Kelet-Magyarország, 1992. június (52. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

1992. június 25., csütörtök

EGYRŐL TÖBBET

Keiet-Magyarország ] 1

Nyírteleki képeslap. Jólesik a délutáni séta kicsiknek és nagyoknak egyaránt

Haaasztos! Pál favéiua

Szembe nem mehetünk az emberekkel

Együtt könnyebb, külön jobb

Válla] (KM — BJ) — Szőnyegre került a térkép. A polgármester szobájának padlószőnyegén szétnyitható szeletekből kerekedik ki Vállaj képe, s derült ki pillanatok alatt, hogy Itt a világ vége. Keletről, délről és nyugatról Románia veszi körbe, egyedül észak felől, Mérk Irányából közelíthető meg.

Persze, ha tudjuk, hogy Csanálos, Börvely, Fény, Kap- lony, Kis- és Nagymajtény, Nagykároly — a három égtáj felőli szomszéd —, s hogy ott épp olyan svábok laknak, mint Vállajon —, akkor nem is a világ vége. Csak azt a kaput kellene megtalálni és felnyitni, amit a háború után lehúzott határok megszüntettek. És akkor nem éreznék magukat rokonok szomszédságában egyedül.

A történet itt is szokványos:

1970-ben házasították össze a falu akarata ellenére Mérket és Vállajt, a két falut és tanácsot, s a legutóbbi választás után alakulhatott meg csak ismét az önálló képviselő-testület. Azután költöztek vissza az eredeti községházára, a megüresedett pártházba. Talán ezért is mondja Révész Antal polgármesterjóleső érzéssel, hogy a hét képviselő között nincs egyetlen párttag sem. Igaz, pártmentes a falu is, inkább templomba járnak, megőrizték őseik által Németországból hozott vallásosságukat.

Elfogyott a

Gyönyörű a vállaji templom. Aki nem járja körül, akár össze is téveszthetné a nyíregyházi római katolikus templommal, az igazi különbség csupán az, hogy egyik tornyát nem tudták felépíteni, mert elfogyott a pénz. Az első világháború alatt épült, sajnos mostanára beázik, s kevés az az egymillió forint, amit tavaly és az idén megóvására kaptak. Főoltára második legmagasabb oltár az országban és három mellékoltára közül egyet a málenkij robotból hazatért svábok adományaiból építettek. Ebben a faluban is mindenki megszenvedett, rájuk is kimondták a kollektív bűnösséget, mert az egész falu német volt. A község központjában felállított emlékműbe vésett halottak is erről árulkodnak.

— A falunak jobb, hogy visz- szanyerte önállóságát, saját akaratának megfelelően szervezheti életét, és pénzét saját céljaira tudja felhasználni, — fogalmazta meg Révész Antal polgármester, annak ellenére, hogy korábban Mérk-Vállaj tanácselnöke volt —. Igaz, hogy fejlesztésre régebben több volt a pénz, és ha bölcs döntéseket hozott a tanácstestület, akkor egy-egy település fejlesztése felgyorsulhatott, de az emberek azt mondják: inkább legyen szűkösebb a falu kasszája, de az mind a mienk és tudjuk mire fordítjuk.

Összenőtt a két falu

Ha nem lennének pályázatok, ha nem lenne a testület takarékos, most például egy fillérünk sem lenne fejlesztésre. De takarékoskodunk, és szívesebben jönnek az emberek is közhasznú munkára. Most például a temető és a kápolna rendbetételét, felújítását, az óvoda, az iskola felújítását és tornaterem építését kezdtük, kezdjük el, és jönnének a vállalkozók is, akiknek fantáziáját megmozgatta a határnyitás híre, de várakoznak, míg nincsenek pontos dátumok.

— A pénzt elkölteni könnyű, ezért gazdálkodni kell vele — mondja Lovász János Vállaj jegyzője. — Tavaly például ki kellett volna cserélni az iskolapadokat, 300 ezer forint lett volna az ára. A bútorgyárral készíttettünk 30 ezerért lapokat, aztán lefestettük, felszereltük, s senki nem mondaná meg, hogy ezek nem újak. Tizedannyiért. Nagy baj viszont, hogy nő a munkanélküliek száma.

És ez a gond nem kisebb, ha elindulunk Vállajról Mérkre, akkor sem. Tulajdonképpen összenőtt a két falu, mégsem egészen egyformák az emberek. Mérken is él annyi sváb, mint Vállajon, de Vállajon mindenki az, (1150 a lélekszám), Mérken élnek magyarok, és a 2600 lakos 20 százaléka, sőt van olyan osztály, ahol a tanulók 40 százaléka cigány. így

aztán gondolkodhatnak rajta, hogy ki is Mérken az etnikai kisebbség.

— Van itt min gondolkodni

— mondja Kaluha János, aki társadalmi megbízatásban vállalta el a polgármesterséget. Az egyébként testnevelés—biológia—technika szakos tanár az általános iskola megbízott igazgatója, de a válás után a falu gondját is a nyakába vette.

— Kemény dolog volt a válás. Egy közösen kialakított testet kellett szétvágni, és ez fájdalmas dolog, az emberek azonban nagyon óhajtották.

Ilyen a székhelyközségsors. A társközségekben mindig azt mondták: azért nem jut nekik, mert kell a központnak, mert ott a tanács, a székhely pedig sokszor azért nem saját magát fejlesztette, nehogy meggyanúsítsák. Mérken is azt tartják, most indulhat a falu az önálló fejlődés útján. Az infrastruktúrára, az egészségügyre és az oktatásra szentel legnagyobb figyelmet az új polgármesterrel együtt tíztagú képviselő-testület, akik közül mellesleg senki semmilyen pártnak nem tagja. Útjaik csaknem teljes egészében pormentesek. De ezt tartják legfontosabbnak, mert korábban szomszédok estek egymásnak, ha valaki el akarta vezetni portájáról vagy kapuja elől a vizet, mert az nyilvánvaló a másikéra folyt. Egy minilabort építettek, így csak a kórházi vizsgálatok miatt kell Szálkára utazni. A crossbar megérkezett, fájó pont az iskolaépítés, és a gázból sem biztos, hogy ebben a ciklusban valami lesz. Mert pénzt ilyen kamatok mellett felvenni ön- gyilkosság.

— Hogy élünk különváltan?

— kérdez vissza a polgármester. — Tudomásul vesszük, mennyiből gazdálkodhatunk. Lehet hogy kevesebb, de a miénk. Lehet egy jó szomszéddal összefogni, de az ne legyen kényszer. Ez a falu akarata volt és szembe nem mehetünk az emberekkel. Sajnos sok pénz kell szociális célokra, mert sok a szegény ember, és egyre kevesebb a munkahely.

Hát még Tiborszálláson. Ez a falu volt a legszegényebb a környéken, pedig nem panaszkodnak arra az időre sem, amikor Mérk-Vállaj társközsége volt. Azt mondták, hogy a megyében nem épült annyi templom, mint Tiborszálláson az elmúlt évtizedben, és ez körülbelül igaz is: 1980 és 86 között római, görög katolikus és református templom épült a faluban.

— És egy négy tantermes iskola, orvosi rendelő, egészségház — mondja Sándor Csaba polgármester, — de fájt a falunak, hogy itt munkahely sohasem létesült. Itt kenyéradó egyedül az iskola és a megyei szociális otthon, mert a tsz is Mérkhez tartozik. Mindennap odajártak az emberek dolgozni, de munka már ott sincs. Ma 130 itt a munkanélküli, pedig a szociális otthonnal együtt sincs 1200 lakója a falunak. Rosszak az útjaink, a mentő sem tud bejönni, és éppen most kaptam a hírt, hogy nincs több pénz a pályázatokra, az idén már nem épülhet több belterületi út, nem támogatják.

A mentő sem tud bejönni

Csoda-e ezek után, ha elke- serítőek azok a számok, amelyeket a polgármester mond? Itt élnek olyan családok, ahol 2680 forint az egy tagra jutó jövedelem. S a négyezer forint már nem is számít kevésnek. Csoda-e, ha a költségvetésből legnagyobb összeget szociális célokra költenek, hogy átvállalják legalább az étkezésinor- ma-emelkedést, hogy tízórait adhassanak, de csak 14 család kap rendszeres nevelési segélyt, pedig lényegesen többnek kellene. Igaz, Tiborszálláson megszokták a szegénységet. Valamikor grófi birtok volt, az emberek cselédek voltak, s ha adtak is 9 gyerekre 24 holdat, a tsz-be már 4-5 holddal léptek be, mert szétosztották a családtagok között. És öröklődött a szegénység. Ma például 54 kölcsönös van, négy kivétellel mindenkinek kiegészítést kell adni, mert nem tudnák fizetni a megemelt kamatadót. Ha valakinek jut is munkahely, 4200-4300 forintot keres Mérken a kesztyűüzemben. Ennek ellenére is megpróbálták a gáz bevezetését megpályázni, de ha a költségek 60 százalékát megkapnák, akkor is 16 milliót kellene a családoknak letenni.

Csoda-e, ha a jövőt sötétnek látják? És ezen az önállóság sem sokat segít.

Fejlesztési

hozzájárulások

Lassan megszűnnek a pántlikázott pénzek, s az önkormányzatok szabadon dönthetnek a költségvetésükben szereplő összeg felhasználásáról. Vannak azonban kivételek is. Ilyen például a nevelési segély, amelyet a Népjóléti Minisztériumtól lehet igényelni, de ilyenek a községfejlesztési hozzájárulások is, amelyeket például cigánytelepek felszámolására, folyékony hulladék elhelyezésére, hamvasztásra, hatósági halottszállítás támogatására, körjegyzők bérére, tb-járulékra, lakossági távhőszolgáltatások támogatására, vagy a száz főt meg nem haladó iskolát fenntartó ön- kormányzatok támogatására adnak.

Fagyi

E gy gömb fagyi éra, vagyis 10 forint kellene a megye felnőtt lakosságától ahhoz, hogy megkezdhesse működését a mentőhelikopter szolgálat A legutóbbi megyei közgyűlésen megszületett a határozat az újfajta egészségügyi szolgáltatás megkezdéséről, ám a működés költségeit csak a helyi önkormányzatokkal közösen vállalhatja Fel a megyei önkormányzat. Egy ezer lakosú falunak nem több, mint évi tízezer, mintha évente egyszer az Önkormányzattól mindenki egy gömb fagylaltot kapna.

Törvényre várva

Nyíregyháza (KM) — A céltámogatások rendszerének életében alapvető változást hoz, ha elfogadják a céltámogatási törvényt a honatyák. Ez biztonságot jelent majd az önkormányzatoknak, mert hosz- szabb távon meghatározza a támogatások nyújtásának rendszerét. Az állami költség- vetésnek nyilvánvalóan nem praktikus mondjuk három évre előre elkötelezni magát, ám az önkormányzatok gazdálkodásában alapvető fontosságú lesz, hogy ha eldöntenek valamit, s állami segítséget kémek

hozzá, nem kell attól tartaniuk, hogy most megkapják, de ki tudja mit hoz a jövő.

Pontosan meghatározhatják, mire fordítják a saját pénzüket, s tudják, mikorra kell előteremteni ahhoz, hogy a biztosan érkező támogatással kiegészítve megvalósíthatják elképzeléseiket, s nem kampányon, nem ismeretségeken múlik majd, ki kap vagy ki nem. A törvény jóváhagyása után — erre még talán a nyáron sor kerül— a jövő évi induló céltámogatások odaítélése már ennek alapján történik.

Dologidőben teljesen elnéptelenedik a kékeset főutca

Pályázatok és milliók

Nyíregyháza (KM) — Az önkormányzati gazdálkodással összefüggő adatok, információk leghamarabb a TÁKISZ-hoz jutnak el. Az ön- kormányzatoknak nem kell lefordítani e rövidítés jelentését, ám aki nem tudná Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot jelent

Hozzájuk juttatják el a benyújtásra szánt pályázatokat, tőlük kérnek segítséget azok elkészítéséhez, sőt ha elbizonytalanodnak: vajon szabá- lypsan, jól gazdálkodtak-e, a TÁKISZ-tól kémek egy gyors revíziót is, mert ebben a szervezetben dolgoznak azok a szakemberek, akik ismerik az önkormányzati gazdálkodás csínját-binját.

Az idén százhat önkormányzat, 210 céltámogatási pályázatot nyújtott be, amelyből 139-et fogadtak el. Víz, szennyvíz, oktatás, valamint az egészségügy gépesítettségének, műszerezettségének javítása szerepelt a palettán, amelyhez céltámogatást kérhettek az önkormányzatok. A végeredmény: egy és negyed milliárd, ezt az idén kapják az önkormányzatok, de mivel

1994-ig érvényes ez a pályázati rendszer, újabb összegek igényelhetők.

Két új célra is adtak az idén pénzt, mégpedig az alsó- és középfokú intézményeknek kollégium létesítésére. Tizennyolc pályázat érkezett, az elnyert támogatás összege 190 millió forint.

Ötvenhárom pályázatot utasítottak el, de május 15-éig, az országgyűlés döntése alapján, lehetőség volt a dokumentumok pótlására. Tizennégy ön- kormányzat élt ezzel a lehetőséggel, s tizenhat pályázatot nyújtottak be ismét, ezek elbírálása folyamatban van.

A napokban döntöttek az

1992-es önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok kiegészítő támogatásáról. A megyéből 33 ön- kormányzat nyújtotta be pályázatát, a TÁKISZ szakemberei úgy vélekednek, hogy egyhar- maduknak van esélye arra, hogy pénzhez jusson.

Címzett támogatásként — ez azt jelenti, hogy nem kell hozzá saját erő, a beruházás teljes összegét az állam állja — 1,1 milliárdot kapott erre az évre a megye, amiből a nyíregyházi, a kisvárdai, a mátészalkai kórház rekonstrukcióját folytatják, és felépülhet a nagykállói kollégium is.

A hatámyiladékok karbantartására huszonhat önkor mányzat 11 milliót kapott. Ez nem nagy összeg, de ezt a munkát támogatás nélkül is el kellett végezni, jelentősége ezek után mérhető. Hat határ- átkelőhely — Záhony, Barabás, Tiszabecs, Lónya, Csen- gersima, Beregsurány — is kapott kisebb támogatást különböző létesítmények építésére.

Az oldalt összeállította:

Balogh József