Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-28 / 304. szám
1992. december 28., hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 11 Szarajevó: Tizenéves gyerekek melegednek a régi újságpapírokból rakott tűznél 1992. decemberében az Európa szálló udvarán. A szállodában boszniai menekülteket szállásoltak el MTI-felvétel Veszélyben a kéksisakosok A békesség ünnepén is dörögtek a fegyverek Belgrád (MTI) — Philip Morillon tábornok, az ENSZ boszniai erőinek parancsnoka szombat este biztosítékokat kapott Alija Izetbegovic boszniai elnöktől, s ezután elállt attól a szándékától, hogy elköltözteti a szarajevói főhadiszállást egy biztosabb körzetbe. A parancsnokság épületét az utóbbi napokban több tüzérségi támadás érte, pénteken a központtól csupán néhány méterre hullottak aknák, szerencsére senki sem sérült meg. Az ENSZ-központ egy részének kiköltöztetését már meg is kezdték Kiseljakba, Szarajevó közelébe, amikor Alija Izetbegovic arról biztosította Morillon tábornokot, hogy az ENSZ-erők szarajevói jelenléte kívánatos, s mindent megtesznek a kéksisakosok biztonságáért. A boszniai ENSZ-erők jelenléte az utóbbi napokban kulcskérdéssé vált a délszláv válság kezelését illetően, mivel az Egyesült Államok katonai fellépést sürget, s ettől London és Párizs főként azért húzódozik, mert félti Boszniában állomásozó ENSZ-kato- náinak biztonságát. A Jugosz- lávia-konferencia társelnökei, az ENSZ-főtitkára, az orosz külügyminiszter egyöntetűen úgy foglalt állást, hogy a boszniai repülési tilalom erőszakos érvényesítése kizárja a segély- programok folytatását és az ENSZ más boszniai akcióit. Ezek után ismét a tárgyalások kerültek előtérbe: Alija Izetbegovic boszniai elnök szombat este elutazott Genfbe, ahol ismét tárgyal a köztársaság jövőjéről. Az ő javaslata szerint Bosznia megőrizné állami egységét, 5-7 kantonból állna. A boszniai szerbek vezetői csak január másodikán érkeznek Genfbe újra, ők külön boszniai szerb államot kiáltottak ki maguknak, s csak névleges módon kívánják fenntartani a köztársaság egységét. A megosztást etnikai alapon képzelik el, s ennek legújabb állomása Szarajevó felosztása lenne a polgári lakosság evakuálásának jelszavával. Sátorban fagyoskodnak a kitoloncoltak Viszonylagos nyugalom honolt a Szentföldön Jeruzsálem (MTI) — Vasárnap Izraelbe érkezett az ENSZ egyik főtitkárhelyettese. James Jonah az Izrael által megszállt palesztin területekről tíz napja kíméletlenül kitoloncolt 415 palesztin ügyének kivizsgálását végzi el a nemzetközi szervezet megbízásából. Az ENSZ korábban elítélte, és a nemzetközi törvények megsértésének nevezte a zsidó vezetés intézkedését. Ezért felszólította Tel Avivot, hogy engedje vissza a palesztinokat otthonaikba. A Sierra Leone-i származású Jonah elsőként Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel, Simon Peresz külügyminiszterrel és a nemzetközi béketárgyalásokon Palesztinát képviselő diplomatákkal tárgyal. Ezután ellátogat a kitoloncoltak táborhelyére, amely Izrael és Dél-Libanon között, semleges területen található. Libanonban továbbra sem hajlandóak befogadni az éhező-fázó kitessékelteket, a bejrúti kormány mégcsak élelmet, fűtőanyagot sem ad nekik. Bejrutban ugyanis attól tartanak, hogy amennyiben befogadják ezt a csoportot, Izrael vérszemet kap, és palesztinok további ezreit deportálja majd az általa megszállt palesztin területekről. Rafik al-Hariri miniszterelnök szombaton fölszólította Bush jelenlegi és Clinton megválasztott amerikai elnököt, hogy az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyét és súlyát fölhasználva akadályozza meg Izraelben a tömeges „etnikai tisztogatást”. A dél-libanoni partoknál •egyébként vasárnap egy izraeli őrhajó tüzet nyitott egy libanoni halászhajóra. A lövöldözés következtében egy 36 éves halászlegény megsérült. Mint a Reuter írja, a térségben állandóan izraeli hadihajók járőröznek, megakadályozandó, hogy a tenger felől hatoljanak be gerillák a zsidó államba. Ha menni akarnak, menjenek Káosz nélküli kettéválás a szomszédban' Budapest (MTI-Panoráma) — Kelet-Közép-Európa szívében megszűnik egy állam, s helyette létrejön kettő. Ismét csak igazolódik annak a karikatúrának a találó volta, amelyen két Európa-térkép látható. Az egyik néhány évvel ezelőtti állapotokat tükröz: sok kis színfolt, megannyi állam a kontinens nyugati felén, attól keletre pedig csak egy nagy vörös mező. A másik térképen az új Európa nyugaton egységes, nagy, kék színnel jelölt terület, míg keleten a vörös folt szétszabdalódott, aprócska államok tarkállanak errefelé. De ez csak az első megközelítés: Csehszlovákia kettéválása összehasonlíthatatlanul nyugodtabban, civilizáltabban ment végbe, mint a Szovjetlása. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság politikai berendezkedése egyaránt többpárti parlamenti demokrácia. Mindkét új állam kifejezte készségét az emberi jogok érvényesítésére, a Helsinkiben lefektetett európai játékszabályok tiszteletben tartására, s megfogalmazta azon óhaját, hogy közelebb akar kerülni a kontinens nyugati felén már meglehetősen előrehaladott integrációs folyamathoz. A jogállamiság kereteit persze tartalommal is meg kell tölteni, aminek nem elégséges, de szükséges feltétele a gazdasági stabilitás bizonyos minimuma. A két utódállam nem teljesen egyforma esélyekkel indul az önálló jövőbe. Földrajzi szempontból Csehország szerencsésebb elségesebb gazdasági szerkezetet is örökölt: közelebb fekszik a Nyugathoz — sokak szerint Németországhoz túlságosan is közel —•, és nem nyögi a dekonjunktúra miatt vergődő nehéz-, hadiipar terheit, miként nyögi Szlovákia. Igaz, azt a hadiipart a prágai központú csehszlovák vezetés telepítette oda. De a kontrát rekontra is követheti: nem Prága a bűnös, hanem az oroszok, akik nagyhatalmi „frontvonal-hátország” kategóriapárban gondolkodtak, amikor a csehszlovák haderő zömét Csehországban, a hadiipart pedig Szlovákiában „tanácsolták” elhelyezni. Akárhogy is volt, Csehországban szilárdan öt alatt, Szlovákiában jóval tíz fölött mutatják ki a munkanélküliség százalékos arányát. A cseh mányzat gazdaságpolitikai, pénzügyi illetékesei szerint — elérte a mélypontot, és most már rövid stagnálás után a növekedés kontúrjai sejtenek fel. Derűlátó jóslatokkal a szlovák kormánykörök sem fukarkodnak, de a szlovák helyzetet figyelő gazdasági szakértők kevéssé osztják az ilyen vélekedést. A külföldi vállalkozók mindaddig meglehetősen tartózkodtak a csehszlovákiai megjelenéstől, amíg nem volt világos, hogy egyben marad-e a föderáció, majd pedig amíg nem lehettek biztosak abban, hogy a kettéválás mentes lesz a káosztól. A „delimitáció” jogszabályi környezetének megteremtésével párhuzamosan felélénkült a tőke érdeklődése — elsősorban CsehShimon Peres izraeli külügyminiszter — jobbra — fog kezet James Jonahhai, az Egyesült Nemzetek főtitkárhelyettesével vasárnap a jeruzsálemi külügyminisztériumban. Jonah rendkaki azért érkezett Izraelbe, hogy megpróbáljanak döntést hozni a kitoloncolt 415 palesztin ügyében AP-felvétel Őfelsége otthon maradt Máriás József A múlt rendszernek, ami nem volt ínyére, azt tiltotta, azt csak feketére festette, annak nem adta meg az önmegmutatkozás lehetőségét sem. így tanultuk meg azt — sújkolták belénk —, hogy a nyugati társadalom igazságtalan, népellenes, s azt is, hogy a királyság merőben idegen a román nép szellemétől, állameszményétől — kétszeresen ispánnak nevezték: politikailag s etnikailag is, hisz a dinasztia német származású volt, alkalmat adva ezzel az idegengyűlölet magvai elhintésére is. Arra nem gondoltak, hogy a mi fejünkben mi fordul meg a „Kárpátok géniusza” és az angol, a spanyol, a holland, a belga király, a bensőséges barátnak nevezett perzsa sahhal való parolázáskor. Az persze nem a törpék dolga volt. Miért is jut ez most eszünkbe? szétfutott a világban a hír: Mihály, román exkirály karácsonyi temesvári magánlátogatása elé olyan feltételgátakat emeltek, amelyek Ot arra az elhatározásra bírták, hogy svájci otthonában maradjon. Ördögi mesterkedése ez a hatalomnak. Miért tesz ilyet a legdemokratikusabban választott többségi kormány? Miért kell tartani egy exki- rálytól ott, ahol az államformát — köztársaság — maga az alkotmány is szentesíti? A félelem az, amely jogi és adminisztratív fondorlatokkal kívánja Ot távol tartani hazájától. A félelem attól, hogy a legigazabb román demokrácia mellett szemünk nyílhat egy másik lehetőségre is, ami a hatalom mai urainak nem lenne kedvező. A félelem attól, hogy Temesvár példája e tekintetben is jelkép lehet. Érdemes azonban az eset egy másik aspektusára is oda figyelni: a látogatás előtti huzavonában Funar nemzeti egységpártja volt az egyik leghangosabb: nyíltan és fennhangon tiltakozott Mihály hazalátogatása ellen. Érthető: a „Ceausescu jó román” gondolat nem férhet meg egy másik, netán jobb román elismerésével azon a Temesváron, ahol a pártvezért bizony megszalajtották. A látogatás elmaradása ily- módon az ő győzelmükként (is) könyvelhető el. Ófelsége nem vállalta a nyílt motozást, nem vállalta a némaságot, nem a védelem elmaradásából származható helyzetet. Vajon mi lett volna, ha igent mond? Ezt kellett volna tennie, hogy még nyíltabb színvallásra bírja— i ezzel önmaga lejáratására is rákényszerítse — a hatalmat! Hisz mi félteni valója lett volna a vámhatóság előtt? A ki nem mondott szó messzebb hallik. A vendéglátók megóvták volna az atrocitásoktól. rt De ne Ot marasztaljuk el! Sajnáljuk magunkat, akik oly társadalomban élünk, ahol ismét tiltásokkal, korlátokkal, zsarolásokkal kívánnak meggyőzni minket arról, hogy jól választottunk. Kiszöktette a családját Kubai-amerikai pilótabravúr Havanna (MTI) — A kubai légvédelem, s általában a fegyveres erők hatékonyságával kapcsolatos kételyeket igyekszik eloszlatni a Juven- tud Rebelde című havannai ifjúsági hetilap kommentárja a szigetország karácsony előtti „csendes szenzációja” kapcsán: Orestés Lorenzo, a kubai légierők volt őrnagya, aki tavaly márciusban dezertált az Egyesült Államokba MIG-23- as gépével, nemrégiben — ugyancsak repülővel — visz- szatért a családjáért. A december 19-én történt bravúros szöktetésről most adott hírt először a kubai sajtó, vélhetőleg mert a hivatalos propaganda felismerte, hogy az ügy eddigi „agyonhall- gatása” csak növelte'az érdeklődést iránta a kubaiak köba harcolt a családegyesítésért, ezért egy kis géppel fényes nappal visszatért Kubába, a titkos úton egyeztetett helyen felvette feleségét és két kisfiát, majd újra Miamiban landolt, s most szinte hősként tekint rá sok kubai, politikai meggyőződésétől függetlenül. Az eset erősen megtépázta a szigetország védelmi rendszerének hímevét is, hiszen Lorenzo könnyedén kijátszotta a radarhálózatot és az egyéb észlelő rendszereket. A hetilap kommentárja most azt fejtegeti, hogy „a hazaáruló teljesítményét a légierők pilótáinak százai képesek lennének végrehajtani” s az lett volna az igazi botrány, ha a légvédelem lelőtte volna a gépet, két gyerekkel a fedélze-
