Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
2. oldal Kódisgazdagon a Korányiban 3. oldal Képesek-e védeni? 3. oldal Politikai illemtan XLIX. évfolyam, 64. szám ÁR-\ «,90 FORINT 1992. március 16. hétfő Tiszalökön a március 15-i ünnepségen Kossuth Lajos nevét vette fel a fiatal város új általános iskolája. SZEKERES TIBOR FELVÉTELE Moszkva mammm Az ázsiai országok, köztük Japán sem célpontjai többé az orosz atomfegyvereknek — jelentette ki Andrej Kozirev orosz külügyminiszter a Jomiuri Simbun című japán lapnak adott nyilatkozatában. A külügyminiszter. aki csütörtökön érkezik négynapos japáni látogatásra, hangsúlyozta, hogy az a jelcini ígéret, miszerint az orosz atomfegyvereket nem irányítják az Egyesült Államok és Ny ugat-Európa ellen, az ázsiai országokra is érvényes. London m——mm Hamis pénzzel árasztja el az amerikai hírszerzés Irakot, hogy aláássa az ország gazdaságát — áll a brit Sunday Telegraph című lap egyik cikkében. Az AP szerint a lap meg nem nevezett CIA-forrásokat idéz, akik elmondták, hogy ügynökeik és gyanún fölül álló kereskedők csempészik a hamis pénzt Irakba Jordánián, Törökországon és j Iránon keresztül. Tbiliszi Alig egy héttel azután, hogy visszatért hazájába Eduard Sevardnadze, máris felhívással fordult a Nyugathoz, amelyben arra kénte a fejlett országokat, hogy vegyék föl a diplomáciai kapcsolatokat Grúziával, s ezzel is segítsenek megóvni a kaukázusi hegyvidéket a „libanonizálódás- tól”. A volt szovjet külügyminiszter azt is javasolta, hogy a Kaukázus környéki köztársaságok vezetői fogjanak össze a térség békéjének megteremtésére. Róma „A volt KGB sok ügy- ! nőkkel dolgozott Olaszor szágban és a Vatikánban, s egészen magas szintű politikai értesüléseket tudott szerezni, elsősorban az OKP révén” — hangoztatta egyebek között a KGB volt római főnöke a Panoráma című hetilapnak adott interjúban. Borisz Szolo- matyin követtanácsosként dolgozott a római szovjet ; nagykövetségen 1976 és | 1982 között, és a Panorá- ! ma szerint ő irányította a KGB olaszországi hírszerző munkáját. Ankara Szombatra virradóra már megközelítette a hatszázat a pénteki törökországi földrengés áldozatainak száma, de ankarai hivatalos források szerint félő, hogy a katasztrófa halottadnak száma jóval ezer fölött lesz. Erzincan térségében századunkban már két nagy erősségű földrengés pusztított. Az 1939-es 7.9- es rengés több mint 30 ezer, az 1983-as 7,1-es rengés csaknem 1400 áldozatot követelt. ■ Az 56-osok megemlékezése Az 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség a Pe- tőfi-szobornál rendezett megemlékezést vasárnap. A beszédek után az 56-os és a részt vevő társadalmi szervezetek elhelyezték koszorúikat a Petőfi-szobor- nál. A megemlékező 56- osok és a hozzájuk csatlakozott több tucatnyi bőrfejű átvonult a Múzeumkertbe. A megemlékezők a zászlók mellett „Az Isten megkegyelmez, de mi 56-osok nem ..Személycseréket a Rádiónál” és „Felmentés a hóhéroknak = Alkotmány- bíróság szövegű táblákat is vittek. Szent István híd Az államalapító Szent István nevét viseli majd az őszre elkészülő szolnoki Ti- sza-híd — erről döntött a pályázatokat elbíráló zsűri és a megyei jogú város önkormányzata. A szakmai és a társadalmi zsűri végül is a Szent István híd elnevezés mellett foglalt állást. István király nevére egyébként kereken tíz pályázó tett javaslatot, a zsűri valamennyiüknek odaítélte a 3000 forintos pályadijat. Forintleértékelés A Magyar Nemzeti Bank március 16-i hatállyal, vagyis hétfőtől csökkenti egyes jegybanki hitelek kamatait, és saját hatáskörben 1,9 százalékkal leértékeli a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. A kamatcsökkentés nem érinti a jegybanki alapkamatot, amely továbbra is 22 százalék, viszont kiterjed a devizabetét ellenében nyújtott forinthitelek kamatára. Elektronikai központ Európa egyik legjelentősebb elektronikai és számítástechnikai bázisát kívánja felépíteni Magyar- országon az olaszországi Hantarex Elektronikai és Informatikai Részvénytársaság. A cég vezetői hétfőn írják alá a megállapodást a magyar kormány képviselőivel. Nyíregyháza (KM — Cser- venyák Katalin) — Méltóképpen emlékeztek meg megyénk településein az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról tegnap. Csak az időjárás nem fogadta kegyeibe az ünnepelni vágyókat, kellemetlen, esős hideg időre virradtunk március idusán Nyíregyházán a Petőfi téren a Himnusszal vette kezdetét az ünnepség, majd a Krúdy gimnázium énekkarának színvonalas műsora következett, végül pedig a város és a megye vezetői, valamint a pártok és társadalmi szervezetek képviselői helyezték el a kegyelet virágait forradalmár költőnk mellszobránál. Innen a Kossuth térre vonult az ünneplő közönség, ahol az időközben eleredt eső ellenére is több százan gyűltek össze a megemlékezésre, melynek szónoka Felbermann Endre, Nyíregyháza alpolgármestere volt. — Március idusa soha nem volt megszokott évforduló, amelyet ünnephez illő elége dettséggel, a múlt iránt nosztalgiával és némi una lommal szokás megülni — mondotta bevezetőjében az alpolgármester, majd így folytatta: — Az 1048-as év forradalmai között mindenképpen a magyar áll az első helyen. Ahol csak rajongtak a szabadságért, függetlenségért minden szív dobogott a magyar nemzetért, amely annyi kitartással és lelkesedéssel lépett ki ismét a történelem színterére. A monarchiában nem volt állami ünnep március 15-e, s nem is' oly rég sokak szemében az is lázadónak számított, aki pár centivel nagyobb kokárdát viselt. — És mit érzünk ma? — tette fel a kérdést a szónok —, amikor a nemzeti érzés nemhogy nem tiltott, de szinte kötelező, amikor a sajtó szabadságának, a polgári szabadságjogoknak, a parlamenti demokráciának és az ország függetlenségének, egyszóval március követeléseinek a csorbíthatatlan megléte természetes kel' legyen mindenkinek? A válasz: akkor dac és keserűség. ma némi rosszkedv és melankólia vegyül az ünnepi érzésekbe. Ügy érezhetjük, megvalósult minden 48- as követelés, s csak idő kérdése, hogy az emberek mindennapi sorsa is jobbra forduljon Ám mihelyt nagyobb lett a szabadság, kiderült, mindenki mást ért alatta: ami egyikünknek sajtószabadság, másikunknak vádaskodás, ami egyik szeript polgári jó mód, a másik szemében tobzódás a jogtalanul szerzett javakban. Míg az egyik fül hordószónokot hall, a másik igazmondó népfiát. Akkor lesz ez a nap olyan A városháza előtti színpadon: a Margaréta Gyermeknép- tánc-együttes. ünnep, mint a többi — fejezte be gondolatait az alpolgármester —, amikor olyan lesz hazánk, amilyet akkor, 144 éve akartak. Amikor a sajtó teljes szabadsága és felelőssége, a polgári szabadság és a polgári jólét, az üzleti élet szabadsága és tisztessége oly természetes lesz. mint a lélegzetvétel. A városháza előtt feláll í tott alkalmi színpadon a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Hittudományi Főiskola hallgatói adtak műsort, melyben felcsendült Petőfi megzenésített verse, a Nemzeti dal is. Az ünnepség keretében vehette át a város díszpolgára címet Szabó Dénes, a 4. iskola tanára, a Cantemus és a Pro Musica kórus Liszt- díjas karnagya zenepedagógusi pályafutása elismeréseként Mádi Zoltán polgármestertől. A karnagy a következő szavak kíséretében vette át a megtisztelő kitüntetést: szerinte az elismerés mindenkié, főként a gyerekeké, akik az elmúlt, húsz évben vele együtt érték el a sikereket, s a szülőké, akiktől ehhez nagyon sok támogatást kaptak. A díszpolgári cím átadásán jelen volt a tavaly díszpolgárrá avatott Balczó András is. A megemlékezés végén a Kossuth-szobornál helyezték el a tisztelet virágait a város, a megye vezetői, a pártok és társadalmi szervezetek képviselői. Ezutár fiatal táncosok népesítették be a színpadot, a Margaréta gyermek - néptáncegyüttes tagjai, akik a Csürdöngölő együttes zenéjére roptak. Őket a Dongó együttes követte. Pontosan délben a városháza kistermében bensőséges ünnepség keretében 56- os emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át Virágh Pál, címzetes államtitkár, köztársasági megbízott. Köszöntőt mondott Balczó András, olimpiai bajnok, a város díszpolgára. Posztumusz érmet kaptak, melyet hozzátartozóik vehettek át G Alföldi Sándor, Gombás András, Kovács László, Lénárt István, Molnár Jenő, Szabó István, Szűcs Zoltán, Pácz János és Csihu Kálmán. Emlékérmet kaptak Dóka István, End- reffy Lóránt, Gécz István, Barota Mihály, Gombos Árpád, Sándor György, Takács Mihály és Gégény Béla. Emléklapot kaptak: Mándy János, Mikula István, Farkas Antal, Hajdú János, Hegedűs József, Lenkei Lajos, Szabó Imre, Litkei Adám, Kolozsi Sándor, Szabó Lajos, Koczka János és Bodó Balázs. A nyíregyházi március 15-i megemlékezés az Északi temetőben a Városvédő Egyesület szervezésében Szénfy Gyula, 1848-as honvéd sírjának megkoszorúzásával ért véget. Tisztelet, emlékezés, példaadás 7 7 Március 15-ét ünnepelte megyénk nepe A koszorúzás pillanatai a Kossuth téren. Balázs attila felvétele
