Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

1993. február 18., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Történelmi parola Közép-Európában Szabolcs-Szatmár-Bereg az alapítók között könnyű, egyszerű átjárhatósá­gát. Legalábbis amennyiben a megyék, illetve régiók ezek után külön-külön bár, de egyezményes kéréssel fordul­nak esetenként saját kormá­nyaikhoz és azok nem kezel­hetik pusztán egyoldalú, loká­lis óhajként a felvetéseket. Az­használásában, szakemberek, szakértők cseréjében. Oldani a bizalmatlanságot — Mit tart a2 eredményes­ség feltételének? így kezdődött Nyíregyházán 1992. május 25-én Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM — Réti János) — Éjszakába nyúló vi­ta után született meg a Kár- pátok-Eurórégió együttmű­ködés alapdokumentumai­nak végleges szövege, ame­lyet a társuló felek február 14-én, vasárnap délután lát­tak el kézjegyükkel. Magyar részről az állam képvise­letében Virágh Pál köztársa­sági megbízott, a megyei jo­gú városok megbízásából Csoba Tamás, Miskolc pol­gármestere, a négy megye nevében Medgyesi József, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnöke írta alá az okmányokat. Vele beszélgettünk az immár eu­rópai szinten is elismert szerződés működtetésének további, illetve első feladata­iról és jelentőségéről. / Értelmezési nehézségek — Nem volt könnyű az egyeztetések utolsó fázisa, mi­vel az elképzelésekben társult tagság nem szerepelt a részvé­tel módozatai között. Kiderült azonban, hogy a szlovákok ép­pen ezt a formát választják, amit elfogadás után át kellett vezetni a dokumentumok min­den fejezetén. De voltak egyéb értelmezési nehézségek is el­képzelhetően fordítási proplé- mákból, pontatlanságokból adódóan. — Nem megyénként történt az aláírás... — Magyar részről három kézjegy szerepel a szerződé­sen: egyrészt az állam, más­részt a megyék, harmadrészt a társuló területeken lévő me­gyei jogú városok képviseleté­ben történt a hitelesítés. Ma­gam a négy megye képvisele­tében írtam alá a statútumot és lettem tagja a Régió Tanács­nak. Ebben az egyes országok 3-3 fővel vannak jelen és mun­kájában tanácskozási joggal részt vesznek a külügyminisz­tériumok és más kormányzati szervek is. —Mi az együttműködés első lépése? — Megválasztjuk a főtitkárt és a különböző munkabizott­ságokat. — Hol lesz a tevékenység központja? — Még nem született dön­tés. Szó volt rotációs rendszer­ről, de az időről-időre változó helyszín, megítélésem szerint, nem használna a munkának.-— Van már elképzelés? — Tudtommal, konkrét, egyeztetett nincs. Remélem, senki nem érti majd félre, de ha minden körülményt és té­nyezőt figyelembe veszünk, akkor a központot Magyaror­szágon kellene kialakítani. Hangsúlyozom: kizárólag földrajzi és infrastruktúrális meggondolások miatt. Nem lokális óhaj — Mekkora apparátussal működik majd a központ? — A főtitkár körüli szűk ad­minisztráció jelenti majd csu­pán ezt a hivatalt. — Milyen előnyökre számít­hatnak a koordináció intézmé­nyes indulásával? — Talán az Eurórégió egyezmény jobban elősegíti a legfontosabbat, a határok tán például közös érdekeltségű fejlesztésekben együtt tudunk dolgozni egészen a tervek kimunkálásáig. Ilyen lehet a közlekedésben az autópálya vonalvezetésének egyeztetése, de közös vízbázisról működ­tethetők települések, és a gáz­ellátásban is célszerű lenne va­lami hasonló. Összehangoltan könnyebb védekezni káros vagy veszélyes természeti ha­tások ellen is. — Miben nyilvánul majd meg a kulturális együttműkö­dés? — Semmiképp sem csak műsorok, csoportok vendéges­kedésében, hanem a terület szellemi energiáinak jobb ki­— A kormányok tartsák ma­gukat a külügyminisztereik ál­tal aláírt nyilatkozathoz! A ré­gió elvégzi a ráeső előkészítő munkát akár gazdasági, akár ökológiai, természetvédelmi kérdésről legyen szó, a többi már a nagypolitika szándékán múlik. —Az egyezmény hogy érinti a már meglévő kapcsolatokat, kötelezettségeket? — Nem ezek ellen dolgozik az Eurórégió! Semmit nem bo­rítunk fel, sőt együttműkö­dünk korábban létesült regio­nális szervezetekkel. A bizal­matlanság oldódásáért, közös érdekeltség alapján. A térkép „Kárpátok”-módra Nyíregyháza (KM) — A Kárpátok Eurórégió létrehozá­sának gondolata a nyugat-eu­rópai határokat áthidaló inter- regionális együttműködések eredményei, tapasztalatai alapján érlelődött meg. A föld­rajzi fekvés, továbbá történel­mi hasonlóságok következté­ben Ukrajna, Románia, Szlo­vákia, Lengyelország és Ma­gyarország egymással határos területein élők között a nem­zetközi kapcsolatok számtalan nem hivatalos formája alakult ki az évszázadok során. Most, az Eurórégió szerző­dés aláírásával lehetővé válik, hogy a térség népeinek valódi szükségleteihez igazodó hiva­i » talos együttműködés bonta- matainak és egy nagyobb lép- kozzon ki az államok kormá- tékű gazdasági fejlődésnek, nyainak támogatásával teret A Kárpátok Eurórégió alapí- nyitva a stabilizáció folya- tó tagjai: Lengyelországból: Krosno és a Przemysl vajdaság. Magyarországról: Borsod­Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, valamint Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Ukrajnából: a kárpátaljai terület Az együttműködés társult tagja lett a kelet-szlovákiai járások szövetsége. Románia képviseletében Szatmár és Máramaros megye helyhatóságai kérték, hogy megfigyelőként részt vehesse­nek a koordinációban. Ugyancsak megfigyelőként voltak jelen az alapdokumen­tumok aláírásánál Eperjes és Kassa képviselői. A diplomácia látószögéből Az Európa Tanács főtitkára szerint intelligencia és jóakarat kérdése az együttműködés Debrecen (KM) — Négy nemzet — a lengyel, a szlo­vák, az ukrán és a magyar — és az Európai Közösség zász­laját lobogtatta a szél a debre­ceni Aranybika Szálló hom­lokzatán február 14-én, vasár­nap annak tiszteletére, hogy ti­zenhat hónapos előkészítő munka után itt kerülhetett sor a Kárpátok Eurórégió Együtt­működés alapdokumentumai­nak aláírására. Az eseményen díszvendég­ként megjelent az Európa Ta­nács főtitkára, részt vettek az érintett országok külügymi­niszterei, magyarországi nagykövetei és más magas­rangú tisztségviselők, akik kö­szöntőikben méltatták az in- ter-regionális együttműködés létrejöttének jelentőségét. A magyar külügyminiszter Jeszenszky Géza szerint Euró­pa ezen vidékein, ahol külön­böző népek, nyelvek, vallások, kultúrák találkoztak a történe­lem során, eddig mindenki vesztes volt, most viszont de­monstrálhatjuk a világnak, hogy nem megalapozott a kon­fliktusok kiéleződésétől való félelem. Chaterine Lalumiére asz- szony, az Európa Tanács főtit­kára hangsúlyozta az államha­tárokon túlmutató egyezmé­nyek szükségességét, mivel hozzájárulhatnak a meglévő feszültségek enyhítéséhez. A Kárpátok Eurórégió létrejötte előrevetítheti a stabilizációt ebben a térségben. A helyi megállapodások — mondta — legyenek érvényesek a kormá­nyokra. Intett ugyanakkor az államközi kapcsolatokat fi­gyelmen kívül hagyó kezde­ményezésektől, amelyek bo­nyodalmakat okozhatnak hatá­rokon kívül és belül egyaránt. Ahogy fogalmazta, leginkább intelligencia és jóakarat szük­ségeltetik a tartalmas, sokol­dalú együttműködéshez. A lengyel külügyminiszter, Krysztof Skubiszewski igazi európai lépésnek minősítette az egyezmény létrejöttét, mondván, a népeknek elegük volt a külső beavatkozásokból. A területen jelentősek az élet­színvonalbeli különbségek, mégis remény van a múltból adódó nehézségek leküzdé­sére. Ukrajna álláspontját Ana- tolij M. Zlenko külügyminisz­ter tolmácsolta. Hangot adott reményének, hogy a régió szintű egyeztetésekkel végre lehetővé válik a kormányközi és regionális politika, valamint a lakosság érdekeinek össze­hangolása. A szlovák kormány végül is nem járult hozzá, hogy az együttműködésben érintett já­rásainak szövetsége alapító­ként vegyen részt a munkában. Ahogy Igor Kosire külügymi- nisztériumi tisztviselő kifejtet­te, egyelőre az önálló állami­ság adminisztrációjának kiala­kítása köti le erejüket, ezért csak társult tagként csatlakoz­nak az egyezményhez. Románia képviselői megfi­gyelőként vettek részt a talál­kozón. Mi az Eurórégió? Az Eurórégió behatárolt földrajzi terület. Két, vagy több ország meghatározott közigazgatási egységeit fog­lalja magába, amelyek meg­egyeztek, hogy összehan­golják gazdasági, szociális, kulturális tevékenységüket önkormányzataik együttmű­ködése által, bírva ehhez kormányaik egyetértő támo­gatását. Az Eurórégió kezdemé­nyezése Nyugat-Európában a II. világháború után merült fel, amikor világossá vált, hogy az együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok és a kölcsönös tisztelet szelle­mét olyan közel kell vinni az állampolgárokhoz és a váro­sokhoz, amennyire csak le­het. A nemzetközi kapcsola­tok ezen formája alulról jövő kezdeményezésen alapul, fontos szerepet játszik a köl­csönös bizalom és együttmű­ködés fejlesztésében. A sokoldalúság kronológiája Nyíregyháza (KM) — A Kárpátok Eurórégió együtt­működés előkészítése a ko­rábban Kárpátok-Tisza Ala­pítvány névvel fémjelzett kezdeményezés nyomán kez­dődött meg a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztésé­ért, amely munka legfonto­sabb állomásai voltak: —1992. május, Nyíregyhá­za: A Kelet-Nyugat Tanulmá­nyok Intézetének bekapcsoló­dása a folyamatba, először is­mertették a régió képviselői­vel és a nyilvánossággal a Kárpátok Eurórégió létrehozá­sának elképzelését. — 1992. június, Ungvár: Létrehozták a Kárpátok Euró­régió Előkészítő Bizottságot a feladatok összehangolására. — 1992. augusztus, Stirin: Elfogadták az Eurórégió-elv deklarálását és elhatározták, hogy az alapdokumentumok kidolgozására szakértőkből ál­ló csoportot hoznak létre. — 1992. október, Ungvár és Krosno: A szakértői csoport találkozásai, amelyen kidol­goztak két dokumentumot, az „Egyezményt” és a „Törvény- tervezetet” a felépítésről és a működés fő elveiről. (Az utób­bi tanácskozáson részt vettek az Európa Tanács szakértői. Megállapították, hogy az alap­elvek megfelelnek az általuk támasztott követelményeknek. Az előkészítő bizottság mun­kájába bekapcsolódtak a kül­ügyminisztériumok képviselői is.) — 1992. november, Micha- lovce: az előkészítő bizottság tagjai aláírták az Egyezmény és a Törvénytervezet általuk megfogalmazott végső szöve­gét. Példányait elküldték az il­lető országok külügyminiszté­riumaiba jóváhagyásra, illetve véleményezés céljából az Eu­rópa Tanácsnak. A felek meg­egyeztek, hogy az együttmű­ködés alapdokumentumainak aláírására Debrecenben kerül sor. A Kárpátok Eurórégió együttműködés létrejöttében döntő szerepet vállalt Kelet- Nyugat Tanulmányok Intézete (IEWS), az egykori Szovjet­unió utódállamaival és Kelet- Európa országaival áll kap­csolatban. 1981-ben alapítot­ták New York-i székhellyel. Európai központja a Prága melletti Stirinben van. Elnöke John Edwin Mroz, aki szemé­lyesen jelen volt Debrecenben az alapdokumentumok aláírá­sánál. Nyugatközeibe Kelettel Bojté Gizella M indig is foglalkoztatott a kérdés: hogyan le­hetne a szomszédos orszá­gokkal közösen összefogni és kimozdítani nyomorúsá­gunkat a mélypontról, miért nem jutunk mi előbbre? Itt élünk ezen a területen, mely négy országgal határos és már magában földrajzi adottságainkban is óriási le­hetőségek rejlenek. Más em­berekben hasonlóan felvető­dött ez a dilemma, akikben megvolt az elszántság, hogy tegyenek valamit. Több mint két évvel ezelőtt született az ötlet: kellene egy szervezet, mely segítené e régió nemzetközi integrá­cióját. Erre a célra jegyez­ték be a Kárpátok-Tisza Alapítványt. Aztán nagy len­dülettel meg is indult a szer­vezkedés a határon innen, a határon túl. Nem volt egy­szerű dolog, bizalmatlanul méregették egymást a tár­gyaló partnerek, hiszen va­lamennyien magukkal hoz­ták az elmúlt időszak káros szellemiségét. S azt sem le­hetett elfeledni, hogy a régió — mely a tárgyalások kö­zéppontjában állt — egykor magyar föld volt. Sikerült azonban felülemelkedni eze­ken a dolgokon s az alapdo­kumentumot egy évvel ez­előtt aláírni. A kezdeti lelkesedés azon­ban alábbhagyott. Voltak, akik kiléptek a kuratórium­ból, mert tervüket pártpoli­tikától mentesen akarták megvalósítani. Hogy igazuk volt-e? — az alapít\’ány mű­ködéséből a nyilvánosság számára ez soha sem derült ki. A lényeg viszont az, hogy szándékosan vagy anélkül a Kárpátok-Tiszát „ lelohasz- tották”. Emlékszem, az ille­tékes miniszter egyszer úgy nyilatkozott: az alapítvány támogatására elvileg ők mindent megadnak, de pénz nincs és a határmenti önkor­mányzatok saját maguk old­ják meg problémájukat, s hogy vonzóbbá tegyék térsé­güket, építsenek esetleg golfpályákat... S no lám, az ötlet nem is volt olyan rossz — szinte az újdonság erejével robbant be a napokban a köztudat­ba a Kárpátok-Eurórégió alapdokumentumának alá­írása. Most azonban egy amerikai cég elemzi majd problémáinkat s mutat utat, hogyan és mit csináljunk. Az alapítvány támogatja az Eurórégió munkáját, hiszen az itt élő emberek jövője a tét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom