Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

1994. január 5., szerda Kelet-Magyarország 3 HÁTTÉR Már megkezdődött Nyíregyháza belvárosában az Egyház és Bercsényi utcák között épülő lakások műszaki átadása, Az OTP beruházásában készülő épületegyüttesben 17 lakás már a beköltözésre vár Balázs Attila felvétele Valami röpül Dániába A dán Petersen két társával repülőgépüzemet alakított ki a nyíregyházi FEFAG-nál Munka és hobbi céljára egyaránt alkalmas a kis sárga, légi „angyal” Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - GB) — A történet csak első hal­lásra bonyolult. A húszéves sárkányrepülő múlttal ren­delkező dán Bjarne Juel Pe­tersen, Floridában tudta meg, hogy a nyíregyházi svéd repülőgépgyártó üzem, az ELA — amelynek egyéb­ként ő szállította az osztrák Rotax motorokat — fizetés- képtelenség miatt a tönk szé­lén áll. Akkor, ott hatá­rozták el az ELA zavaros pénzügyeiről az utolsó pilla­natokig mit sem sejtő, két volt társtulajdonossal — egy norvég és egy svéd üzletem­berrel —•, hogy hármasban új kft.-t alapítanak. Nyíregyházán idén augusz­tusban bejegyezték a LAMCO Kft.-t, amely egy új repülő­gépüzemet alakított ki a FEFAG Műszaki Erdésze­tének Kótaji úti telepén. A dán ügyvezető tulajdonossal a munkások pihenő helyiségé­ben ültünk le, hogy a terveiről beszélgessünk. Elfelejteni a múltat — Gyorsan el akarom felej­teni az ELA-t, mint üzletfelet — mondja nyíregyházi tol­mácsnője segítségével Peter­sen úr. — Inkább beszéljünk a jelenről és a jövőről. Először a Mezőgépnél kezdtünk, de ha­mar rájöttem, hogy az egy süllyedő hajó. Azután egy Nyíregyházáról származó frankfurti barátom korábban FEFAG-os édesapja révén ke­rültünk kapcsolatba az er­dészettel, ahol ragyogó telep­helyet sikerült bérelnünk. Itt biztonságos, rendezett körül­ményeket tudtak felajánlani és a bővítésre, kooperációra is lesz lehetőség. Szabó József, a Műszaki Er­dészet igazgatója szerint is jó kooperációnak ígérkezik az üzleti kapcsolat a skandináv céggel. Mint örömmel mond­ja: „a dán üzletember egy olyan korrekt partner, ami­lyennel sajnos csak ritkán ta­lálkozhattunk eddig errefelé. Például a minden hónap 10- éig esedékes bérleti díj szám­láját ő maga sürgeti, ha az nincs az asztalán már 8-án”. A sárkányrepülős múlt — Jelenleg az első két da­rab, EUROCUB névre hallga­tó, kétüléses, két kormányos repülőgép szerelését végzi a kiváló szakemberekből álló kis csapat — folytatja Bjarne J. Petersen, aki mint kiderült, sokéves sárkányrepülő múltja révén került kapcsolatba a re­pülőgép-forgalmazással, majd -gyártással. — Januárban ké­szülnek el teljesen, amikor el is szállítjuk megrendelőikhez. További 14 gépre van máris előjegyzésünk Európa külön­böző országaiban, ezért bőví­tenünk kell a termelést. Vevő­ink többsége olyan légi sport­egyesület, amelyik olcsó okta­tó gépet akart vásárolni. En­nek az elvárásnak minden te­kintetben megfelel a könnyű kis gépmadár, amelyikkel 4 ezer forintból kihozható egy légióra, szemben az eddig szo­kásos 13 ezer forinttal. A csarnok közepén a nyír­egyházi szerelőkkel együtt jár­juk körbe a kétüléses kis re­pülőt. Mint elmondják, Farkas Bertalan is kipróbálta már en­nek a típusnak az elődjét. Az első magyar űrhajós úgy véle­kedett, hogy igen stabil, enge­delmes, biztonságos és egy­szerű a kezelése. Szárnyai le­szerelhetek, s így személygép­kocsi után akasztva bárhová elvontatható. Egy M)0 méter hosszú le-, és fölszállásra al­kalmas terepre érve a helyszí­nen könnyen összeszerelhető és már lehet is vele startolni. Egy legelő, vagy egy kevésbé forgalmas út tökéletesen megteszi alkalmi repülőtér­nek. — Miután az „Eurocub” ok­tatáson kívül légi felderítésre, vadszámlálásra, növényvédel­mi permetezésre egyaránt al­kalmas, arra számítunk, hogy mind többen használják majd a világon — mondja az ünne­pekre koppenhágai otthonába hazautazni készülő ügyvezető igazgató —, ugyanis például Kanadában, Franciaországban megengedett, hogy a farmerek ilyen repülőgépeket használja­nak. Egy átlagos képességű ember 20 óra alatt kiképezhető a használatára. A Rotax mo­torok helyett 1994-től annak a világhírű angol Westlake cégnek az erőforrása kerül a kis gépekbe, amelyik a Ford- nak és a Jaguárnak is fejleszti a motorjait. Mindenki elégedett A szerelők és a dán tulajdo­nos úgy tűnik elégedettek egy­mással. Amit a munkások kér­tek, azt az ügyvezető eddig igyekezett teljesíteni, hiszen mint szavaiból kiderül elisme­ri munkájukat: — A csapat jól képzett, szorgalmas emberekből áll. Úgy látom sok magyarnak csak arra van szüksége, hogy megmutathassa mit tud, mire képes. Kellemesen csalódtam ebben az országban, s Nyír­egyházában. Egyáltalán nem primitívek itt az emberek, mint ahogy azt kint néhányan terjesztik. Az én kék zászló­mon már 13 sárga csillag van, mert biztos vagyok benne, hogy Magyarország lesz a kö­vetkező csatlakozó az Európai Közösséghez. Mielőtt elbúcsúznánk, a to­vábbi tervekről is esik néhány szó. Ezek szerint elképzelhető, hogy ha az amerikai tárgyalá­sok sikerrel járnak, hidroplá- nokat is szerelni fognak a FEFAG telepén. Ettől biz­tosabb üzlet az a bővítési el­képzelés, mely szerint egy an­gol cégtől vásárolt licenc alap­ján korszerű gáz fűtőberende­zések gyártása indul meg ha­marosan angol és iráni piacok­ra. Ezzel még idén további 80, vagy ha minden jól megy akár 150 szabolcsi munkás foglal­koztatására nyílik majd lehe­tőség.----------Aforizmák A sajtótörvény egyetlen szakaszból álljon és az így szóljon: Hazudni nem sza­bad. (Deák Ferenc) Az a jó újság, amelyben egy nemzet önmagához beszél. (Arthur Miller) Az a különbség a politikus és a zsurnaliszta között, hogy a zsurnaliszta nap, mint nap látni kényszerül a közhangu­lat változását, mivel naponta el kell adnia magát és a lapot, míg a politikusnak csak négy- évenként kell eladnia magát. (Molnár Ferenc) A sajtóról A tájékoztatás nem lehet más, csak tárgyilagos és hűséges. Az állásfoglalás nem lehet más, csak őszinte. (Márai Sándor) Az újság a történelem órájának másodperc mutató­ja­(Schopenhauer) A sajtó nagyhatalom. (Napóleon) Nincs avultabb dolog, mint a tegnapi újság. (Mondás) A tény szent, a kommentár szabad. (Újságírói elv) Ha nincs hír, az jó hír. (No news-good news) Az olvashatóság a kézira­tok udvariassága. (Dürrenmatt) A legizgibb kommentár az egyenes idézet. (Jonathan Swift) A régi újságok a mú­landóság első osztályú iskolái. (Robert Musil) Nézőpont ) Függetlenpánik Balogh József j j iába, ha egy pártvezér mond valamit, annak súlya van, méghozzá akko­ra, hogy belerokkan, aki alá áll. Csakis ez lehetett az oka, hogy a rádió hétfő reg­geli krónikájában a műsor készítői nem győztek telefo­nálni mindenkinek, aki csak elérhető volt, hogy megtu­dakolják: mit szólnak ahhoz az eretnekséghez, hogy Or­bán Viktor, a Fidesz elnöke nem átalott olyat mondani: alkalmasint el tudna képzel­ni egy olyan koalíciót is, hogy a fiataldemokraták az MDF-fel és a Keresztényde­mokrata Párttal lépnének szövetségre, persze csak ab­ban az esetben, ha a gazda­sági kérdésekben a liberális program érvényesülhetne. Hazudnék, ha azt monda­nám: nem tudom milyen lesz ezeknek a kijelentéseknek a sajtóvisszhagja, hisz a ko­rábban dédelgetett Fidesz azóta nem tartozik a libe­rális sajtó kedvencei közé, mióta önmaga meghatáro­zásában ott szerepel a nem­zeti jelző is. így várható, hogy most is rajtuk verik el a port, amiért—ha nem is kö­zeledik a kormányzópártok­hoz—, szavakban néha nem tartja áthághatatlannak a távolságot. Egy fideszes ismerősöm mondta, amikor Fodor Gá­bor távozása miatt forrt a levegő a Fidesz körül, hogy most tudták meg igazán, mit jelent a sajtó szimpátiája, vagy idézőjelbe tett függet­lensége. Mert akkora erővel próbáltak beleavatkozni a párt belügyeibe, amire leg­rosszabb álmukban sem szá­mítottak. A Magyar Nemzet decem­ber 31-i számában Debre- czeni József Értelmiségi-ál­arcos pártpropagandisták? című írásában találó kifeje­zést talált erre a jelenségre. Azt mondja: az az értel­miség, amelyik a média egy jelentős részében meghatá­rozó szerepet visz, és ame­lyik szorosan összefonódik az ellenzéki politikai erők­kel, mindenekelőtt az SZDSZ-szel és az MSZP-vel, az nem magyarázza a való­ságot, hanem csinálja. Leg­alábbis ez az ambíciója. A saját értékrendjét, normáit, tevékenységi formáit rá­kényszeríteni a politikára, a politikusokra. A választásokig még majdnem öt hónap van. A félkész, a végleges formát ezután elnyerő pártprog­ramok határozzák majd meg igazán: ki kivel és ki­vel nem. De ez a jog minden pártnak kijár, függetlenül attól, hogy egyetért-e vele a „független” sajtó, vagy sem. Tisztelt Szerkesztőség! \ ~ Szeretnék kö- 1000-1000 forintos ajándék­szönetet mon- utalványt adtak. Tavaly élel- dani a pátyodi miszercsomagot kaptak a Polgármesteri Hivatalnak: nyugdíjasok. Köszönet érte, karácsonyra a községünk- hogy nem feledkeznek meg ben élő nyugdíjasokat meg- rólunk, öregekről, ajándékozták 2000 forintos Tisztelettel: vásárlási utalvánnyal. A Barna János gyerekes családoknak is Pátyod Kommentár_______________ Iparérettség Máthé Csaba A szlogen az idei évben sem változott: renge­teget kereskedjünk, keveseb­bet szolgáltassunk és lehető­leg óvakodjunk az ipari ter­meléstől. A sorrendiség azt is jelzi, hogy a jelenlegi gaz­dasági viszonyok között az első kategória hozza, hoz­hatja a legnagyobb hasznot, az utolsó pedig a legtöbb veszteséget. Az egyensúly az ipari ter­melés és a kereskedelem között hozhatná a gazdasági fellendülést, hallhatjuk az elemzőket, de ehhez meg­felelő ipari termelékenység is szükséges. Az ipari termelés elemzői a tények alapján egyelőre kedvezőtlen megállapításo­kat tesznek és az okok között nem a magas banki kama­tok, a keleti piacvesztés sze­repel, hanem sokkal inkább az emberi tényezők. Unásig lehet sorolni, hogy a melósok várnak az anyag­ra, a gépek a meghibásodá­sok miatt órákig állnak, a laza munkafegyelem miatt zsugorodik a munkaidő és ezáltal az inproduktiv mun­ka jóval meghaladja a pro­duktív munkát. Ehhez ha még egy passzív vezetés, magas költségek, a vevők elhanyagolása is pá­rosul, akkor a nyereség el­osztása csak álom marad. Nem hiába papolják a ja­pánok és a nyugatiak, hogy a termelékenység sikerté­nyező, a befektetett tőkét csak szervezett és összehan­golt munka árán lehet gya­rapítani. Számolni mindenki tud és senki nem ellensége a saját zsebének, hogy kidobja az ablakon a felesleges pén­zeket. Ennek egyik példája lehet a mindenhol felhalmo­zott hulladékhegy, amely tárolási, környezetszennye­zési problémát okoz, közben azt kellene felmérni, hogy ezek a termelés melyik sza­kaszában és miért kelet­keztek. Biztatjuk a honi vállal­kozókat a termeléscentrikus- ságra, de közben nem árt fi­gyelmeztetni őket ezekre a pénzelnyelő mechanizmu­sokra sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom