurgyalagot. A cél egyrészt a figyelemfelkeltés, másrészt a cselekvő véde­lemre való felhívás volt. Korábban, 1980-81-ben a fe­hér gólyát már egyszer az év madarának nyilvánították. Nemzetközi felhíváshoz kap­csolódva lett 1994-ben ismét az év madara. Ráadásul ez az év szerencsésen egybeesik az ötévenként megismétlődő or­szágos gólyaszámlálással. Talán egyik legismertebb madarunk a fehér gólya. Felis­merését megkönnyíti nagy ter­mete, jellegzetes fekete-fehér színe, valamint hosszú, élénk­piros csőre és lába. Csaknem egész Európában honos, kivé­telt csak az északi részek kép­viselnek. Földrészünkön kívül fészkel Afrika északi részein és Ázsia megfelelő területein is. Állománya azonban minde­nütt csökken. Egyes becslések szerint az európai állomány az 1934-es évet követő mintegy negyven év során közel a felé­re csökkent. Egy 1984-es fel­mérés szerint az európai fész­kelő állomány közel 80 000 párra tehető. Legnagyobb számban — 30 500 pár — Lengyelországban költ. Hazánkban az első országos gólyafelmérést 1958-ban vé­gezték, mely során 7473 fész­kelő párt találtak. Az ezt köve­tő számlálások fokozatosan A fehér gólya csökkenő egyedszámot állapí­tottak meg. 1974-ben regiszt­rálták a mélypontot. Ekkor csupán 4005 pár fészkelt. Az újabb számlálások során némi emelkedést tapasztaltak a ku­tatók. Jelenleg mintegy 4500 párra tehető a hazai fészkelő­állomány nagysága. Egykor, néhány évtizeddel ezelőtt gólyáink épületekre, kéményekre, fákra, oszlopok­ra, kazlakra rakták fészkeiket. Az 1958-as számlálások során 4630 fészek épületen, illetve kéményen, 1919 fészek fán, míg a fennmaradó mennyiség egyéb helyen épült. Ekkor az országban villanyoszlopra Szekeres Tibor felvétele épült fészket még nem talál­tak. Legelőször az 1963-as számlálások során bukkantak 4 villanyoszlopon gólyafé­szekre. Később ezek az ará­nyok fokozatosan változtak. Ma a fészkek több mint a fele villanyoszlopon épült. De egyes megyékben elérte a 70-80 százalékot is. A gólyák állománycsökke­nése egész elterjedési területü­kön, így hazánkban is több ok­ra vezethető vissza. Ezek kö­zül egyik legnagyobb problé­mát életterének, ezen belül is táplálkozóterületeinek roha­mos csökkenése jelenti. Szin­tén jelentős problémát képez­nek a különböző légvezetékek. Németországban egy vizsgálat során megállapították, hogy az elhullott gólyák 77 százaléka vézetéknek repülve pusztult el. Különösen nagy arányban pusztulnak így el a fiatal, csu­pán néhány napja kirepült madarak. Ennek az a magyará­zata, hogy ezek a gólyák még nem sajátították el tökéletesen a repülés tudományát. A csök­kenést előidéző tényezők kö­zött említhetőek még a vegy­szerek, amelyek feltételezhe­tően jelentős hatást gyakorol­tak gólyáinkra is. Mint vonuló faj, évente sok ezer kilométer megtétele is igen nagy pró­batételt jelent számukra. Ma­darunk vonulás közben és a telelőhelyén is számtalan ve­szélynek van kitéve. Példaként említhető, hogy számtalan or­szágban vadásszák és fo­gyasztják még manapság is. A fehér gólyák számának növelése érdekében elsősor­ban élőhelyeinek, illetve táp­lálkozóterületeinek védelmé­vel tehetjük a legtöbbet. Emel­lett igen fontos, hogy villany- oszlopokra a fészkek mind fé­szektartóval ellátott oszlopok­ra épüljenek. Ez egyrészt biz­tosítja a folyamatos áramszol­gáltatást, illetve a gólyák élete is nagyobb biztonságban van. A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület ke­retén belül megalakult a Gólya munkacsoport, melynek fela­data a hazai számlálások, ku­tatások és a védelem össze­hangolása. A hagyományok­nak megfelelően az ötéven­ként megismétlődő országos gólyafelméréseket ebben az évben ismét elvégzik. Nekik már van gazdá­juk... Archív felvétel Gazdi­kereső Nyíregyháza (KM) — Há­rom fekete és egy szürke cir­mos cicának keresünk gazdikat. A cím: Magéra Ildikó, Nyíregyhá­za, Szélsőbokori út 45. A gyepmesteri telepről ingyen (illetve a veszettség elleni védőoltás költségei­nek megfizetése után) vi­hetők el hűséges, jó házőr­ző kutyusok. Köztük egy szálkás szőrű tacskó és több tacskókeverék, továb­bá egy fekete skótjuhász keverék kan. A cím: Zom- boribokor, telefon: 311- 879. Érdeklődni: munkana­pokon 8-16 óráig. Két év körüli óriás sna- uzer kan keresett mene­déket az E-Misszió Ter­mészetvédő Egyesületnél. Ajándékba adnák valaki­nek, de az is elképzelhető, hogy valahonnan elszökött, s a gazdája már keresi. Ér­deklődni a 311-799-es szá­mon lehet. Két kis tacskó gazdit ke­res. Telefon: 316-150. Nyáron ismét nyit a Zoo-suli Nyíregyháza (KM-CSK) — Több tucatnyi gyerek tért haza tavaly felejthetetlen élmé­nyekkel a Zoo-suliból, a sóstói Vadasparkból. Éppen ezért bi­zonyára örömmel fogadják a hírt: a nyári szünetben újra várják a természettel, állatok­kal játszva tanulni akarókat a Zoo-suliba. # Mégpedig a következő tur­nusokban: június 13-17., jú­nius 20-24, június 27—július 1., július 4-8. és 11-15. kö­zött. A részvétel nincs korosz­tályhoz kötve, vidékiek jelent­kezését viszont sajnos csak akkor tudják elfogadni, ha ma­guk gondoskodnak szállásról rokonaiknál vagy ismerőseik­nél. Étkezést viszont biztosíta­nak. A programot szeretnék a tavalyinál még változatosabbá tenni. Minden nap reggel a gyerekek segédkezhetnek az állatok gondozásában, etetésé­ben, videón természetfilmeket láthatnak, lesz sok játék, és pónizás. A legizgalma­sabb minden bizonnyal az éjszakai por­tya lesz — ta­valy is ennek volt a legna­gyobb sikere —, amikor megfigyelhe­tik, hogyan ébredeznek, miként visel­kednek azok az állatok, amelyek nap­pal nem lát­hatók, mert alusznak. Jelentkez­ni, érdeklőd­ni a 311- 195-ös tele­Pillanatkép a tavalyi Zoo-suliból: tábortü- fonszámon zet raktak, s nyárson sütötték meg va- lehet Szánthó csóréjukat mielőtt az éjszakai portyára Jánosnál, a indultak a gyerekek és szüleik vadaspark A szerző felvétele vezetőjénél. Húsvéti nyuszi lakásba nem való Nyíregyháza (KM) — Köze­leg a húsvét, s az ünnepek­hez kapcsolódó szép hagyo­mányok egyike, hogy ilyen­kor élő nyúlfiakat ajándé­koznak. A szapora nyúl ajándékozása a termés’és az állatsereglet bőségének ígé­retét hordozta magában. Városi környezetben talaj­vesztett szokássá silányult a szép hagyomány: a legtöbb kedves kis szőrmók a kukában végzi — ha csak ki nem mene­kíti idő előtt egy igaz állat­barát. Szülők, nagyszülők, roko­nok nehezen tudnak ellenállni a csemeték könyörgésének, s megvásárolják a kisnyulat, vé­gig sem gondolva annak kö­vetkezményeit, hogy egy olyan állatot fogadnak a lakás­ba, amely igazából nem oda­való. A nyuszi ugyanis rág­csáló. S mint ilyen, nagyon ha­mar megtalálja a répán, ká­posztalevélen kívül még rág­ható anyagokat: a konyhaasz­tal, a székek, a bútorok lábait, s akkor aztán nincs megállás! A nyuszinak pedig pusztulnia kell a háztól. Sokkal okosabb, ha megma­gyarázzuk a gyereknek — s biztosan meg is érti —, hogy a nyuszi szenved a lakásban, rosszat tesznek vele, ha elválásztják anyukájától és testvéreitől. Ha kellő beleér- zéssel mondják el neki, min­den gyerek belátja, milyen bá­natot okoznak a kisnyuszinak, ha kiragadják természetes kör­nyezetéből. Ezzel a kis rábeszéléssel megkíméljük a gyereket a ké­sőbbi csalódástól, hiszen né­hány nap, egy-két hét múltán úgy is meg kellene válnia kis „barátjától”. Azt ugyanis egyik szülő sem gondolja ko­molyan, hogy a húsvéti nyuszi lakásában öregszik meg. De megkíméljük az állatot is az értelmetlen szenvedéstől, ma­gunkat pedig a lelkiismeret- furdalástól. A gyerekeknek vegyünk plüss, vagy csokinyuszit — ha már mindenképpen tapsifüles­re vágyik... Ásotthalom (A. P.) — Áp­rilisban kizöldülnek az er­dők és a mezők, a rovarvi­lág is megelevenedik. Az áttelelő petékből kikelnek a hernyók és falni kezdik a növények zöldjét, ha­sonlóan az áttelelő her­nyókhoz. Áprilisban álló- és folyóvi­zeink is egyre jobban fel­melegszenek. Ezt jelzi, hogy mind több halfajunk kezd szaporodni. Nagyobb folyóinkban és a Balaton­ban él a garda, amely a víz felszíni rétegeiben lebegő szervezeteket és a vízbe hullott rovarokat fogyaszt­ja. Áprilisban kezd ívni a homokos mederrészeken, vagy a finom levelű vízinö­vények között. Ebben a hó­napban kezd ívni a lápi póc, a dunai galóca, az ingola, a bodorka és a csíkhalak egy része mellett a kecsege is. E hónap a varangyos bé­kák nászidőszaka, ekkor rakják petéiket. A barna va­rangy petéi két vagy négy sorban, kocsonyás zsinór­ban helyezkednek el. Hegyvidéki patakok mentén április közepétől kezdődik a fekete és sárga színezetű foltps szalamand­rák násza. Április végén mászik elő az egyik legké­sőbb ébredő békánk, a zöld levelibéka. Hüllőink jelentős része is előjön április folyamán. A legkorábban előmászó für­ge gyík után április elején már láthatunk zöld gyíkot, amely a hazai gyíkok közül a legnagyobb termetű. Tovább folytatódik a ta­vaszi madárvonulás, sőt ez a hónap a csúcsidőszak, mi­közben északi vendégeink fokozatosan eltűnnek. A legkorábban érkező füsti fecskéket követik a parti- majd a molnárfecskék csa­patai is, és benépesítik tava­lyi telepeiket. Ébben a hó­napban érkezik a ritka gó­lyatöcs és a gulipán mellett a viszonylag kései kiskó- csag is. A megérkező madarakra óriási feladat vár, hiszen te­rületfoglalás, párválasztás, fészekrakás mellett az utó­dok felnevelése is hátra van még. A korán érkező és költeni kezdő fajok ebben a hónap­ban már fiókáikat etetik, így etető seregélyeket, kék- és széncinegéket is látha­tunk. Fiókái vannak a már­cius végén költeni kezdő bíbicnek is. A kizöldült erdők, mezők jelentős táplálékot biztosí­tanak a növényevő emlő­söknek. A növényeket fo­gyasztó rovarvilág pedig rovarevő emlőseinknek nyújt táplálékot. Esti sétá­inkon ismét találkozhatunk közismert rovarevőnkkel, a sünnel. A hónap folyamán ved- lenek a vaddisznók, szarva­sok. Téli bundájukat mint­ha éhes molylepkék sere­ge rágta volna meg. Az öreg szarvasbikák agancsa ugyan még barkás, de már tekintélyes méretű és súlyú lehet. Néhány tavalyi bika ebben a hónapban is tavalyi agancsát hordja. Hobbi-hírek Államok elnökévé. Végre megérkezett a Barcelona melletti Navasba Socks fényképe, hátoldalán egyik mancsának lenyomatával. (MTI) Veszélyben a... ...madarak. A 32 évvel ez­előtt alakult szegedi madár­tani és természetvédelmi szakkör legfontosabb fela­data korábban az egyes ma­dárfajok védelme volt, ám az utóbbi időben már a ter­mészet, a madárlakta terü­letek védelmére is figyel­met kell fordítania. A ra­gadozó fajokat azonban nem lehet megmenteni. (MTI) Állatkert... ...A nemzetközi összeha­sonlításban az átlag alatti Fővárosi Állat- és Növény­kert színvonalát az ezred­fordulóra modem termé­szetvédő és kulturális intéz­ménnyé szeretné alakítani Persányi Miklós főigazga­tó. Az újjáépített állatkert az ökológiai és környezeti kultúra központja lenne. A jelenlegi 120 helyett csak 80-100 fajnak adnának ott­hont a jövőben. (MTI) Rekorder... ...versenygalamb. Új életet kezdett és családot alapított Kínában egy angol ver­senygalamb, amely két évvel ezelőtt Franciaor­szágból hazafelé tartva elté­vesztette az irányt — észak helyett kelet felé fordult — és egy pekingi galambász dúcában kötött ki. (MTI) Csak az életkorán... ... múlott, hogy nem jelöl­tethette magát egy négylá­bú a soron következő el­nökválasztásra. A 16 hóna­pos csau-csau már meg­kezdte kampányát újságok­ban, amikor a hatóságok megtagadták a négylábú nyilvántartásba vételét el­nökjelöltként. Az elutasítás kizárólagos oka fiatal kora volt. (MTI) Lassan jár... ...a macska posta. Legalább­is erre lehet következtemi abból, hogy hat hónap telt el, amíg „Socks”, Bili Clin­ton cicusa válaszolt egy spanyol macska, „Blacky”- nek jókívánságaira, ame­lyet abból az alkalomból küldött, hogy a gazdit meg­választották az Egyesült Rukkoló kutyusok AP-felvétel A természet kalendáriuma Április — tavaszhó

Next

/
Oldalképek
Tartalom